Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-22 / 300. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. december 22., hétfő liar kom ifi Peter: Jövőre is folytatjuk Jól bevált külpolitikái gyakorlatunkat (Folytatás az 1. oldatról) Ez a széles biztonságpolitikai koncepció kifejezi az egész szocialista közösség érdekeit, következésképpen a benne foglalt elvek a Varsói Szerződés többi tagállamának konkrét külpolitikai kezdeményezéseiben és lépé. seiben is testet öltenek. Szövetségünk javaslatai kezde- ményezőek, rugalmasak és messzemenően figyelembe veszik partnereink érdekeit, biztonsági megfontolásait is. A katonai szembenállás nagyarányú csökkentése szempontjából például kiemelkedő jelentőségű a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ez év júniusi, budapesti felhívása, amely az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésének konkrét programját tartalmazza. A Varsói Szerződés tagállamai tevékeny részesei az atomfegyvermentes övezetek létrehozását, a vegyi fegyverek teljes felszámolását célzó kezdeményezéseknek is. Kiemelkedően fontos lépésként értékeljük, hogy az ENSZ határozattá emelte a Magyar Népköztársaság által, tíz szocialista ország nevében beterjesztett, a béke és biztonság átfogó nemzetközi rendszerének megteremtésére vonatkozó javaslatot. Várkonyi Péter ezután arról szólt, hogy a Varsói Szerződés, a Szovjetunió javaslatai nyomán, világszerte erősödik az a felismerés, hogy az emberiség fennmaradásának biztosítása érdekében, közös erővel meg lehet és meg kell fékezni a fegyverkezési versenyt, minél hamarabb érdemi fegyverzetkorlátozási és leszerelési megállapodásokat kell kidolgozni és aláírni. Ezzel azok a nyugati tárgyalópartnereink is egyetértenek, akik javaslatainkat kisebb-na- gyobb fenntartásokkal fogadják. Sajnos az események azt mutatják, hogy jelentős azoknak az erőknek a befolyása is. különösen az Egyesült Államokban, amelyeknek nem érdekük érdemi megállapodások létrehozása, a nukleáris fegyverzetek felszámolása. Az amerikai katonai-hadiipari komplexum, a katonai fölény megszerzésére törekvő erők a Reykjavik- ban egyes kérdésekben körvonalazódott megállapodások visszavonására, illetve a korábbi évek eredményeinek felszámolására törekszenek. Erről tanúskodik többek között. a SALT—II. megállapodás amerikai részről történt megsértése is. Mindezek miatt, a szovjet—amerikai tárgyalások folytatásának feltételei ismét nehezebbek lettek és számolnunk kell azzal, hogy a jövőben is keletkezhetnek újabb feszültségek a két vezető hatalom viszonyában. Mi a hadászati támadóeszközök teljes felszámolására, Reykjavikban előterjesztett szovjet javaslat megvalósulását tartjuk az egész emberiség szempontjából kívánatosnak. Mint ismeretes, a NATO brüsszeli miniszteri tanácsülése nyilatkozatot adott ki az Európában állomásozó, hagyományos fegyveres erők és fegyverzetük korlátozásáról. Mi az állásfoglalást, nyilvánvaló negatívumai ellenére is, úgy értékeljük, hogy az — bár nem ad érdemi választ a budapesti felhívásra — lehetőséget nyújt az abban felvetett javaslatok megtárgyalására. A Reykjavik után felerősödött negatív jelenségek nem törik meg kezdeményezéseink lendületét. Olyan folyamat kezdődött el, amelyben az előrehaladást fékezhetik vagy időlegesen feltartóztathatják az ellenható erők, de nem akadályozhatnak meg bennünket abban, hogy a kölcsönös érdekek figyelembevételével, Dr. Várkonyi Péter expozéját tartja kitartó kezdeményezésekkel és türelmes tárgyalásokkal érdemi megállapodásokra jussunk. A fő tendencia az, hogy a világban egyre inkább megerősödik az atomkor realitásait felismerő új politikai gondolkodásmód, a nukleáris katasztrófa elhárításában való felelősségvállalás. — Az elmúlt esztendő során tovább szélesedett a magyar külpolitika mozgástere, növekedett aktivitása. Tevékenységünkhöz a legutóbbi évtizedek gazdasági, társadalmi és politikai fejlődése. hazánk ennek nyomán megnövekedett nemzetközi tekintélye nyújt szilárd hátteret. Tapasztalataink szerint a magas rangú államférfiak hazánkban tett látogatásai csakúgy, mint hazánk képviselőinek külföldön folytatott tárgyalásai nyomán az illető ország politikai, gazdasági köreiben és közvéleményében fokozódik az érdeklődés és a rokon- szén v Magyarország iránt. Várkonyi Péter kiemelte: kapcsolatépítésünk elvei, fő irányai változatlanok. Legfontosabbnak a Szovjetunióval, a szocialista országokkal fenntartott baráti, szö- vetségesi kapcsolatok erősítését, az országaink közötti együttműködés elmélyítését, közös társadalmi céljaink megvalósítását tartjuk. A harmonikusan fejlődő magyar—szovjet kapcsolatok kiemelkedő állomása volt Kádár János és Mihail Gorbacsov budapesti és moszkvai találkozása. Nagy gondot fordítunk az (Munkatársunk telefonje. lentése): Ünnepi hangulat költözött szombaton délután az Országházba. Miután befejeződött a téli ülésszak, megérkezett a Zirc környéki Pintér-hegyről a 20 méteres óriásfenyő, amely alatt 25- én és 26-án a kiváló úttörők százai szórakoznak majd. Csak érdekességként mondom el: hatvan kilogramm szaloncukor, nyolcszáz színes égő, s számos más csillogó ajándék díszíti a nyurga fát. Többek között a meghívott Heves megyei pajtások örömére is . .. együttműködés fejlesztésére az Európán kívüli szocialista országokkal. Megelégedésünkre szolgál, hogy államközi kapcsolataink a Kínai Népköztársasággal rendezettek és folyamatosan bővül gazdasági, műszaki-tudományos, valamint kulturális együttműködésünk. Kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök és a béke megőrzésében meglevő közös érdekeltség alapján fejlesztettük. Várkonyi Péter visszatekintett arra, hogy egy évvel ezelőtt adott számot az Országgyűlésnek a Budapesten tartott Európai Kulturális Fórum megrendezésére kapott megtisztelő megbízatásunk teljesítéséről és annak eredményeiről. — Megelégedésünkre szolgálhat — mondotta —, hogy a bécsi találkozón részt vevő államok ismételten nagyra értékelték a 35 ország képviselőinek közös erőfeszítéseit az európai kulturális együttműködés ügyének előmozdításáért és elismeréssel emlékeztek meg házigazda! szerepünkről. A kétoldalú megbeszéléseken, amelyeket a Fórum óta számos országgal folytattunk, bátorítást kaptunk ahhoz, hogy a bécsi találkozón újabb konzultációkat kezdjünk és kezdeményezéseket tegyünk a Kulturális Fórumon beterjesztett, általunk elfogadásra leginkább esélyesnek tartott javaslatok megvalósítása érdekében és ehhez a bécsi találkozó megfelelő elhatározását kieszközöljük. Arra törekszünk, hogy a hazájuktól távol élő magyarok őrizzék meg magyarságtudatukat. ' kultúrájukat, ápolják kapcsolataikat az óhazával, ugyanakkor legyenek jó állampolgárai az őket befogadó országoknak. Az elmúlt időszakban tovább bővültek kapcsolataink a külföldön élő magyarsággal, a rokoni, baráti szálakon túl növekedett az érdeklődés a Magyarországon szervezett nemzetközi és hazai tudományos, kulturális konferenciák, rendezvények iránt. Várkonyi Péter befejezésül kiemelte: — Meggyőződésem, hogy szándékunknak megfelelően a magyar kormány külpolitikája a maga eszközeivel hozzájárult szocialista társadalmunk építéséhez, nemzeti céljaink megvalósításához szükséges kedDe mielőtt felállították a fenyőt, történt még egy s más az ülésszak második napján. Például az, hogy a honatyák elismeréssel szóltak dr. Puskás Sándor felszólalásáról: az egyik legértékesebb gondolatmenetűnek minősítették, s erről valamennyi képviselőnk büszkén vélekedett. A megyei hozzászólás egy kitételét emelték ki többen is: „ ... a magyar gazdaságban jelentős kihasználatlan kapacitások vannak.” — Ám — hangzott el —, „ a szabályozásnak nincs kényszerítő hatása.” Hogy legyen ereje, hatása és érvénye minden komoly döntésnek — ezért kért szót egri képviselőnk. ★ Folytassuk a beszélgetést még egy pénzügyi szakemberrel, Nagy Endrénével, aki „civilben” a füzesabonyi takarékszövetkezet osztály- vezetője. — Költségvetésről van szó, önök hogy zárják az esztendőt? — Eredményesen, mert ügyfeleink előnyös kamat- feltételekkel helyezhetik el a megtakarított pénzüket nálunk. Az év végére 445—450 millió forintos betéttel számolunk. A kölcsön- állomány — a szintén kedvezményes kamatok következtében — megkétszerezővező nemzetközi körülmények megteremtéséhez. A jövő esztendőben is az eddigi eredményékre alapozva, a jól bevált külpolitikai elveink és gyakorlatunk szerint kívánjuk folytatni nemzetközi tevékenységünket. Barcs Sándor, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke egyebek között az Interparlamentáris Unió munkájáról szólt. Emlékeztetett arra, hogy ez az egyetlen olyan nemzetközi társadalmi szervezet, amely felvállalta a világpolitika és az emberi élet minden gondjának megtárgyalását, a kiút keresését. Az IPU munkájának jelentőségét mutatja, hovv a csaknem száz tagország képviselői között olyan jeles politikusok is vannak, akiknek a szava mind hazájuk belpolitikai életében, mind pedig a nemzetközi politikában nagy súllyal esik latba. Tájékoztatta az Országgyűlést, hogy 1989-ben hazánk — amely az IPU egyik alapítója — rendezi meg az Interparlamentáris Unió centenáriumi konferenciáját. Ez a megtisztelő megbízatás egyben hazánk külpolitikai tevékenységének elismerését is jelzi. Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese elmondta: a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének fontos tényezője az ország gazdaságának fejlődése, stabilitása. Éppen ezért a jelenlegi helyzet. — amikor nem teljesültek terveink, 'a konvertibilis külkereskedelmi mérleg passzív, s nem sikerült elérni a tervezett növekedést — bizonyos mértékben aggodalomra ad okot. Annak ellenére, hogy a mérleghiány pótlására külföldi hiteleket kell felvenni, e téren vannak olyan tényezők is, amelyek reményre jogosítanak. Természetesen továbbra is gondot jelent, hogy nem minden hitelt fopditottunk helyes célokra, egy részüket a fogyasztás finanszírozására használtuk fel. Ezt a gyakorlatot nem lehet hosszú távon folytatni. Hitelképességünk azonban nem egy-két év kevésbé eredményes munkáján alapszik, hanem az elmúlt negyven évben elért sikereken. Azon. hogy zavartalanul és minden körülmények között — a legnehezebb időszakokban is — teljesítettük kötelezettségeinket. dött: hozzávetőlegesen 112 millió forintra rúg. Zömét építkezésre fordítja a körzet lakossága. Fontos feladatunk a takarékosságra való nevelés, a megtakarítási kedv növelése, ezért januártól egy új akciót kezdeményezünk, nem reklámként mondom, de az ügyfeleink között egy Trabant gépkocsit is kisorsolunk. Méltán vallhatjuk: ez a „kis” költségvetés okkal és joggal része a Parlamentben elfogadottnak. ★ Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter expozéjához kapcsolódva tettem fel a kérdést képviselőnknek, Barta Alajosnak, hogy szőkébb hazánknak lehet-e. van-e „külpolitikája”? — Ügy ismerem a hevesi tájon élőket, hogy megkülönböztetett érdeklődéssel figyelik azt a munkát, amelyet a megyei pártbizottságunk és tanácsunk irányításával folytatunk főként a szocialista országokkal kialakított kapcsolataink erősítésében. Ez további biztatást ad nekünk ahhoz, hogy a szovjet Csuvasia és a bulgáriai Targoviste megye úttörői, közép- és főiskolás diákjai, ipari munkásai és mezőgazdasági dolgozói között még szorosabbak legyenek a baráti szálak, a szeMagyar ország jelenleg is jónak ítélhető nemzetközi fizetőképességéneik az is fontos tényezője, hogy tudják partnereink: ha kell, a kormány meghozza a szükséges intézkedéseket — hangsúlyozta a képviselő. Boldizsár Iván, a The New Hungarian Quarterly főszerkesztője a külügyminiszteri beszámolóhoz kapcsolódva rámutatott: o magyar kormány külpolitikai tevékenysége mindenkor a béke megőrzésének politikáját követi. A továbbiakban megjegyezte: fontos az a szerep, amit a különböző európai országokban élő nemzetiségek játszhatnak a jószomszédi viszony megteremtésében, erősítésében, gazdagításában. A magyar társadalom keserű történelmi tapasztalatokon és keserves tanulságokon okulva alakította ki és az Alkotmányban is rögzítette a hazánkban élő nemzetiségek sajátos jogait, fgy jöhetett létre az összekötő sZerep, amelyet a Magyarországon élő kisebbségek nemzetiségi jogaik, kulturális fejlődésük, oktatási körülményeik, anyanyelvi használatuk birtokában jól betöltenek. Ez az a hídszerep, amelyről már a 30-as években álmodozott a magyar progresz- szió — mondotta a képviselő. Boldizsár Iván felidézett egy, a bécsi utótalálkozón elhangzott magyar felszólalást. Mint mondotta, a magyar delegátus rámutatott: a határainkon túl élő magyarok sorsának alakulása nem csupán külpolitikai kérdés, hanem belső életünkre is hatással van. Helyesen hívta fel a figyelmet arra, hogy a nemzetiségekkel kapcsolatos problémák elhallgatása károkkal járna. „Mindenfajta nacionalizmust és annak legrosz- szabb formáját, az erőszakos asszimilációt, a korlátozó gyámkodást határozottan el kell utasítani”. A képviselő hozzáfűzte: ezért kell a nemzetiségi jogok követelményei iránt mindannyiunknak egyformán érzékenyeknek maradnunk. Ez történik nálunk, hiszen a magyar kormány politikájában felismerhető a problémák rendezésének őszinte szándéka. Mándity Marin, a Magyar- országi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára saját tapasztalatai mélyes kapcsolatok. Az előzőekhez. hozzáteszem: nagyra becsülöm a Népújság cikkeit, tudósításait, interjúit mind a testvérkapcsolatok népszerűsítése, mind az idegenforgalom ösztönzése érdekében. Meggyőződésem, hogy a megyei lapunk e téren a jövőben is jó szolgálatot tesz „helyi külpolitikánk” érdekében . . . Való igaz: e táj népének élete, vendégszeretete is tükre hazánk kül- és béke- politikájának. ★ Néhány nappal az új esztendő beköszöntése előtt, nemcsak a jövővel, hanem az elmúlt évvel is mérleget von az ember. Ezt tettük Kovács Andrással, a képviselőcsoport elnökével az egyik szünetben. — Miről adhatnak számot képviselőink? — Mindenekelőtt arról, hogy a törvényhozási szerepkörben több felszólalás történt: Zsidei Istvánné a múlt évi költségvetési terv vitájában mondott véleményt. Dobos Józsefné, a családjogi törvény módosításának vitájában vett részt, dr. Puskás Sándor ezúttal elemezte a költségvetési elképzelések részleteit A csoportülések mindig kapcsolódtak a parlamenti munkához, de tárgyaltunk a mealapján képet adott arról, hogy a hazánkban élő délszlávok — szerbek, horvá- tok, szlovének — milyen szerepet vállalnak a Magyarország és Jugoszlávia közötti jószomszédi viszony fenntartásában, erősítésében. Mint elmondta, az utóbbi években különösen szorossá váltak a testvérmegyei. testvérvárosi kapcsolatok. E napirendhez több hozzászóló nem jelentkezett, a szó ismét Várkonyi Pétert illette. A külügyminiszter megköszönte a képviselők értékes, a kormány külpolitikájáról szóló beszámolóval egyetértő gondolatait. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a külügyminiszter beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután Morvay László képviselő kérdésére — tervez-e a Belügyminisztérium intézkedést a lakónyilvántartás, illetve a ki-bejelentkezés jelenlegi, visszaélésekre lehetőséget adó rendszerének módosítására? — Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár válaszolt. Bevezetőül utalt arra, hogy több éve folyamatban van a lakcímbejelentés és -nyilvántartás korszerűsítése. Az állami népességnyilvántartás rendszerének 1974-ben létrehozott rendszerével megkezdődött a lakosság személyi számára épülő korszerű, egységes nyilvántartás kialakítása. Ehhez kapcsolódott 1984-ben a lakcímbejelentés és -nyilvántartás új rendjének bevezetése, amely után kiépült a központi, egységes, számítógépre szervezett lakcímnyilvántartás és a területi tanácsi szerveknél a gépi kartonnyilvántartás. A bejelentkezések új rendszere azonban jelenleg még nem tudja teljesen megakadályozni a visszaéléseket. A leggyakoribb hiba, hogy nem a valóságnak megfelelően töltik ki a bejelentőlapot, a tanácsi ügyintézők pedig nem tudják azonnal ellenőrizni ezeket. A fiktív bejelentések jogsértések előidézőivé válhatnak. Az ilyen esetek orvoslása jogilag szabályozott, azonban hosszas utánjárást, bizonyítást igényel. Ezzel az Országgyűlés téli ülésszaka, amelyen Cserven- ka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt, befejezte munkáját. gyei lakossági ellátásról, az egészségügy helyzetéről, a terület- és településfejlesztésről, az ‘élelmiszer-gazdaság itteni problémáiról és eredményeiről. A tanácskozások alkalmával vendégünk volt többek között Szabó István, a PB tagja, a TOT elnöke, Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Medve László egészségügyi és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. És állandó „meghívottjaink” a fogadónapokra a választópolgárok, akik számtalan esetben felkerestek bennünket az ügyesbajos dolgaikkal. Ez jelzi, hogy teendőnk van, valamennyien igyekszünk a bizalomnak megfelelően ellátni képviselői feladatainkat. E bizalom alapján — jóleső érzéssel... ★ Engedje meg a Kedves Olvasó, hogy a parlamenti tudósító átadja Péter Jánosnak, az Országgyűlés al- elnökének karácsonyi és újévi üdvözletét. Igaz, azzal: közösen kell felbontanunk a téli ülésszakon ,,becsomagolt” tervet tartalmazó dobozt, amelyet képviselőinkkel együtt a kormány a parlamenti fenyéfa alá helyezett . ■ ■ Szilvás István
