Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-17 / 14. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIfl. évfolyam. .14. szám Ara: 1987. január 17.. szombat 2.20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Időrablás Rémálmaimban folyvást valamilyen értekezleten ve­szek részt, legalább három­négy óráson, néha hosszab- bon is. Hallgatom a rend­szerint kötegnyi papírral bíbelődő, rossz szónoki ké­pességű előadót. Aztán kö­vetkeznek a magasba nyúj­tott kezek, s jönnek az idegborzoló. maratonira formálódó szellemi üresjá­ratok. Nem értelmi ver­sengés lelkes tanúja va­gyok, hanem fojtogat a vé­szesen terjengő unalom Senki sem adja alább húsz- j huszonöt percnél, s mint­ha minden résztvevő meg­egyezett volna abban, hogy a gondolathiányt hangsú- I lyozza. nyomatékolja. Va­lamennyien szükségét ér­zik a teljesen felesleges ismétléseknek, az egyetér­tés bonyodalmas tálalásá­nak. Felriadok, s ekkor döb­benek rá, hogy mindez hétköznapjaink valóságá­nak visszatükröződése. Aka­ratlanul is eszembe jut­nak ápolatlan hagyománya­ink. Például az, hogy IV Béla királyunk a tanács­teremből kivitette a szé­keket. öt ugyan nem az időrablás felszámolása ve­zérelte, mégis úgy vélem, ötletét kár lenne feledni. Sőt, megérné felújítani, természetesen továbbfej­lesztve, sajátos viszonya­inkra adaptálva. Képzeljük csak el, hogy mennyivel gyorsabban, főképp haté­konyabban jutnánk túl a mindnyájunkat gyötrő, zö­mében céltalan megbeszé­léseken. Általában nem va­gyunk pehelysúlyúak, így aztán tömörítenénk, lakó- nikusabbá sűrítenénk mon­dandónkat. Nem engednénk a bólogató jánoskodásnak. a szereplésvágy csábos kí­sértéseinek. Mindig arra koncentrálnánk, ami fon­tos, ami nélkülözhetetlen, amit feltétlenül elemez­nünk, taglalnunk, össze­geznünk kell. Szorgalma­san tanulmányoznánk elő­deink hagyatékát, s elles­nénk tőlük azokat a bevált fogásokat, amelyek hadba- vetése révén egyértelműen felkeltenénk társaink meg­értését, rokonszenvét. Az se lenne rossz, ha főként szabad óráinkat — esetleg a szombatiakat és a vasárnapiakat — téko- zolnánk ilyen célra. Ez lenne az a komplex „had­járat", amely nemcsak tak­tikai. hanem stratégiai si­kereket is szülne, vagyis megfontolnánk, hogy krö- zusként herdáljuk-e mag­vasabb teendők ertátására szánt perceinket. Ha. ek-- ként cselekednénk, akkor kizárólag lényegbeli, mel­lőzhetetlen ügyeket tűz­nénk napirendre, s az ilyen diskurzusokat lendülete­sen bonyolítanánk le. Feltétlenül nyernénk, mert — éves szinten szá- j molva — a felszabaduló napokat, heteket arra for­díthatnánk, ami az egyet­len értékmérő: az ered- I ménygazdag, a forintokban j többszörösen kamatozó j munkára ...- V Pécsi István JÁRNAK A BUSZOK, FELTÖLTÖTT RAKTÁRAK - HÉTFŐTŐL ÚJRA „ÉL” A MÁV MENETRENDJE Kevesebb gond megyeszerte A kedvezőbbre fordult időjárás következtében — úgy tűnik — az élet lassan- lassan visszatér a megszo­kott medrébe. Igaz persze az is. hogy egy-egy nehéz­séggel még az elkövetkező időszakokban is számolni kell. Az országos operatív bi­zottság felhívta - a megyék­ben működő, hasonló jel­legű szerveket, hogy terüle­teiken, a településeken fi­gyeljenek arra, hogy 02 ot­tani irányító- és gazdálko' dó egységek segítsék elő a lakosság öntevékeny takari- tómunkáját. , A megyei koordinációs bizottságnál elmondták, hogy a MÁV hétfőre ígéri a menetrend szerinti közlekedés visszaál­lítását. Ennek ellenére nem árt, ha az utasok útjuk megkezdése előtt tájékozód­nak. Tegnap a Mátra Vo­lánnál is a meghatározott időben indultak el a járatok, fennakadást nem lehetett tapasztalni. A megyei koor­dinációs bizottság kérte a városokban levő bizottságo­kat. hogy naponta győződje­nek meg a tej-, kenyér- és húsellátás milyenségéről, illetőleg a munkába járás feltételeiről. Ez utóbbi azért fontos, hogy a termelés most már a rendes kerék­vágásában haladjon, s ne legyenek újabb kiesések. A településeken változatlanul a legnagyobb gondot a fel­halmozódott víz okozza. A jövőben oda kell figyelni arra. hogy a jelenleg ki­tisztított víznyelők marad­janak ilyen állapotban ak­kor is. ha legközelebb hó esik. s azt eltakarítják. így sok plusztevékenységet le­het megspórolni. Általános volt a községekben, városok­ban, hogy a helyi tanácsok nem feledkeztek el az idő­sekről sem. Ahol például a fűtés elromlott, ott azonnal más helyiségről gondoskod­tak az öregek napközi ott­hona helyett. Az ellátás ki­egyensúlyozott, a raktárakat folyamatosan feltöltötték. Öröm, hogy a szőkébb ha- zánkbeliek másokon is segí­tettek. Az itteni Füszért szállított például a Lenin- város környéki községekbe is, mig a füzesabonyi Áfor- lerakat olajat vitt az ózdi térségbe. j A Heves Megyei Távköz­lési Üzemből arról tájékoz­tattak. hogy még a tegnapi nap során is dolgoztaik szak. embereik azért, hogy a He­ves és • Kisköre közötti ré­szen minden rendben legyen a telefonvonalakkal. Az ere­deti állapotot persze nem lehet rögtön helyreállítani, ezért csak ideiglenes össze­köttetéseket biztosíthatnak. Ahol nem zavarják a for­galmat, ott az úton. út mellett viszik a vezetékeket. A legfőbb most az, hogy egyetlen falu se legyen el­zárva a külvilágtól, igy egyelőre erre koncentrálnak. Éppen ezért kérik az előfi­zetők türelmét, megértését. Tegnap délelőtt 11 órára kijavították a Viszneken le­vő hibát is. Ma is és hol­nap is megerősített ügyele­tet tartanak, ahová kell. oda azonnal kimennek. A MÁV Miskolc Körzeti Ozemfőnökségén arról in­formáltak, hogy még ma is csak csökkentett személyvo- nati forgalom lesz Miskolc és Budapest között. Hétfőn, nulla órától, a személyszál­lításban már a menetrend érvényes. Megkezdődött az árufuvarozási korlátozások feloldása is. A rakodási igé­nyeket folyamatosan elégítik ki. Gond lesz viszont — a hirtelen megnövekedett szál­lítási „láz" miatt —, hogy esetenként nem lesz elegen­dő kocsi. Itt — természete­sen — a fontosság szerint rangsorolnak majd. A Mátra Volántól meg­tudtuk, hogy a buszok ál­talában rendben közleked­tek. A jég miatt — reggel — késett a fedémesi. do- moszlói járat, s problémák voltak az egerbakta—bükk­szék!, ‘a bátori. szűcsi, mikó- falv.i és egerszóláti vonala­kon is. Megyénkből minden esetben „startoltak” azok a buszok, amelyeknek célja az ország távolabbi pontja volt. A közúti igazgatóság je­lentette. hogy területünkön valamennyi út járható volt. a mellékutak szórása és szélesítése folyamatosan tör­tént. Az alsóbbrendű vona­lak jó része jégbordás, de a főutak állapota megfelelő. Sárhegyi István Havas András Mátrai „mese­világ” Vastag hótakaró fedte be az országot, így Heves megyét is. Hópaplan bo­rítja legszebb hegységün­ket a Mátrát, s ami má­soknak bosszúságot, az a téli sportok kedvelőinek örömet jelent. (Fotó: Szabó Sándor) Csilingelő jégcsapok A sífelvonón Kékes felé Megpihenve ... Havasi Ferenc Kínában A,Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghí­vására pénteken Pekingbe érkezett Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Havasi Ferencet, a kínai főváros re­pülőterén Li Su-cseng, a KKP KB póttagja, a Központi Bi­zottság Nemzetközi Kapcsolatok osztályának vezetője és Iván László, pekingi magyar nagykövet fogadta. A TOT főtitkára Egerben A mezőgazdasági szövet­kezetek V. kongresszusát követően a mozgalom előtt álló feladatokról, az agrár­gazdaság fejlesztéséről tar­tottak kerekasztal-beszél- getést pénteken délelőtt Egerben. Ezen részt vett dr. Eleki János, a TOT fő­titkára. az Elnöki Tanács tagja. Tóth Mihály, a me­gyei párt-vb tagja, a Teszöv elnöke köszöntötte a kerek- asztal-beszélgetésen részt vevő szövetkezeti elnököket, majd dr. Eleki János vázol­ta az agrárágazat idei fej­lesztési feladatait. Szólt ar­ról. mik azok a mozdító­erők. amelyek alkalmazásá­val az élelmiszer-gazdaságot dinamikusabb pályára állít­hatják. A beszélgetés során szó esett a közgazdasági sza­bályozórendszerről. a ter­melőszövetkezetek és a tag­ság viszonyáról, a bérgaz­dálkodásról. a múlt évi aszálykárok elbírálásáról Felmerült az adózási és az érdekeltségi rendszer kor­szerűsítése. a társulások munkája és nem kevésbé a takarmányok minősége is. Az értékes véleménycserén a résztvevők kifejezésre jut­tatták. hogy kapjanak na­gyobb támogatást azok .a gazdaságok, amelyek az új módszerek bevezetői, illetve elterjesztő: és a helyi érde­kek mellett, a népgazdasági érdekeket is szem előtt tart­ják Műszaki fejlesztések vállalatainknál Napjaink alapvető fontosságú kérdése a műszaki haladás nagyobb fokozatra való „átállítása". Jórészt ennek- végre­hajtásától függ népgazdaságunk teljesítőképességének növe­lése. Nem véletlen tehát, hogy az MSZMP KB december 28-i ülése éppen ezzel a témával foglalkozott. Mi ezúttal arra kerestük a választ, hogy vajon megyénk nagyvállalatai mi­lyen műszaki fejlesztéseket terveznek az 1987-es esztendő során. A Mikroelektronikai Vál­lalat Gyöngyösi Gyárában az idén hozzávetőlegesen ugyanannyi pénzt fordítanak majd ilyen célokra, mint tavaly. A megítélés szerint ez elegendő, annál is in­kább, mivel a cégnél nincs szükség gyökeres fordulatra, ugyanis eddig is kiemelt fi­gyelmet szenteltek ennek a területnek. Amint azt Petra- hai Ferenc igazgató elmond­ta, tovább folytatják a kü­lönféle ipari robotok — csuklókaros, portál rendsze­rű robotok — fejlesztését. Ugyanez jellemző az üveg­ipari gépekkel kapcsolatban is. Ez évben jelennek meg a konzerves üvegeket elő­állító öblösüveggyártó gép­sor prototípusával. Még az első három hónap folyamán „kirukkolnak” majd az ún. megbízhatósági mérő-, válo­gató- és osztályozóberende­zéssel, amely az integrált áramkörök mérésére szolgál. Elkezdődnek a hatállomásos. háromcseppes öblösüveg­gyártó egység szerkesztési munkálatai is. Foglalkoznak továbbá a lézersugárral va­ló üvegdekoráció „masinájá­nak” kialakításával. A fél­vezetőgyártás terén sincs megállás. Itt van mindjárt a szubminiatűr dióda „vo­nal”, ahol egy teljesen új megoldás bukkan fel az ed­dig használatos technológiá­val szemben, hiszen auto­mata mérő- és csomagoló-, valamint nagy teljesítményű galvanizáló gép szerepel benne. Üzembe állítják a fémházas tranzisztoroknál az aranymentes eljárást is. Ez idáig az állványokat ara­nyozták, s a chipekből való kikötések is aranyhuzallal történtek. Mostantól nikke- lezett állványokat használ­nak és alumíniumhuzallal kötnek ki. Ez lényegesen ol­csóbb, ugyanakkor a meg­bízhatóságot tekintve is elő­nyös. Az így készült tran­zisztorok „dolgozhatnak” az űrtávközlésben is. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár Gyöngyösi Gyárá­ban az egyik legfontosabb tevékenység most az erő­művi szelepekhez kapcsoló­dik. Szendrei László igaz­gató arról tájékoztatott ben­nünket, hogy e termékük igen magas technológiai ér­tékeket hordoz. A tavalyi esztendő folyamán már pró- baszállítmányok „mentek” Paksra. Ez voltaképpen amo­lyan referenciacélokat szol­gált, hiszen köztudomású, hogy az ottani biztonsági előírások, szabályok rend­kívül szigorúak. Persze, eze­ket a szelepeket minden erő­mű használhatja. Ez idáig ezt importból szerezték be. mostantól azonban lehetőség nyílik a behozatal „kiváltá­sára". annál is inkább, mi­vel az itthoni minősége meg­egyezik a külföldiével. Az idén a terméket már soro­zatban gyártják, s — úgy tű­nik — az egész országot el­láthatják majd. Mivel mos­tanság indulnak az erőmű­rekonstrukciók, a gyár veze­tése számít arra, hogy már automatikusan ezeket a sze­lepeket építik majd be. A cégnél egyébként 1986 végé­re befejeződött az öntöde épületének felépítése. Jelen­leg zajlik a berendezések telepítése. Ez nem elsősor­ban a volumen szempontjá­ból jelent majd sokat, ha­nem a minőségi előrelépést segíti. A hálózati gázvezeték kialakítása — ez 6—7 mil­lió forintba kerül — egy­aránt szolgál majd fűtési, il­letve egyéb, technológiai cé­lokat is. . Gyöngyösön, a MÁV Ki­térőgyártó Üzemében a ta­valyi esztendő végén végez­tek a harmadik Geo üregelő- gép építésével — kaptuk a felvilágosítást Kelemen Ár­pád igazgatótól. Ezt egyéb­ként a sínalátét-lemezek ké­szítésénél használják. Mint­hogy már két ilyen beren­dezés „dolgozik”, a tapasz­tálatok azt mutatják, hogy ezek nemcsak a korszerűsé­get, hanem a termelékeny- séget tekintve is számotte­vő előrelépést biztosítanak A sinfejek hőkezelésével ösz- szefüggö új technológia pe­dig azt eredményezi, hogy a sínek élettartama nő, elhasz­nálódásuk lassabb. Ez egy felújítással egybekötött kor­szerűsítés volt, mert a már két évtizede meglévő — az előbbi célt szolgáló — gépel külföldön modernizáltatták. Ugyancsak új eljárást jelen­tenek a ragasztott, szigetelt sínkötések is. Az idén már „ráállnák” a sorozatgyártás­ra is, s várható, hogy a változtatás e termékeknek is többszörös élettartamot biz­tosít. A fejlesztésekre for­dítható pénzek — előrelát­hatóan — csak szinten ma­radnak. Az előző időszakot vizsgálva azonban megálla­pítható, hogy nincs ok pa­naszra, hiszen a cég az V. és VI. ötéves terv során kö­zel 140 millió forintot költ­hetett a gépek felújítására és új berendezések vásárlá­sára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents