Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-03 / 284. szám
4. TiL fis " M St Hr ö fjr‘— NÉPÚJSÁG, 1986, december 3., szerda Hol tart ma a felnőttoktatás? Munka után, iskolapadban A felnőttoktatás egyidős hazánk felszabadulásával: 1945. november 22-én tették közzé azt a rendeletet, amely életre hívta Magyarországon a dolgozók iskoláját. A hosszú évtizedek során természetesen sokat változott, fejlődött ez az oktatási mód, tökéletesebbé vált a szervezés, s mind szélesebb rétegek körében terjed. Ám az is igaz, hogy az elmúlt évek során sajnos látványosan csökkent a dolgozók általános iskolájában résztvevők száma. Ügy tűnik, sok helyütt nem érdekük a vállalatoknak, az üzemeknek — és a dolgozóknak sem — a nyolc általános iskolai végzettség megszerzése. Pedig gondok vannak a tankötelezettségi törvény végrehajtásával is. Hol tart ma megyénk felnőttoktatása? Milyen lehetőségek nyílnak arra, hogy o dolgozók munka mellett tovább képezhessék magukat? Erről kérdeztük először Lassú Árpádot, a megyei tanács művelődési osztályának középiskolai főelőadóját: — Heves megyében nincs ugyan felnőttek önálló középiskolája, de szinte vala-/ mennyi középiskolának van felnőtt levelező tagozata. Egerben például a Szilágyi gimnáziumban szervezték ezt meg, Szerte a megyében régi, tapasztalt pedagógusok ' oktatják azokat, akik munka után ülnek be az iskolapadba. — Milyen típusai vannak jelenleg a középfokú oktatásnak? — Régóta megszerveztük a dolgozók gimnáziumát, s az ugyancsak négyéves szakközépiskoláját. A 70-es évek közepétől — az 1972-es oktatási párthatározat nyomán — alakultak meg a szakmunkások szakközépiskolái. amelyek jelenleg is a legkedveltebbek. A hároméves oktatást Egerben, a Gárdonyi gimnázium. Gyöngyösön a Vak Bottyán Szakközépiskola, Hatvanban a 213. Számú Szakmunkásképző Intézet szervezi. Itt közismereti tárgyakat tanulnak a hallgatók, emellett közgazdasági és állampolgári is- mereket is elsajátítanak. Aki elvégezte a gimnáziumot, lehetősége nyílik arra, hogy két év alatt szakmát szerezzen. Főképp a kereskedelmi és vendéglátóipari kiegészítő szak népszerű szűkebb pátriánkban. — Az ötnapos munkahét bevezetésével kétnapossá vált a levelező oktatás, s új tanterveket is vezettek be. Az elmúlt évekre jellemző, hogy megfiatalodott a hallgatóság a dolgozók középiskoláiban, s ezért a nevelőmunka szerepe is előtérbe került. Ezt egyébként az új oktatási törvény is megerősíti. + — Az elmúlt időszakban megyénkben csökkent a felnőtt hallgatók létszáma: 1980-tól 85-ig ezerötszázzal. Az elmúlt tanévben megyénkben kétezer-kétszázán vettek részt ebben az oktatási formában. Az utóbbi időben a szakmunkások szakközépiskolájában tanulnak a legtöbben. — Hogyan tudják egyeztetni a tanulást a munkával? — A nagyobb üzemekkel, vállalatokkal jó a kapcsolat. Több iskola is alkalmazkodik a munkaidőhöz. Ám, meg kell mondanunk azt is, hogy vannak olyan gazdasági egységek, ahonnan nem engedik el szívesen hetente két napra a dolgozót. Másoknak az útiköltség a probléma. Például az erdészek szakközépiskolája egész Észak-Magyarország területéről vonzza a hallgatókat. Ezért úgy oldották meg, hogy kéthetente két napot tanulnak itt a felnőttek. Hogy ne kelljen Egerbe utazni, ezért az idén Gyöngyösön a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- iskolában indítottak levelező képzést. — Milyen módszerekkel szervezik a felnőttoktatást? " A tagozatvezetők tartják a kapcsolatot a vállalatok, üzemek oktatási felelősével, s jelentős eredményeket érnek el a pályaválasztási tanácsadáson is. A levelező képzés alatt egyébként az elméleti és gyakorlati oktatásra is nyílik lehetőség. A konzultációs módszer viszont kevéssé vált be. Az látszott mindenütt célszerűnek, ha a tanár „súlypontozva” adja elő a tananyagot, s azt a hallgatók segítségével feldolgozzák. Egyébként a követelmények nem alacsonyabbak a levelező tagozaton. mint a nappalin. Ezt az is igazolja, hogy minden iskolából több hallgató is van, aki valamilyen felsőoktatási intézményben folytatja tovább tanulmányait. ★ Az iskolán kívüli felnőtt- oktatási lehetőségeket 1976- ban teremtették meg. A Megyei Művelődési Központ mindjárt a kezdetekkor kapcsolódott egyes formákhoz. Megszervezték többek között a Mindenki iskoláját, a dolgozók gimnáziumát, a magánvizsgára előkészítő tanfolyamokat, a szakmunkások szakközépiskoláját és az egyetemi előkészítőket is. Az elmúlt tíz év során sokakat segített műveltségük emeléséhez. tanulmányaik befejezéséhez. Szemén Béláné, a Megyei Művelődési Központ felnőtt- nevelési csoportvezetője: — Elsősorban a megye hátrányos helyzetű településein szerveztük meg a különböző oktatási formákat. Intézményünk anyagilag és módszertanilag is támogatta a kistelepüléseken a dolgozók iskolájának indítását. Szükség van ezekre az osztályokra: sokan kimaradnak az általános iskolából, és több a veszélyeztetett helyzetű fiatal. Több helyütt szerveződött cigányosztály; a tanulók 70 százaléka befejezte tanulmányait. Az országos átlagnál is jobb eredményt értek el például Kápolnán és Tarnaleleszen. — A felnőtteknek kevesebb és nehezebben beosztható idejük van a tanulásra, s általában különböző ismeré. tekkel rendelkeznek ... — Épp ezért szerveztük meg a szintrehozó tanfolyamokat. Az előkészítő feladatok célja az új anyag tárgyalásához szükséges tapasztalatok megszerzése volt. Az oktatáson túl a nevelés céljait is szem előtt tartjuk. A közművelődési órák keretében a tíz év során számos életmóddal, egészségneveléssel. joggal és családjoggal kapcsolatos témában hangzott el tanácsadó jellegű előadás. A Megyei Művelődési Központ anyagi segítségével a megyében az 1985 86-os tanévre számos településen indítottak felnőttoktatást. Istenmezején például a szintrehozó tanfolyam mellett a szakmunkások szakközépiskoláját. Horton emellett a dolgozók gimnáziuma második és harmadik osztályát. Tarnaleleszen és Párádon a dolgozók általános iskoláját. Egerben az egyetemi előkészítőn magyarból nem kevesebb, mint háromszázötvenen vettek részt. + A Megyei Művelődési Központ tíz éven át eredménynyel valósította meg az iskolán kívüli képzést. Sajnos. hogy már csak múlt időben beszélhetünk róla. Eddig ugyanis ez a jól bevált szisztéma az intézmény szervezésében működött, viszont ettől az esztendőtől nem kapnak erre anyagi támogatást. A források elapadtak. Ügy látszik, tovább szűkülnek a lehetőségek. Talán nem kell különösebben bizonygatnunk, milyen kár érte. Nemcsak azért, mert megszakad egy eddig eredményes folyamat, de azért is. mert különösen a kistelepüléseken, ahol az iskolák nem adnak erre lehetőséget, napjainkban is szükség, van az ott élő fiatalok ilyen jellegű továbbképzésére. Szükség van arra, hogy megadjuk az esélyt ott a nyolc osztály elvégzésére azoknak Is, akik nem fejezték be. Jó lenne megtalálni a megfelelő módot erre. Mikes Márta Töprengető A látószögről Különbözőképpen látjuk a dolgokat, aszerint milyenek vagyunk: a doigok jók és rosszak, szépek és rettenetesek — attól függ, milyen szemmel nézzük őket (Karel Capek) Érdemes megfigyelni, mily különböző érzelmi reakciót vált ki valamely esemény bizonyos emberekből. Némelyek szörnyű csatákat élnek át, a halállal néznek szembe, és elképzelhetetlen borzalmakon mennek keresztül, mégis ép lélekkel kerülnek ki belőle, míg másoknál a holdfény remegése a sivatagi tengeren, vagy egy madár éneke az erdő BHHHHnBnHHBMBBHHUB sűrűjében olyan megrázkódtatást okozhat, hogy egész lényüket megváltoztatja. Vajon ez az erő, vagy a gyön- geség jele? (Somerset Maugham) Aki messze lát a jövőbe, a múltba is messzebb lát. Ezért emlékszik jobban a ma embere a kőkorszakbeli ősére, mint a római polgár, aki pedig időben közelebb volt hozzá. A múlt fokozódó feltárása döntő bizonyíték arra, hogy haladunk a jövő felé . .., hogy közeledünk valami messze hegygerinc felé, ahonnan egyszerre pillantjuk majd meg bölcsőnket és koporsónkat. (Karinthy Frigyes) Marie azt mondta hogy szeretné megismerni Párizst Elmondtam neki, hogy él- item már ott és megkérdezte tőlem, hogy milyen. Azt mondtam: piszkos. Sok a galamb és sok sötét udvar van. Az embereknek fehér a bőrük. (Albert Camus) Semmi sem okoz akkora örömöt az embernek, mint az a tudat, hogy van ellen- : sége, aztán megpillantani | az ellent s meggyőződni, va- - jón tényleg olyan-e, mint elképzeltük. (Italo Calvino) (Gyűjtötte: Havasházi Las Jó Monográfia Erdély történetéről WDumaDoí Erdély története három kötetben Elkészült, s a napokban megjelenik az Akadémia Kiadó nagyszabású vállalkozása, az Erdély történetét a kezdetektől napjainkig (eldolgozó háromkötetes monográfia. A mintegy kétezer oldalas tanulmánygyűjteményt — amelynek megírásában az MTA Történettudományi Intézete megbízásából jeles történészekből álló munkabizottság vett részt — Hazai György, az Akadémiai Kiadó (óigazgatója és Kö- peezi Béla akadémikus, a kötet főszerkesztője mutatta be a sajtó képviselőinek a közelmúltban. Szász királybírók sírkövei a nagyszebeni evangélikus templomban (MTI-fotó: Cser István — KS) Az állami gonlszitt gyermekekért A KISZ KB Gyermek- és Ifjúságvédelmi Alapját 1983 őszén létesítették. Kezelését gyermekvédelmi szakemberekből és neves közéleti személyiségekből, művészekből álló társadalmi bizottság látja el. A bevételi forrásokat munkahelyi kollektívák, KISZ- szervezetek úttörőcsapatok, magánszemélyek befizetései, valamint a KISZ által szervezett rendezvények, akciók (pl. koncertek, borítékos sorsjegy) jelentik. A pénzt a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok életkörülményeinek javítására, tovább tanulásuk támogatására, társadalmi beilleszkedésük, önálló életkezdésük elősegítésére fordítják. Az elmúlt három évben közel 4 millió 300 ezer forintot ítélt oda a társadalmi bizottság. Az idén 4000 hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett fiatal nyaralását is elősegítették. Az 1986—87-es tanévben 94 állami gondozott, volt állami gondozott, illetve hátrányos helyzetű tehetséges cigány fiatal részesül továbbtanulási ösztöndíjban. A középiskolásokat havi 500,—, az egyetemi, főiskolai hallgatókat havi 1000 forinttal támogatják. Ezen összegeket országosan meghirde- itett pályázat útján nyerték el a táborszervezők, illetve o H iálrrit A KISZ KB Gyermek- és Ifjúságvédelmi Alapja december 7-én a Fővárosi Nagycirkuszban Télapó-ünnepséget rendez, amelyre Heves megyéből 80 tagú csoport utazik. Az iskolák, a munkahelyek KISZ-szervezetei figyelemmel kisérik a környezetükben élő fiatalok helyzetét, életét, családi, baráti környezetét. Kiemelten ügyelnek áz egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésére, az antiszociális csoportosulások megakadályozására. Részt vállalnak az állami gondozottak érdekvédelmében, körülményeik javításában. E célból társadalmi munkát is szerveznek. Az Alap számláján jelenleg több mint 7 millió forint van. Heves megyéből is több iskola, vállalat KISZ- szervezete csatlakozott a felhíváshoz és jelentős ösz- szegek befizetésével nyújtott segítséget a gyermek- és ifjúságvédelmi munka anyagi feltételeinek javításához. Továbbra is várják a kollektívák és magánszemélyek felajánlásait az alábbi számlaszámra és megjelöléssel: MNB 235 — 90172 — 5253, KISZ Központi Bizottsága (Gyermek- és Ifjúságvédelmi Alap), Budapest. „Bözsi néni" vérségi gyűjteménye... A Pest megyei Verseg községben Martonné Homok Erzsébet, vagy ahogy a helybéliek nevezik „Bözsi né- ni” gyűjtőmunkája nyomán, megmaradtak a múlt egykor használatos eszközei. Az idős — 73 éves — asszony gyűjteményének méltó helyet biztosított a helyi tanács és az Aszódi Petőfi Múzeum. A század eleji ház rekonstruálásával, a községben, melynek igen sok látogatója akad. helyezték el „Bözsi néni” gyűjteményét. (foto. Szabó Sándorj
