Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-22 / 300. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 300. szám ÄRA: 1986. december 28., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA BEFEJEZŐDÖTT A TÉLI ÜLÉSSZAK Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést Vólasiolt a pénzügyminiszter — Várkonyi Péter: Jövőre is folytatjuk jól bevált külpolitikai gyakorlatunkat Szombaton, a jövő évi állami költségvetés tervezetének vitájával folytatódott az Országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az Országgyűlés padsorában Kádár János, az MSZMP főtitkára A vitában elsőként Kárpáti András, a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat igazgatóhelyettese kapott szót. Az 1987. évi népgazdasági terv és költségvetés előirányzatait reálisnak mondotta. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy hasonlóan megalapozottnak vélt tervet fogadott el 1985 végén az Országgyűlés, amelynek az előirányzatait mégsem tudtuk teljesíteni. Véleménye szerint a gazdálkodás és a szabályozás jelenlegi rendszere továbbra sem garantálja az 1987. évi célok maradéktalan végrehajtását, a már feltárt hibák kijavítását. v Técsi László, a Nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezet elnöke hangsúlyozta: a költségvetés nagymértékű hiányának, az egyensúly biztosításához szükséges, jelentős hitelfelvételnek az elkövetkező években nem szabad tendenciává válnia. Ez csak úgy érhető el, ha a felvett hiteleket a perspektivikus tevékenységek támogatására, a gazdasági feszültségek megszüntetésére fordítják. A törvényjavaslathoz hozzászólásra többen nem jelentkeztek; a vitában elhangzott észrevételekre Hetényi István pénzügyminiszter válaszolt. Bevezetőben a kormány nevében köszönetét mondott az értékes, cselekvési egységet, tettrekészséget, felelősséget tükröző hozzászólásokért. Köszönetét mondott azért is, hogy a hozzászólók a költségvetés s elfogadását javasolták. A vitát felidézve, rámutatott, hogy többen foglalkoztak a könnyűipar kérdésével. Ezt a témát az Állami Tervbizottság jövő év első negyedében napirendre tűzi, az előterjesztés már kidolgozás alatt áll. Az agrárgazdaság kérdéseiről szólók kifejtették, hogy az ágazat céljai reálisak és teljesíthetők. Ezek tehát megerősítő jellegű, a teendőkre rámutató hozzászólások voltak — állapította meg. A vasút gondjaival foglalkozó felszólalásra reagálva elmondta, hogy e témát a közlekedési miniszter beszámolója alapján, 1988-ban tervezi tárgyalni az Országgyűlés, s ennek során minden bizonnyal kitérnek a MÁV problémáira is. Viszonylag nagy teret kapott a vitában a területfejlesztés ügye. Hetényi István annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a város- és a falufejlesztés, valamint a kistelepülések szerepköre, az utóbbi évek politikájának megfelelően, már átértékelődött. A falu és a város közötti különbségek csökkentése jó irányban halad, érzékelhető a felzárkózási folyamat. Nagy szerepe van ebben a lakosságnak. A tanácsok VII. ötéves tervében javul a megyeközpontok és a kisebb települések közötti erőforrások felosztása. Felmerült több hozzászólásban egy fontos gazdaság- politikai probléma, a deficit kérdése — folytatta a miniszter. Annak ellenére, hogy az idei költségvetési hiány nagyobb lesz, mint amit terveztünk, lelkiismeretes munkát végeztünk, hiszen az év során több olyan körülmény játszott közre — a mezőgazdasági termékek árcsökkenése, az aszály —, amely előre nem volt látható. Felelősséggel elfogadhatjuk a jövő évre tervezett deficitet is, bár ez már a felső határa annak, ami még e folyamatban megengedhető. Ezt követően — a napirendnek megfelelően — Várkonyi Péter külügyminiszter tartotta meg beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről. — Éppen egy éve, az Országgyűlés tavaly decemberi ülésszakán fogalmazódott meg az a remény, hogy a korábbinál némileg kedvezőbbé válhatnak tevékenységünk nemzetközi politikai feltételei. Az események tanúsága szerint, bizakodásunk nem volt alaptalan. A Szovjetuniónak és a töbTöbb kritika érte az árrendszert és a támogatási rendszert. Ez utóbbival kapcsolatban az is elhangzott, hogy a vállalatok nyereségének ez a forrása — emlékeztetett a miniszter. Ez a megközelítés megkérdőjelezi, hogy vannak-e egyáltalán jól dolgozó vállalatok. Hangsúlyozta: nagyon sok vállalat van, ahol nem a támogatás, az árak ügyes kalkulálása a nyereség forrása, hanem ténylegesen a jó munka eredménye. S ezt el kell ismerni. bi szocialista országnak a nemzetközi helyzet gyökeres megjavítására irányuló békekezdeményezései, valamint a világ reálisan gondolkodó politikai és társadalmi erőinek aktivizálódása nyomán, a nemzetközi életben valamelyest enyhült a feszültség. Ezért a világpolitika néhány területén lehetőség kínálkozik az előrelépésre. Ma már bizonyossággal állíthatjuk, hogy ennek első jelei az 1985. novemberi, genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozón mutatkoztak meg. Az eltelt, több mint egy esztendő alatt szélesedtek a szovjet—amerikai érintkezések és ezeknek kiemelkedően fontos eseménye volt a Reykjavik- ban tartott, újabb csúcstalálkozó. Mi tette lehetővé, hogy a nemzetközi helyzet a Genf és Reykjavik közötti 12 hónapban kedvező irányban mozduljon el? Ma már világszerte elismerik, hogy az SZKP XXVI1. kongresszusán elfogadott, új gondolkodás- módot kifejező, dinamikus külpolitikai lépések döntő szerepet játszanak a pozitív irányzatok erősödésében. A legfontosabb az, hogy ez a külpolitikai irányvonal, amelyet a magyar kormányzati politika is minden lehető módon támogat, szoros Végül a pénzügyminiszter a vitában elhangzott konkrét javaslatokkal foglalkozott; mint mondotta; a kormány ezeket gondosan áttanulmányozza és megválaszolja. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1987. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel — két ellenszavazattal és hét tartózkodással — elfogadta. összhangban van a nukleáriskozmikus korszak követelményeivel. Kifejezi az egyetemes emberi érdekeket. Középpontjában a kölcsönös és elégséges nemzétközi biztonság megteremtésének igénye áll. A külügyminiszter a továbbiakban néhány, e politika gyakorlati megvalósítását jellemző tényt említett: a Szovjetunió döntését, mely- lyel 1985. augusztus 6-tól, egyoldalúan szünetelteti nukleáris kísérleti robbantásait; az 1986. január 15-én meghirdetett, átfogó programot, amely előirányozza a nukleáris és más, tömegpusztító fegyverzetek fokozatos felszámolását az évezred végéig; Mihail Gorbacsov főtitkár reykjaviki javaslatait a nukleáris fegyverek néhány éven belül történő, radikális csökkentésére, majd teljes felszámolására, a fegyverkezési verseny világűrre való kiterjesztésének megakadályozására. Mint mondotta: támogatjuk a szovjet kormánynak a napokban közzétett felhívását arra, hogy haladéktalanul kezdjenek minden területre kiterjedő tárgyalásokat a nukleáris kísérletek teljes betiltásáról. (Folytatás a 2. oldalon) Megyénk képviselői az ülésteremben (Fotó: Perl Márton) Várkonyi Péter: Tovább növekedett a magyar külpolitika aktivitása Magyar—szovjet miniszterelnök-helyettesi találkozó Marjai József és ALekszei Antonov miniszterelmök-he- lyettesek. a .magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság táirselnö- kei szombaton megbeszélést folytattak egymással. A kíséretükben lévő szakértőkkel együtt részletesen megvizsgálták a két ország gazdasági és műszaki-tudományos együttműködése fejlesztésé, vei összefüggő kérdéseket, különös figyelemmel azokra a témákra, amelyek Lázár György és Nyikolaj Rizskov miniszterelnökök küszöbönálló találkozójának napirendjén szerepelnek. A megbeszélésen a továbbiakban megtárgyalták a kétoldalú együttműködés folyó ügyeit és soron lévő feladatait. valamint a bizottság 1987 januári budapesti ülésszakának munkájával kapcsolatos kérdéseket. A megbeszéléseken jelen volt Rajnai Sándor moszkvai magyar nagykövet. Marjai Józsefet elutazásakor a sere- metyevói repülőtéren Alek- szej Antonov búcsúztatta. Aranyvasárnap az üzletekben ■ Nemcsak városainkban, hanem kisebb településeinken is meglehetősen élénk volt az érdeklődés az arany- vasárnap kínálata iránt. Megyénk egyetlen városi jogú nagyközségében, Füzesabonyban ugyan az áfészáruház még a zárás előtt becsült mintegy félmillió forintos forgalma alatta maradt a tavaly ilyenkorinak, és az idei ezüstvasárnapinak is —, ám a hétköznapit megint csak felülmúlta. Főleg a kötöttáru, az ing fogyott, de a műszaki cikkeket is jócskán vásárolták. Annál inkább, mivel még a keresett színes tv-készülé- kekből is három különböző fajtát árultak. A hevesi szövetkezeti nagyáruházban viszont annál sikeresebb volt a tegnapi akció, s ehhez minden bizonynyal az is hozzájárult, hogy az egy héttel ezelőttinél jobb útviszonyok mellett kereshették fel a környező községekből. Az ezüstvasárnapinál és a tavalyi aranyvasárnapinál egyaránt nagyobb, közel 600 ezer forintos forgalom egyenesen csúcsnak számít. Igaz, ebben közrejátszott az élelmiszerosztály narancsa, mandarinja, összesen 120 ezer forintos bevétele is. Az iparcikkekből egyébként leginkább az illatszereket, kozmetikumokat, a márkás divatárukat, méterárukat, kötött fehérneműket vitték, míg a szokásosnál valahogy most kevesebb cipő talált gazdára. Különösen a ruházati részleg állta derekasan a rohamot, s akár ismételhetné is ezt, miután legalább három aranyvasárnapra elegendő készlete maradt a továbbiakra. A Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat gyöngyösi „Fenyő” Kisáruhá- za is „nagyáruházi” forgalmat mondhatott magáénak tegnap. Hiszen még zárás előtt legalább 450 ezer forintra számítottak a kasz- szák, s e bevétel csaknem fele a divat-kötöttárut árusítók nevéhez fűződik. Lényegesen megélénkítette a vásárlásokat a kötöttholmiknál, a férfiöltönyöknél, illetve a lakástextilnél, szőnyegnél, függönynél, fésűsszövetnél adott jelentős kedvezmény — de éppenséggel például a női kabátok eladására sem panaszkodhatott az eladók kollektívája. Ugyanennek a vállalatnak az egri Domus Áruháza aranyvasárnapi forgalmával megközelítette a 600 ezer forintot. Textilosztályán — a szintén igen kelendő paplanok, plédek mellett — az ágynemű volt a sláger, s így a részleg az elmúlt évi hasonló akciónál nagyobb eredménnyel fejezte be tegnapi munkáját. Másutt a csillárt kapkodták legjobban, mivel engedmény teremtett hozzá nagyobb kedvet, de sok tapéta, porcelán, sőt divatos fürdőszoba-felszerelés is elkelt. A Domus bútoreladásaí szintén meghaladták a várakozást, főleg a kiegészítő darabok iránt volt nagyobb kereslet. Az egri Centrum Áruház árbevétele nem érte el a tavalyi aranyvasárnapét — „mindössze” 1,5 millió forint körüli volt, — de az előző napok, a csütörtök és péntek nagy értékesítési eredménye miatt nem keserítette el a kereskedőket. A 20—30 százalékos engedmények miatt olykor annyian voltak az üzletben, hogy alig fértek! Leginkább a kedvezményes abroszok, hímzések, pongyolák, pizsamák, hálóingek, esernyők, nyakkendők, téliesített női ballonkabátok, egyes lemezjátszók, csillárok meg a játékok kerültek csomagba — de irhákkal, nemes szőrmékkel is jó néhányan iparkodtak innen megörvendeztetni az ajándékokra várakozókat. A piaccsarnokban létesített, importárukat forgalmazó Mozaik diszkont „áruház” előtti sorban állás is bizonyítja: jó üzletet csinált az egri áfész Sokan kerestek szeretteiknek valót a Bajcsy-Zsilinszky utcai ajándékboltban a megyeszékhelyen (Fotó: Köhidi—Szántó)
