Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-27 / 303. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. december 27., szombat 3. Az 1987. évi népgazdasági terv (Folytatás az 1. oldalról) ják a gazdasági szabályozásban 1986-ban végrehajtott és az 1987 elején életbe lépő változások, az exportképes termelés fejlődését hosszabb távon elősegítő pályázati rendszer keretében megvalósított fejlesztések, illetve az 1987- ben e célra rendelkezésre álló (bővülő) fejlesztési források és egyéb kedvezmények. A piacképes, korszerű és gazdaságos ipari termékek — mindenekelőtt az elektronikai és vákuumtechnikai berendezések, a közúti járműipari részegységek és termékek, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, a szerszámgépek és berendezések, egyes gépipari fogyasztási cikkek, a gyógyszerek. növényvédő szerek és intermedierek, az értékesebb műanyagfeldolgozó és gumiipari termékek, valamint a fel- dolgozottabb ruházati és bútoripari termékek — termelését és kivitelét az átlagot meghaladó mértékben kell emelni. Törekedni kell az ipari termékek iránt jelentkező belföldi kereslet minél jobb kielégítésére, bővíteni szükséges a gazdálkodó szervezetek közötti termelési és értékesítési kooperációs kapcsolatokat. Fel kell erősíteni és hatásosabbá kell tenni a drága importot gazdaságosan helyettesítő hazai termelőtevékenységet. A bányászatban, a vaskohászatban és a húsiparban a racionalizálási és szerkezetátalakítási programokat következetesen meg kell valósítani, A feldolgozóiparban is széles körű intézkedéseket kell tenni a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítására, átalakítására, figyelmet fordítva arra is, hogy nélkülözhetetlen termékekből hiány ne keletkezzen. Az ipari ágazatok közül a bányászat termelése mérséklődik, a széntermelés az 1986. évi szinten marad úgy, hogy közben korszerűsödik és gazdaságosabbá válik a szénbányászat termelési szerkezete, nő az alacsonyabb költségű, és csökken a gazdaságtalan termelés, a külfejtéses szén- termelés emelkedik. A gazdaságtalan bányákból felszabaduló létszám hatékonyabb foglalkoztatásával racionálisabbá válik a létszámgazdálkodás; csökken a szénbányászat támogatása. A kőolaj- és földgáztermelés geológiai okok következtében, kissé kevesebb lesz, mint 1986-ban, A villamos energia iránti szükséglet növekményét a hazai termelés bővülése fedezi. A vaskohászat termékszerkezetének korszerűsítése folytatódik, egyes, gazdaságtalanul termelő kapacitásokat leállítanak. A nyersvasgyártás az ez évi szinten marad, a nyersacélgyártás és a hengereltáru-termelés csökken, a koksztermelés nő. Csökken a fajlagos energiafelhasználás, a nyersvasgyártás önköltsége; hatékonyabbá válik a munkaerő-felhasználás; csökken a vaskohászati vállalatok állami támogatása. Az alumínium- és a színesfémkohászat termelése az ez évihez hasonló lesz. Az építőanyag-ipar termelése, a belföldi kereslettel ösz- szefüggésben, kismértékben emelkedik. A főbb építési anyagokból a kínálat tovább javul. A gépipari termelés az ipari átlagot meghaladóan fejlődik. Az átlagosnál gyorsabban kell növelni az ipari termékek konvertibilis elszámolású, gazdaságos kivitelét is. Ennek érdekében törekedni kell az együttműködés bővítésére a külföldi vállalatokkal. A vegyipar termelése, kivitele és belföldi értékesítése az átlagosnál gyorsabban nő, a Tiszai Vegyi Kombinát 1986-ban belépő, lineáris polietiléngyártó üzeme 1987-ben már teljes kapacitással dolgozik. A könnyűipari termelés a lakosság keresletének csökkenése mellett, a konvertibilis export növelésétől függően alakulhat. Az anyagigényes és egyszerű termékek fejlődő országokból történő behozatalával törekedni kell olyan kapacitások felszabadítására, amelyeken jó minőségű, gazdaságos. minden piacon jól értékesíthető termékek állíthatók elő. Szorgalmazni kell a bérmunkát, közös vállalatok létrehozását is. Az építőiparban a termelés szerkezete és területi elhelyezkedése alkalmazkodjon a kereslet tartós változásaihoz. Különös figyelmet kell fordítani a lakásépítés, ezen belül is a budapesti lakásépítések ütemes, jó minőségű és gazdaságos megvalósítására. A kivitelező építőiparnak a csökkenő számú lakás felépítése mellett, az ez évinél többet kell felújítania, és az ideihez hasonló mennyiségűt korszerűsítenie. A fővárosi lakásépítés megemelt összegű támogatásban részesül. A szerkezetátalakító, illetve a hatékonyságot javító programnak megfelelően, tovább kell folytatni az építőipar egészének — ezen belül is elsősorban a magasépítőiparnak — a korszerűsítését, a ráfordítások mérséklését, a veszteségforrások feltárását és megszüntetését. Ennek érdekében a munkaerő hatékony foglalkoztatása mellett, törekedni kell a ki nem használt eszközök hasznosítására. A mezőgazdaságban a termelés hatékonyságának javításával hozzáadott érték a bruttó termelésnél gyorsabban emelkedjen. Ezt a hozamok növelésével, a ráfordítások mérséklésével, a kereslethez jobban alkalmazkodó termék- szerkezet kialakításával szükséges megalapozni. A növénytermesztés az állattenyésztést meghaladó ütemben bővüljön. Ezen belül az ideinél számottevően nagyobb gabonatermelés elérésére kell törekedni. A szőlő- és a gyümölcsültetvények telepítése összetételében feleljen meg a hosszabb távon jelentkező keresletnek, fokozott gondot szükséges fordítani a talajerő visszapótlására és az öntözés növelésére. Az állattenyésztésben a termelés bővülésével egyidejűleg javuljon a termékek minősége. A takarmánygazdálkodás váljon hatékonyabbá. További előrehaladást kell elérni a melléktermékek, a hulladékok hasznosításában. A szarvasmarha-állomány növekedjék, a vágómarha-termelés minél nagyobb legyen, a hozamok növelésével a tejtermelés fokozása szükséges, a sertésállomány számottevő emelkedése párosuljon a tenyészállomány minőségi cseréjének meggyorsításával, a vágóbaromfi-termelés dinamikusan növekedhet, a juhászaiban a termelés az ez évi szinten marad. Az élelmiszeriparban fokozni szükséges a nyersanyagok megfelelő feldolgozását, gyorsítani a korszerű technológiák elterjesztését, a térségi ágazati és vállalatközi kapcsolatok fejlődését. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek termelésének és kivitelének hatékonyságát a termékek minőségének javításával, a ráfordítások csökkentésével, a kereslet szerkezetéhez jobban igazodó feldolgozó tevékenységgel, a csomagolás korszerűsítésével, az értékesítési munka színvonalának emelésével is elő kell mozdítani. A termelő infrastruktúra területén alapvetően a meglevő kapacitások ésszerűbb hasznosításával kell a termelés és a lakosság szükségleteit kielégíteni. Kiemelt figyelmet kell fordítani a távközlési hálózat rekonstrukcióval egybekötött fejlesztésére, a szállításigényesség csökkentésére, a természeti környezet, ezen belül a vizek minőségének védelmére. Egyenletesebbé kell tenni a szállítókapacitások évközi kihasználását. Az anyagi lehetőségek célszerű_ felhasználásával törekedni kell a közlekedési hálózat műszaki állapotának megőrzésére. Folytatódik a vasút villamosítása, megkezdődik a Budapestet elkerülő MO autópálya építése. a Ferihegyi repülőtéren a le- és felszállópálya rekonstrukciója befejeződik. A távközlésben a lakossági és más források fokozott bevonásával meg kell gyorsítani a távbeszélő-hálózat rekonstrukcióját és fejlesztését. Javuljon a telefonszolgáltatás üzembiztonsága, bővüljön a beszélőhelyek száma. Bővíteni kell a korszerű technikai bázison nyugvó telex- és adatátviteli hálózatot. A televízió műsorszóró hálózatban újabb települések vételi lehetőségét javító, kis teljesítményű át- jatszoadok telepítésére kerül sor. a Marcaliban üzembe ■ju ÍOzeP^u^ámú rádióadó itthon, a székesfehérvári rövidhullámú adóállomás befejezése a határokon túl javítja a veteh lehetőségeket. A vízgazdálkodásban a közművek összehangolt fejlesztésével folytatni kell a vízminőség javítását, tovább szükséges növelni az egészséges ivóvízzel ellátott települések számát ezen belül elsődlegesen a különösen veszélyezte- tett del-alfoldi térségek ellátását kell javítani. A szennyvízkezelő létesítmények bővítésével elsősorban azokon a területeken kell javulást elérni, ahol kiemelt feladat a víz- minőség védelme. A csatornahálózat bővítése közel 140 ezer lakost érint. A beruházások volumene csak kismértékben haladhatja meg az 1986. évit. A rendelkezésre álló eszközök felhasz- nalasakor a közvetlen termelő, főként pedig az exportképes teldolgozoipari tevékenységek fejlesztését kell előtérbe állítani. A vállalatok és szövetkezetek körében az ötéves tervben erre az évre számítottnál több beruházás valósulhat meg. A legfontosabb gazdaságfejlesztési programok és akciók kibontakoztatása érdekében nő a vállalati beruházásokhoz igénybe vehető kedvezmények köre. Az állami kedvezmények, támogatások odaítélésekor és a bankok által kibo- csatott hitelek révén is a konvertibilis export hatékony noveleset eredményező termelésszerkezeti változásokat a technológiai korszerűsítést, a ráfordításokat mérséklő’ és más, kiemelt programok eredményes megvalósítását kell előnyben részesíteni. Üj központi nagyberuházás nem kezdődik. A folyamatban levők általában a műszakilag indokolt ütemben folytatódnak, befejeződik a Ferihegyi repülőtér rekonstrukciója, megkezdi az áramszolgáltatást a paksi atomerőmű IV blokkja. A termeléshez szorosan kapcsolódó infrastruktúra kiemelt területein — mindenekelőtt a távközlésben és a víz- gazdálkodásban — jelentősen nőnek a célcsoportos beruházások előirányzatai. A nem termelő beruházások összes- segében csökkenő volumenén belül elsőbbséget kapnak a tudományos kutatás, a lakásépítés és a középfokú oktatás feltételeit javító fejlesztések. Minden szinten arra kell törekedni, hogy fokozódjék a fejlesztési döntések gazdaságosság szerinti szelekciója, javuljon a megvalósítás hatékonysága. A lakosság jövedelme, fogyasztása, és életkörülményei Az egy főre jutó nemzeti termelésnek az 1985—86. évek átlagát meghaladó növelését a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásával is elő kell segíteni. Ezért olyan munka- erő-gazdálkodási intézkedések történnek, a keresetszabályo- zasi rendszer úgy módosul, hogy a vállalatokat és az egyeneket is érdekeltté tegye a követelményekkel összhangban álló munkaerő-átcsoportosításban. Indokolt esetben az irányító szerveknek kell kezdeményezniük a munkaerő-átcsoportosítást és segíteni az elhelyezkedés zavartalan lebonyolítását. A személyi jövedelmek alakulását a teljesítmények szerint kell differenciálni. A gazdaságosan termelő és fejlődő területeken az átlagosnál nagyobb béremelésre lesz lehetőség; az alacsony jövedelmezőségű, teljesítményeiket nem, vagy alig növelő gazdálkodó szervezetek pedig a kifizetett bértömeg szinten tartására, illetve mérséklésére, a létszám leépítésére kényszerülnek. Az egyéni keresetek alakulása is jobban fejezze ki a végzett munka mennyiségét és minőségét. Az átlagkeresetek a szocialista szektorban 5—5,5 százalékkal növekedhetnek. A költségvetési intézményeknél az éves béremelés forrását egyes területeken részben, máshol teljes egészében saját eszközökből kell előteremteni. A kisvállalkozásokon keresztül kiáramló jövedelmek növekedése is lassul. Biztosítani kell a kiáramló vásárlóerő és a rendelkezésre álló árualap egyensúlyát, a lakosság kiegyensúlyozott áruellátását. A kínálat javítását elsősorban a hazai termelésre, a rubelelszámolású behozatal növelésére kell alapozni. Fokozott követelményeket kell támasztani a termékek minősége, a kereskedelmi kiszolgálás színvonala iránt. A fogyasztói árszínvonal növekedése nem haladhatja meg a 7 százalékot. A hatósági árpolitika az árintézkedéseknél vegye figyelembe a külkereskedelmi egyensúly javításához és a költségvetési támogatások mérsékléséhez fűződő érdekeket. Szigorú árellenőrzési gyakorlatot kell folytatni. A pénzbeli társadalmi jövedelmek közül a 70 éven felülieknél, valamint az első és második rokkantsági csoportba tartozóknál a nyugdíj — az egész évi áremelkedés ellensúlyozására — 1987. január 1-jétől 7 százalékkal, legkevesebb 180 forinttal nő, a gyermekgondozási díj összeghatárai emelkednek. Egyes alapvető termékek hatósági áremelését meghatározott összeg ellensúlyozza a 70 éven aluliak nyugdíjánál, továbbá a családi pótléknál, az egygyermekesek jövedelempótlékánál, a gyermekgondozási segélynél és a felső- oktatási intézmények hallgatóinak ösztöndíjánál. Bővülnek a szociális segélyezést szolgáló tanácsi keretek. A lakásellátottság javítását az állami és személyi tulajdonú lakások építése mellett a tanácsi lakásgazdálkodás további korszerűsítése is szolgálja. Ennek során a térítési díjak növelésével, új konstrukció kidolgozásával, a szabályozás egyszerűsítésével törekedni kell az újraelosztható bérlakások számának növelésére, a támogatások differenciált felhasználásával pedig a kiemelt rétegek lakáshoz juttatási programjának ütemszerű folytatására. Az állami és lakossági pénzeszközök együttes felhasználásával 60—61 ezer lakás építése várható. A személyi tulajdonú lakásépítés segítésére bővülnek a helyi tanácsi támogatási eszközök, jelentősen nő a felújításra kerülő lakások száma. Az oktatás tárgyi feltételei új tantermek létesítésével, a tanműhelyek, illetve diákotthoni férőhelyek számának gyarapításával javulnak. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem, valamint a színházak rekonstrukciós programjának végrehajtása. Az egészségügyi-szociális ellátás területein a műszerezettség. illetve a kórházi kiszolgáló létesítmények feltételeinek javításán túl új kórházi ágyak, illetve szociális otthoni férőhelyek létesítése szolgálja a betegellátást. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A rubelelszámolású forgalom terén a KGST-országokkal folytatott együttműködés előnyeinek aktív kihasználására, az- egyeztetett szállítások minél teljesebb megvalósítására és az áruforgalom kölcsönös bővítése új lehetőségeinek feltárására kell törekedni. A behozatal növelését aktív belföldi piaci tevékenységgel, új forgalmazási lehetőségekkel is elő kell segíteni. A kivitelt — az összetétel javítására, a kitermelési költségek csökkentésére törekedve — lényegében a behozatallal azonos ütemben kell emelni. A gazdálkodó szervezetek közvetlen kapcsolatai útján, illetve közös vállalatok létrehozásával is elő kell segíteni a műszaki és gazdasági együttműködés fejlesztését. A konvertibilis elszámolású kivitelt elsősorban a feldolgozóipari termékek körében szükséges bővíteni. Ehhez új vállalkozási formák, vegyesvállalatok létesítése, eredményesebb, intenzívebb piaci munka és harmadik, piaci együttműködés, célirányosabb értékesítési tevékenység szükséges. Bővíteni kell az export növelését elősegítő szolgáltatásokat, javítani azok minőségét. Az idegenforgalomban a meglevő kapacitások jobb kihasználásával, hatékonyabb propaganda- és értékesítő munkával, valamint új feltételek megteremtésével el kelt érni a devizabevételek fajlagos és abszolút növekedését A terv megvalósítását szolgáló eszközrendszer Az 1987. évi népgazdasági terv megvalósítása érdekében folytatódik a gazdaságirányítási rendszer átfogó tovább- fej lesztese. Egyrészt a működő rendszer kiegészítésére, a tapasztalatok alapján történő korrekciójára, a gazdasági helyzetből, illetve a gazdaságpolitikai célokból adódó követelményekhez történő hozzáigazítására, másrészt a későbbi évek változásait előkészítő munkák felgyorsítására kerül sor. A gazdasági szabályozórendszer módosítása azt célozza, hogy a gazdálkodó egységek intenzívebben törekedjenek az exportképesség és a hatékonyság javítására, a műszaki fejlődés meggyorsítására, mindezzel a jövedelemtermelő képesség és készség fokozására; továbbá szelektív intézkedésekkel hozzájárul a piaci, a külső és belső pénzügy egyensúly javulásához. A terv gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását olyan állami döntések és akciók is segítik, amelyek kiegészítik a gazdasági szabályozást és a már korábban hozott intézkedéseket. A konvertibilis elszámolású kivitel jövedelmezősége az ez év szeptemberi leértékelés és azt kiegészítő intézkedések hatására viszonylagosan emelkedik. Az ilyen irányú értékesítést is szolgáló termelésszerkezeti változások erőteljesebb kibontakozása érdekében többek között a pályázati rendszer fokozottan fogja segíteni a termelési szerkezet és a technológia korszerűsítését, bővül hatóköre, egyszerűsödik a pályázatok elbírálásának rendje, az elbírálásnál következetesebben érvényre jutnak a hatékonysági követelmények. A világbank által finanszírozott programok mindenekelőtt a hatékony, konvertibilis elszámolású kivitel fokozását, a termelési szerkezet ezzel összefüggő korszerűsítését, a háttéripari termékek gyártásának gyorsítását fogják^szolgálni. Különböző intézkedések segítik a külföldi működő tőke beáramlását, vegyesvállalatok alapítását. A rubelelszámolású áruforgalom kölcsönösen előnyös bővítése érdekében aktív piaci tevékenységgel, a vállalat- közi együttműködés fejlesztésével új behozatali és kiviteli léhetőségeket kell feltárni, javítani kell az export összetételét, kitermelési költségeit. A termelői árak emelkedését, a nem hatékony munkából származó költségeknek az árakban való elismerését az állami árpolitika fékezi, az árellenőrzés szigorodik. A jövedelemszabályozási kedvezmények és a gazdálkodó egységeknek nyújtott támogatások mérséklődnek. Ameny- nyiben állami segítséggel rendezett gazdálkodó szervezetek vállalt kötelezettségeiket nem — vagy csak részben — teljesítik, a kormányzati szervek intézkednek a nyújtott támogatások, kedvezmények csökkentéséről, illetve visszavonásáról. A keresetszabályozásban bővül a vállalati és egyéni teljesítmények differenciáltabb (és ahhoz szorosan kötődő) díjazását lehetővé tevő szabályozás köre. A többi formában is a szabályozók a bértömeg takarékos felhasználására, hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásra ösztönöznek. Az átlagosnál jobban gazdálkodó, teljesítményeiket gyorsan növelő vállalatok számára a feltételek kedvezőbbek lesznek, ugyanakkor a pénzügyi hiányos vagy alacsony hatékonyságú vállalatok nehezebb helyzetbe kerülhetnek. A gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártás központi gazdaságfejlesztési program keretében e termékek termelése és konvertibilis elszámolású kivitele az átlagot meghaladó ütemben nő. A társadalmi tőkének a hatékonyabb tevékenységek irányába történő fokozottabb áramlását segíti elő az új kereskedelmi bankok működése, a monetáris irányítás korszerűsítése, a kibontakozásához szükséges működési feltételek fokozatos megteremtése; a kizárólag belföldi vállalati részvétellel működő részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok alapításának általános lehetővé tétele; korszerű — hitelen kívüli — tőkeáramlási eszközök bővülő alkalmazása. A piacfelügyeleti tevékenység elősegíti a piaci feltételek és folyamatok erősítését, a gazdálkodó szervezetek kooperációs készségének javítását. ★ A Minisztertanács felhívja a vállalatokat és a szövetkezeteket, a tanácsokat és intézményeket, hogy saját tervüket a népgazdasági célokkal összhangban véglegesítsék, és végrehajtását jól szervezett, színvonalas, fegyelmezett munkával segítsék elő. A Minisztertanács felkéri a dolgozó kollektívákat, a társadalmi szerveket, az ország minden polgárát, hogy munkájukkal járuljanak hozzá a népgazdasági terv megvalósításához. (MTI)
