Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-06 / 287. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1986. december 6.. szombat Milyen a termeszei!udomanx kutatómunka vidéken? Ennek egyik műhelyében, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán járt munkatársunk. Arra volt kiváncsi, hogy mikkel foglalkoznak, milyen kutatásokat folytatnak és mennyi pénzt fordítanak ezekre. Az említett téma mellett még néhány aktuális tudományos érdekeltségre hívjuk fel olvasóink figyelmét összeállításunkban. Munkába fogott sugarak Elektronsugaras olvaszlobercndezcs egy fémipari kutató- intézetben Kutatómunka az egri főiskolán Értékes felvételek készülnék a spcklograloo (Fotó: Tóth Gizella) A modern technika egyre fokozottabb követelményeket támaszt a szerkezeti anyagok és egyes berendezések alkatrészei iránt. Különösen megnövekedtek az igények és a követelmények az elektronikában, amely ma már a mikrominiatüri- zálás útjára lépett. A mikroelektronika a jóformán alig látható parány alkatrészektől hihetetlen pontosságot. a rakétaipar és az űrtechnika pedig ezek mellé sok helyütt nagy anyagszilárdságot követel meg. E sokoldalú területeken ma már nélkülözhetetlen szolgálatot tesznek a munkába fogott sugárzások. Anyagmegmunkálási célokra olyan sugárzások jönnek szóba, amelyek a munkafolyamatok elvégzéséhez elegendő energiával rendelkeznek. továbbá kellőképpen irányíthatók. A sugárzások energiáját a megmunkálási műveletek során a munkapontban vagy a munkafelületen hőenergiává alakítják át. A sugárzás energiájának a munka helyén hővé történő átalakulásából azonnal következik, hogy e megmunkálási eljárás során az alkalmazás szempontjából a munkadarab termikus tulajdonságai a mérvadók, ellentétben a hagyományos megmunkálási eljárásokkal, amelyek alkalmazhatóságát a munkadarab mechanikai tulajdonságai szabják meg. Az elektronsugarak anyag- megmunkálásra történő fel- használásának gondolatát elektronmikroszkópiái műveletek közben szer'zett tapasztalatok alapján Manfred von Ardenne professzor vetette fel még 1928-ban. ö már ekkor az elektronmikroszkópjának blendéjét tartalmazó fóliát mikroszkópjának elektronsugarával fúrta ki. E műveletek során a fóliába csapódó elektronnyaláb hővé alakult mozgási energiája párologtatta el az anyagot a becsapódás helyén. Ezzel az elektronsugárnak. mint mikrofúró rendszernek az elve adva is volt. Ma már ezek a lehetőségek sokkal kedvezőbb feltételekkel valósíthatók meg. Korszerű elektronoptikai rendszerekkel minden nehézség nélkül elöállíthatók olyan elektronsugarak, amelyek átmérője a becsapódás helyén mindössze egyetlen millimikron. E jól fókuszált elektron-sugárnyalábok teljesítménysűrűsége eléri a négyzetcentiméterenkénti egy millió wattot. Természetesen ilyen sűrűségű elektronsugarakat nem tudnak előállítani négyzetcentiméter- nyi keresztmetszetben, hanem legfeljebb négyzetmil- limé ternyi keresztmetszet mellett. Mikromegmunkálás- ra ezek is tökéletesen elegendőek. A sugárzásokkal működő megmunkáló berendezések két nagy csoportját alkalmazzák a mai technikában: a folyamatos és a lüktető üzeműeket. Nincs olyan elv. amely szerint az egyik vagy másikat előnybe lehetne helyezni, hiszen például olvasztásra a folyamatos, hegesztésre a lüktető üzemű berendezés a megfelelőbb. Pulzáló üzemmód esetén ugyanis az anyag kevésbé melegszik fel a becsapódási pont környezetében, mint folyamatos üzem esetén. Ezért kisebbek a vezetési hőveszteségek és kevésbé változik meg az anyag szerkezete a beavatkozási hely környezetében. Szerencsére régen leiárt az az idő, amikor a tudósok holmi elefánl- csonltornyokba húzódó, az élettel kevés kapcsolatot tartó filoszok voltak. Napjainkban a tudomány termelőerővé válása nemcsak alapvető követelmény a társadalom részéről, de minden jó szándékú elméleti gondolkodónak is jogos törekvése. Csakhogy mint minden alkotó munka, ez is energia- és költségigényes! Hogyan állnak mindezzel Heves megye egyik első szellemi műhelyében? Ennek jártunk utána. Lássuk a tényeket: az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán az elmúlt öt esztendőben elkészült 56 könyv és könyvrészlet. 18 főiskolai jegyzet, s mintegy 576 cikk es dolgozat. 276 ismeretterjesztő írás. recenzió. Százharminc oktató végzett rendszeres kutatómunkát. Ez időszakban 11 kandidátusi fokozatot és negyven doktori címet szereztek. A száraz adatok mögött rejtőző valóság: amíg egy ..kisdoktori” elkészül, legalább két évbe telik. Átlagosan havonta kétszer kell utazni Pestre vagy vidéki centrumba konzultációra, könyvekért. Ha a téma műszeres vizsgálatot igényel, s a készülék kétszáz kilométernyire van, bonyolódik a dolog. Nem szólva a részinformációk beszerzésének nehézkességéről. a szakfordításokról. Sokszor kollégák, kutatóműhelyek, üzemek segítségére is szükség van. Hány átvirrasztott éjszaka, munkaidőn túli erőfeszítés rejlik egy-egy tudományos cím mögött! S mindez sokszor igen csekélyke fizetésért, állandóan harcban az idővel! Hogy ez mennyire így van. arról beszélgettünk dr. Orbán Sándor tudományos főigazgató-helyettessel: — Oktatóink átlagosan he. ti tíz-tizenkét órát tartanak nappali és levelező tagozaton — erősíti meg eddigi ismereteimet — emellett több szakdolgozó munkáját irányítják. S akkor még nem szóltunk a továbbképzésekről. felvételiztetésről, vizsgákról. S hogy mi jár mindA behatóbb vizsgálódások során jöttek rá, hogy míg a klasszikus szappan használatánál valóban fontos volt a hab — az jelezte, hogy elegendő mennyiség van-e a mosóvízben —, addig a modern mosószerek esetében tulajdonképpen semmi jelentősége sincs a habnak. Még az sem igaz. ezért? Pénzben persze nem sok, de legtöbben lelkesedésből. elhivatottságból végzik ezt. Egy főiskolai oktató jelenlegi átlagfizetése nálunk 5900 forint körüli, egy tanársegédé 4200 forint. — Hogyan segíti az egyéni kutatásokat a főiskola? — A legkevesebb, amit tehetünk: folyamatosan szervezünk intenzív nyelvtanfolyamokat. Térítjük a legfontosabb szakcikkek fordításának díját, konferenciák, konzultációk útiköltségét, segítjük a külföldi aspirantúrára (tudományos gyakorlatra) jelentkezőket. így elmondva nem sok, de összességében szép kis summa. A kutatás persze az- egri felsőfokú oktatási intézményben is megfelelő szervezeti keretekben zajlik. A tizenkét tagú tudományos bizottság — amelynek beszélgetőpartnerem hivatalból a vezetője — összefogja, koordinálja a különböző tanszékeken munkálkodó tudósok és „teamek" munkáját. — Természetesen az egyéni ambícióknak is nagy szabadságot adunk — vázolja a helyzetet Orbán Sándor — de arra törekszünk, hogy a kutatási témák végső soron illeszkedjenek az országos irányelvekhez és vizsgált területekhez. A főiskola tudományos bizottsága emellett tematikusán ellenőrzi az egyes tanszékek tevékenységét, s véleményezik a szakminisztériumokhoz. kutatóintézetekhogy a hab a kis buborékok hártyáin magával viszi a textilanyagról eltávolított szennyezéseket, s így megakadályozza azok visz- szajutását a szálakra. A kézi mosás korában még megelégedéssel fogadták a szintetikus mosószerek kemény habját, a mosógép megjelenése azonban hez innen tovább küldendő pályázatokat. S hogy miből gazdálkodhatnak a kutatók? Ezt jórészt az egy-egy témára kapott központi anyagi támogatás szabja meg. Az idén például mintegy húsz javaslatot továbbítottak az illetékeseknek. — Míg korábban a Központi Tudományos Fejlesztési Alapból (Közismert nevén Tukufából) kaptunk pénzt, addig 1983-tól az MTA és a Művelődési Minisztérium által kiírt fő témákra pályázhatunk — magyarázza a főigazgató-helyettes. — Emellett intézményünknek körülbelül évi 200 ezer forint saját kerete van e célra. Ez viszont csepp a tengerben. Ami a műszerellátottságunkat illeti? Sajnos, átlagon alulinak mondható. Különösen az ennek ellenére felmutatott eredményeinkhez képest. Műszerbizottságunk feladata, hogy elbírálja a kutatócsoportok ilyen irányú igényeit. Általában azoknak adunk elsőbbséget, akik alapeszközöket kérnek, vagy munkájuk annyira előrehaladott, hogy megéri a befektetést. Erre évente körülbelül 3—400 ezer forintot kapunk a minisztériumtól. így vettünk a közelmúltban néhány számítógépet és videót, amelyeket az oktatásban is jól hasznosítunk. Azért van dicsekedni- valónk is! A fizika tanszék például a közelmúltban több mint kétmillió forint értékű berendezést kapott. új helyzetet teremtett. A gépek forgó részei olyan nagy habot vertek, amit csak nehezen lehetett a lefolyón keresztül eltávolítani. Az automata mosógépeknél pedig sokszor még üzemzavarokat is okozott a túlzott habképződés. De az intenzív habzás felesleges munkát jelent az öblítés során is. Az elmondottakból kiderül, hogy a korszerű követelmények nem teszik szükségessé a habot s az ész- szerűség a csökkentett habzóképességű mosószerek forgalomba hozatalát kíUr. Patkó György, a fizika tanszék vezetője kollégájával. Kiss László adjunktussal készséggel áll rendelkezésünkre, hogy működés közben is bemutassa ezt a ritka műszert. A spektog- ráf és LMA—10 lézermikroszkóp kitűnően alkalmazható különböző anyagok fizikai tulajdonságainak elemzéséhez. A szerkezet NDK gyártmányú. Az első egység a hetvenes évek közepén érkezett. Ma már — bár még tovább bővíthető — rendelkeznek az alapeszközzel, amelyet hatékonyan tudnak (elhasználni különböző in- terdisciplináris (tudományok közötti) kutatáshoz is. Az elmúlt néhány évben ellenőrizték mit tud. A leírásoknak megfelelően több száz. ismert elem tulajdonságait ellenőrizték saját méréseikkel. A spektrumokról készült — nekünk laikusoknak érthetetlen — felvételeket tárolják, így azok később is elemezhetők. Jó szolgálatot tett a műszer a pedagógustovábbképzésben. s az egyéni dolgozatokhoz való adatgyűjtésben. — Keressük o hasznosítás további lehetőségeit — mondja a tanszékvezető. — Munkatársaim jártak több vállalatnál (Vilati, Vasöntöde), amelyeknek, ha igénylik, szívesen végeznénk anyagvizsgálatokat. így csökkenthető lenne például a selejtes öntvény. A közeljövőben a Pa- rádi Üveggyárban tudakozódunk. Nem titkoljuk, hogy afféle tanszéki gmk-ra gondolunk, amivel mi is egy kis többletpénzt szereznénk más feladatainkhoz. A termelés és tudomány így is kapcsolódik. Megyeszékhelyünk egyik tudósműhelyében tehát, ha szűkösen is. megvannak a feltételek a jó munkához. Mint ezt az intézmény évről évre gyarapodó eredményei is bizonyítják. Sokat segítenek ebben a személyes és hivatalos kapcsolatok a debreceni és miskolci akadémiai bizottsággal, és más bázisokkal. A legfontosabb viszont forintban ki nem fejezhető: a megszerzendő tudás iránti lelkesedés és elkötelezettség, amiben az egri oktatók és hallgatók nincsenek htján. vánja meg. A hab elleni küzdelem nem volt könnyű, de eredményekkel járt. A jövőben egyre inkább olyan vegyületeket fognak alkalmazni a mosószerek gyártásánál, amelyek gátolják a habok kialakulását anélkül, hogy a mosóhatást jelentős mértékben károsítanák. A textilanyagról leválasztott szennyrészecskéknek a lebegtetését pedig speciális védőkolloid adalékok hozzáadásával oldják meg. Ezáltal talán sikerül majd hozzájárulni vizeink biológiai egyensúlyának fennmaradásához. Jámbor Ildikó Veszélyes habok Évszázadokig tartott, amíg az emberiség eljutott a rosszul elszappanosított, gyengén habzó zsiradéktól a jól habzó szappanig, meg a modern mosószerekig. Most viszont éppen ellentétes irányú fejlesztési munka folyik világszerte a csökkentett habzóképességű mosószerek létrehozása érdekében, miután kiderült, hogy a vizek felületét beborító habok veszélyesek, mert akadályozzák a vizek oxigéncseréjét, és ezáltal az élóvilág pusztulását okozzák. A kiemelt kategóriába sorolt Eger-Mátravideio DorgGldCSC™ Kombinát pályázatot hirdet TERMELÉSPOLITIKAI OSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: kertészeti egyetemi végzettség, legalább 6 éves szakmai és 3 éves vezetői gyakorlat, feddhSte!!*" előélet. A pályázat tartalmazza eddigi munkahelyeinek és munkaköreinek felsorolását, valamint részletes önéletrajzát. A pályázatokat 15 napCH b®lül kérjük elküldeni címünkre: EGERVIN személyzeti és oktatási osztály, Eger, ttécnS.1*! 3. 3301 Telefonszámunk: 36/12-411 Gazdag ötletek - szűkén mért forintek
