Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-03 / 2. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1987. január 3., szombat Tudósok, nagykövetek, vallási vezetők barátja: Juszuf bej Sziltan magyar unokája AzoK a magyar turistán, akik egy-egy „bundatúra kapcsán” veszik a fáradságot és szétnéznek, s látnak is, az elragadtatás hangján számolnak be a Balkán csücskén elterülő török világ építészeti remekműveiről. Azt kevesen tudják azonban, hogy a látványok legtöbbje az iszlám építészet nagy mesterének, az oszmán ház megannyi remekművének megalkotójához, Szinán pasához fűződik. A 16. században élt neves tervező könyve ma is mértékadó és minta a vadregényes Balkán, a napsütötte Trákia és a szélsőséges Anatólia mai mestereinek. Kőbe, téglába formált álmai, ihlete remélhetően megmarad az örökkévalóságig. A leírtakat többnyire muzeológusok, régészek, keleti nyelvészek ismerik. Ám, kevesen tudják, hogy a néhai alkotónak egy ma élő magyar unokája is van! Hiszen kis túlzással dr. Gerö Győzőt, a budapesti történeti múzeum főmunkatársát, a kollégák, barátok és tisztelők csak „Juszuf bejként” emlegetik, utalva foglalkozására: ő hazánk oszmán kori régészprofesszora. A népszerű, tiszteletnek örvendő kutató nemcsak a keleti világhoz kötődik sok szállal, hanem szűkebb hazánkhoz, Heves megyéhez is. Az ő jóvoltából gyönyörködhetünk a vármúzeum 50-es években feltárt hódoltság- kori régészeti anyagában, s még az eléggé bumfordi fatetőnek sem sikerült elvenni az egri vár alatti Valida Szultana fürdő patináját, az utóbbi is az ő munkássága nyomán került napvilágra. A jó kedélyű, szellemes társalkodó tréfásan ragadja üstökön a szót: — Hangulathűen azt kellene mondanom, jómagam is janicsdfutódként jöttem a világra. Hiszen olyan korán eljegyeztem tudományos életem párjául az iszlám világot. Hosszú évek atyai barátsága fűzött össze dr. Ger- manus Gyulával, a világhírű keletkutatóval, akitől megtanultam, hogy keleti emberként kell átélni a kinti csodákat. Am a benyomásokat európai logikával és fel- készültséggel kell elemeznünk. Kezdetben az ókori keletkultúrákat, nyelveket is tanulmányoztam, azt a kultúrkört, amelybe majd az iszlám beleszületik. Ezen túl egyetemi tanulmányaim alatt kezdődött a budavári ásatás. Néhai professzorom dr. Gerevich László famulusa- ként magam is bekapcsolódtam a munkálatokba. Ekkor alakult ki bennem a végső elhatározás: a „bécsi iskola" által lenézett, lecsepült oszmán kornak szentelem életem! — Sokáig hallgatnánk még a ma már kultúr históriának is beillő pályakezdést, de úgy tudjuk, hogy professzor úr a szakma, no meg a nyelvgyakorlás kedvéért beutazta a vadregényes Balkánt, az európai és ázsiai Törökországot. Hallhatnánk legemlékezetesebb emlékeiből néhányat? — A szállóige is azt tartja, az utas lelke Allah kezében van. Így az ötvenes években nagy szerencsémre elvetődtem a Balkán legmokányabb államába, Albániába is. Már akkor a világ legelső ateista országának számító szkipetárok földjén igen eleven élményekben volt részem. Államforma ide vagy oda, itt működött igen erős hatással az iszlám misztikusok egyik rendje, a Bektasi derviseké. Enver Hodzsa albán államfő, a felszabadító háború alatt mutatott hősiességükért engedélyezte a derviseknek azt, hogy sajátos hagyományaik, vallási szokásaik szerint élhessenek. összebarátkoztam a rend „dede”-jével, azaz elöljárójával. És amikor elkészült a budai Gül Baba Türbe, amely ma is mohamedán vallási zarándokhely, az első szál rózsát, amely' a kertjében termett, öreg albán muzulmán barátomnak küldtem el — repülővel! Másik felejthetetlen élményem Anatóliához fűződik. A török kormány vendégeként feleségemmel többször megfordultam azon a tájon, egy alkalommal egy vidéki faluban álltunk meg. A gyerekek rögtön körénk sereglettek, és találgatták, hogy melyik nációhoz tartozunk. Hozzám lépett egy magyar csikósgyerek kinézetű fiúcska és megszólított. — Johny vagy? Mármint amerikai? — Nem — feleltem. — Akkor német. — Az sem. Azt hittem, hogy eddig terjed a gyerkőc földrajzi ismerete, ám amikor megmondtam neki, hogy magyar vagyok, megszegte uzsonnás zsömléjét, és a felét felém nyújtva így szólt. — Nesze, testvér. Egyél, nem illik rokonok közt az, hogy csak az egyik egyék ... — Dr. Gerő Győzőt számtalan feltárt török kori emlék teszi híressé hazánkban. Csak néhányat a sorból: Pécsett, a Jakováli Hasszán Dzsámi, a Siklósi Vár rekonstrukciója, Gül Baba Tür- béje, s nem utolsósorban az egri Valide Szultána Törökfürdő. Vajon, mi lesz az utóbbinak a sorsa, hiszen nagyon sok egri aggódik és félve figyeli a fejleményeket. — Mint minden keleti ember — mondja huncutkásan mosolyogva Gerő Győző —, én is sokgyerekes vagyok. Mindegyik munkám egyformán közel áll a szívemhez, így az egri is. De amint Mon- tecucccűi osztrák hadvezér mondá, a háborúhoz három dolog kell: pénz és pénz, és pénz, ugyanez vonatkozik a kultúra kincseinek megőrzéséhez is. Jelenleg azt tudom mondani, Nádori Klára részleges rekonstrukciós terve elkészült. Ennek alapján korhű módon le lehetne fedni. az ásatási területet anélkül, hogy a műélvezet, avogy a látvány megtörne. De ez nem olcsó mulatság, és a jószándék bizony ma még nem fizetőeszköz. — Ügy tudjuk, mostanában sokat foglalkozik a török és a balkáni kerámiával is? — Valóban, hiszen ezek is fontos dokumentumok a hódoltság korából. Ugyanis az oszmán birodalom ékköve volt Buda vára, és .legészakibb pontja, Eger. Ide,, jobbára bosnyák, szláv ajkú, de a próféta vallását hívő basák kerültek, akik az iszlám hit ellenére magukkal hozták ősi szláv mintáikat, formáikat. Kézzel hajtott korongon készült ibrikjeiket, tányérjaikat. Ezek egyidő- ben kerültek elő ásatásokkor a török csempés darabokkal együtt. Bécsben pontosan erről tartottam előadást, hogy a tárgyi emlékek azt bizonyítják a XVI1. században már a mohamedánná lett szláv etnikum képviselete Európában a hatalmat. — A benfentesek azt beszélik, hogy ön számos mohamedán vallási vezető személyes jó ismerőse, nagykövetek barátja?' — Mi tagadás, a már korábban említetteken kívül közeli barátság fűz a jugoszláviai Focsü mezőváros imámjához, de ismerős vagyok Szarajevóban, a Gazi Huszrev Begova Dzsámiban éppúgy, mint könyvtárban, A focsai Aladzsa Dzsámi szolgált mintául a pécsi rekonstrukciós munkáimhoz. Ezen túl egyetemi diáktársaim voltak az Ankarai. Egyetem professzorai: Haszán Erén és Basztaf Serif. Mégis a legmeghittebb barátság Oszmán Basmannal, ,a tavaly nyúgdíjba vonult magyarországi török nagykövettel alakult ki. Huszonöt éven át álltunk kapcsolatban, s hogy most nyugdíjba vonult, úgy éreztem, mintha a testvérem ment volna el mellőlem. — És milyen a régész élete, ha magánember? — Feleségem, dr. Sándor Mária, szintén szakmabeli, így legtöbbször vagy ő kezdi ott, ahol én abbahagyom, vagy én ott, ahol ő befejezi. Közösen dolgozunk, de másmás területen. Így nincs vi-. ta köztünk — teszi hozzá nevetve az örök ifjú kópésá- gával dr. Gerő Győző, aki még jó sokáig hídverő kelet, s nyugat között... Soós Tamás Az Interpol „magyar kapcsolatai...” Ma már nemcsak gyilkosokat adnak ki a magyar rendőrségnek és igazságszolgáltatásnak a nyugati államok, hanem csalókat, sőt — mint a legutóbbi Kék fényben ez látható, hallható volt — az apa által külföldre szöktetett gyerekeket is visszaszolgáltatják. S történik mindez az Interpol közreműködésével, amelynek néhány esztendeje hazánk is tagja. Nagy az ív! Volt idő, amikor elég volt, ha egy disszidens bűnöző csak annyit mondott odakinn: „politikai okokból hagytam el az országot, nem értek egyet a rendszerrel... ” — s máris menedékjogot kapott. Ez a fajta együttműködés tulajdonképpen mindenkinek érdeke, már csak azért is, mert napjainkban a bűnözés mindinkább nemzetközivé válik. Egy-egy ország — csak a saját eszközeivel — nem képes leleplezni az internacionális bűnöző csoportokat. A technika fejlődésével órák alatt távozhatnak a tett színhelyétől több ezer kilométerre is a bűnelkövetők. A rendőrségek nemzetközi együttműködése tehát önvédelem is. S ebben a kölcsönös egymásra utaltságban sokat tud segíteni az Interpol, a nemzetközi rendőrség, amely soha nem saját maga nyomoz. A konkrét ügyek felderítését mindig az érintett ország rendőrsége végzi. Az Interpol „csak" koordinál, információkat ad és továbbít, közreműködik a kiadatási eljárásokban, szakértőit a nyomozó szerveik rendelkezésére bocsátja. Egyébként ennek a szervezetnék igazán sehol nincs végrehajtó hatalma. nincs ország, ahol bárkit is letartóztathatna. A tagországok fővárosaiban működik az Interpol egy-egy nemzetközi irodája, amelynek a személyzetét mindig az adott ország rendőrsége „állítja ki”. S bár sokan úgy tartják, hogy a nemzetközi bűnözés ma már szuperszonikus repülőn utazik, míg az Interpol csak omnibuszon, a valóság nem olyan sötét. A szervezet párizsi központjában szupermodern számítógépes nyilvántartórendszerrel, gazdag adattárral és szinte a tökélyig fejlesztett hírlánccal rendelkezik, amely oda-vissza röpíti a híretet Párizs és az Interpol 136 tagországa között. A párizsi központi rádió- állomás hullámait a Föld 56 helyén elhelyezett reléállomás továbbítja a világ bármelyik pontjára. Az Interpol alapokmánya szerint a lehető legszélesebb körben kell előmozdítani a kölcsönös segítségnyújtást, de úgy, hogy azzal a különböző országokban érvényes törvényeket ne sértsék meg. Az Interpol évente ülésező közgyűlésén a tagországok küldöttei ajánlásokat és határozatokat fogadnak el a bűnözés legkülönfélébb megnyilvánulásai elleni küzdelemhez. A legtöbb vita mindig a letartóztatás és a kiadatás körül zajlik, hiszen itt tér el a leginkább egy- egy ország jogpolitikai érdeke. Nem volt könnyű nekünk, magyaroknak sem elérni, hogy gyorsan visszakapjunk egy-egy szökött bűnözőt, legyen az gyilkos vagy csaló, illetve olyan bűnelkövető, aki igazából nem iá bűnöző, cselekedetével mégis súlyosan sértette a törvényt, s ezáltal másokat — mondjuk gyerekeket — veszélyhelyzetbe sodort. Ilyen volt a három Gál gyerek apja, aki gyerekeit külföldre szöktette. Az Interpol nemcsak abban segített, hogy napok alatt felderítette a tartózkodási helyüket, hanem abban is, hogy továbbította a nyugatnémet rendőrséghez a magyar kollégák kérését: beszéljenek az apával, értessék meg vele, ha nem engedi haza a gyerekeket, a magyarok kénytelenek lesznek vele szemben nyilvános eljárást kezdeményezni a nyugatnémet hatóságoknál. A Gál-gyerekek apjának mérlegelnie kellett helyzetét: ha ugyanis súlyos bűn- cselekmény elkövetése miatt — és a gyerekrablás nyugaton különösen súlyos bűncselekménynek számít — a magyar igazságügyi hatóságok kiadatást kezdeményeznek a gyermekszöktető ellen, akkor esetleg a disz- szidens Gált is vissza fogják toloncolni. s ez már nem állhatott Gál apuka érdekében. Az Interpol központja Párizs mellett, egy többemeletes. kastélyszerű épületben található. Egyelőre. Mert már megszületett a döntés, hogy vidékre telepítik. új épületet építenek számára. A központ épületében a bűnügyi adattár egyre kisebb helyet foglal el, a számítógépnek nem kell nagy tér. Kis szobában elfér a személyazonosítószolgálat is, hiszen két ügyes számítógép-kezelő milliónyi adatot képes ..átlapozni” percek alatt. Külön teremben dolgozik a gyilkossági csoport. A lopás, a betörés, a rablás, a gyújtogatás és a körözés egy-egy külön csoport feladatköre. A legtöbb munkatársat a kábítószercsoport foglalkoztatja. Valamivel kevesebben vannak a pénzhamisítási csoportban, és körülbelül ugyanennyien ott. ahonnan a műkiincs-csem- pészés elleni küzdelmet irányítják. Az arany- és fegyverkereskedelem szintén a nemzetközi bűnözés „nagy üzleteihez” tartozik, ezért az Interpol ezzel ig foglalkozik Ebből az épületből rádió és telex útján tartanaik kapcsolatot a tagországokkal. Telex helyettesíti ugyanis a hü telesnek elfogadható, lepecsételt levelet. (Telexen csak illetékes tud üzenetet továbbítani, mert ismernie kell azt a kódot, amelyet az Interpol és a tagállamok használnak. A kódjelet — a biztonság okán — évente cserélik.) Az Interpol a legtöbb segítséget Magyarország számára annak a bűnügynek a felderítésében adta, amelyet ma már csak így jelölnek: az évszázad képlopása. De már többször előfordult, hogy külföldre szökött magyar gyilkosokat is visszajuttattak. A Kék fény is többször villantott már fei olyan bűneseteket, amelyek felderítésében az Interpol is közreműködött. Nem kétséges, hogy a nemzetközi bűnügyi rendőri szervezet, az Interpol segítségére nekünk is mindinkább szükségünk van, csakúgy, mint a világ más államainak. Mert a bűnözés elleni küzdelemben igazán eredményt elérni csak akkor lehet, ha a bűnüldözők egy lépéssel mindig előbbre tartanak, mint a bűnözők. Ehhez pedig tökéletes együttműködés, nagyon széles tájékozottság kell! A 136 tagországban évente több tízezer olyan, igen súlyos bűnügyet tárnak fel a rendőrségek, s fogják el a tetteseket, amelyeknek a felderítésében az Interpol- nak is szerepe volt. Megszolgálja a tagdíjat! K (Ezekben a napokban került a könyvesboltokba Szabó László legújabb kötete: Bandák nyomában az Interpol. E kötetből megismerkedhetnek az olvasók több az Interpol központjában nyilvántartott érdekes bűnesettel. A kötet feldolgozza az évszázad képlopását, annak tanulságait is, Berendezések mini sörgyárak részére A KERIPAR Tatabányai Fémipari Gyára is azon jól dolgozó és a termelést jól megszervező gyárak közé tartozik, amelyek teljesítették éves termelési tervüket. Az üzem úgynevezett nagykonyhai berendezéseket — darálókat, hámozó gépeket, pépesítőket és egyéb konyhai robotgépeket — készít, amelyek kétharmadát szállítják exportra. Az idén például a korábbihoz képest több mint tíz százalékkal növelték külföldi szállításaikat. Különleges megbízatásnak is eleget tesznek: itt készülnek a bajor sört készítő mini sörgyárak fő egységei — a főző és az érlelő tartályok. Ezekből, ebben az évben öt — napi 700 liter kapacitású — sör- főzőt gyártottak Tatabányán. Képünkön: Stutzenberger Ferenc, a tartálypalást és a fedél összeszerelése közben. (MTI fotó: Arany Gábor felv.) (Fotó: Tóth Gizella)
