Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-08 / 288. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. december 8., hétfő Válsággá mélyült a francia diákmozgalom HÉTFŐ: Genfben összeül a tabai földsáv ügyében dönteni hivatott nemzetközi testü­let. Egyiptom és Izrael egy két futballpálya nagyságú terület hovatartozásának el­döntésére kérte a pártat­lan jogászokból álló bíró­ság közbenjárását. A ten­gerparti földsávon mind­két ország szállodát szeret­ne építeni. KEDD: Genfben összeül az OPEC piacfelügyelő bizottsága. Ez lesz az első, igazán jelen­tős OPEC-tanácskozás Ja- mani, a szaúd-arábiai olaj­ügyi miniszter menesztése óta Megfigyelők kíváncsi­an várják az egyik legna­gyobb kőolaj-nagyhatalom, Szaúd-Arábia új politiká­ját. SZERDA: Amióta az ENSZ, 1948. de­cember 10-én, elfogadta az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, ez az embe­ri jogok napja. Oslóban ekkor nyújtják át a Nobel- békedíjat Ehe Wiesei ame­rikai író-publicistának. CSÜTÖRTÖK: Amíg az OPEC immár mi­niszteri értekezletet tart Genfben, a NATO-tagor- szágok külügyminiszterei Brüsszelben, a Varsói Szer­ződés budapesti felhívásá­ra adandó válaszról vitat­koznak. Ez a hagyományos fegyverek csökkentésére vonatkozott és június kö­zepén látott napvilágot. PÉNTEK: Az amerikai kül- és keres­kedelempolitika irányítói az EGK vezetőivel tárgyal­nak. Shultz és Baldridge előtt nehéz feladat áll, hi­szen mindkét tárgykörben sok a vitatott kérdés Nyu- gat-Európa és az Egyesült Államok viszonyában. SZOMBAT: Helmut Kohl nyugatnémet kancellár az NSZK-ban ta­lálkozik Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel. A meg­beszéléseken elsősorban gazdasági kérdésekről lesz szó, de foglalkoznak majd az NSZK közel-keleti sze­repével is. VASÁRNAP: Nigériába látogat I. János Károly király. A spanyol uralkodónak a legnépesebb afrikai országba történő utazása ismét a spanyol külpolitika fokozódó akti­vitását, többirányú ambí­cióit tanúsítja. A jelenlegi amerikai kor­mányzat elődeivel ellentét­ben egyetlen fegyverzetkor­látozási megállapodást sem ért el. Ugyanez a kormány­zat most érvénytelenítette azt a nemzetközi szerződést, amely kulcskérdésben, a ha­dászati támadófegyverek vonatkozásában fogta visz- sza a nukleáris fegyverkezési hajszát írja a SALT—2 szerződés felmondását érté­kelve vasárnapi nemzetközi szemléjében a Pravda. A Pravda rámutat, hogy a 131. nagy hatótávolságú szárnyasrakétákkal felsze­relt B—52-es hadászati bom­bázó hadrendbe állítása csak az első lépés. A Pentagon már előkészítette az 500 új „Mídoetman” rakéta gyártá­sáról szóló döntést. Emel­lett folytatódik az MX föíd- részközi ballisztikus raké­ták előállítása, a ,,B—lB’ és a „Stealth” bombázók ki- fejlesztése, a „Trident—1” és „Trident—2” rakétákkal felszerelt tengeralattjárók gyártása. Jelentős belpolitikai vál­sággá mélyült a francia di­ákmozgalom és a Chirac- kormány ellentéte a szerdai országos akciónap bejelen­tésével és Mitterrand elnök nyilatkozatával. Mitterrand elnök szombaton késő este félórás megbeszélést tartott Chirac kormányfővel, majd rövid közléményben figyel­meztetett a „nemzeti egy­ség” elsőbbségére. „Bárki folyamodjék is erőszakhoz, elmarasztalom, ahogy ve­lem együtt az /ország is el fogja marasztalni” — hangsúlyozta. Az adott körülmények kö­zött, a diáktüntetések első iialálos áldozata után ez a figyelmeztetés világosan a kormánynak, főleg a biz­tonságért felelős jniniszte- reinek szólt. Malik Ousseki- ne halálának körülményei ugyanis, nemcsak a diák- mozgalmat rázták meg. Ja­cques Barrot, a kormány- koalíció centrista szárnyá­nak, az UDF-nek egyik ve­zére maga is a halált okozó rendőri brutalitás kivizsgá­lását követelte a kormány­tól, amelyben a biztonsági ügyeket a chiracista RPR tartja kezében. Robert Pandraud, a biz­tonsági ügyekért felelős beosztott belügyminiszter szombaton nem volt hajlan­dó reagálni a rendőri kilen­géseket ért bírálatokra, Margaret Thatcher brit kormányfő az Egyesült- Ál­lamokat a kormányzati vál­ság gyors lezárására, euró­pai partnereit pedig Reagan elnök melletti felsorakozás- ra szólította fel szombaton, az EGK londoni csúcsérte­kezletének befejezése al­kalmából tartott sajtóérte­kezletén. „Nagyon remélem, hogy az Egyesült Államokban ha­marosan normalizálódnak a dolgok, mert bármi. ami gyöngíti Amerikát, gyön­gíti Európát és az egész szabad világot is” — han­goztatta a brit kormányfő. Szerinte „a világnak szük­sége van Amerika vezető szerepére”, s ezért különö­sen fontosnak mondotta, hogy — az Egyesült Álla­mok „belső nehézségei ide­jén” — a közös piaci or­szágok kormányfőinek lon­doni tanácskozása „Európa szolidaritását és egységét demonstrálja”. Thatcher asz- szon.y megítélése szerint er­ről az „egységről” tanúsko­dott a kétnapos londoni tanácskozás, amelyet „na­A fegyverzetkorlátozási és leszerelési törekvéseket számba véve a Pravda fel­hívja a figyelmet, hogy Reykjavikban nem a nuk­leáris leszerelés délibábját, hanem közeli valóságát lát­hatta meg az emberiség. Ez a valóság főként az Egye­sült Államok militarista kö­reit ijesztette meg. Amikor végre lehetőség támadt a nemzetközi helyzet gyökeres megjavítására, végleges csa­pást mértek a SALT—2 szerződésre és megnyitották a korlátlan hadászati nuk­leáris fegyverkezési hajszát. Ez a lépés logikusan illesz­kedik a reykjaviki történel­mi lehetőségek ellen irá­nyuló támadások sorába. A hagyományos fegyve­rekről szólva a Pravda is­mételten emlékeztet a Var­sói Szerződés tagországai­nak javaslataira. Felhívja a figyelmet, hogy a szervezet honvédelmi minisztereinek a hónap elején Varsóban tar­tott tanácskozása megerősí­tette az európai haderők, a holott a legnagyobb rendőri szakmai szervezet elnöke maga is közölte vele: a sú­lyos sebesüléseket a könny­gázgránátok szabályellenesen célzott kilövése okozta és egészében aggasztó a rend­őrségben levő szélsőséges elemek elszabadulása. Vasárnap hajnalban a sztrájkoló diákok országos egyeztető tanácsa közlemény­ben szögezte le, hogy az éjszaka folyamán a Quar­tier Latinben rendezett ga­rázdálkodás a diákmozga­lomhoz nem tartozó elemek műve, amivel semmiféle közösséget nem vállalnak. Másik határozatukban az egyeztető tanács társadalmi mozgalommá szélesítette a felsőoktatási reform elleni hadjáratát, amihez petíciók formájában máris naponta csatlakoznak értelmiségi csoportok. Hétfőre országos „ifjúsági gyásznapot” hir­detett meg a rendőri ön­kény áldozatául esett Malik Oussekine emlékére. Ezen a napon három nagy szak- szervezet, a FEN, a CGT és a CFDT 11—42 óra között tartandó munkabeszüntetés­re hívta fel a dolgozókat. A diákmozgalom szerdára országos mozgósítást hirde­tett: felhívta a szakszerveze­teket, hogy a diákokkal együtt minden városban tartsanak tüntetéseket a gyón építőszelleműnek , és gyakorlatiasnak” nevezett. Nem volt hajlandó kom­mentálni Mitterrand fran­cia államfőnek azt a som­más ítéletét, amely szerint a londoni találkozójuk nem volt- több. mint „csúcsérte­kezlet — fontos döntések között”. A francia köztársasági el­nök által puszta „szünetjel­ként” jellemzett csúcsérte­kezletről mindazonáltal 21 oldalas záróközleményt' tet­tek közzé. Ez nagyon sok szóval mondja el. hogy az EGK legfelsőbb fóruma „bátorítani”, „előmozdítani”, „segíteni”, továbbá „javíta­ni” kívánja a munkanélkü­liség csökkentésére irányuló erőfeszítéseket. anélkül azonban, hogy ..akcióprog­ramja” érdemi intézkedése­det tartalmazna. Előirányoz­za a közös piaci országok egymás közti kereskedelmét gátló akadályok felszámo­lását 1992-ig bezárólag és állást foglal a gazdasági növekedés ösztönzése mel­lett. hagyományos fegyverzet és a katonai kiadások jelentős csökkentésének időszerűsé­gét. Ezek a javaslatok ki­egészítik a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek fel­számolásának programját. Az értekezlet egyidejűleg megerősítette a szocialista országok elkötelezettségét a fegyverzetkorlátozási és le­szerelési szerződések és meg­állapodások iránt. Az Egye­sült Államoknak vissza kell térnie a hadászati támadó­fegyverek korlátozásáról'. szó­ló megállapodások betar­tásához. Nem szabad eltá­volodnia a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződéstől. Ellenke­ző esetben erősödni fog a fegyverkezési hajsza. ki­terjed a világűrre, meg­semmisülnek a nukleáris és űrfegyverekről folytatott szovjet—amerikai tárgyalá­sok alapjai — írja vasár­napi nemzetközi szemléjé­ben a Pravda. kormány felsőoktatási re­formterve ellen. Felhívták a j szülőket, a felnőtteket, ; árasszák el tiltakozó leve­lekkel, táviratokkal, üres I dobozküldeményekkel a kor­mányfői palotát. Vasárnapra virradó éjsza- ■ ka az 1968-as májusihoz ha­sonló garázdálkodás folyt a bal part két nagy sugárútján, a St. Germain és a St. Mi­chel sugárúton. Miután a , diákok gyászmenete kilenc óra tájban szétoszlott, de néhány száz provokátor a helyszínen maradt és utca­kövekkel bombázni kezdte a rohamrendőröket. Azok könnygázgránátokkal vála­szoltak. Ezután a provoká­torok néhány tucat hozzá­juk csatlakozott fiatallal együtt gépkocsikat fordí­tottak fel és borítottak lángba, barikádokat emel­tek, kirakatokat zúztak be és fosztottak ki. A rendőrök láthatóan jól megfontolt utasításra órákon át nem avatkoztak közbe, csak fél négy felé szórták szét a ga- rázdálkodókat. Köziemé- { nyük szerint 28 személyt i őrizetbe vettek, 58 rendőr sé­rüléseket szenvedett, közü­lük öten kórházba kerültek Hlyen előzmények után nyílt meg vasárnap a kor­mányzó RPR tízéves fenn­állása alkalmából rendezett rendkívüli kongresszus. Hasonlóképpen az általá­nosságok szintjén fejezi ki a tagállamok elkötelezettsé­gét a terrorizmus, a kábí­tószer-kereskedelem, a rák­betegség, az AIDS-fertőzés és az illegális bevándorlás 1 megfékezésére. Megálla- | podtak például abban, hogy ; 1989-et „európai rákkutatási ! tájékoztatás évének” nyíl- j vánítják. A záróközleményben fog­lalt elhatározásokra utal­va jelentette ki Thatcher asszony * sajtóértekezletén, hogy az EGK-csúcsértekez- let az „egyszerű emberek gondjait” állította tanács­kozásainak középpontjába. A brit kormányfő kije­lentette: a közlemény azért nem tartalmaz utalást a ke­let-nyugati kapcsolatokra, mert az európai közösség NATO-tagállamai a fegy­verzetkorlátozás témaköré­ben már kifejezésre juttat­ták álláspontjukat a NATO hadügyminiszteri értekez­letéről kiadott közlemény­ben. Szíria nincs egyedül Veszélyes útra léptek a Szíriát erőszakkal fenyegető imperialista körök — figyel­meztet vasárnapi, szerkesz. tőségi cikkében a Pravda. Nem szabad elfelejteniük — írja a lap —, hogy Szíria nem Grenada, a sziriai nép kész függetlenségének meg­védésére és nincs egyedül. Támogatják barátai és mel­lette van a nemzetközi köz­vélemény széles körű szoli­daritása. A szerkesztőségi cikk fel­idézi a Szíria-ellenes propa­gandahadjáratot, amely arra épül, hogy az ország állító­lag a nemzetközi terroriz­mus fő támogatója. Olyan vádakkal illetik az arab ál­lamot, amilyeneket nemrég még Líbia ellen hoztak fel. Ezen túlmenően, az óceánon túlról nyíltan katonai akció­val fenyegetik Szíriát. Befejeződött az EGK-csúcs Az USA térjen vissza a megállapodásokhoz —( Kiiipo/it/fcgi kommentárunk)— Év végi hajrá — a diplomáciában HAJLAMOSAK VAGYUNK azt hinni, hogy csak ránk jellemző az év végi hajrá, a decemberben hir­telen összetornyosuló munka. A valóságban minden­hol szeretik „tiszta lappal" nyitni az új esztendőt Lehetőleg lezárni a problémás ügyeket, még december 31. előtt. így van ez a világpolitikában, közelebbről az Európai Gazdasági Közösségen belül is. A múlt hét végén Brüsszelben, a hadügyminiszte­rek tanácskoztak kontinensünk katonai helyzetéről, a legújabb szovjet javaslatokra adandó válaszokról. Pénteken és szombaton. Londonban, közös piaci csúcsértekezletre került sor. míg a pénzügy- és me­zőgazdasági miniszterek hétfőn kezdenek megbeszé­léseket az EGK székhelyén, a belga fővárosban. Még a hét második felére is marad hasonló jellegű fórum, hiszen a NATO tagállamainak külügyminiszterei szin­tén Brüsszelbe utaznak. Az év végi, nyugat-európai diplomáciai aktivitás tetőpontját kétségkívül az immár hagyományos kö- zö^ piaci csúcsértekezlet jelentette. A vendéglátó Mar­garet Thatcher, minden tőle telhetőt elkövetett a konferencia sikerének előzetes biztosításáért. Lehető­ség“ szerint minden olyan témát száműzött a napi­rendről, amiben túl nagy lenne a nézeteltérés a ti- zenkettek között, s ráadásul mindössze öt órában szabta meg a tárgyalások idejét, ami eleve kizárta av érdemi vitákat. Ezzel kettős célt követett. Egyrészt saját pozícióit kívánta erősiteni a közelgő általános választások előtt, másrészt demonstrálni szerette vol­na a nyugat-európai egységet, ily módon is segítve Ronald Reagant jelenlegi nehéz helyzetében. A megbeszélések központi témája a gazdasági kilá­tások és a munkaalkalmak számának gyarapítása vol­tak, de Thatcher szorgalmasan lobbizott az amerikai politika támogatása mellett is. Szó esett olyan társa­dalmi problémákról is, mint a kábítószer-élvezet el­leni küzdelem, a rák gyógyítására irányuló kutatások és az AIDS terjedésének megfékezésére célzó prog­ramok. Természetesen még ezekben a látszólag világos kér­désekben is voltak véleménykülönbségek a jelenlevők között, de igazi vita csak a munkanélküliség enyhí­tését szolgáló intézkedések kérdésében és a dél-afn- kából származó szén importjára tervezett embargo ügyében volt. Ez utóbbit egyébként az NSZK és Por- . tugália megtorpedózta. A legkényesebb helyzetbe Raymond francia kül­ügyminiszter került: két szék között a padlóra esett A francia küldöttség számára ugyanis — a többihez hasonlóan — csak két széket helyeztek el a tárgyaló- asztal körül. Ezeket a sajátságos helyzetből kifolyó­lag Mitterrand és Chirac foglalta el, s Raymond ülő­hely nélkül maradt. A külügyminiszter csalódottan hazautazott, s megindultak a találgatások egy eset­leges francia belpolitikai válságról, amelyet Mitter­rand elnök és Chirac külügyminiszter ellentétei okoz­nának. ÖSSZESSÉGÉBEN AZONBAN inkább volt karácso­nyi a hangulat, mintsem, hogy bárki is kiélezte vol­na a vitát Londonban. A neheze a gazdasági ügyek­kel foglalkozó miniszterekre maradt, illetve a követ­kező, jövőre esedékes csúcsértekezletré, vagyis némi piszok a szőnyeg alá is került. Talán 1987-ben köny- nyebb lesz a takarítás. Horváth Gábor Sevardnadze — Hammer megbeszélései Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter szom­baton Moszkvában fogadta Armand Hammert, az Egye­sült Államok üzleti körei­nek neves képviselőjét, és megbeszélést tartott vele a szovjet—amerikai kapcso­latok néhány kérdéséről. A külügyminiszter rámu­tatott: e kapcsolatok most olyan szakaszban vannak, amikor felelős döntések szükségesek a nukleáris fegyverek csökkentése és felszámolása végett, annak érdekében, hogy a fegyver­kezési hajszát távol tartsák a világűrtől, s a különféle területeken megvalósuljon a konstruktív együttműkö­dés. A Szovjetunió szilár­dan tartja magát a reykja­viki csúcstalálkozón elért megegyezéshez, s úgy véli, ez a találkozó történelmi lehetőséget nyitott a hábo­rú és béke kérdéseinek megoldására. Az Egyesült Államok viszont homlok­egyenesen ellenkezőleg jár el, amikor támadó kam­pányt folytat Reykjavik el­len és aláássa eredményeit. Bizonyság erre, hogy az amerikai kormányzat tünte­tőén felrúgta a biztonsági szempontból annyira alap­vető fontosságú SALT—2 szerződést. • Eduard Sevardnadze hang­súlyozta, hogy a Szovjet­unió következetesen törek­szik az Egyesült/Államok­kal való kapcsolatok min­den irányú fejlesztésére, de ragaszkodik ahhoz, hogy ezek az egyenjogúságon és a kölcsönös előnyökön alapul­janak, s zárjanak ki min­denféle megkülönböztetést, egyebek között a kereskede­lemben is. Armand Hammer a meg­beszélésen kifejezte remé­nyét, hogy folytatódnak a békét és a kölcsönös meg­értést szolgáló szívós erőfe­szítések, s Reykjavik ered­ményei nem mennek ve­szendőbe. Megerősítette: az amerikai üzleti körök érde­keltek abban, hogy fokozot­tabban kihasználják a Szovjetunióval való gazdasá­gi együttműködés lehetősé­geit, és fejlesszék ennek új, sokat ígérő formáit Pillantás a hétre

Next

/
Thumbnails
Contents