Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-03 / 284. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. december 3., szerda m 3. Változások a Hunka Törvénykönyvében November elsejétől egy­szerűsödtek, egyben szigorod­tak a folyamatos munkavég. zést biztosító, a dolgozók ér­dekeit védő egyes rendelke­zések. A gazdálkodószerveze­tek kollektív szerződésükben, munkaügyi szabályzatban többnyire napi, heti, esetleg havi keretben írták elő a munkaidőt. A biztonságos vállalati tervezés, a rövidí­tett munkahétre történt át­állás miatt, a munkaidőalap jobb kihasználása, hatéko­nyabb termelés, a lakosság ellátásának biztosítása és a munkafegyelem megszilár­dítása érdekében előírták az évi munkanapok számát. A Minisztertanács heti ötnapos munkarendnél az évi mun­kanapok számát 255 napban határozta meg. Az e napo­kon a rendes (átlagos) mun­kaidőben végzett munka nem minősül túlmunkának. Üj rendelkezés, hogy a gaz­dálkodószervezet termelési, gazdálkodási érdekből — a kollektív szerződés módosí­tása nélkül — előre nem lát­ható körülmény miatt elren­delheti a munkanapnak sza­badnappal való felcserélését. Ehhez azonban a helyi szak- szervezeti s^erv előzetes egyetértését meg kell szerezni. Termeléskiesést okoz. a folyamatos munkát akadá­lyozza a munkahelyről en­gedéllyel eltávozás is, ma­gánügyek intézésére. Sok esetben anélkül engedik el a: dolgozót, vagy utólag tu­domásul veszik távolmara­dását. hogy vizsgálnák en­nek indokoltságát. Pedig a magánügyek többsége ma már munkaidőn túl intézhe­tők. Az ú) jogszabály szerint a munkáltató munkaidőben va­ló eltávozást vagy más tevé­kenységet csak akkor enge­délyezhet, ha az ügy munka­időn kívül nem végezhető el. Ha a dolgozó nem a jog­szabályban megengedett ok­ból (hatósági, bírósági idé­zés. katonai ügyek intézése, véradás, közeli hozzátartozó halála) hiányzik a munká­ból. arra az időre, az érvé­nyes jogszabály szerint mun­kabér nem illeti meg. Az új szabály azonban lehetővé te­szi. hogy a dolgozó a munkál­tatóval megegyezzen, és el­végezze elmaradt munkáját Ez a munkavégzés viszont nem kerülhet túlmunkaként elszámolásra. Az új szabály egyértelművé te$zi, hogy át­menetileg más munkakörben végzett munka esetén a dol­gozót ténylegesen betöltött munkakörre előírt munkabér illeti meg. Ez nem lehet ke­vesebb a munkaszerződésben meghatározott munkakörben elért átlagkereseténél. Korábban többször prob­lémát okozott a vállalattól elkerült dolgozó tartozásának a munkabérből való közvet­len levonása, például tüze­lőtartozás. Előleg esetén a munkáltatók feltüntették eze­ket a távozó dolgozó MIL- lapján, de a még esedékes járandóságából nem vonhat­ták le. Az új szabály egy­szerűsítette az eljárást. A rendelkezés szerint a munka- viszonyát felmondással vagy jogellenesen megszüntető, va­lamint a fegyelmi úton elbo­csátott dolgozó tartozását a munkáltató a dolgozó mun­kabéréből — legfeljebb an­nak 33 százalékáig terjedő­en — levonhatja A mun­káltató azonban ebben az esetben is köteles követelé­sét kártérítési határozattal, illetőleg fizetési felszólítás­sal érvényesíteni. Ha a jog­erős határozat megállapítja, hogy a követelés és így a levonás is egészben vagy részben alaptalan volt, a le­vont összeget a határozat­nak megfelelően vissza kell fizetni. A Munka Törvénykönyve eddig is lehetővé tette, hogy fegyelmi vétség elkövetése esetén a munkáltató kizárja dolgozóját egyes kedvezmé­nyekből. juttatásokból, vagy azok csökkentését a fegyel­mi határozatban elrendelje. A munkahelyéről igazolat­lanul hiányzót november 1­töl fegyelmi büntetés nélkül is sújtják a szankciók, még­pedig már egy igazolatlan nijUlasztott nap esetén is Kimondja a jogszabály, hogy a Munka Törvénykönyvében meghatározott juttatások mu­lasztott. naponként egynegye­dükkel csökkennek. A kol­lektív szerződés további vagy szigorúbb anyagi jogkövet­kezményt is előírhat, és an­nak alkalmazását az igazo­latlan késésre is kiterjeszthe- ti. Az előbbiek szerint csök­kenteni. vagy megvonni kell a természetbeni juttatást, kedvezményes beszerzést, a prémiumot, a részesedési (ér­dekeltségi) alapból járó év végi juttatást. Az új sza­bály ezekben az esetekben kizárja azt a korlátozást, hogy a megvonás (a csök­kentés) a dolgozó havi át­lagkeresetének 10 százalékát, illetve a fegyelmi eljárás mellőzésével egy naptári év­ben kiszabott büntetések együttes összege a dolgozó havi átlagkeresete felét — nem haladhatja meg. Az igazolatlanul hiányzó és rendszeresen elkéső dolgozók tehát a jogszabályban elő­írt mindenféle juttatásból és Jcedvezményből teljes egé­szében kizárhatók. Az iga­zolatlan hiányzással együtt­járhat a munkaviszony meg­szüntetése is. Az új szabály ugyanis azt is kimondja, ha a dolgozó munkahelyén egy­mást követő három munka­napon át igazolatlanul nem jelenik meg. munkaviszonyát a munkáltató jogellenes ki­lépés címén az utolsó mun­kában eltöltött nappal meg­szüntetheti. Ha a dolgozó utólag alapos okkal kimenti magát, kérelmére a munka- viszonyt vissza kell állítani. A rendes szabadság két­harmadát, ha a kollektív szerződés ennél többet ha­tároz meg, a dolgozó részé­re egybefüggően kell kiad­ni. A dolgozó nőt és a gyer­mekét egyedül nevelő apá­nak járó pótszabadságot en­nél figyelmen kívül kell hagyni, ami természetesen nem vész el. Ha a kéthar­mad szabadság kiszámítása­kor töredéknap keletkezik, lefelé kell kerekíteni. A dolgozó összefüggő pi­henését biztosítja az a ren­delkezés. hogy a szabadság kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére adható ki. A szabadságot esedékessé­gének évében kell kiadni. Munkatorlódás esetén leg­később a következő év már­cius 31-ig. A kollektív szer­ződés nem írhat elő ettől el­térő rendelkezést. Más eset. ha a dolgozó betegség, vagy személyét érintő, elhárítha­tatlan akadaly miatt nem tudta kivenni a szabadsá­gát. Ilyen esetben az akadá­lyoztatás megszűnésétől szá­mított 30 napon belül kell a szabadságot kiadni. Üj az is, hogy a szabadság kiadá­sának időpontját a munkál­tató — a termelési, gazdál­kodási és egyéb feladatok fi­gyelembevételével — szabad­ságolási tervben határozza meg. A dolgozót előzetesen meg kell hallgatni és kíván­ságát a lehetőségekhez ké­pest figyelembe kell venni. Változatlan az a szabály, hogy a dolgozó munkaviszo­nya első hat hónapjában sza­badság kiadását nem igé­nyelheti. A szabadságra vonatkozó új rendelkezéseket az 1987 évre járó szabadságra kelj először alkalmazni. A munkaügyi döntőbizott­ság eljárását megindító ké­relmet a kézbesítést követő 15 napon belül lehetett elő­terjeszteni. Az új szabályo­zás kiterjesztette azokra az esetekre is, amikor a dolgo­zó munkaviszonya közös megegyezés, vagy a dolgo­zó nyilatkozata, illetőleg iga­zolatlan mulasztásán alapul. A 15 napos határidő a mun­kaviszony megszüntetésére, a munkakönyv kiadására vo­natkozó munkáltatói értesí­tést követő napon kezdődik A dolgozót a munkáltató kö­teles erről tájékoztatni. Dr. M. .1. n jövő legnagyobb üzlete A lendületes, lebilincselően érdekes előadás után körülnézett e- így szolt: kérem, tegyék fel kérdéseiket, ellenkező esetben azt kell hinnem, hogy nem volt érdekes, amit mondtam. Kovács Győző, a Neumann János Számítógeptudományi Társaság társelnöke Hol tart ma a számítástechnika alkalmazása Magyarországon? címmel tartott nemrégiben előadást Egerben, A tájékoztató előtt folytat­tunk vele rövid beszélgetést. Kovács Győző: — A jövő legnagyobb üzlete a számítás- technikában rejlik . .. (Fotó: Perl Márton) — Ma nem túlzás kije­lenteni. hogy a jövő legna­gyobb üzlete a számítástech­nikában rejlik — mondta. Tudják ezt már számos or­szágban, és minden erővel a fejlesztésen fáradoznak. Sájnos. nálunk gyerekcipő­ben jár ez a dolog. Hazánk­ban jelenleg körülbelül száz­ezer számítógép található, és ebből sok van személyi tulajdonban, de ezek a gé­pek többnyire nem/- a leg“ korszerűbbek. Ennél is na­gyobb probléma, hogy ki­épített, sokak számára hasz­nálható adathálózattal sem rendelkezünk. — ön egyik sürgetője a telefonhálózat fejlesztésének is. — Ügy látom, a nemzeti felemelkedés nagyon fontos tényezője lehet. Érdemes a franciaországi tapasztala­tokra odafigyelni. Ott szá­moltak, és belátták, hogy a telefonkönyvek ismétlődő ki­adása jóval költségesebb, mint egy készülékhez csat­lakoztatható számítógép al­kalmazása, amelyen minden telefenszám, és fontosabb közérdekű információ lehív­ható. A franciák megvalósí­tották, és ezzel például ki­küszöböllek az idő és pénz­pazarló hivatali kilincselest is. De ha a táviatokat te­kintjük, azt is érdemes megemlíteni, hogy a számí­tógép használatával egyre többen képesek otthoni mun­kát vállalni. Így nem kell újabb bölcsődéket. óvodá­kat építeni, és természetesen a közlekedési gondok is enyhülnek. És akkor még nem említettem az ebből adódó környezetszennye­zés csökkenését. — Ez a jövő. De hol tar­tunk ma Magyarországon? — A tévé-básic tanfolyam­mal kapcsolatos felmérése­im szerint ma a tizenéve­sek és a harmincon túliak érdeklődnek' leginkább a számítástechnika iránt. El­keserítő, hogy az egyeteme­ken, a főiskolákon bár ta­nulnak elméletet, a gyakor­latban — főként a tárgyi feltételek hiánya miatt — nem tudják ezt alkalmazni. Ha viszont arra várunk, hogy a mai tizenévesek ge­nerációja felnőjön, akkor teljesen lemaradunk az európai színvonaltól. — Mi a véleménye a mai oktatásról? — Elsősorban a szemléle­ten kellene változtatni. Vég­re ténylegesen a tudást kel­lene alapul venni. Ma már nagyon gyorsan elévül egy egy diploma értéke. Folya­matosan kéne mindenkinek képezni magát és szélesebb skálán mozogni, nem pedig egy-egy szakterületet kira­gadni, és minden más iránt közömbössé válni. Vallom emellett például, hogy töb­bet ér az a diák. aki ugyan nem látogatja rendszeresen az előadásokat, mégis jeles­re vizsgázik. Hiába ugyan­is a részvétel, ha a produk­tum egy gyenge kettes. — Említette a tévé-bastc tanfolyamot . . . — Ez egyedülálló kezde­ményezés volt a sorozat in­dításakor, és számos ország elismeréssel adózott a mű­sornak. A tömegkommuniká­ciós eszközökön keresztül* felkelthettük a tömegek ér­deklődését. Ma azonban úgy erzem, topább kell lepni. Visszatérve az oktatásra, az iskolákban például szeren­csésebb lenne olyan eszkö­zöket alkalmazni, amelye­ken keresztül kapcsolatot tudnának teremteni más rendszerekkel, így létrehoz­va és felgyorsítva az infor­mációcserét. A Commodore típusú gépek erre viszony­lag kevés lehetőséget bizto­sítanak. Az öncélú játék­nak — amire ezt sok helyen használják — pedig nem sok értelme van. Természetesen nem lehet ezeket a gépeket máról holnapra sutba dob­ni. Inkább azon kéne gon­dolkodni, hogy a bennük rejlő lehetőségeket hogyan lehetne jobban kihasználni.. Barta Katalin Külcsín Nem a külcsín, hanem a belbecs számít — ismé­telgettük a hajdani mondást még nem oly régen is, különösen, ha valamely embertársunkról volt szó. A mondás i tartalma napjainkban egyre inkább megko­pik. Különösen akkor, ha mondjuk valamely ipari termékről esik szó. Ekkor már azt mondjuk: fontos a tartalom, de nem mindegy a külső megjelenés sem Ha meg esetleg olyan látszólag kevéssé praktikus holmikról van szó, mint a gyerekjátékok, 'vásárlói megítélésünkben ez a szempont sokszor meghatározó. Mert ugyan ki szeretne gyermekének igénytelen, .jellegtelen, sajnos — néha-néha gusztustalan, durván megmunkált játékszert venni. Ugye senki? Mert ez az egyetlen eset, amikor a külcsín tartalmat is közvetít. Az esztétikai nevelés szerves része; Az a kisgyerek, akit születésétől fogva szép tárgyak vettek körül, fel­nőtt életében is igényes lesz, nemcsak a környezeté­re, viselkedésére, és nem túlzás — majdan végzendő munkájára is. Mi hát az igazság? Az ünnepi játékvásár jó érte­lemben vett lázában égő kereskedelem megannyi por­tékát kínál. A polcok roskadoznak, s elmondhatjuk, hogy a kínálat ma már nem az igények szűkös kielé­gítését célozza, hanem többre törekszik. Van tehát választék! Próbáljuk meg jellemezni, milyen. Néhány éve jelentek meg a tetszetős, ám méregdrága külföl­di távirányítású csodák. ..felnöllbabák". Itt tehát a külcsín adott, gyakran érték nélkül. És ott vannak a hazai termékek. Szerencsére ma már nem általános, de sokuk a jól alkalmazhatóság mellett gyengébb, könnyen szakadó, fosztó anyagokból készül. S ezen még az sem segít, ha nem kell annyit fizetni értük, mert hosszú távon könnyen tönkremennek, nem tar­lósak. S ez így van a fogyasztási cikkek nagy részénél is. Melyikünk nem élte már át a mindennapos bevásár-í lásnál azt a dilemmát, hogy ragadós flakonba csoma­golt tisztítószert vegven-e vagy formásabb. jól záró­dót. Ilyenkor, a pénztárcánk dönt, gyakran a silányabb javára. Ámbár a béltartalom sokszor nem hibádzik! Nemrégiben a szakemberek a csomagolástechnikáról vitáztak Egerben és megállapították, értékes valuta- bevételektől esik el az ország a tálalás hiánya miatt. De jó, hogy van már világszínvonalú Hélia—D csalá­dunk! Addig is mit tehetünk? Időről időre mérlegelünk, hogy amit kiválasztunk hasznos legyen, s ha lehet tetszetős. Ha mondjuk a szépérzéket formáló játékok­ról van szó, így ítélünk: 'tetszetős is legyen és hasz­nos is .. . Jámbor Ildikó Épül a metró A közmüvek áthelyezése, á szerkezetépítés, illetve a földmunkák adják a jelen­legi tennivalókat az észak- déli metróvonal újabb sza­kaszának építésénél. Az új, 3,9 kilométer hosszú szakasz — amelynek építése 1990-ig befejeződik — a Váci út alatt halad az újpesti Baj- csy-Zsilinszky útig. Négy- állomást alakítanak ki a Forgách, a Gyöngyösi ut­cáknál, az újpesti vasútállo­másnál cs a Bajcsy-Zsilinsz- ky útnál (MTI-foto: Apostol Péter fel v.)

Next

/
Thumbnails
Contents