Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-06 / 287. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. december 6., szombat 9. u* MríONfcitlacjinaszkok 4 borsoszein rmbrrkr rs »/ együgyű legenyke nint a vetőmag fi galma. megnőtt látogatottsága. A könyvkereskedelem is készül erre: hagyományos ajándékozási akciója, a téli könyvvásár számos újdonságot, drágább és szebb könyvet is a polcokra varázsol. Nincs az a jól felszerelt és szorgalmas gyűjtőszenvedély- lyel összeválogatott könyvtár. amelyet ne lehetne egy- egy új darabbal bővíteni. Sokszor épp az ajándékba kapott kötet kelti föl az olvasás vágyát, egy házi könyvtár kialakításának igényét. Az előnyök között em. líthető még az is, hogy a könyv mindenkinek ajándékozható: mesegyűjtemény a kicsiknek, ifjúsági művek a gyerekeknek. szépirodalom és képzőművészeti album a felnőtteknek, szakmai munkák a kollégáknak, ritkaságok a gyűjtőknek — es folytathatnánk a sort. Csakhogy a felosztás korántsem ilyen egyszerű. Mert honnan tudhatja a könyvesboltok kirakata előtt tanakodó vásárló, hogy a kiszemelt kötet megvan-e már annak a könyvtárában, akit meg akar lepni vele. Családon belül ez sem gond. hiszen a családtagok ismerik az otthoni könyveket, sőt könnyű a választásuk is, mert tisztában vannak egymás-érdeklődési területével, olvasási ízlésével. De törhetjük a fejünket akkor, ha családon kívüli rokonnak, jó ismerősnek vagy barátnak szeretnénk kedveskedni. Ha könyveit nem is ismerjük, illik tudnunk legalább azt. hogy mi a kedvtelése, mi iránt érdeklődik különösebben S ezt általában tudjuk, is. hiszen azok. akiket ajándékkönyvvel köszöntünk, közel állnak hozzánk. Gyakran kínálkozik tehát alkalom arra. hogy az olvasásra tereljük a beszélgetés menetét. ,.A könyvre kidobott pénz — irta Gárdonyi Géza — csak látszólag eldobott pénz. Olyan, mint a vetőmag ...” A könyv a legszebb ajándék — hirdetik a reklámszövegek. Arra vonatkozólag azonban nem adnak felvilágosítást. hogy milyen olvasmány szerezhet igazán örömet leendő tulajdonosának. Sokan — tévesen — úgy vélik. minél drágább az ajándék. annál jobban megörvendeztethetik vele ünnepelt- jüket. Nos, nem biztos, hogy így van. Bár a könyvek is egyre drágábbak, nem az ár dönti el a kérdést, hanem az az érték, amit a könyv a megajándékozottnak jelent. Aki esetleg örül egy olcsóbb kötetnek is, mert már vágyott rá. vagy mert az olyan sorozatba tartozik, amelynek korábban megjelent darabjai könyvespolcán sorakoznak. Tévhit az is. hogy használt könyvet nem illik ajándékozni, hiszen megbecsülésünket. tiszteletünket fejezzük ki, ha valakinek olyan olvasnivalóval kedveskedünk. amely kuriózium a piacon, vagy amelyet már mi is élveztünk, értékes voltáról magunk is meggyőződtünk. Még nemesebb gesztus az. ha ajándékunk könyvkereskedelmi forgalomban már nem kapható bibliográfiai kiadvány, régi darab vagy könyvritkaság. S végül — mivel nemcsak adunk, hanem magunk is kapunk ajándékot — illik tudnunk, hogy a köszönetén kívül mivel tartozunk meg- ajándékozóinknak: azzal, hogy a meglepetést szerző köteteket nem rejtjük el polcunk mélyére, kitéve őket az időtlen feledés veszélyének, hanem használjuk, forgatjuk, mielőbb elolvassuk őket. Mert, hiszen ez a fajta pallérozódás a könyvajándé. kozás végső célja, legszebb értelme ... J. N. J. ől az első irodalomtörténetig Képes bevezető az irodalom világába barokk korának (1550—1750t amulá.sra késztető emlékei között. Mire figyeljünk fel: Egy sodronyingre Zrínyi Miklós fegyvertárából, amelyik szegecselt török gyűrűkből szövetett meg? II. Rákóczi György nemesfémű jogarára? Pázmány Péter házi oltárára? Bethlen Miklós poharára vagy háztartásából való. jó arasznyi nagyságú és ugyanakkora szélességű mozsarára? Zrínyi Ilona fényes gyűrűjére? Tinódi Sebestyén nemesi címerére, amelyben mintha zeneszer- száma is benne foglaltatik? A korabeli tárgyak mellett festmények láthatók (ez utóbbiak közül lenyűgöző a 33 esztendős Balassi Bálint ismeretlen mestertől származó' táblaképe az Tótfalusi Kis Miklós Ment. sége esztergomi Keresztény Mú‘ zeumból). S meg ez ideig nem beszéltünk a Ikönyvekről. amelyeket a kitűnő szemű összeállítók több mint tucatnyi világi és egyházi könyvtár. levéltár, kincstár. múzeum, intézet és intézmény legjavából • gereblyéztek össze. Buda eleste és az ország három részre szakadása utáni időszakban kezdődik ez a „képes” és „könyves” kiállítás a korszak virágénekeivel, . vagy az 1583-ban megjelent katolikus lelkipásztori kinyomtatott . útmutató gyóntatási kérdéseivel, amelyek között a legelső: „Voltak-e szivedben testi és buja gondolatok? Adtál-e magadnak okot afféle gonosz gondolatokra vagy tekénteteddel, vagy másképpen?"- I«. századi színpadkép Könyvek százai látványánál talán még izgalmasabb ezen a kiállításon megtudni a könyvírók sorsát. Mindjárt Balassi Bálintét, aki 1594— ben esett el, a tizenöt éves háború idején, ha úgy tetszik a csatában, amiként alig .két és fél évszázad múlva Petőfi (vajon melyik irodalom mondhatja még el magáról; csatába küldi legjobbjait, hogy ott vérrel bizonyítsák költői lángjuk hitelét?...) Vagy a későbbi időszak emlékirat- írói! Kemény János, Erdély fejedelme tatár rabságban, Bahcsiszerájban írta meg a „háborúságos időket”, 1657—58-ban. Vagy Bethlen Miklós, Erdély kancellárja, miközben poharát szemléljük. tegyük hozzá az életrajzi adatot: Bel Mátyás (Andreas es .loseph Schmutzer rézmetszete) 1708 es 1710 között császári fogságban emlékezett, amelyből a leghitelesebben — akár filmszerűen — rajzolódik elénk Zrínyi tragikus halálának históriája. Nemcsak könyvek és íróik, de a nyomdáknak a sorsa is látható itt: amikor protestáns könyvnyomtató mesterek, mint vándor legények, szinte a hátukon vitték a Gutenberg megteremtette új, ma úgy mondanánk: a tömegtájékoztatási eszköz összes kellékét. A XVI. században 18 nyomda létesült, mindmegannyi a reformáció érdekében — az egyetlen katolikus nyomda 1577-ben kezdte meg működését. Nagyszombaton, ahol később Pázmány Ferenc egyetemet alapított a mai budapesti tudomány- egyetem ősét. Hol a kódex? — kérdeztük a legelején. Hol vannak az első könyvek? — folytathatjuk, hiszen a XVI. században mintegy 1000. a XVII-ben 5000. a XVIII-ban pedig 25 000 kinyomtatod munka hagyta el a korabeli nyomdát a történelmi Magyarországon. Ilyenformán Bőd Péter már 1766-ban megírhatta az első magyar nyelvű irodalomtörténeti összefoglalót. Magyar Athe- nas címmel amelyet K/.o- benhen 3{jiak k| A könyvek itt tannak körülöttünk. özén a kiállításon. amelyek között úgy sétálgathatunk. gyönyörködhetünk. akár egy százszorszép. növényekkel díszes virágoskeltben. r. a. Török háborúk és a képzőművészei . IWHBBd Három évszázaddal ezelőtt európai jelentőségű esemény volt Buda vissza- vivása. A késői utódok az évfordulón tisztelegnek az egykori dicső események előtt. A Képzőművészeti Kiadó is azt teszi, mikor közreadja Galavics Géza művészettörténész reprezentatív albumát, mely három és fél évszázad magyarországi török harcainak képzőművészeti emlékeit tekinti át. A 14. század második fele óta ugyanis Magyarországon mindenekelőtt az írott szó erejével buzdítottak a törökök elleni harcra. A csatákról hősi énekek is szóltak, melyek a 16. században nyomtatásban is megjelentek. A török kort idéző történeti énekek vagy énekballadák Magyarország más nyelvű népeinél is ismertek. A képzőművészetnek is születtek jelentős alkotásai a török veszedelem szorító' sóban, csak ezek megismertetését ez ideig kevésbé propagálták. pedig sajátos képi nyelvén szólva ugyancsak sugallta a török elleni harc szükségességét. Az irodalom különböző műfajai mellett igen sokszínű és gazdag a török képi ábrázolásának megjelenítési formája is. Apró érmektől a monumentális falképekig, uralkodói gyűjteményekben található festményektől nagy példányszámban készült rézmetszetig, templomi oltárképtől a síremlékekig és könyvillusztrációkig terjed a török témájú műalkotások sora, melyek a hódítók megállítását, illetve kiűzését hirdették. Erősítették, támogatták Zrínyi Miklós harcba hívó kiáltását: „Kössünk kardot az pogány ellen”, mely címet a most megjelent kötet is viseli. A Képzőművészeti Kiadó — jelentős anyagi áldozattal — gyűjtötte össze Európa nagy részéből annak a 250 képnek nagy részét, melyet a kötet tartalmaz. Az első műalkotások Nagy Lajos és Mátyás király műpártolását tanúsítják. Művek hirdetik a törökverő hősök dicsőségét. A képek egy csoportja a magyar királyként a török ellen hadat viselő Habsburgokhoz kapcsolódik. Galavics Géza a magyar főurak mecénási tevékenységét .is ismerteti. A kötetet német nyelvű összefoglaló és képjegyzék egészíti ki. Geröly Tibor Zrínyi Miklós (Thomas Johannes — UouUats Gerhard rézmetszete) Mikes Kelemen portréja
