Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. december 20., szombat 3. Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka Dobos Józsefné képviselőtársaival beszélget a karzaton (Folytatás a 2. oldalról) nak programja végrehai- tásának megszervezésére. Ugyancsak a legfontosabb feladatok között tartjuk számon a gazdaságirányítási rendszer elhatározott továbbfejlesztésének meggyorsítását. Ügy gondolom, a teljesség igénye nélküli felsorolásból is kitűnik, tisztában vagyunk vele, hogy a gazdaság eredményes működésének számos fontos feltételét, ideértve a Hetényi elvtárs által már említett, a jövedelmezőbb munkára serkentő ár-, bér-, pénzügyi viszonyokat is, elsősorban a kormánynak kell biztosítani. Ez nyilvánvaló. De tudatában kell lennünk — és most kérem, senki ne értsen félre — nem a saját felelősségünket akarom kisebbíteni vagy másra hárítani, de az, hogy ténylegesen milyen a gazdálkodás minősége, eredményes-e vagy veszteséges, végső soron a vállalatoknál dől el. Szeretném megismételni: népgazdaságunk teljesítőképességének növelése, véleményem szerint döntően azon múlik, milyen gyorsan és milyen méretű változást tudunk elérni a vállalati gazdálkodás minőségében. A kormány részéről is az erre való ösztönzés eredményesebb megoldását tartjuk egyik legsürgetőbb feladatunknak. Ugyanakkor számítunk rá, — és nélkülözhetetlennek tartjuk —, hogy a vállalatok, szövetkezetek vezetői is alkotó módon járuljanak hozzá a megújulási folyamat meggyorsításához, az igényesség, a rend, a fegyelem erősítéséhez, a munkakultúra fejlesztéséhez. A pártszervezetektől, a szakszervezetektől, társadalmi aktivistáktól, a szocialista brigádoktól azt kérjük, vegyenek részt a közös gondolkodásban, támogassák az igényes, az újító szándékú vezetőket. Ä gazdaság élénkítésének — adottságainkat figyelembe véve — nélkülözhetetlen előfeltétele a nemzetközi munkaimegosztásban való bekapcsolódásunk fokozása — mondotta Lázár György, s hazai teendőinken túl kiemelte: külgazdasági kapcsolataink építésében meghatározó fontossága van a KGST keretében megvalósuló szocialista gazdasági integráció új, progresszív folyamataiban való részvételünknek. Az integráció elmélyítésétől, a tudományos- műszaki haladás 2000_iig szóló komplex programjától azt várjuk, hogy olyan pótlólagos lehetőségek tárulnak fel, amelyekkel előmozdíthatjuk az intenzív fejlődési pályán Való előrehaladás meggyorsítását, exportkínálatunk javítását. A KGST-tagállamokkal meglevő kapcsolatok közül számunkra különleges jelentősége van a Szovjetunióval folytatott sokoldalú és gyümölcsöző együttműködésnek. Ez az egyik magyarázata annak, hogy hazánkban fokozott érdeklődés és őszinte rokonszenv kíséri a XXVII. kongresszuson elhatározott, a szovjet gazdaság minőségi megújítását szolgáló lépéseket, amelyek minden bizonnyal új lendületet adnak kétoldalú gazdasági kapcsolataink kölcsönösen előnyös fejlődésének is. E téren egyébként folyamatos és aktív munka folyik, ennek eredményeként az 1990-ig szóló hosszú lejáratú áruforgalmi megállapodás előirányzatát már .eddig több mint 800 millió rubellel sikerült növelni. S ez még korántsem meríti ki a lehetőségeket. A Minisztertanács elnöke beszédében kitért a gazdasági munka megjavításának társadalmi feltételeire. az emberi tényezőnek a megújulásban betöltött növekvő szerepére, s egyebek között a következőket mondotta: — A magunk eszközeivel is elő kell segíteni, ihogy gazdaságunk fejlettségi szintjének magasabbra emelése, világpiaci rangjának növelése nemzeti ügy és minden egyes ember személyes ügye legyen. Hogy a javainkkal való ésszerű gazdálkodás. a nehéz munkával létrehozott értékek védelme a jó minőségű, fegyelmezett munka igénye közüggyé váljon. Hogy a tár(Munkatársunk telefonjelentése): József Attila Dunájánál a Dunáról beszélni — hálás téma. Még akkor is, ha a mondandó a költségvetéssel kapcsolatos. Dr. Gajdócsi István, Bács megyei tanácséi-' nők ugyanis a környezetvédelemre szánt, — illetve szánandó — forintokról szólt. A mi képviselőink körében is nagy tetszést aratott a hozzászólás, mert mint mondták, a tájvédelemre áldozni kell a Mátrában is, a Bükkben is, az alföldi részeken is. Hiszen ott élünk ... ★ Az elsők között érkezett a Parlamentbe dr. Puskás Sándor, aki december elejétől az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgató-helyettese lett. — De nem lettem hűtlen Egerhez, a megyéhez és a választópolgárokhoz - — mondta. Amikor beszélgettünk még a felszólalására készült, s azt mondta: jó is, hogy huszonegyedikként kap szót, mert akkorra „bele lehet jönni” a vita hangulatába. — A célom, hogy a költségvetési tervjavaslat kapcsán felhívjam a figyelmet a gazdálkodó szervek finanszírozására, ugyanis ezen a területen ezernyi tennivalónk van. ★ Dobos Józsefné nem szánta pihenésre az egyik szünetet. — Találkozni szeretnék az egészségügyi miniszterrel — mondta korábban. — Sikerült... ? — Hogyne, nagyon kedvesen elbeszélgettünk, a minisztert a mondandóm komolyan érdekelte. Arról van szó: több gyöngyösi szülő megkeresett, hogy a segítségemet kérjék. Szeretnék, ha sikerülne támogatást szerezni az értelmi fogyatékos gyerekek napközijének létrehozásához. — Dr. Medve László válasza? — Meghívott a minisztériumba, hogy részletesen is megbeszélhessük • az ügyet. Talán a működési költségekhez hozzá tudnak járulni. ★ Költségvetés és kultúra — ez foglalkoztatta a közelmúltban Árvái Lászlónét, aki az Országgyűlés kulturális bizottságának ülésén kért szót. Akkor a Magyar Rádió és Televízió műsorpolitikáját elemezték képviselőink. — Pontosnak tartom — amit a terv megfogalmazott —. hogy az ifjúság számára olyan programokat készítsen a tv, amelyek a tartalmas életvitelre nevelnek. Károsak azok a filmek, amelyek a silány mondanivalójukkal, félreértett példaképekkel „hódítják” a fiatalokat. Kell sadalom elítélő szava legyen a legfőbb fegyelmező erő, elismerő szava pedig a legnagyobb kitüntetés. El kell érnünk, hogy az ország nyilvánossága a mainál iohban megismerje azokat a vállalatokat. szocialista brigádokat. azokat az alkotó embereket. akik munkájukkal követésre méltó példát mutatnak itthon, s öregbítik hírnevünket a világban. El kell fogadtatnunk, hogy a munkával szerzett jövedelmek különbségei nem jelentenek eltávolodást szocialista elveinktől, ha azok a teljesítménykülönbségeket fejezik ki; éppen ellenkezőleg az egyenlősdi, kiváló és a gyenge teljesítmény közötti különbség elhomá- lyosítása az, ami összeegyeztethetetlen a szocialista elosztás elveivel és sérti a társadalmi igazság érvényre jutását. És végül, de nem utolsósorban a történelmi tapasztalatokra szocialista rendszerünk kimeríthetetlen tartalékaira, népünk szorgalmára és tehetségére építve erősíteni kell az önbizalmat, a hitet abban, hogy feladatainkat képesek vagyunk megoldani, s az elszántságot abban, hogy meg is oldjuk — mondta végezetül Lázár György. Ezt követően az alábbi képviselők szólaltak fel: Várhegyiné Viski Ildikó (Győr-Sopron megye. 2. vk.). Mészáros Győző (Somogy megye, 8. vk.). Sági Gábor- né (Fejér megye, 10. vk.), Farkas Lajos (Budapest. 11. vk.). Eck Tibor (Komárom megye. 5. vk.). Konczos István (Szabolcs-Szatmár megye. 13. vk.). Fábián Károly (Győr-Sopron megye. 13. vk.). dr. Király Ferenc (Szolnok megye, 5. vk.). DR. PUSKÁS SÁNDOR FELSZÓLALÁSA Megyénk képviselője, dr. Puskás Sándor felszólalását a következőképpen kezdte: — Egy évvel ezelőtt ' a Terv- és Költségvetési Bizottság támogató véleményét terjesztettem a Tisztelt Országgyűlés elé. Annak egyik legfontosabb mondanivalója az volt, hogy a korábbiaknál nagyobb költségvetési hiányt érdemes vállalni abban az esetben, ha az gazdasági gondjaink megoldását segíti. Ez azonban nem következett be. Sajnos, több elkerülhetetlen, de jó néhány elkerülhető ok miatt 1987-re a múlt esztendeinél is magasabb költségvetési hiányt tartalmazó törvényjavaslat került a képviselők elé. Áttanulmányozva a következő évi népgazdasági tervről szóló tájékoztatót, az a véleményem, hogy a javaslat indoklása nehezen követhető. Tisztelettel kérem, és javaslom, hogy a jövőben olyan indoklást kapjunk, amelyből a nem szakember számára is megítélhető a növekedés mértéke. A továbbiakban megyénk országgyűlési képviselője — egyetértve a javaslat főbb célkitűzéseivel — néhány kérdésre hívta fel a figyelmet. — Szembe kell néznünk — hangoztatta — gazdálkodásunk néhány alapvető, megoldatlan kérdésével. így például azzal, hogy célkitű- ~zéseink ellenére érdemben nem változtattunk gazdaságunk szerkezetén. Valaa jó példakép, s van is a történél,mii nagyjaink között. Példázzák ezt a jól szerkesztett várjátékok Egerben, Gyulán. Ez a véleményem felkeltette a tv elnökének, Kornidesz Mihálynak az érdeklődését is, mert a szünetben még külön elbeszélgettünk ezeknek a vetélkedőkor. Puskás Sándor mennyiünk által jól ismert gond: teljesítményeink nem kellően fedezik a fogyasztást. Amíg ezeken a területeken nem érünk el haladást, addig hiába okoljuk a költségvetést, amely tulajdonképpen csak tükörképe lehet tágabban értelmezett gazdálkodásunknak. Érdekes volt dr. Puskás Sándornak az a megállapítása — ami a javaslatból is kitűnik —, hogy nem tudunk megszabadulni azon káros felfogásunktól, hogy a gazdaságban résztvevőknek számolniuk kell a piaci hatásokkal, ám ennek ellenére a vállalatok veszteségeit most is a költségvetés ellensúlyozta. így tovább nőtt a gazdálkodó szervek támogatása, s ez a folyamat semlegesítette a hatékonysági kényszer okozására tett bátortalan intézkedéseket is. — Csak ígérni tudtuk a gazdálkodóknak — mondotta az előadó —, hogy a jó vállalatoktól nem vonjuk el a forrásokat, mert verseny- képességünk záloga a hatékony, versenyképes termékek finanszírozása. Nem tudtuk elérni célkitűzéseinket, sőt az alacsony hatékonyságú vállalatok is a költségvetési támogatásokból, vagy más kedvezmények útján a jó vállalatokat megközelítő fejlesztést és béremelést hajthattak végre. Ez hosszabb időn át a társadalom számára nem járható út, értékzavarokat idézhet elő. Javasolta dr. Puskás Sándor, hogy az Országgyűlés kérje fel a kormányt, a végrehajtás érdekében tegyen további intézkedéseket már az év elején. Eszerint indokolt lenne kritikus vizsgálat alá vonni az állami támogatások gyakorlatát, és el kell érni azok csökkentését. Főleg a gazdaságtalan tevékenységek fenntartását kellene megszüntetni. Lényeges előrelépést hozhat a szelektív fejlesztési tevékenységek támogatása. Ilyennek nevezhetők a kereskedelmi bankok, amelyek hatékony- sági feltételek alapján ítélik oda a fejlesztési forrásokat. Hasonlóképpen hasznos a mind jobban kibontakozó pályázati rendszer, amelynek néhány eleme természetesen korszerűsítésre szorul. — Arról sem feledkezhetünk meg — folytatta dr. Puskás Sándor —, hogy a magyar gazdaságban jelentős kihasználatlan kapacitások vannak. Hogyan tudják ezeket az adott vállalatok fenntartani ? Miért nem kényszerülnek ezek hasznosítására? Feltehetően egyszerű a válasz: a szabályozásnak nincs ilyen kényszerítő hatása. Igaz, kevés az arra szakosodott vállalkozás, amelyik a szabad vagy feleslegessé váló kapacitások értékesítésével, hasznosításával foglalkozna. A továbbiakban a gazdaságirányítási reform során bevezetett új intézményekkel, azok feladataival, működési tapasztalataival foglalkozott részletesen a felszólaló. Külön kitért a kétszintű bankrendszer előnyeinek taglalására. — Az 1987. évi költségvetési javaslat megszavazása komoly felelősség. Annak reményében adom szavazatomat a jóváhagyáshoz, hogy a javaslatban foglaltak és a jelenlegi vitában elhangzott észrevételek a végrehajtás során hasznosulni fognak — fejezte be felszólalását dr. Puskás Sándor. Ezt követően az alábbi képviselők szólaltak még fel: Lép Ferenc (Tolna megye, 5. vk.), Balogh Gábor (Baranya megye, 9. vk.). Ezzel az Országgyűlés téli ülésszakának elsőnapi tanácskozása — amelyen Péter János és Cservenka Fe- rencné felváltva elnökölt — befejeződött. Ma a költség- vetési törvényjavaslat feletti vitával folytatódik az ülésszak. nek a jövőjéről. ★ Nagy Józsefnénak sűrű programja van a héten. A téli ülésszakot megelőzően a Hatvani Konzervgyár vállalati tanácsának ülésén vett részt. — Többek között arról beszéltünk, hogy mind önállóbbakká kell válnunk, nem várhatunk jelentősebb külső támogatásra. S, hogy mennyire összecsengett a helyi és az országos gazdálkodási elképzelés, arra példa: a péhzügyminiszter is többször kiemelte, hogy mindenütt először a saját portán kell rendet tenni, így boldogulhat jobban majd az egész ország. A tegnapi vita jelezte, hogy gondolkodásmódban már javában megkezdődött az új törekvések támogatása. De a megvalósításra nemcsak a Duna parlamenti oldalán lesz szükség ... Szilvás István Pillanatkép az ülésről
