Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-08 / 288. szám

Srovjet pártmunkásküldöttség látogatása Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására, Va- lerij Muszatovval, az SZKP KB külügyi osztályának al­osztályvezetőjével az élen. december 2—7. között szov­jet pártmunkásküldöttség tett látogatást hazánkban. A delegációt fogadta Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. Kótai Géza. a KB tagja, a KB külügyi és Ra­dies Katalin, a KB tudomá­nyos. közoktatási és kultu­rális osztályának vezetője. A találkozókon részt vett Thür- mer Gyula, a KB külügyi osztályának politikai munka­társa. A küldöttség ellátoga­tott Bács-Kiskun megyébe. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Források A gazdaságpolitika for­málása és alakítása min­dig vitákban születik. Ennek lehettünk tanúi legutóbb is a párt Köz­ponti Bizottságának no­vember 19—20-i ülésén és áz ott született határoza­tokban. Közvéleményün­ket hónapok óta erőtel­jesen foglalkoztatja, hogy merre halad gazdaságunk, megfelelőek-e azok az in­tézkedések, amelyek eddig születtek az MSZMP XIII. kongresszusa határozatai­nak megvalósítására. Nos. a legfőbb párttes­tület legutóbbi ülésén mélyrehatóan elemezte gazdasági, társadalmi éle­tünk eredményeit, feltárta a gondokat és szigorú, ha­tározott intézkedéseket hozott gazdasági munkánk megjavítására. Azóta min­denki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy ez a határozat, amely irányt ad az 1987 évi terv- és állami költ­ségvetéshez is — az élén­kítés programját tartal­mazza. El kell tehát jut­nunk oda, hogy a gazda­sági fejlődést felgyorsít­suk, hogy több forrás áll­jon rendelkezésünkre mind a belső, mind a külső cé­lok támogatásához. A Központi Bizottság ha­tározata úgy fogalmaz, hogy országunk, népünk közös célja változatlanul a Xlll. kongresszus határozatai­nak és az erre épülő Vll. ötéves terv céljainak meg­valósítása. A következő évek feladata lesz. hogy a már eddig megtett in­tézkedéseket megerősítsük és kiegészítsük további ér­demi es eredményt javító intézkedésekkel. Az el­múlt években a népgaz­dasági egyensúly megte­remtése érdekében a jól dolgozó vállalatoktól igen jelentős jövedelemmeny- nyiséget csoportosítottak át a rosszul dolgozó, a nemzeti jövedelmet fo­gyasztó, vagy nem növelő termelőegységekre. Ez az út a jövőben nem foly­tatható. Tehát olyan fel­tételrendszert — benne megfelelő árrendszert — kell kialakítani, amely alapján egyértelműen ki­derül, hogy ki mennyi­vel járul hozzá a nem­zeti jövedelem termelésé­hez. Ennek arányában kell, hogy alakuljon a jö­vedelem a vállalatoknál, de az egyéneknél is. Csak arányos elosztás­politikával juthatunk előbbre! Ehhez viszont fel kell vállalni bizonyos konf­liktusokat is. A kialakult helyzetben reálisan azt tűzhetjük ki. hogy minden­képpen megállítsuk a belső és külső egyensúlyi romlást. Azt hogy egy szelektív, a gazdasági nö­vekedés élénkítését szol­gáló termeléspolitikával te. remtsük meg annak alapjait, hogy az életszínvonal 1985 —86-ban elért szintjét sta­bilizáljuk. Ehhez a nem­zeti jövedelem legalább két, az ipari termelés 2,5—3. a mezőgazdasági termelés 4,5—5,5 százalékos növekedését irányozza elő a tervjavaslat 1987-re. A nagy fontosságú határozat tehát, lehetőséget nyújt a kimozdulás első lépéseihez, utat mutat az élénkülés megkezdéséhez. Mentusz Károly — Másfél mázsa színarany Avagy: három község kultúrházát fejlesztik Recsken Mit tudunk a recski bá­nyász művelődési házról ? Bármely szakmabelinek fel- tehétem a kérdést, mert­hogy a „széljárásból” erő­sen kieső intézményt, amely a bányamű dolgozói mel­lett 1943 óta jószerint há­rom község — Derecske, Párád, Recsk — dolgozói­nak kulturális igényét is szolgálja, meglehetősen ke­véssé ismerjük. Most arra járva éppen ezért tartottam fontosnak az évi egymillió forint központi költségalap­pal támogatott kulturális intézmény tevékenységének jobb feltérképezését. A két esztendeje Recskre került fiatal szakember. a történész és muzeológusi diplomát szerzett Hugyecz János igazgató nem is fu­karkodott az információk­kal. Ha csak az utolsó évet vesszük alapul. akkor is ellenőrizhető tény mi­szerint 1986-ban a mai na­pig tízezernél több látoga­tót fogadott az intézmény, s fontosabb rendezvényeinek száma — mellőzve a szak­köri foglalkozásokat — meg­közelíti a hatvanat. És nem olcsó bóvliról van itt szó! Hiszen ismeretterjesztő elő­adás keretében olyan világ­járó kollégával találkoz­hattak a recskiek, parádiak. derecskeiek. mint Chrudi- nák Alajos. ' Értékes mű­vekből álló házikoncertet rendezett a fúvós tagozatú, kultúrházi zeneiskola Pap p János, Lorenz Péter irányí­tásával. a bányász fúvósze­nekar karnagya. Vass László, átvehette egy Rozsnyón ren­dezett nemzetközi fesztivál kitüntető oklevelét, továbbá a Kovácsné Kis Jutó vezet­te ifjúsági díszítőművésze­ti szakkörnek sem kellett szégyenkeznie egy hasonló. Zánkán rendezett táboro­zás alkalmával. A recski kisdiákok onnan is dísz­oklevéllel tértek haza. Megtekintettük recski lá­togatásunk során az ugyan­csak Hugyecz János szer­vezte. állandó helytörténeti, illetve bányászati múzeu­mot is, amelynek két kis szobát szorítottak a kultúr- ház épületében. Meglepően szép, gazdag ez a gyűjte­mény, amelynek gerincét kétszáznál több felénk ho­nos ásvány, illetve 2500 olyan ipari irat alkotia. amelyek között föllelni pél­dául az 1861-ből származó. első nagyüzemi fejfésű bá­nya — a lahócai! — térké­pét, továbbá olyan hivata­los dokumentumokat, ame­lyeknek a bizonyságaként az 1930-as évek elején itt még másfél mázsa színara­nyat termeltek esztendőn­ként. s hasonló mélyműve­léssel hoztak felszínre négy­öt tonna színezüstöt. Tervek? Jövendő? Simon Sándor főmérnök helyeslő fejbólintásai közepette be­szél arról Hugyecz János, hogy jövőre a rozsnyóihoz hasonló. nemzetközi bá­nyász fúvószenekari talál­kozót rendeznek osztrák, szlovák vendégekkel. So­moskői István fotószakkör- vezetöt abban segítik, hogy hatvan-hetven évre visz- szanyúló bányadokumentá­cióját valahol közszemlére tehesse. És ez utóbbi tekin­tetében az a másfél millió forint körüli beruházás ígér megoldást, amelynek nem­csak a tervei készültek el. hanem különböző források­ból a költsége is biztosí­tott. Magyarán: tavasz jöt­tével megkezdik a kultúr- ház bővítését! Ügy pediglen, hogy mind az ifjúság, mind a szakkörök korszerű fog­lalkozóhelyiségekhez jus­sanak. s legyen szerény ott­hona a bányász kisgalériá- nak. amelyben évente négy­öt kiállítást rendeznek majd. Legtöbb forintot természe­tesen a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és a helyi tanács tesz az asztalra, tud­ván. hogy miért: a szóra­kozás, a művelődés iráni megnőtt igényeket ki kell elégíteni Recsken és a kör­nyező falvakban. Moldvay Győző Magyar—indiai atomtechnikai együttműködés December 5. és 7. között, Budapesten tartózkodott Radzsa Ramanna professzor, az indiai állami atomenergia­bizottság elnöke. Itt-tartóz- kodása alatt megbeszélést folytatott Tétényi Pállal, az Országos Atomenergia Bi­zottság elnökével a magyar— indiai atomtechnikai együtt­működés helyzetéről és to­vábbi bővítésének lehetősé­geiről. Befejeződött a kisiparosok országos küldöttgyűlése Vasárnap. a Budapest Korfgresszusi Központban folytatódott a kisiparosok IX. országos küldöttgyűlése. A tanácskozáson megjelent Kapolyi László ipari minisz­ter. valamint az állami és társadalmi szervezetek több vezetője. A háromnapos tanácskozá­son 39-en szólaltak fel és számos javaslatot tettek Egyebek között a kisvállalko­zások pénzügyeire speciali­zálódott kisbankok létreho­zásával, a késedelmes fizeté­sek átvállalásával, a jövede­lemszabályozás korszerűsíté­sével. a teherfuvarozó kis­iparosok közületi munka­végzésével kapcsolatban. A javaslatok megvalósítása ér. dekében a KIOSZ részletes elemzéseket és vizsgálatokat végez. Molnár József, a KIOSZ el­nöke a vitát összegezve, meg­állapította. hogy a küldött- gyűlés pozitívan értékelte az elmúlt időszak eredményeit és önkritikusan foglalt állást a fogyatékosságok kijavítása érdekében. A tanácskozáson is kitűnt, hogy a kisiparos­ság a társadalom politikai, gazdasági céljaival egyre jobb összhangban tevékeny­kedik. ahhoz azonban, hogy a következő időszak nagyobb feladatait is elláthassák, még sok teendő vár a kisiparo­sokra és a központi irányitó szervekre. Ezt követően a küldöttgyű­lés egyhangúlag elfogadta a beszámolót és állásfoglalás­ban rögzítette a kisiparosok és az országos választmány feladatait a következő 5 év­re. Ezek között a legfonto­sabb gazdasági célként hatá­rozták meg a szolgáltatások területén a lakáskarbantar­tás. a -felújítás, a gépjármű- javítás és a hagyományos szolgáltatások fejlesztését, minőségének javítását, kul­turáltságának növelését. Az árutermelésben szükségesnek tartják az exportot növelő, az importot helyettesítő, a hiánycikkeik körét csökkentő, a hazai áruválasztékot bőví­tő és a háttéripari termékek gyártásának fokozását. Mind­ehhez elengedhetetlenül szükséges a szakmai képzés fejlesztése, a műszaki kor­szerűsítés, a kapcsolatok ja­vítása. gazdasági társulások létrehozása az állami és a szövetkezeti gazdálkodószer­vezetekkel. A küldöttgyűlés megvá­lasztotta az országos választ­mányt. a felügyelőbizottsá­got és a tisztségviselőket. A KIOSZ elnöke ismét Molnár József lett, Fischer Pált és Molnár Györgyöt elnökhe­lyettessé választották. Emléktáblát avattak I Vác felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából va­sárnap emléktáblát avattak a váci fegyház falán. A for­radalmi munkásmozgalom és az antifasiszta ellenállás har­cosainak emlékére, akik eb­ben a börtönben raboskod­tak. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a Magyar Ellenállók. Antifasiszták Szö­vetsége nevében Molnár Bé­la. a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára mondott beszédet. Az avatóünnepségen kö­szöntötték azokat a volt vá­ci foglyokat, magyar, jugo­szláv. csehszlovák, kárpát­ukrajnai kommunistákat, an­tifasiszta harcosokat, akik túlélték a megpróbáltatáso­kat. s eljöttek társaikra em­lékezni. (MTI) A Mágnes áruházban kiala­kított játékosztályon — ta­lán, mert még nem ismerik — napközben nem túl nagy a tolongás Évekig csepültük a kará­csony előtt felállított, a vá­rosképet csúfító bodegákat — most. hogy a piacnál a belvároshoz méltó színvo­nallal jelentek meg a kis­mesterek portékái, vegyük észre, hogy szépek Ünnep előtt Az Egri Afész Skála Duett Áruházában a szokásos ár két­harmadáért forgalomba hozott. ITT kooperációban szerelt színes tévék, és a kedvezménnyel árusított képmagnók je­lentik a „vevöfogól" (Fotó: Kőhidi Imre)

Next

/
Thumbnails
Contents