Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-30 / 306. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. december 30., kedd 3. LAPUNK NAPIRENDJÉN A közrend és a közbiztonság A Népújság kéthetente jelentkező rovatában — úgy véltük: ismét sokak érdeklődésére számot tartó témát tűzünk napiren dre, amikor a sorozat folytatásaként megyénk közrendjével, közbiztonságával foglalkozunk. Olvasóink kérdéseivel, s személyes tapasztalatainkkal ez alkalommal dr. Jónás Pált, a BM Heves Megyei Rendőr-főkapitányság helyettes vezetőjét és legnagyobb városunk rendőrkapitányát, dr. Lantos Bálintot kerestük fel válaszadásra. ÚJ PÉNZINTÉZETEK ALAKULNAK Mozgásban a hazai bankvilág — Hazánkban és megyénkben is, általában úgy fogalmazunk. hogy a közrend, közbiztonság szilárd, kiegyensúlyozott. A sommás megállapítást azonban az élet számos esetben megkérdőjelezi vagy cáfolja. A rádióból, televízióból és a nyomtatott sajtóból műkincstolvajlásról, bankrablásról, gyilkosságról értesülhetünk, ami bizony nyugtalanságot okoz a lakosság köreiben. Van-e, lehet-e okunk aggodalomra, vagy eltúlozzuk a történteket, a valóságnál borúsabban látjuk a helyzetet? DR. J. P.: A bűnözést tekintve, kétségtelen, hogy nem javult a helyzet országosan, míg szőkébb hazánkat tekintve, határozottan romlott. Amíg nem is olyan régen és hosszú időn keresztül Heves megye a 10 ezer lakosra jutó. ismertté vált bűncselekmények száma alapján az országban a legelőkelőbb helyen állt, ma már csak a legjobbak között található. A bűnözés, sajnos, társadalmi tömegjelenség világszerte, s igen nehéz fékezni az elkövetőket. Ennek ellenére. mint említettem, területünkkel most sem kell különösebben szégyenkeznünk. hiszen a tapasztalataink másokhoz képest ma is kedvezőbbek. Megyénkben nincs bankrablás, nemigen kél lába értékes műkincsnek, s éppenséggel a gyilkosság sem gyakori. Viszont tény, hogy egyéb esetekkel elég sűrűn találkozhatunk. Sok például a betöréses lopás, s — mint másutt is — a bűnözésen belül egyre meghatározóbbak a vagyon elleni bűncselekmények. Mindezeket seregnyi tényező befolyásolja. Részben megyénk közismerten élénk idegenforgalma. másrészt — hogy mindössze csak néhányat említsek — Borsod megye és Budapest közelsége is elősegíti. A korábbinál több a kínálkozó alkalom, nagyobb a csábítás. Aligha kell hangsúlyozni. hogy megnőttek nemcsak a közületi raktárakban. hanem az egyes lakásokban felhalmozott értékek is. Ugyanekkor a szükségesnél valahogy kisebb a gond az őrzésükre, olykor pedig teljes a felelőtlenség. Nem tulajdonítanak kellő jelentőséget a biztonsági berendezéseknek vagy drágállják az áraikat vagy úgy tartják: majd fizet a biztosító vállalat. A legritkább, hogy magánszemélynek trezorja van, de annál gyakoribb a primitiv vagy korántsem tökéletes ajtózár. A lakótelepeken még a sok százezerbe kerülő otthonok nyílászárói is gyengécskék. igazán nem kell hozzájuk nagyobb erő, s for- télyosabb hozzáértés, hogy a hívatlan látogató átjusson rajtuk. Ráadásul, különösen az ilyen helyeken, a szokásosnál is közömbösebbek egymással szemben a lakótársak. így kevésbé tűnik fel, ha idegen jár. matat a lépcsőházban s belép valahová. — Egerben — s egyéb helyeken is — üzletek, víkend- házak feltöréséről hallunk. Különösen a megyeszékhelyen okoz sok bosszúságot a kifosztott vagy „elkötött” autó, újabban pedig megnövekedett a zsebtolvajlások száma is a városban. DR. L. B.: Az árudák mindig is vonzóak voltak, a víkendházak — mint ismeretes — az úgynevezett „holt szezonban", ősztől tavaszig, meglehetősen magukra hagyottak. A lakott településektől jóval távolabbi hétvégi telkeket az év végén és az esztendő elején ritkábban látogatják a gazdáik, s ezt érzik, tudják a betörők. A tolvajok egyébként sokszor inkább csak az egyszerű meghúzódás. mintsem a lopás ’szándékával keresik fel ezeket az épületeket. nyaralókat, s az ott talált luxuscikkek ingerük őket ttöbbre. Vagyis erre szintén csak azt lehet mondani, hogy maguk a kárvallottak is hozzájárulnak saját veszteségeikhez. Nem szabadna bizony drága magnót, tv-készüléket kinthagyni télire is, értékesebb holmit pedig főleg! Különben nemcsak tudomásunk van az említett fosztogatókról. hanem sorra-rendre fel is derítjük a tetteseket vagy legalábbis a nyomukban járunk. Néha úgyszólván a véletlen is a segítségünkre van. Nemrégiben például egy közveszélyes munkakerülő bogácsi lakos előállításánál derült ki, gyanússá vált gázpalack kapcsán, hogy az illető is az előbbi körhöz tartozik. csupán a bevallása szerint három víkendház „meg. látogatásában” vétkes. Az autótulajdonosok legalább némi megnyugtatására azt mondhatom, hogy decemberben sikerült elfogni azt az ózdi társaságot is, amely 14 kocsiból, összesen 145 liter benzint szívott ki. s kerék- lopásokban is bűnös. S merjük remélni, hogy a felelősségre vonás alapos meggondolásra készteti majd mindazokat, akik hasonlókkal próbálkoznának a jövőben is. A kocsilopásokról pedig megint csak azt említhetem, hogy segítenek ebben is a tulajdonosok, amikor bennfelejtik a slusszkulcsot, nem használják a kormányzárat. S valóban merő szerencse, hogy ennek ellenére is inkább csupán jogtalan autó- használatról, kisebb-nagyobb kocsikázásról van szó. mint tényleges eltulajdonításról. Persze, ez is kellemetlen . . Ami pedig a zsebeseket illeti : egy ideje tényleg többet találkozni velük. Megjelenésük leginkább az ünnepi bevásárlásokkal van kapcsolatban. Ilyenkor, aki venni akar, a nagy lázban gyakran annyira megfeledkezik mindenféle óvatosságról, hogy szinte hihetetlen. Degeszre tömött kosár tetején, nyitott szatyorba vetve látható messziről is a pénztárca. s különösen ott ahol nagy a tömeg, nagyobb ügyesség nélkül is elemelhető. A „nemzetközi” jelzővel is illetett, becézgetett egri régi piacon sokszor előfordul ilyen, s éppen ezért, a magunk részéről nem osztjuk mások véleményét, miszerint ez a zsibvásár jópofa színfoltja a városnak. Főleg "pedig akkor nem értünk egyet, ha hatóság tanúsít elnéző magatartást. Álláspontunk szerint igenis bűnveszélyesnek tartjuk ezt a helyet, amit ellenőrzéseink, rajta, ütéseink eredményei ékesen igazolnak. Itt „kaptuk el” azt a helybeli, Vécsey-völgyi lakost is. aki nagykabátja belül nyitott zsebein keresztül nyúlt mások zsebeibe mesteri ügyességgel, ami önmagában is figyelmeztető. S az országos közbiztonsági akció, ba bekapcsolódván, egyetlen portyán 7 vám-, illetve devizavétségben is kezdeményeztünk eljárást. Azon kívül. hogy a pénzügyőröknek szintén akadt dolguk. — Nem ritkán hallani az emberek között hosszadalmas, lassúnak talált nyomozásról, elhúzódó felelősségre vonásról vagy eredménytelenül lezárt ügyről. DR. J. P.:-Valóban, sajnos nagyobb mértékben nőtt az ismertté vált — tehát bejelentett — bűncselekmények száma, mint a befejezett nyomozásoké. Sokszor kell ismeretlen tettest keresnünk, a tavalyi háromnegyed évhez képest, az idén például mintegy 40 százalékkal több esetben. Kiváltképp nehéz az úgynevezett „hideg nyomon” elindul, nunk. Ha, mondjuk, valaki a betörés után csak hetekkel veszi észre, hogy eltűnt a lakásából egy takarékbetétkönyve, vagy a víkendházá- ból valami más: nemköny- nyű már a tettest megtalálnunk. A rablások felderítése azonban 100 százalékos. Külön is gond az „utazó" bűnöző. A motorizáció fejlődésével nyilvánvaló, hogy az autót is felhasználják egy- egy lopásnál. rablásnál. Méghozzá mind többször! Jellemző erre. hogy az esetek hozzávetőlegesen harmada kapcsolódik már ilyen-olyan járműhöz, s az utazó bűnelkövetők száma a tavalyi 568-ról 738-ra nőtt az idei háromnegyed évben Előbb-utóbb azonban végükre járunk az ilyen ügyeknek is. s feltétlenül azon vagyunk, hogy ne zárjuk le egyiket sem eredménytelenül. Hiszen enélkül csak tovább táplálnánk a kedvet az újabb próbálkozásokhoz. a további bűnözéshez. — Kik a bűnözők? DR. J. P.: Sok a közveszélyes munkakerülő. akik nemcsak tisztességes, mindennapi dolgaik végzéséről „feledkeznek meg", hanem ráérő idejükben úgyszólván a legkülönfélébb bűncselekményeket követik el. Jellemző jelenlétükre, hogy csupán az előbbiért. az idei első fél évben a tavalyiak kétszeresét kellett felelősségre vonni ... A bűnözők a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből kerülnek ki. van köztük szegény és gazdag ember egyaránt. Meglepő viszont, hogy legszembetűnőbben. 64,8 százalékkal. a cigány származásúak száma nőtt, s aggasztóan emelkedik a fiatalkorúak bűnözése. S hogy hová valósiak? Nos, a városok nagyságrendje, urbanizációs foka lényegében a bűnügyi fertőzöttséget is határozottan befolyásolja. Vagyis elmondható. hogy a nagyobb településeken több a bűnelkövetés. mint a kisebbeken. — A közrend fogalmába tartozónak érezzük közlekedésünk helyzetét is. Szinte mindennapos a találkozásunk az „országutak hiénáival”, akik az előírásokra fittyet hányva borzolják újra meg újra a szabályosan, józanul vezetők idegeit. Még a lakott településeken, mi több, Eger főútvonalán is gyakori a száguldozás, ami miatt nemegyszer még a kijelölt gyalog- átkelőhelyen, a „zebrán” sincs biztonságban az ember. Több, súlyos sérüléssel vagy éppenséggel halállal végződött baleset is történt az utóbbi években. Mit tesznek ez ellen a rendőrségnél? DR. L. B.: Nekünk is lesújtó tapasztalatunk, hogy a közlekedési bűncselekmények száma nőtt. s ezek hozzávetőlegesen 70 százaléka ittas vezetésből ered. Kiemelkedően magas ez az arány, s hangsúlyozni sem kell: nagyon szigorúak vagyunk a megítélésnél, minden igyekezetünkkel a helyzet javításán fáradozunk. A szabálytalanságok nem maradnak büntetlenül, s mind tökéletesebb technikai eszközeink segítségével, ott is képesek vagyunk már a vétkek felfedésére, ahol talán a legkevésbé számítanak erre. Egerben külön térkép készül a legveszélyesebb gócokról, s az eddigieknél is fokozottabb figyelemmel, nagyobb erőfeszítésekkel igyekszünk javítani a „statisztikát” — Mi vezethet nagyobb megnyugváshoz? DR. J. P.: A rendőrség önmagában a legjobb igyekezete mellett sem oldhatja meg a problémákat. S a mi feladatunk különben is elsősorban a bűn- megelőzés. Feltétlenül sokat, az eddiginél többet kell segítenie magának a lakosságnak is, aktívabbnak kell lennie a közreműködésben, a bejelentésben, nyomraveze- tésben. leleplezésben egyaránt. Nem szabad, hogy a bűnözök a közömbösség legkisebb megnyilvánulását is érezhessék. Jobban kell vigyázni az értékekre. Ugyanakkor természetesen számítunk más szervek, a Munkásőrség. az önkéntes rendőrök, az Ifjú Gárda, az úttörőcsapatok. s mások eddiginél eredményesebb együttműködésére. Ha ez megvalósul, minden bizonnyal megyénkben is sokkal inkább érezheti a lakosság, hogy a közrend. közbiztonság szilárd, kiegyensúlyozott. Újszerű, a gazdaság fejlesztéséhez rugalmasabban alkalmazkodó pénzintézeti hálózat kialakítására van szükség. A bankélet reformációja nem kerüli el Heves megyét sem. A változásokról kértünk tájékoztatást Marosi Páltól, aki talán e napokban írja utoljára alá a hivatalos aktákat így: a Magyar Nemzeti Bank Heves Megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese. — Hogyan hat a bank- rendszer fejlesztése megyénk pénzügyi életére? — A cél: a tervezésben és az irányításban jobban ki lehessen használni, sőt növelni is lehessen a pénz- és hitelpolitika viszonylagos önálló mozgásterét, megfelelő arány alakuljon ki a költségvetési, valamint a pénz- és hitelpolitika között. Életbevágó szempont az is, hogy gyorsuljon a gazdaságon belüli tőkeáramlás és az eszközök a veszteséges területekről a hatékorty befektetések irányába áramoljanak. Tulajdonképpen az 1987. január 1-én bekövetkező változások a bankrendszer lényegi módosulását jelenti. Elválik egymástól a jegybanki és a kereskedelmi banki funkció, kialakul a bankrendszer intézményi felépítése. A bankrendszer továbbfejlesztésétől Heves megyében azt várjuk, hogy megélénkül a pénzügyi élet, az új módszerek alkalmazásával elősegítjük a hatékonyabb tőkeáramlást. A bankok és a vállalatok, valamint a szövetkezetek között kialakuló újfajta üzleti viszony elősegíti a döntések megalapozottságát, s ezen keresztül növeli a hatékonyságot. — A Magyar Nemzeti Bankból milyen újabb pénzintézetek alakulnak megyénkben? — A megyeszékhelyen továbbra is várja ügyfeleit a Magyar Nemzeti Bank Igazgatósága, amely jegybanki feladatokat lát el. Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Részvénytársaságnak Egerben és Hatvanban lesz képviselete, míg a gyöngyösi fiók a Magyar Hitelbank Részvénytársasághoz tartozik. Az üzleti bankok általános felhatalmazású pénzintézetekként végzik munkájukat A kereskedelmiek részvény- társasági formában működnek, az utóbbiak már megtartották alakuló közgyűlésüket is. A részvények jegyzésénél a vállalatok és szövetkezetek komoly érdeklődést mutatnak. — Megvannak-e a megfelelő személyi és tárgyi feltételek az átállásra? — Megyénkben a szakemberellátottság jó. A vezetők és a dolgozók döntő többsége hosszú éves banktapasztalatokkal rendelkezik. Magas a felsőfokú végzettségűek aránya és külön öröm, hogy ezeknek többsége fiatal. Legmagasabb színvonalú az ellátottság Egerben. A szakembergárda biztosíték arra, hogy a bankszervezetek jól fognak működni. Az induláshoz a tárgyi feltételek biztosítottak. Kisebb beszerzéseket, átalakításokat kell ugyan véghezvinnünk, de ezek nem akadályozzák az év eleji indulást. — Kikből áll majd az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Részvénytársaság egri bankszervezetének vezetése és milyen elgondolásaik vannak? — Az egri bankszervezet igazgatója, Marosi Pál, igazgatóhelyettese Grósz Tivadar. Mindketten 36 éve dolgoznak a szakmában. Feladataink meghatározásánál alapvető szempontnak tekintjük, hogy a megye gazdasága a vállalatok és szövetkezetek termelési és fejlesztési tevékenységének hitelellátása zavartalan legyen. Munkánkban az eddigieknél sokkal markánsabban dominál majd az üzleti jelleg és a vállalkozói képesség. Döntéseinkben ennek ellenére törekszünk a megalapozottságra, de nem riadunk vissza adott esetben a kockázatvállalástól sem. A hitelezési tevékenység mellett a jövedelmező vállalkozásokban banki alapjuttatásokkal is részt veszünk Készséggel vállaljuk a vállalatok által kibocsátandó kötvények értékesítését, megszervezzük a második kötvénypiacot. Vállaljuk a bérlet- és a kötelés megvásárlás tevékenységek lebonyolítását is. Gyógyszeripari melléktermékekből takarmányt készítenek az állatoknak Hatvanban... A Hatvani Lenin Termelőszövetkezet vegyipari üzemében a Chinoin gyógyszergyár megrendelésére, a gyógyszergyártás melléktermékéiből — a penicillin tenyészanyiagából — vita- mindús terméket állítanak elő az állatok takarmányozásához' A porlasztva szárító korszerű üzem az idén mintegy 800 tonna takarmányadalékot gyárt. Szárításhoz készítik elő a hordóban lévő masszát. (Juhász István)... (Fotó: Szabó Sándor)
