Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-22 / 300. szám
I NÉPÚJSÁG, 1986. december 22., hétfő 3. SZOVJET-MAGYAR GAZDASÁGI KAPCSOLATOK Üj szakasz— előtörténettel Vajon el tudná-e képzelni egy moszkvai a szovjet fővárost, vagy más szovjet városokat Ikarus buszok nélkül? Bajosan. Ha sporteseményeket néz, vagy gépre várakozik a repülőtéren, természetesnek veszi, hogy Elektroimpex feliratú eredményhirdető és információs tablók tájékoztatják. Ma már hozzátartozik a szovjet emberek életéhez a magyar alma vagy baromfi is, a magyarból kölcsönzött szóval emlegetik a közkedvelt le- csókonzervet, Tanimpex feliratú dobozok emlékeztetik a járókelőt a Magyarországról importált lábbeli eredetére, és nem egy gyárban mutatják meg büszkén a magyar vendégnek a Csepelről származó precíziós szerszámgépeket. Egyszóval, hazánk iparának, mezőgazdaságának termékei épp úgy népszerűek a nyugati „végeken'’ levő Kalinyingrádtól a távol-keleti Szahalin szigetéig, mint ahogyan mi is megkedveltük a Lada gépkocsikat, a mérőműszereket, és más korszerű szovjet árukat. Van annak már vagy három évtizede, hogy e sorok írója eltölthetett néhány hetet a Kuznyeck-medence központjában, Kemerovo városában. Akkoriban az ottaniak közül leginkább a háborús veteránoknak mondott valamit Magyarország neve. Ma viszont a kemerovóiak számára a legtermészetesebb dolog, hogy félmilliós városuk egyik főutcája Nógrád- ról van elnevezve. Nógrád és Kemerovo persze korántsem valamiféle kivétel: ma már minden magyar megye és megye- székhely hasonló testvér- kapcsolatokat ápol. Az sem megy ritkaságszámba, hogy a kemerovói területen levő Mariinszkban obeliszk hirdeti a Zalka Máté vezette „vörös magyarok" polgárháborús hőstetteit. Tomszkban, Irkutszkban, Habarovszkban és más szibériai városokban is megannyi hősi emlékmű utal a magyar internacionalisták helytállására, és a két ország barátságának mély gyökereire. Ez az 1948-ban aláírt, és 1967-ben megújított szerződéssel intézményes formában is rögzített barátság, amelyet az MSZMP legutóbbi kongresszusa „elsőrendű nemzeti érdekünknek” minősített, céljaink és elveink közösségén alapul. Együttműködésünket új megvilágításba helyezi az a mindenre kiterjedő átalakulás, amely 1985 eleje óta egyre gyorsuló ütemben megy végbe a Szovjetunióban. A gazdasági munka hatékonyságának növelése, a tervgazdálkodás lehetőségeinek jobb kihasználása, a szocialista rendszer vívmányainak teljesebb kibontakoztatása, elveinek következetesebb érvényesítése a nemzeti sajátosságok figyelembe vétele mellett is közös vonás mindkét országban. „A két párt, a két ország, a két nép közötti kapcsolatok fejlődésének új szakaszába léptünk, új problémákkal találkozunk, s ezek álltak figyelmünk középpontjában” — mondotta ez év júniusában, budapesti látogatásáról, tárgyalásairól nyilatkozva Mihail Gorbacsov. A Kádár János és Mihail Gorbacsov legutóbbi novemberi moszkvai találkozóján elfogadott célkitűzések is megerősítik, hogy további lehetőségek vannak az együttműködés bővítésére. E szakasz fontos követelménye gazdasági együttműködésünk teendőinek újraértékelése. Tavaly április 1- jén — a hazánk negyvenesztendős fejlődését bemutató reprezentatív kiállítás megnyitása napján — írta alá Moszkvában Lázár György magyar miniszter- elnök és Gejdar Alijev, a szovjet kormányfő első helyettese országaink gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése fejlesztésének 2000-ig szóló programját. E dokumentum alapján korszerűsítik és hosszabbítják meg az ezredfordulóig az érvényben levő nagy számú ágazati együttműködési programokat. A kormányfők által a közelmúltban aláírt egyezmények is az együttműködés elmélyítését szolgálják, amikor fokozott figyelmet fordítanak az új formák — vállalatközi közvetlen kapcsolatok, közös vállalatok létesítésére — bevezetésére és elterjesztésére. Ma már több mint 30 gyártásszakosítási és kooperációs egyezmény van érvényben a két ország között, és ezek alapján valósul meg gépipari exportunk mintegy kétharmada, importunk 40 százaléka. Különösen kiemelkedő szerepet játszik gazdasági kapcsolatainkban a timföld-alumínium egyezmény, a petrolkémiai együttműködés, a közúti járműgyártás ágazati kooperációja. Kapcsolataink oly módon is egyre szélesednek, hogy néhány év óta az egyes szovjet köztársaságokkal, sőt az egyes szovjet ipari vagy mezőgazdasági termelő üzemekkel is közvetlen együttműködést alakítottunk ki. A Szovjetunióban tapasztalható megújulás következményeinek megfelelően mi is keressük a változó szovjet igényekkel összhangban levő együttműködési formákat. t) jövőben is a Szovjetunió lesz ugyanis termékeink fő vásárlója, főként szovjet forrásokból biztosítjuk népgazdaságunk ellátását energia- hordozókkal és nyersanyagokkal. Az is nyilvánvaló, hogy felzárkózásunkat a világméretű műszaki haladáshoz szintén elsősorban a KGST-országokkal, főként a Szovjetunióval való ésszerűbb és hatékonyabb együttműködéstől remélhetjük. Hiszen a nyugati csúcstechnológia átvételére a jelenlegi nemzetközi helyzetben aligha számíthatunk, sőt, úgynevezett „kemény” cikkeink értékesítése is mind kedvezőtlenebb körülmények között történik a nyugati piacokon. Mindezek a kérdések — a politikaiak épp úgy, mint a gazdaságiak — a Mihail Gorbacsov által említett „új szakasz” követelményeinek megfelelően új megvilágításba kerülnek a magyar kormányfő moszkvai tárgyalásain. Ezek akkor válnak igazán eredményesekké, ha valóban új lehetőségeket tárnak fel a mindkét fél számára előnyös együttműködésben. Szászi József Kitüntetések a nyári építőtábori munkáért Az 1986. évi nyári építőtáborok szervezésében vállalt munkáért, valamint kiemelkedő építőipari teljesítményükért a KISZ Központi Bizottság Intéző Bizottsága és Titkársága kitüntetéseket és elismeréseket adott át. KISZ Érdemérmet vehetett át Sulyokné Domboróczi Zsuzsanna a Szövadat dolgozója. Aranykoszorús KISZ- jelvényt kaptak: Kelemenné Oravecz Júlia, az Elger Városi Pedagógus KISZ-bizott. ság titkára és Darvai László. az egri Dobó István Gimnázium diákja. A KISZ Központi Bizottságának Dicsérő Oklevelével jutalmazták Ne- deczey Ruzsák Attilát, az Egri 6-os Számú Általános Iskola tanárát. Felújításokról, rongálásokról „Nagyító alatt” a megyei vasútállomások A Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság nemrégiben vizsgálta szűkebb hazánk MÁV-állomása inak és megállóhelyeinek közegészségügyi helyzetét valamint a tömegközlökedés kulturáltságát. Ennek során megállapítot. ták. hogy az eltelt öt esztendő folyamán nyolc új állomás. illetve megállóhely épült, és sok területen pedig rekonstrukciós munkák történtek. Mindössze hét olyan pályaudvart találtak, ahol sürgős részleges — esetleg teljes — felújítás szükséges. A szemügyre vett 49 hely környezete — néhány kivételtől eltekintve — rendezett volt. Ugyanakkor többször is jelzést kaptak arról, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a szándékos rongálások. Öröm viszont, hogy a várótermek zöme kulturáltnak mondható. Fűtésük általában megoldott, s ugyanez érvényes a takarításukra is. Igaz. problémákat is feltártak az ellenőrök. Ezek egyike, hogy az illemhelyek tisztasága sok kívánnivalót hagy maga után. Hatékony intézkedésekre van továbbá szükség a megyei járatokon közlekedő vonatszerelvények tisztaságát, kulturáltságát illetően is. TESSÉK VÁLASZTANI! Bevásárlószemle Hollandiában Tessék mondani, hogyan fogadnák a hírt, hogy hazánk valamelyik gyára meghívta az egri vagy a gyöngyösi vállalat vezetőit: menjenek el, nézzék meg, milyen gépeket állítanak elő, és ha a masinák megnyerték a tetszésüket, akkor le lehet ülni tárgyalná. A költségek miatt pedig ne fájjon a fejük: ők, mármint a meghívók, állják a cechet Ebben benne van az utazási költség, .az étkezés és a szállás is. Hogy ez olyan . . . furcsa és ... ? Hallgassuk csak Molnár Gábort, a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatóját! — Felkeresett a DINX- PERLO holland cég magyar- országi képviselője azzal, úgy hallatták, mi be akarunk szerelni egy sertésvágó vonalat és a környezetvédelem végett, tisztítóberendezésre is szükségünk van. A cég meghívja vállalatunk vezetőit, legyünk a vendégei és működés közben nézzük meg, vizsgáljuk meg azokat a gépeket és berendezéseket, amelyekre nekünk szükségünk lenne. fgy kezdődött. Mit lehetett erre válaszolni ? Igaz, az utazás nem nyújtott valami nagy élményt, mert a köd veszteglésre és többszöri átszállásra is kényszerítette a kis. létszámú gyöngyösi delegációt, amely végül is megérkezett a rendeltetési helyére. — Mi lett a külföldi szemle eredménye? — Üzletet nem kötöttünk, de kinyilvánítottuk a hajlandóságot erre, attól függően, hogy milyen ajánlatot kapunk. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a holland cég tervezői eljöjjenek hozzánk, megismerkedjenek a helyszínen a feladattal, mert a cég mindig egyedi berendezéseket készít, mindig az adott körülményekhez való, megfelelő igazodással. — Milyen megoldást kínál a gyártó cég? — Ami a legkedvezőbb, a vágás és feldolgozás során keletkező szennyeződést nem kémiai eljárással tisztítják. hanem biológiai megoldással. Ennek az a következménye, hogy semmiféle kémiai anyag nem kerülhet ki a folyóvizekbe és azok révén a talajba. Ma nálunk ez a megoldás még nem követelmény, de elképzelhető, hogy néhány év múlva már az lesz. Mi tehát elébe mehetünk a majdani követelményeknek. — Ezek szerint á várakozáson túl is kaptak olyan ajánlatot, ami megérdemli a figyelmet. De milyen pénzügyi lehetőségekkel rendelkezik a vállalat a megvalósításhoz? — Arra gondoltam, Gyöngyösnek is éppen elég gondja van a szennyvíz tisztításával. Ezért el tudnám képzelni, hogy a városi tanáccsal és a vízművel - fognánk össze, és együttesen rendelnénk meg egy olyan tisztító, telepet, amely hosszú távon is precíz megoldásnak számítana. Ez még csak ötlet, de szeretnék mielőbb tárgyalni róla az előbb megnevezett intézményekkel. — Amit elmondott, arra csak egyetértőén lehet bólintani. De mindez hogyan valósulhat meg időben? — A holland vendéglátóink azt szeretnék, ha 1987 februárjában, Gyöngyösön, az ország érintett vállalataival tárgyalóasztalhoz ülhetnének és előadhatnák ajánlatukat a biológiai szennyvíztisztítás ügyében. Azt hiszem, erre minden lehetőség adott. Ami pedig a mi vállalatunk részéről a tényleges megrendelést illeti, ehhez segítséget kell kérnünk. Fordulunk majd a Fejlesztési Bankhoz és a Környezetvédelmi Hivatalhoz is. Bízunk abban, hogy kérésünket meghallgatják és az anyagi segítséget megadják. Ennyi az egész. De megjegyezhetem még azt is: így kezdődik egy üzlet ott, ahol a cég a nyereségből él. ahol a piacon a vetélytársakkal is meg kell küzdeni. Elébe mennek .a pénznek és nem várják, hogy az ölükbe hulljon. Mert annak a fránya pénznek nem az a szokása, hogy csak úgy potyogjon az égből. Bizony! G. Molnár Ferenc ElkészUlt a Csongrád—Szentes vasútvonalon a Tisza fölött átívelő új vasúti híd. A régin műszaki okok miatt meg kellett szüntetni a vonatok közlekedését. Az új híd közel hat- százmillió forintos beruházással épült, amelyen a korábbi, óránkénti tiz kilométeres sebességgel szemben hatvan kilométeres sebességgel közlekedhetnek a vonatok (MTI-fotó: Stekovics János — KSj Újdonságok a GTE Egri Szervezeténél (Tudósítónktól) A Gépipari Tudományos Egyesület Egri Szervezetének legutóbbi elnökségi ülésén két szakembernek adták át a 25 éves egyesületi emléklapot. Kovács Gyulának, az elnökség titkárának tájékoztatójából megtudtuk, l^ogy újabban vállalkoznak is. Különböző vállalatok igényére. szakértői tevékenységet, tervezést végeznek, s így jelentősen * hozzájárulnak az egyesület fenntartási költségeihez. A dohányipari gépszakosztály beszámolóját Balogh József titkár terjesztette elő. A technológiai fejlesztésben és karbantartásban évek óta működik két bizottságuk. Kiemelt fontosságú gyári feladat a kocsányt előállító gépsor megvalósítása. Közreműködésükkel, a nemzetközi szakirodalom eredményeinek gyors alkalmazásé, val, számos javaslat, újítás révén, már alkalmazzák az igen színvonalas, automatizált technikát. Az elkészített termékek az előzőnél jobb minőségűek és a technológia gazdaságosabb. Érdekes, újszerű kezdeményezésük a tankönyvírói tevékenység. A jövő dohányipari utánpótlása képzésének megalapozásához a szakközépiskolai tankönyv két kötetét már elkészítették. A befejező rész jövő év elején lesz kész. Jelentős feladatot végzett a karbantartási mun. Ifebizottság is. Az osztrák dohánygyáraktól vásárolt cigarettagyártó gépek üzemeltetésének, karbantartásának kidolgozásával növelni tudták a filtergyártó gépek teljesítményét. Megvitatta az elnökség az anyagellátási szakbizottság jelentését is. Dorkó István, szakbizottsági titkár arra hívta fel a figyelmet, hogy több száz telefonálást helyettesít. ha a tagvállalatok elkészítik és kölcsönösen kicserélik egymás között az anyagválaszték jegyzékét. Vigh Miklós tudományos titkár ismertetéséből kitűnt, hogy az elmúlt másfél évben, az 595 tagot számláló egri szervezet jelentős része végzett tudományos tevékenységet. Követendő példaként említették azokat a vállalatokat — köztük a Fi- nomszerelvénygyárat, a Mát- ravidéki Fémmüveket —. amelyek gazdasági gondjaik megoldására pályázatot írtak ki. A jó ötletek gyűjtésének kiszélesítése ajánlatos lenne más termelőterületeken is. Simon Imre ( Elhunyt Kádár László érsek Hosszú szenvedés után, életének 59. évében, december 20-án, elhunyt Kádár László egri érsek, az egyházmegye sorrendben 79. föpásztora, az első, helyi születésű ilyen méltóság. Korábban veszprémi püspök volt, ezt követően állt nyolc esztendeig az egri érsekség élén. Tisztéből eredő mindennapi munkája mellett főleg az egyháztörténettel foglalkozott, könyvet is szeretett volna kiadni eddigi legnagyobb elődjéről, Eszterházy püspökről, de a mű — halálával — csak kéziratban maradt. Az érsek temetése deeember 29-én, fél 11 órakor lesz. az Egri Bazilikában.
