Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-30 / 306. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam. 306. szám ÁRA; 1986. december 30., kedd 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Elismerés Gyakran adódnak életünkben olyan helyzetek, amikor úgy érezzük, megtorpantunk. A családban, munkahelyen sűrűsödő gon_ dck sokszor elkeserítenek bennünket. Ilyenkor jól jön egy baráti szó, egy hivatalos vagy félhivatalos elismerés, legyen az erkölcsi vagy anyagi természetű. Arra, hogy ezt az ösztönzést nem mindig és nem mindenkor alkalmazzuk megfelelően, jártam- ban-keltemben jó néhány példát találtam. Nemrégiben egy kitüntetett munkásnővel beszélgettem, akine-k többéves társadalmi munkáját köszönték meg. Mikor erről faggattam, jóleső öröme mellett megvallotta, hogy bántja valami. Az elismerésnek örül, de nem most és nem ezért várta. Éveken keresztül dolgozott egy munkahelyi újításon. Átböngészte a szakirodalmat, ismerte a problémákat a gyakorlatban, aztán tapasztalatait, javaslatait összegezte. A tanulmányt átadta a főnökének, aki — mert akkor egy ilyesfajta reformot nem tartott aktuálisnak — berakta a fiókjába. Telt-múlt az idő. A makacs újító hiába várta, hogy figyelembe veszik, netán megvitatják a véleményét. Semmi se történt. Aztán pár évvel később, hogy a gazdasági élénkülés szele elérte ezt a vállalatot is, az egykor félretett javaslat újból előkerült. Csakhogy most sem az illető munkásnő. hanem az üzem vezetőinek neve alatt. Az ismerősöm ekkor már nem szólt. Mondhatta volna, persze, hogy „ezt már én évekkel ezelőtt kitaláltam” ... Nem ezt tette. S most kapjon bármilyen kitüntetést, sértett embernek érzi magát. Eny- nyi a történet. Ami mellé kívánkozik? A válasz benne van a szóban. Elismerés. Azaz. hogy illik ismernünk és megismernünk azokat az embereket. akiket értékelünk. Mert ebben a gesztusban a nehezen megszenvedett erőfeszítéseket, a tehetséget, szorgalmat honoráljuk. Ettől válik a dolog hitelessé! Dönteni persze. az ilyen kérdésekben a legnehezebb. Az a vezető, aki jutalmakat oszt, nemcsak egyéneket, teljesítményeket mérlegel, hanem egy kollektívában dolgozók munkáját is viszonyítja egymáshoz. Az eset másik tanulsága, hogy igazán ösztönző, csak az időben adott elismerés lehet. A megkésett és elmulasztott jó szó. vagy az igazi fedezet nélkül. túl korán nyújtott erkölcsi vagy pénzbeni biztatás semmit sem ér. Gazdasági, szellemi életünk most olyan szakaszban van. amikor a közösségi és egyéni teljesítmények iránti elvárás egyre fokozódik. Nő az ösztönző formák jelentősége is. S ahhoz, hogy ezekkel jól sáfárkodjunk, ismernünk kell a körülöttünk élőket, velünk dolgozókat, hogy az időben osztott elismerés azokat illesse, akik valóban rászolgáltak. Jámbor Ildikó • • KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1986. december 28-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1986. december 28-án, Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztály- vezetői. a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok és a központi sajtó vezetői, valamint a napirend előkészítésében közreműködő tudományos és gazdasági szakemberek. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Pál Lénárd elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a műszaki fejlődés gyorsítására és a tudományos kutatás eredményességének fokozására vonatkozó állásfoglalásokat. ★ A Központi Bizottság, a kutatásban és a műszaki fejlesztésben tevékenykedő szakemberek véleményére támaszkodva, meghatározta a műszaki fejlesztési politika főbb elveit, feladatait és a megvalósításukat szolgáló tár. sadalmi teendőket. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy hazánkban a felszabadulás óta a műszaki színvonal jelentősen emelkedett. A technológiai fejlődés a főbb nemzetközi tendenciákat követte, számos hazai és nemzetközi tudományos eredmény alkalmazására került sor. Olyan gyártási .eljárások honosodtak meg, amelyek hozzájárultak a korszerű műszaki kultúra kibontakozásához és elterjedéséhez. Az utóbbi időszakban azonban fokozódott a gazdaságilag fejlett országoktól való technológiai elmaradás. A műszaki haladást szorgalmazó, központi bizottsági határozatok és kormányzati döntések nem valósultak meg kielégítő mértékben. Ebben szerepet játszott, hogy az igénybe vehető források csökkentek, s a gazdaságirányítás és a gazdálkodó szervezetek még a rendelkezésre álló anyagi eszközöket sem használták fel megfelelően. 2. A XIII. kongresszus határozatai, a VII. ötéves terv előirányzatai a műszaki fejlesztés meggyorsítását igénylik. Ehhez a Központi Bizottság novemberi állásfoglalása cselekvési programot adott, megvalósítása a kormányzat és a vállalatok együttes feladata. A műszaki fejlesztésben, a technológiai korszerűsítésben, új termelési kultúrák meghonosításában, a magyar népgazdaság nemzetközi versenyképességének javításában, növekvő szerepe van a központi irányításnak és tervezésnek. A műszaki fejlesztés színvonalát meghatározza a tudományos kutatás, a tudomány eredményeinek alkalmazása; meg- valósításárfak fő színtere végső fokon a vállalat és a szövetkezet. 3. A hazai műszaki fejlesztési tevékenység fő irányait és feltételeit a VII. ötéves népgazdasági terv, a központi gazdaságfejlesztési programok, valamint a velük összehangolt, országos középtávú kutatási-fejlesztési tervek tartalmazzák. Ezek magukba foglalják: a gazdaságos anyag- és energiafelhasználást, a megtakarítást elősegítő eljárásokat, a gépgyártás-technológiának, az elektronizációnak, az információs technológiának, a biotechnológiának a fejlesztését, alkalmazását és elterjesztését, valamint a termelői infrastruktúra műszaki haladás szempontjából fontos területeinek a fejlesztését. Középtávon elsősorban a tartósan hatékony és versenyképes gazdasági szervezetekben, valamint a termelési szerkezet javítását szolgáló súlyponti területeken kell "'a műszaki fejlesztést meggyorsítani. A gazdasági szabályozórendszer, az ár-, bér- és adórendszer jobban segítse a műszaki fejlesztést. Bővüljön a jól működő vállalatok mozgástere a fejlesztésben. Műszaki megújulásukhoz járuljon hozzá a hosszú távú érdekeltség megteremtése, a hatékonysági követelmények érvényesítése, valamint a vállalatok közötti együttműködés megjavítása, a szerződéses fegyelem betartása és betartatása. Fontos feladat a vállalati belső szervezet korszerűsítése, a műszaki fejlesztés szakember-szükségletének biztosítása, a munka tárgyi feltételeinek javítása. A vállalatoknál a műszaki tervezésben, a termelési folyamatok irányításában bővíteni kell a számítógépes módszerek alkalmazását. A termelésben alapvető követelmény a minőség javítása. Ennek biztosítása érdekében a gyártás minden fázisában növelni kell a minőség műszeres ellenőrzését. 4. A kutatásra és a műszaki fejlesztésre fordítható anyagi eszközök a nemzeti jövedelemnél gyorsabban növekedjenek. Az alapkutatásokat az anyagi források differenciált felhasználásával, a pályázati és a megbízási rendszer javításával, versenyhelyzet kialakításával kell ösztönözni. Az alkalmazott kutatás feladatainak kitűzésében, az eredmények minősítésében, felhasználásában és finanszírozásában a termelő- és a kereskedelmi vállalatok töltsenek be meghatározó szerepet. A vállalati műszaki fejlesztési alap kötelező képzését meg kell szüntetni; döntsenek a vállalatok önállóan anyagi erőforrásaiknak műszaki fejlesztésre történő felhasználásáról. Változatlanul szükség van a központi műszaki fejlesztési alapra, amelynek a kormányzati irányítás hatáskörébe tartozó feladatok megoldását kell szolgálnia. A tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítására kölcsönös érdekeltségen alapuló tartós munkamegosztást és együttműködést kell kialakítani a kutatóintézetek. a felsőoktatási intézmények és a vállalatok, között. 5. Az ország adottságaiból következik, hogy a gazdaság a műszaki fejlődés tendenciáit csak a nemzetközi együttműködésre építve tudja követni. Fontos, hogy külföldről vegyük át azt, ámi ésszerű feltételek mellett megszerezhető. Gondoskodni kell az átvett eredmények gyors, hatékony alkalmazásáról és továbbfejlesztéséről. A nemzetközi együttműködésben meghatározó a szocialista országokkal, különösen a Szovjetunióval folytatott kooperáció, amelynek fő irányait és feladatait a tudományosműszaki haladás 2000-ig szóló, komplex programja tartalmazza. A program végrehajtásában való aktív, érdemi részvételünk biztosítása folyamatos kormányzati és vállalati feladat. Fontosnak tekintjük a műszaki' haladást elősegítő technológiakereskedelem, valamint az együttműködés és a kapcsolatok más formáinak fenntartását és bővítését a tőkés országokkal. 6. A műszaki haladás gyorsításában, a szellemi és anyagi tartalékok mozgósításában alapvető szerepe van az érdekeltségnek, az emberi tényezőnek. A műszaki értelmiség teljesítményekhez igazodó anyagi és erkölcsi megbecsüléséért a vállalatok tehetnek a legtöbbet. Az állami, a társadalmi és az érdek- védelmi szervezetek gondoskodjanak a vállalati szakemberek, a jelentős műszaki teljesítmények megfelelő elismeréséről, díjazásáról. Ezt a jövedelem- és keresetszabályozással is elő kell segíteni. A technika gyors fejlődése szükségessé teszi a mérnökképzés színvonalának emelését, a továbbképzés lehetőségeinek szélesítését, A műszaki- és agrárfelsőoktatásban javítani kell a szervezeti és az anyagi feltételeket. Különösen az intézmények technikai felszereltségét, számítástechnikai, informatikai hátterét kell fejleszteni. A műszaki haladás elképzelhetetlen megfelelő szakmunkások nélkül. Ezért a szakmunkásképzés személyi és tárgyi feltételeit javítani kell. 7. A propaganda, a tömegtájékoztatás, a szaksajtó folyamatosan foglalkozzon a technikai fejlesztés kérdéseivel, mutassa be a műszaki haladást szolgáló erőfeszítéseket és azok eredményeit. 8. A pártszervek és a pártszervezetek gondoskodjanak a műszaki fejlődéshez szükséges politikai feltételekről, alakítsanak ki a kollektívák és az egyes emberek alkotó tevékenységét támogató közszellemet. Az irányító állami szervekben, a vállalatoknál, a kutatóintézetekben és az oktatási intézményekben dolgozó kommunisták sokoldalú kezdeményezéssel, célratörően segítsék az állásfoglalás végrehajtását. A Központi Bizottság felhívja a társadalmi és tömegszervezeteket, az egyesületeket, a műszaki fejlesztésben fontos szerepet betöltő kutató-, fejlesztő-, tervezőintézetek, egyetemek dolgozóit, az újítókat, a feltalálókat, hazánk egész műszaki értelmiségét, hogy az állásfoglalásban megjelölt feladatok végrehajtásában aktívan és alkotóan működjenek közre. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy az állásfoglalást a párt folyóirataiban és a szaksajtóban nyilvánosságra hozza. ★ A Központi Bizottság személyi és szervezeti kérdéseket tárgyalt. — Ballal László elvtársat, a Központi Bizottság Gazdaságpolitikai Osztályának vezetőjét — más fontos megbízatása miatt — érdemei elismerésével felmentette tisztségéből. — Németh Miklós elvtársat, osztályvezető- helyettest kinevezte a Központi Bizottság Gazdaságpolitikai Osztályának vezetőjévé. — A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. Hazaérkezett Moszkvából a pártmunkásküldöttség Hétfőn hazaérkezett a magyar pártmunkásküldöttség, amely Tabajdi Csabának, az MSZMP KB külügyi osztálya alosztályvezetőjének vezetésével, az SZKP KB meghívására december 22—28. között Moszkvában tartózkodott. A delegáció nemzetközi kérdésekről folytatott konzultációt a KB külügyi, nemzetközi és propaganda, osztálya vezető munkatársaival. Látogatást tett a Szovjet Tudományos Akadémia Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében. valamint az Egyesült Államok és Kanada Intézetében. Szigorítás a verseny tisztaságáért Építőipari gyorsmérleg 1986-ról Az idei munkát összegző előzetes mérleg szerint az építőipar 1986-ban a stabilizálódás jeleit mutatja. Termelése évek óta először nem csökkent, hanem kismértékben meghaladja az elpző évit, s tovább javult a termelékenység, illetve valamelyest az építkezések minőségé is. A versenytárgyalások alapján megkötött szerződések aránya a teljes szerződésállományon belül a múlt évi 12-ről 20 százalékra emelkedett. Ennek további kibontakoztatását teszi lehetővé az a központi intézkedés, amely a versenytárgyalások rendjének módosításával szigorította a verseny tisztaságának követelményeit. Az építőipar tevékenységében az idén 21,2-ről 22,5 százalékra emelkedett az épületfenntartási munkák aránya.' A kivitelező építőipar jövedelmezősége összességében másfél százalékkal növekedett. Ezen belül a lakásokat és a kommunális létesítményeket építő vállalatoknál is javult a jövedelmezőség, de még így is csaknem 900 millió forint értékű veszteség keletkezett. Az idei népgazdasági terv 62 500—65 000 lakás felépítésével számolt. amely várhatóan az előirányzat alsó határának közelében teljesül. A lakásátadások ütemességében ebben az évben sem sikerült kedvező változást elérni. A munkák az év utolsó szakaszára torlódtak. Újabb felfedezés Piszkéstetön „Lovas’-üstökös, fotókon A Magyar Tudományos Akadémia piszkéstetöi csillagvizsgáló állomásán újabb felfedezés történt. Dr. Lovas Miklós csillagász Schmidt-típusú tükörteleszkóppal szupernóvára „vadászott”, s ekkor bukkant az üstökösre, melyet róla „Lovasnak” neveztek él. Az értékelés, az adatok összesítése erre vonatkozóan még tart A csillagásznak ez az ötödik felfedezett üstököse. íme a felfedezés kelléke: a Schmidt-féle tükrös teleszkóp Piszkéstetön A felfedező, dr. Lovas Miklós a budapesti szabadság-heg> i csillagvizsgáló állomáson értékeli az új üstökös fényképfelvételeit (Fotó: Szabó Sándor
