Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-30 / 306. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1986. december 30-7 kedd Eltemették Kádár László egri érseket Julianusemlekünnepseg Budapesten Egerben, a Bazilikában hétfőn délelőtt nagy részvéttel temették el Kádár László egri érseket. A gyászszertartáson a Magyar Népköztársaság kormánya képviseletében jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A Magyar Püspöki Kar tagjai Paskai László kalocsai koadjutor érsekkel, a testület elnökével az élen vettek részt a temetésen. Ott voltak az egyházi szervezetek és intézmények képviselői, a papi békemozgalom képviselői, az egri főegyházmegye papjai és hívei, a nem katolikus egyházak képviseletében Kürti László református püspök. Tisztelgett az elhunyt érsek emlékének több külföldi egyházi személyiség. Részt vett a búcsúztatáson Schmidt Rezső, a Heves Megyei Tanács elnöke, Mészáros Albert, a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottságának titkára és Varjú Vilmos, az egri városi tanács elnöke. Az ünnepélyes gyászmisére a főbejáraton vonult be a szertartást celebráló Paskai László és főpapi segédlete. A főszékesegyház közepén levő zárt koporsó előtt — amelyre püspöki süveget, miseruhát és kelyhet helyeztek, s amely mellé aranyozott püspöki botot állítottak — fejet hajtott a bevonuló papság. A koporsót koszorúk és virágcsokrok gyűrűje övezte. A szertartáson ott voltak Kádár László idős szülei és testvérei is. A gyászmisén Paskai László emlékezett meg az elhunytról. Gyászbeszédében elmondta, hogy 1927 szeptember 2-án Egerben született Kádár László. Teológiai tanulmányait 1945-ben kezdte meg a zirci Hittudományi Főiskolán. Budapesten szentelték pappá, s az egri főegyházmegyében kezdte el szolgálatát. VI. Pál pápa 1972-ben nevezte ki veszprémi segédpüspökké, 1975- ben veszprémi megyés püspökké, s 1978-ban egri érsekké. Kádár László azt vallotta : a papot a lélek orvosának és ne úrnak ismerjék meg az emberek. Közvetlen, szelíd ember volt, s megőrizte egyéniségét még akkor is, amikor meg nem értéssel találkozott. A búcsúztató szólt arról is. hogy az egri Bazilika köntösének megújításában nagy szerepe volt Kádár Lászlónak, de a munka befejezését, a Bazilika jövő évi jubileumát már nem érhette meg. Párbeszédre kész egyéniségével sokban segítette a nemrégiben elhunyt Lékai László bíboros, esztergomi prímás érsek törekvéseit. Tevékenységével hozzájárult, hogy az állam és az egyház közötti kapcsolat fejlődjön. így szolgált a magyar haza, a magyar nép javára. Betegsége egy éve kezdődött, fegyelmezetten, nagy türelemmel viselte el a megpróbáltatást. Az egri főegyházmegye széles látókörű, nagy műveltségű vezetőjétől búcsúzik. A gyászmisét követően — ugyancsak a Bazilikában — tartották a temetési szertartást. A római katolikus szoA gyászmisét Paskai László kalocsai koadjutor érsek mondta (Fotó Szántó György) kások szerint szentelte be a koporsót a kalocsai érsek. Ezután körmenet kerülte meg az épületet, elől vonultak a kispapok, a székes fő- káptalanság tagjai, s a temetési szertartást végző főpapok. majd a koporsót a szülők, a testvérek, a rokonok, az egri főegyházmegye papsága és hívei követték. Ezt követően Kádár Lászlót a Bazilika kriptájában helyezték örök nyugalomra. A hajdan volt közös őshazában. keleten maradt magyarokat felkutató, s első útjáról 750 éve, 1236. december végén hazaérkező Julia- nus Domonkos rendi szerzetes munkásságára. felfedezéseinek jelentőségére emlékeztek hétfőn a budai Hilton Szállóban rendezett ünnepségen. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, valamint a budavári Mátyás-templom plébániája közös rendezvényén előadások idézték fel Julia- nus barát utazásait. Az ünnepség koszorúzással kezdődött: Julianus barát. a szálló dominikánus udvarában levő emlékművénél Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Szentágo- thai János akadémikus, az Elnöki Tanács tagja helyezett el koszorút. A kegyeletes megemlékezést követő rendezvényen elhangzott előadások utaltak arra. hogy nem Julianus volt az első azok között, akik a keleten maradt magyarok felkutatására indultak. Már 950 táján a kalandozó vezérek is elmondták a bizánci Bíborbanszületett Konstantin császárnak, hogy a perzsa végeknél is élnek magyarok. Tartalmazta mindezt a magyarokról szóló híradás őse, az elveszett XI. századvégi gesta is. Julianust megelőzve 1232 táján négy domonkos indult el, hogy fellelje a Magna Hungáriában maradt magyarokat. Négyük közül csak Ottó tért vissza, utolsó erejét megfeszítve, halálos ágyán elmondta, hogy merre élnek a keleti magyarok. Útmutatását követve kezdte meg kutatóútját három társával Julianus. Mivel utuk a Kaukázus felé vezetett, csaknem bizonyos, hogy Ottó a szavárd magyarok felé irányította követőit. Hat hónapos hiábavaló keresés után két társukat hazairányították, s ketten folytatták a kutatást. Egy hónapos gya- logutat követően, miután társa meghalt. Julianus a volgai Bolgárorszátgba érkezett. Itt találkozott össze egv magyar asszonnyal, aki elvezette Julianust a magyarokhoz. Julianus a keleti magyarok között több hónapot töltött, s amikor megtudta, hogy a mongol sereg Európa megtámadására készül, e hír birtokában 1236 nyarán hazaindult, s a mordinok földjén, Orosz- és Lengyel- országon át december végén ért h.aza Magyarországra. (MTI) Jövőbe mutató szovjet békejavaslatok Január 15-én lesz egy éve annak, hogy Mihail Gorbacsov előterjesztette a Szovjetunió 2000. évig tartó, széles körű és részletesen kidolgozott leszerelési programját — írta az idei szovjet békeerőfeszítéseket áttekintő írásában Jurij Zsukov, a Pravda politikai szemleírója. A terv tartalmazza az atomfegyverek szakaszokban történő felszámolását, az űrfegyverkezés megakadályozását, a hagyományos fegyverzetek és haderők csökkentését. Mindehhez szigorú ellenőrzést irányozott elő, többek között nemzetközi és helyszíni ellenőrzést is. Ez a javaslat volt a legfontosabb hozzájárulás a nemzetközi békeévhez, mely a fegyverkezési verseny megfékezéséért vívott harc döntő éve is volt egyben — állapította meg a Pravda szemleírója. A szovjet békejavaslatokat az emberek a lenini békés egymás mellett élés elvének logikus továbbfejlesztéseként fogadták. A békeév előzménye az 1985. augusztus 6-án kezdődött egyoldalú szovjet atomkísérleti moratórium és a novemberben Genfben tartott szovjet—amerikai csúcs- találkozó volt. A svájci városban a szovjet fél igen világosan demonstrálta a rakétanukleáris korszakban szükséges új gondolkodásmódot. Az SZKP XXVII. kongresszusa alig egy hónappal később továbbfejlesztette és gazdagította a január 15-i javaslatokat és megfogalmazta az egyetemes nemzetközi biztonsági rendszer alapvonásait. Ez a rendszer magában foglalja a nemzetközi kapcsolatok valamennyi területét: a politikai, a katonai, gazdasági és humanitárius szférát is. A Szovjetunió hű szövetségeseivel, a szocialista országokkal karöltve egész évben céltudatos erőfeszítéseket tett mind a négy irányban, s a józanul gondolkodó emberek százmillióinak széles körű támogatására lelt. Ezeket a kezdeményezéseket a reykjaviki szovjet— amerikai csúcstalálkozón előterjesztett javaslatcsomag koszorúzta meg. Mindenki számára világos lett, hogy az atomfegyvermentes világ létrehozása teljesen lehetséges és megvalósítható, csak mindkét fél politikai akaratára van szükség hozzá. Ez az akarat azonban mint már annyiszor, hiányzott az Egyesült Államok vezetéséből — állapította meg Zsukov és bírálta az amerikai kormányt. mert eltávolodott attól is, amibe Reykjavikban beleegyezett. Zsukov James Reston karácsonyi cikkét idézte, amelyben a neves amerikai publicista megállapítja, hogy „az amerikai népnek és vezetőinek van miről elgondolkodniuk 1986 végén. Ez az év az elejétől a végéig szerencsétlen volt (az Egyesült Államok számára). Túl sok volt az ámítás, a szélhámosság és a hazugság . . . Eljön az ideje a számla megfizetésének ...” Valóban, az amerikai népnek és vezetőinek lesz miről elgondolkodniuk az 1986- os év búcsúztatásakor, az 1987-es év köszöntésekor — állapította meg a szemleíró. Az amerikai diplomácia és propaganda minden erőfeszítése ellenére nem sikerült elhárítani az egyre tempó- sabbá váló szovjet békeof- fenzívát. A Szovjetunió szilárdan tartja a kezdeményezést, s egyre több ember győződik meg arról, hogy az egyetemes biztonságot meg lehet és meg kell teremteni a január 15-én előterjesztett, majd az SZKP XXVII. kongresszusán kidolgozott javaslatok alapján. Előbb vagy utóbb ezt Washingtonban is meg kell érteniük — mutatott rá végezetül Jurij Zsukov a Pravdában. —( Külpolitikai kommentárunk )— A Marion-sziget titka HÉT EVE MAR, hogy az amerikai központi hírszerző ügynökség, a CIA titkos dossziéjába került egy műhold segítségével rögzített észlelés: a mesterséges bolygó' automatikus kamerái „fantasztikus fényt” örökítettek meg az Indiai-óceán egyik „isten háta mögötti földdarabján”, a Marion-szigeten. A legutóbbi órákban, a világsajtó első oldalára került az a feltételezés, hogy az a hét évvel ezelőtti villanás a távoli kis szigeten — egy dél-afrikai atomkísérlet következménye lehetett. A Marion-sziget geográfiailag az Antarktiszhoz tartozik. politikailag azonban a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság fennhatósága alatt áll. Koordinátáit illetően, ez a kis földdarab éppen „a hatodik kontinens” (vagyis az Antarktisz) és Fokváros között, valahol a félúton helyezkedik el. Az utóbbi időben sokasodtak azok a megfigyelések, amelyek szerint a szigeten „komoly tevékenység” folyik. Egy tekintélyes londoni lap, az Observer rántotta most félre a Marion-rejtélyt eddig borító függönyt és ezt a hírt vette át a világsajtó. Az angol lap úgy értesült, hogy a Marionon, egye lőre mintegy hatmillió dolláros költséggel, leszállópálya létesül, amely a jelek szerint felhasználható akái atomtöltetü rakéták kísérleteire is. A lap az izraeli titkosszolgálat által, Olaszországból elrabolt Mordehai Vanunu izraeli atomszakemberre hivatkozva, most már biztosra veszi, hogy régóta nukleáris együttműködés folyik a pretoriai rezsim és Izrael között. Ennél a pontnál érdemes emlékeztetni arra, hogy az immár csaknem húszéves atomsorompó-egyezmény azért született, nehogy a szörnyű fegyver megbízhatatlan kezekbe kerülhessen. A tömegpusztító fegyverek léte így is iszonyú fenyegetés. De a veszélyt megsokszorozná e fegyverek elterjedése és erre éppen a mostani leleplezés a legjobb példa. Hogy miért '.' Adott egy állig felfegyverzett kisebbség, amely a nagy többség ellen a fekete kontinensen most mát egyedül vívja elkeseredett utóvédharcát, a saját bevallása szerint „bármilyen eszközzel”. Vezetői nem is titkolják, hogy egyszerűen nem hajlandók feladni Afrika utolsó fehér paradicsomát, ahol a kisebbség szuper-életszínvonalát a többség munkája, verejtéke és az utóbbi időben egyre gyakrabban, vére táplálja Ml A BIZTOSÍTÉK ARRA, hogy egy ilyen rezsim „adott esetben” nem veti-e be esetleges nukleáris arzenálját, ezt a kérdést teszi figyelmeztető kiáltássá a Marion-sziget titka. Harmat Endre Új kormányfő a KNDK-ban Ulésrtartott a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága, s áttekintette a népgazdaság 1987—1993-ra szóló fejlesztésének feladatait, az 1987-re vonatkozó tervet, valamint döntött a kormány összetételéről, amelyet a KNDK Legfelsőbb Népi Gyűlésének első ülésén fogadtak el. Á KB jóváhagyta a hétéves tervet, és egyben megbízta a kormányt, hogy fejezze be a terv előirányzatainak kidolgozását és bocsássa a Legfelsőbb Népi Gyűlés jövő évben tartandó második ülésszaka elé. A Központi Bizottság személyi változásokról is döntött. Li Gun Mot és Hong Szong Namot — a Koreai Munkapárt KB PB eddigi póttagjait — beválasztották a Politikai Bizottságba. A párt új KB-titkáraivá választották Kang Szeng Szán, En Hen Műkőt, Ten Ben Hot és Coj Thje Bokot. Ezzel egyidejűleg Li Gun Mo, Kim Hvan és Pák Nam Gi eddigi KB-titkárokat felmentették megbízatásuk alól. Hétfőn megnyílt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlésének (parlament) — új összetételű — első ülésszaka, amelyen ismét Kim Ír Szent, a Koreai Munkapárt KB főtitkárát választották a köztársaság elnökévé. A minisztertanács új elnöke: Li Gvn Mo — az új összetételű Legfelsőbb Népi Gyűlés az adminisztratív tanács (kormány) vezetőjévé Li Gun Mát, a Koreai Munkapárt KB Politikai Bizottságának tagját jelölték ki Iszlám konferencia Az iráni kormány csak azzal a feltétellel hajlandó részt venni a januárban Kuvaitban rendezendő iszlám csúcsértekezleten, ha a vendéglátó ország módosítja az irak—iráni háborúval kapcsolatos álláspontját. Ve- lajati a találkozón kijelentette: abban az esetben veszi fontolóra, hogy milyen szinten képviseltesse magát a kuvaiti tanácskozáson, ha a kuvaiti kormány. — amely teheráni vélemény szerint Irak pártján áll — semleges álláspontra helyezkedik. Az Iszlám Konferencia Szervezetének főtitkára kijelentette: a január 26-án tartandó tanácskozásra húsz arab és nemzetközi szervezet képviselőjét js meghívják megfigyelőként. A gyászszertartás részvevői (Fotó: Perl Márton)
