Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-31 / 307. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1986. december 31., sif rdo Clair Vilmos adomái Idestova száz esztendeje. 1888-ban jelent meg Clair Vilmos Adomatár című kötete. A kötet tartalmára az alcíme utal: magyar történeti és társadalmi adomák, apróságok és szójátékok találhatók a gyűjteményben. A szereplők mára már elfelejtett főurak, politikusok, de a legtöbb mosolyt fakasztó eset hőse a névtelen egyszerű ember. Ebből következik, hogy a történetek többségében a népmesék dramaturgiája dominál: a jó elnyeri jutalmát, itt pedig mindig az adomahős a szellemi győztes, mert helyzetfelismerésével, véleményével. válaszaival látványosan teszi nevetségessé ellenfelét. 1850-ben történt. Gyulai Gaal Ede teljhatalmú királyi biztost egy szegény öregasszony kereste fel. s arra kérte, váltsa föl egyetlen százas Kossuíh-bankóját. mert elfogyott a pénze: — Menjen, kend, keresse meg Kossuthot! Váltsa föl ö a bankót, ha már megcsinálta! — szólt mérgesen a királyi biztos. — Csókolom a kezeit a méltóságos úrnak, hisz a császár százezer emberrel keresteti már két álló esztendeje. és mégsem akad rá. Hogy találná meg akkor ilyen magamfajta öregasszony?} ★ Egy fővárosi napilap valamelyik számában a következő kishírt közölte: öngyilkosság. X. városban egy hajadon komorna szerelmi csalódás miatt agyonlőtte magát. Másnap a szerkesztőség helyreigazítást adott: A tegnapi öngyilkossági hírünket hiteles információk alapján helyre kell igazítanunk, mert az eset nem X. városban, hanem Z. faluban történt, s az illető egyén nem hajadon, hanem családos, nem komorna. hanem belső huszár, nem szerelem. de adósság miatt, és a világért sem agyonlőtte, hanem felakasztotta magát. * — Aztán látott-e kend ott Boszniában eleven ágyút, András? — Hogy láttam-e? Az egyik még a bal lábamat is elvitte alólam. — De hiszen megvan kendnek a bal lába! — Persze hogy megvan. Mert amíg az erpber Boszniából idáig jön. százszor is kinő a lába! ★ — Főtisztelendő uram. meghalt a fiam. tartson valamiféle gyászbeszédet felette! — Szívesen — mondta a pap. — De hát mi legyen a beszéd fő gondolata? Mondjon a fiáról valami jellemző tulajdonságot! — Hát, nagyon szeretett — verekedni! ★ Albrecht főherceg az 1850- es években körutat tett Magyarországon, s amikor is az egyik, tiszta magyar falu éktelen Vivát! kiáltásokkal fogadta a főherceget. Éljen nem hallatszott egy sem. A főherceg kíséretéből valaki megkérdi a jegyzőt, miért nem mondják inkább azt hogy Éljen? <— Veszett természetük van ezeknek — magyarázza a jegyző —. mert az éljent nem tudják kimondani anélkül, hogy azonnal hozzá ne tennék azt, hogy Kossuth Lajos! ★ Nagy Frigyes porosz király egyszer jókedvében érdemkeresztet adományozott egy hadnagynak. — Felség — szólt az elbizakodott tisztecske —, kitüntetést csak a csatatéren fogod hatok el! t —< Ne bolondozzék! — választat a király. — Maga miatt csak nem kezdhetek háborút! ★ A tudakozó intézetben: — Csak egy helyen van üresedés. Elmenne ön für- dőszolgának? — Szívesen. — Érti-e a vízkezelést? — Hogy értem-e? Hiszen borkereskedésben voltam alkalmazva! * V ★ A Bach-korszakban egy bizonyos Buday A. nevű férfit neveztek ki Beregbe adminisztrátornak. A kinevezett kerülni akarta az ünnepélyes fogadtatást, senkit sem értesített a jöveteléről. Ennek dacára a megyei pandúrok Uszkay csendőrbiztossal az élükön a vendég elé lovagoltak a nyíregyházi állomásra, ott fogadták. — De hát hogyan tudták meg az urak. hogy jövök — kérdi Buday —. mikor én ezt senkiivel sem tudattam? — Hja uram, — válaszol a kérkedő csendőrbiztos — messziről megérzi a kutya a dögöt! ★ A történelmi nevezetességű königratzi csatáról hazakerült osztrák közvitézt faggatták élményeiről a rokonok és ismerősök. A harcos pedig Háry János módjára sok meg nem történt esetet is elmondott, kiszínezett. Végül az egyik rokon megkérdezte: — Hogy van az, sógor, hogy maguk mindig csak űzték a burkust, maga volt mindig az első az üldözők közt, és mégis nem elölről kapta a lövést? — Hm — vágta ki magát a baka —. hát nem tudja kend. hogy hátultöltő puskája volt a burkusnak? K. Gy. M. A női sztriptíz már nem is kelt nagy feltűnést, ám más 'a helyzet, ha férfivetkőzésről van szó. Párizsban az egyik éjszakai bárban a női vendégek nagy örömére az erősebb nem is megmutatta idomait. Nem lehet tudni, iesz-e jövője a férfisztriptíznek, de a kép tanúsága szerint a résztvevőknek tetszett.. . Miért parkolunk vízszintesen, amikor lehet függőlegesen is? Ez a kérdés % svájci Neuenburg városkából érkezett fotó kapcsán merülhet fel az olvasóban az abszolút helytakarékos parkolás . láttán Humor Analfabéták a költők és filozófusok országában — Cégünk valamennyi dolgozója közül ön a legaktívabb. — Igazán, igazgató úr? — Igen, ön kerüli meg a legnagyobb ívben a munkát. — Hol szerezte ezt a szerelőruhát? — A feleségemtől kaptam ajándékba. Tegnap este valamivel hamarább értem haza, és ez a ruha ott függött az ágyam felett. A zsebtolvaj egy új divatlapban lapozgat. — Valódi sznob lettél — jegyzi meg egy kollégája. —' Ez nem sznobság. Végül is tudnom kell, hogy a következő szezonban hol lesznek a zsebek. Amikor a férfi a második üveg pezsgő után megkéri a sztriptiztáncosnőt, hogy vetkőzzön le, a táncosnő így válaszol: .— Bocsássa meg, hogy fenntartom a ruhámat, a magánéletben nem szívesen hordom a munkaruhámat. — Mindenkiről a ruhája alapján lehet megállapítani, hogy kicsoda! — mondta a szélhámos és átöltözött. A turista meséli otthon: — Kanadában szörnyű hideg volt! Mindig egy fél óráig kellett melegítenem a lovamat, amíg elindult. Egy berlini mondja el afrikai vadászélményeit egy bajornak: — Oroszlánokat lőttem — be a hátizsákba! Zsiráfokat lőttem — be a hátizsákba! Elefántokat lőttem ... — Megállj! — kiáltja a bajor. — Lőni lőhetsz tovább, de ha az elefántot is beledugod a hátizsákba, akkor ütök! — Doktor úr, azt hiszem, nem vagyok egészen normális. — Miért? — Szeretem a feleségemet, és gyűlölöm a titkárnőmet. — Gyakran fekszel le a feleségeddel, Karl-Heinz? — Csak ha fáradt vagyok ... — Nem értem, Doris, hogyan állhatsz össze az első emberrel, akivel összeakadsz ! — Tévedsz, mama. Hugó nem az első. A költők és a filozófusok országában csaknem félmillió felnőtt nem tud olvasni, és nem tudja a nevét leírni. Az NSZK 2,2 millió állampolgára nem tud elég jól írni és olvasni ahhoz, hogy bankvagy hatósági űrlapokat ki- töltsön. Az NSZK-ban összesen 2—3 millió analfabéta van — közölték nyelvtudósok az „Írás- és olvasás tani tás, mint a felnőttek alapképzése” témáról egy alsó-szász- országi nemzetközi konferencián. Az NSZK az analfabétizmus problémájával nem áll egyedül. Az olaszoknál a szakemberek becslése szerint átlagosan öt felnőtt közül kettő nem tud írni és olvasni. A szakértők nem látják világosan, hogyan lehet az iskolákban az analfabétizmusnak elejét venni. Hiámikor Stux Arnold hivatásos dinnyecsősz egy alkalommal fülöncsípte a tizenkét éves Vékási Petyát. amint az egy négykilós pirosbélűt akart éppen leszakítani a száráról, aznap azzal a jóleső érzéssel tért nyugovóra, hogy lám, nem élt hiába, a lelkiismeretes munka megtermetté gyümölcsét, három évtizedes áldásos tevékenysége csúcsára ért, sikerült elkapnia egy gyümölcstolvajt. Stux Ar- noldnak ezzel hosszú időre biztosítva volt a sikerélmény, ami a szakemberek szerint jobb közérzetet biztosit, mint három fél törköly, korsó sör kísérővel. A sikert valóban úgy áhít- ja mindenki, mint sivatagi vándor a flaska vizet, s úgy érzem, ki-ki a maga képességei szerint meg is tesz mindent. hogy sikerélményben legyen része, így bátran állíthatom, hogy mi a tízmillió sikeres ember országa vagyunk. Lelki szemeimmel máris látom, hogy eme megállapínyoznak a kutatás alapjául szolgáló adatok is. Az írni és olvasni nem tudók számát legutóbb 1912-ben mérték fel Németországban. Különösen vidéken nehéz a problémát leküzdeni, mer! ott mindenki mindenkit ismer. és az emberek szégyellik, hogy mint felnőttek még egyszer olvasni és írni tanuljanak. De nem mindenütt vonakodnak az emberek az írástudatlanság beismerésétől annyira, mint a költők és filozófusok országában Amíg az NSZK-ban csak 6000 felnőtt akart speciális tanfolyamokon írni-olvasni megtanulni, Angliában az utóbbi évben több mint 70 ezren jártak ilyen tanfolyamra. Az NSZK-ban csak azóta látogatják ismét többen a tanfolyamokat, amióta a munkaerőpiac feltételei észrevehetően romlottak. Gyerünk tásra jó néhányon élénk fej- csóválásba kezdenek, amivel egyet nem értésüket akarják kifejezni. A kételkedőknek azonban nincs igazuk, azon egyszerű ok miatt, hogy nálunk még az olyan teljesítmény is sikeresnek számítódik, amiért másutt nem adnak egy kalap vegyes műtrágyát sem, A minap például beszélgetek egy sráccal, aki nyáron fejezte be középiskolai tanulmányait. „Hogyan zajlott le az érettségi?” — érdeklődtem a gyerektől, aki büszkén közölte, hogy átment. „Na, de hogyan?" — forszíroztam a dolgot, mire megtudtam, hogy a léc ugyan mozgott, de azért fennmaradt. Szóval olyan kettesre sikeredett. „Es mit szóltak a szüleid?” — tettem fel még egy kérdést. A válasz nem kis megrökönyödésemre így hangzott: „Ó. naLégi kleptománia Az Air France francia légitársaság vezetőségének közlése szerint a Concorde repülőgépek utasai egy év alatt 840 000 kanalat, 730 000 villát, 741 000 kést, 625 000 csészét és irdatlan mennyiségű könyök alá való kispárnát vittek magukkal „emlékbe”.