Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-23 / 301. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. december 23., kedd f. A polgári védelem feladatai az ipari katasztrófák megelőzésében A tudomány és a technika rohamos fejlődése két, ellentétes irányú következményhez vezet. Egy részről hallatlanul fejlődtek az elemi csapások, természeti és ipari katasztrófák következményei elhárításának, e csapások prognosztizálásának és megakadályozásának eszközei és módjai. Más részről ugyanakkor az egyes energetikai komplexumok hatalmas méretű energiakoncentrációja, a nagyobb mozgási sebességek és számos, egyéb körülmény miatt, hallatlanul megnövekedtek az elemi csapások, természeti és ipari katasztrófák lehetséges méretei. Az ember ma még nem tudja teljesen megfékezni a természeti erőket sem, ezért ezek óriási károkat okoznak bolygónk lakosságának. Egyes esetekben maga az emberi tevékenység a katasztrófák keletkezésének okozója. Például az erdőkön, mezőkön keletkezett tüzek oka gyakran az, hogy a lakosság megszegi a tűzbiztonsági előírásokat, nem kellően átgondolva végzik az erdöirtást, a tervezési hibák földcsuszamlásokat. hegyomlásokat és a létesítmények összeomlását okozzák, a káros ipari hulladékoknak a. légkörbe való, korlátlan kibocsátása pedig veszélyezteti az ökológiai egyensúlyt. Az elemi csapások és természeti katasztrófák pusztító ereje óriási, de nem határtalan, és a prognosztizálásukra. megakadályozásukra irányuló megfelelő intézkedésekkel, kellő időben tett óvintézkedésekkel, az ellenük vívott, határozott tevékenységgel elvileg teljes mértékben lehetséges az ilyen csapások elkerülése vagy hatásuk minimumra csökkentése. Hatalmas népgazdasági jelentősége van az elemi csapások és természeti, ipari kataszrófák következményei kelló időben történő felszámolásának. mely számos szervezési és mérnöki intézkedést foglal magába: a prognosztizálást, a lehetőség szerinti megelőzést, a lokalizálást, a műszaki mentési és üzemzavar-elhárítási munkálatokat, beleértve a ruhaneműk. élelmiszerek szállítását, a csapás sújtotta lakosság számára az ideiglenes és az orvosi segítség- nyújtás biztosítását. A felsorolt üzemzavar-el- hárító és mentési munkálatok csupán a kezdetét jelentik azoknak a széles körű intézkedéseknek, melyeket a polgári védelmi szervek foganatosítanak a csapás végső felszámolása céljából. A műszaki mentési és az üzemza- var-elhárító, helyreállítási munkák befejezése után megszervezik a rombolt, lakott települések és különböző népgazdasági objektumok helyreállítására irányuló munkákat. Az elemi csapások és az ipari katasztrófák nem ismerik az országhatárokat. A gyakran több, szomszédos országot érintő elemi csapások és ipari katasztrófák elleni küzdelem tapasztalatai azt mutatták, hogy sürgető szükség van nemzetközi együttműködésre és sokoldalú segítségnyújtásra a csapások következményeinek felszámolásánál. Rendkívüli jelentőséget kapott a kölcsönös információcsere, a prognózisok időbeni közlése is. Az elemi csapások, természeti és ipari katasztrófák típusai és okai A katasztrófaszituációk, melyeket épületek, létesítmények és közművek, ipari objektumok (üzemek) összeomlása, emberek, berendezések és anyagi értékek pusztulása kísér, nemcsak háborúban alakulnak ki, hanem békeidőben is, az ipari katasztrófák és a környezet- szennyezés, valamint a természeti kataklizmák vagy elemi csapások következtében. Mint ismeretes, a népgazdaság bármilyen objektumára, beleértve épületek, létesítmények. technológiai, energetikai és közlekedési rendszerek komplexumát, az elemi csapásokon és természeti katasztrófákon kívül állandóan hatást gyakorolnak egyéb természeti, emberi és termelési tényezők is. Ennek figyelmen kívül hagyása és lebecsülése, valamint a szükséges óvintézkedések hiánya katasztrófához vezethet. Katasztrófák, melyeken a továbbiakban a jelentősebb üzemi katasztrófákat. elemi csapásokat értjük, a következők miatt jönnek létre: természeti kataklizmák okozta elemi csapások: földrengés, hurrikán, hegyomlás, árvíz. erdőtűz, hófúvás. Elemi csapásnak számítanak járványok, járványos állatmegbetegedések és az erdei, mezőgazdasági kártevők tömeges elszaporodása, sáska, szibériai selyemlepke, amerikai szövőlepke, burgonyabogár inváziója. A szerkezetek és létesítmények anyagainak elöregedéséhez vagy korróziójához és fizikai mutatóinak rosz- szabbodásához vezető, külső természeti tényezők hatása: a talajban kóboráramok hatása. a fa elkorhadása, rovar- kár. gombásodás következtében is bekövetkezhet katasztrófa. Az okok következő csoportja az épületek tervezési-kivitelezési hibái statikai és tervezési hibák, rossz minőségű kivitelezés, gyenge minőségű építőanyagok és szerkezetek, a biztonságtechnikai előírások megszegése az építési és a javítási munkák során. Az ipari termelés technológiai folyamatainak hatása a létesítmények anyagára: a megengedettet meghaladó terhelés, magas hőmérséklet, vibráció, az oxidálóanyagok, gőz, gáz és folyékony, agresszív közegek hatása, az ásványi olajok, emulziók és diszperziók hatása is előidézhet üzemi katasztrófát. Oka lehet még a létesítmények üzemeltetési előírásainak és a termelés technológiai folyamatainak megszegése: ezek okozzák az erőművek. kazánok, vegyi anyagok robbanását, a liszt berobba- nását a malmokban, a szénpor és a metán robbanását a bányákban, a por robbanását a gabonaelevátorokban, a cukorpor robbanását a cukorgyárakban, a fűrészpor robbanását a fafeldolgozó üzemekben. A nagyobb elemi csapások és ipari, természeti katasztrófák gyakran pusztítóbb hatásúak, mint a háborúk. Az ekkor keletkező energia sokszorosan meghaladja a több megatonnás nukleáris robbanások energiáját. A megelőzést szolgálja a rendszeres ellenőrzés Az ipari és természeti katasztrófák következményei felszámolásának feladatai A katasztrófák következményeinek felszámolása magába foglalja mindazokat a sürgős intézkedéseket, melyeket a csapás sújtotta lakosság megsegítése céljából foganatosítani kell. A katasztrófák következményei elhárításának feladatai nem korlátozódnak csupán az okozott kár felszámolását célzó passzív intézkedésekre, hanem magukba foglalják az ellenük való, aktív küzdelmet is: keletkezésük előrejelzését, a csapások megakadályozását, megelőzését, elhárítását, az üzemzavarok lokalizálását. illetve felszámolását a megjelenés kezdetén: erdőtüzek oltása, küzdelem az árvíz ellen, a töltéseken a gátszakadás megakadályozása, árvízveszélynél további védőgátak létesítése. A katasztrófa következményeinek megelőzése, felszámolásának szervezési és műszaki intézkedéseit hat csoportba soroljuk: I. csoport: a katasztrófák előrejelzése, beleértve a nap- tevékenység törvényszerű ciklikusságának számított statisztikai adatait, a kozmikus. a meteorológiai, a földrengésjelző, vulkanológiai, biológiai és egyéb prognózisokat, II. csoport: küzdelem az elemi csapások és az üzemi balesetek ellen, beleértve a lakosság riasztását, értesítését és tájékoztatását a csapások közeledtéről: a csapások elhárítását, lokalizálását és a további rombolás és veszteség korlátozását. III. csoport: a mentő- és halaszthatatlan üzemzavarelhárítási munkák az elemi csapások körzeteiben és az üzemi katasztrófák gócaiban. Azaz műszaki felderítés, a rombolás mértékének és terjedelmének, a pusztulási zónák méretének, a tűzvész, az áradás, a fertőzés sebességének és terjedési irányának meghatározása. Azoknak az objektumoknak (üzemeknek) és lakott településeknek a megállapítása, melyeket közvetlen veszély fenyeget. A károk elhárításának és a felszámolásakor szükséges erők és eszközök meghatározása: az emberek, állatok és az anyagi értékek mentése, az áradás, a fertőzés, a tűzvész körzetéből, az égő és félig lerombolt, beomlott épületek és a védőlétesítmények alól,, elsősegélynyújtás a sérülteknek. A mentési munkálatokat biztosító és a későbbiekben a helyreállítási munkákat elősegítő üzemzavar-el- hárító helyreállítási munkák a városok és az egyéb lakott települések élettevékeny, ségének helyreállítása. Az elemi csapás, természeti katasztrófa körzetében a közrend biztosítására rendfenntartó szolgálat szervezése, az anyagi értékek védelme. A halottak felkutatása, azonosítása és eltemetése. ÍV. csoport: anyagi és egyéb segítség nyújtása a csapás sújtotta körzetek lakosságának. V. csoport: ideiglenes, majd végleges helyreállítás, gyakran a lakott települések, ipari üzemek és egyéb népgazdasági objektumok rekonstrukciójával. a szétrombolt és sérült lakóépületek és középületek, létesítmények, vízforrások. közművek és energetikai hálózatok, hírközlési és szállítási kapcsolatok, többek között a vasutak, az autóutak, a hidak, a repülőterek és kikötők, a csővezetékek, a hidrotechnikai létesítmények, a mező- és erdő. gazdasági területek helyreállítása. A történelmi, régészeti és építészeti műemlékek helyreállítása, konzerválása, a teljesen elpusztult épületek és létesítmények szanálása, majd helyettük újak építése. Ví. csoport: a népgazdasági objektumok (üzemek) működése, stabilitásának és a létesítmények megbízhatóságának fokozását célzó műszaki intézkedések, az elemi csapások és a természeti, ipari katasztrófák pusztító hatása ismételt bekövetkezésének esetére, megelőző munkák a további pusztítás megakadályozása, az emberek, az anyagi értékek és a műkincsek mentése érdekében. Az elemi csapások természeti, ipari katasztrófák következményeinek felszámolása alkalmával a III. és az V. csoportba tartozó intézkedések a legbonyolultabbak és a legmunkaigényesebbek. Rendkívüli helyzetben, sürgős esetekben és ha a sérült objektumnál (üzemnél) korlátozottak a helyi erőforrások. az elemi csapások, természeti és ipari katasztrófák következményeinek felszámolását célzó intézkedéseket meghatározott sorrendben kell végrehajtani, és ez több polgári védelmi szervezet erőfeszítéseinek és eszközeinek bevonását igényli. Nagyobb ipari katasztrófák és következményeik Az ipari katasztrófa gyakori jelenség korunkban, amit az ipar viharos fejlődése, a tudományos-technikai haladás, a termelési technológia gyors innovációja, az energia óriási méretű koncentrációja és a hallatlanul nagy mozgási sebesség jellemez. A tőkés országokban, a szuperprofit utáni hajszák következtében gyakran semmibe veszik a biztonságtechnikai és munkavédelmi követelményeket. Egyetlen évben az USA iparában az üzemi balesetek következtében elpusztult és nyomorékká vált munkások száma kétszer annyi volt, mint az USA hadseregének vesztesége a Németországgal és Japánnal vívott, három és fél éves háború alatt. A katasztrófák keletkezési okainak tanulmányozása arról tanúskodik, hogy külső megjelenésük igen sokrétű, lényegében véve azonban, okait két fő csoportba lehet sorolni: az első csoportba — egyes tervezők és maguk az üzemek — a tervezés és kivitelezés során nem eléggé felelősségteljesen viszonyulnak a biztonságtechnikai követelményekhez és egyes üzemvezetők legalább ilyen mértékű hanyagságot tanúsítanak a követelmények teljesítésével szemben, hiányzik a robbanásveszélyes és gyúlékony üzemrészekben az állandó ellenőrzés. Az okok második csoportját az jellemzi, hogy még nem ismerünk minden természeti jelenséget, kiderült, hogy különböző vegyi anyagok, bizonyos kombinációban. gyors reakcióba kezdtek és robbanást vagy öngyulladást okoztak. Ezekről a reakciókról nemcsak, hogy semmit sem tudtak a vállalatnál, de ráadásul a legtekintélyesebb tudományos szervezetek sem alkottak róla semmilyen képet. Végül is. annak ellenére, hogy nem kívánatos a tudományos ismeretek szervezésének ilyen módja, új. korábban ismeretlen természeti jelenségeket fedeztek fel. A technika fejlődése mindig együtt járt a katasztrófák sötét, árnyékával. Az ember tetteiben gyakran ért el olyan magaslatra, melyet az ismeretei szintjével még nem tudott befogni. A számos ok, melyekben közrejátszott a kellő műszaki ismeretek hiánya, a váratlan elemi csapások és a lelkiismeretlenül végzett munka, valamint a szervezetlenség és a kapkodás, idővel szörnyű tragédiákat von maga után. Munkában a polgári védelem műszaki mentő alegysége Az ipari katasztrófák jellege Az ipari katasztrófák a külső 'természeti tényezők, többek között az elemi csapások, természeti katasztrófák, az épületek tervezési-kivitelezési hibái, az üzemeltetési előírások és a technológiai folyamatok megsértése következményeként keletkezhetnek. Például a lakóépületek üzemeltetésének elemzése azt mutatta, hogy békeidőszakban a legnagyobb mérvű tönkremenetelt a következők okozzák: a kutatások gyenge minősége és tervezési hibák 7,5 százalék; az építési munkák rossz minőségi kivitelezése 15 százalék; az üzemeltetési előírások megsértése 64 százalék; egyéb okok 3,5 százalék arányban. Föld alatt végzett munkánál (mélyművelésű bányák, ércbányák, alagutak, metrók, gyűjtőcsatornák) az üzemeltetési előírások és a technológiai folyamatok megsértésével kapcsolatban számos országban többször is előfordultak gáz- (metán-) és szénporrobbanások, bányatüzek. hirtelen szén- és gázkitörések, áradások, vízbetörés, az iszap és az iszapos altalaj betörése, a boltozat beszakadása, az épületek beomlása, továbbá villamos áramütés, keszonbetegség. A legtöbb áldozat a gázrobbanás és a szénpor robbanása esetén tapasztalható. Az áldozatok számát tekintve a bányatüzek a második helyen állnak. A nagyobb üzemi katasztrófákhoz — melyek következményeinek elhárításába bevonják a polgári védelmi mentőosztagokat — tartoznak az ipari objektumokon, építési területen, valamint a vasúti, légi, közúti csővezetékes és vízi közlekedésben bekövetkezett katasztrófák és balesetek, melyek következtében tűz keletkezett, leomlottak a lakó és középületek, a légkör elgázosodásá- nak, a folyók és egyéb vízmedencék erős hatású mérgező anyagokkal való szeny- nyezésének veszélye állt fenn, kőolajtermékek és agresszív (mérgező) folyadékok folytak ki a föld és a víz felületére és egyéb olyan következményekkel kell ott számolni, melyek fenyegették a lakosságot és a környezetet. Előfordultak már atomreaktor-balesetek is. A népgazdasági objektumokon leggyakoribb ipari katasztrófa, melyeket az épületek, létesítmények, termelőberendezések, anyagi értékek és az emberek pusztulása kísér, a következők: a robbanások, tüzek, áradások, a létesítmények deformációja, leomlás, az energiarendszerek és a közművek tönkremenetele. káros anyagok el- folyása és a környezet szeny- nyezése. Ezek leginkább egymást kölcsönösen kiegé. szító és erősítő, kombinált tényezőként jelennek meg. A nagyobb ipari katasztrófák megakadályozására állandó. komplex szervezési és műszaki intézkedéseket keli tenni, melyek körét a megfelelő munkavédelmi és biztonságtechnikai rendelkezésekkel, valamint az energetikai berendezések, emelő- szállító berendezések, nyomástartó edények, erős hatású mérgező anyagokkal teli tartályok és technológiai vonalak üzemeltetési előírásaival határoznak meg. Jóelőre ki kell dolgozni a lehetséges balesetek és katasztrófák felszámolásának tervét. A munkásoknak és alkalmazottaknak fel kell készülniük az üzemzavari helyzetben végzendő munkára. Ezenkívül erő- és eszköztartalékot kell képezni a mentési és a helyreállítási munkák végrehajtására. Az ipari katasztrófánál a mentési és az üzemzavar-elhárítási munkákat haladéktalanul meg kell kezdeni. A legfontosabb, hogy a katasztrófa ne terjedjen tovább, ne öltsön nagyobb méreteket és minél több emberi életet kell megmenteni! Amint azonban az üzemi katasztrófák felszámolása során szerzett tapasztalatok mutatták, ez nem könnyű és nem is mindig sikerül. Gyakori, hogy a katasztrófa helyszínére a város vagy a település minden irányából tódul a nép, az üzem jóformán megközelíthetetlen- né válik, és ezért csökken a mentők mozgási sebessége Néha hosszú időn át nem tudnak bejutni az eset színhelyére, így a katasztrófa még nagyobb méreteket ölt. Ilyen feltételek között különösen fontos a közrend betartása. az emberek visszatartása, az objektumhoz vezető utak és átjárók szabadon tartása a mentés számára. összefoglalásul elmondhatjuk, hogy az elmúlt évtizedben, a környezetvédelmen túlmenően, a világ számos országában tudományos megalapozottsággal kezdtek foglalkozni azzal: ne csak a különböző katasztrófák következményeinek hatékony felszámolására tegyenek komplex intézkedéseket, hanem a népgazdasági objektumok állóképességének fokozására is a természeti csapások és ipari katasztrófák idején. A magyar polgári védelem szervezetei is rendelkeznek olyan tervrendszerrel, amely az állampolgárok védelme érdekében biztosítékot nyújt az ipari katasztrófák megelőzésére és a várható következmények csökkentésére. Az arra illetékesek részletesen ismerik ezek tartalmát, és az előkészített intézkedések életbe léptetésével hatékonyan képesek vezetni. Dr. techn. Kovács Sándor mérnök ezredes, a hadtudomány kandidátusa
