Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
2. 0 NÉPÚJSÁG, 1986. december 20., szombat Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka Barta Alajos és Gáspár Sándor (Folytatás az 1. oldalról) nagymértékben eladósodott üzemek adósságterheit, amelyek jövedelmező gazdálkodást tudnak elérni. A vállalatok önállóságát segítő tényezők tovább erősödnek. 1987-től szélesebb és szabadabb lehetőség lesz vállalatközi társulásokra. Adókedvezménnyel ösztönözzük az új, kisebb méretű szocialista vállalatok alapítását. Korszakos lépés lesz a már említett kétszintű bank- rendszer, az önálló kereskedelmi bankok létrehozása. E bankok újszerű üzletpolitikájának egyik záloga, hogy több száz vállalat tulajdonosi részvételével fognak működni. Megtörténnek az első lépések a KGST-tagországok felső szintű megállapodásaiban elhatározott együttes fejlesztésekben, közös vállalkozások létrehozásában. Ennek kiemelkedő távlati jelentőséget tulajdonítunk és elősegítésére eszközöket csoportosítunk át. 1987-re nem lehetett eltekinteni a keresetszabályozás módosításától, mert meg kellett akadályozni, hogy a munkajövedelem továbbra is gyorsabban nőjön, mint a tisztajövedelem. A teljesítményekkel alá nem támasztott idei jövedelemkiáramlás máris erős inflációs hatást jelent. Ezért elkerülhetetlenné vált, hogy az ez évinél nagyobb, 7 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számoljunk, ami egyben azt is jelenti, hogy az év folyamán kénytelenek leszünk néhány fogyasztási cikk hatósági árát is emelni. Alapellátást jelentő cikkek hatósági árának emelése esetén az eddigi gyakorlatot követve, az arra rászorultak körében gondoskodni kívánunk a megfelelő kompenzálásról. A fogyasztói árak 7 százalékos és a bérek tervezett 5—5,5 százalékos átlagos növelése azt is jelenti, hogy a reálbérek országos átlagban nem fogják elérni az idei — a tervet meghaladó és a teljesítményekkel össze nem hangolt — szintet. Hangsúlyozom, hogy országos átlagról van szó, amihez képest a teljesítményektől függően felfelé és lefelé is lesznek eltérések. A bérek és teljesítmények szoros kapcsolatát hangsúlyozza a Ké- reskedelmi Kamara, a SZOT és más érdekképviseleti szervek megállapodása arról, hogy addig vállalati béremelést sehol sem valósítanak meg, amíg annak fedezete biztonsággal nem látható. Ez a felhívás azonban egyetlen fillérrel nem csökkenti az egész éves kereseti lehetőséget, kizárólag a józan gazdálkodás igényét erősíti meg. A népgazdasági teljesítmények eléréséhez továbbra is számolunk a kisegítő gazdaságok tevékenységével. Ezzel nincs ellentmondásban az, hogy a keresetszabályozás bizonyos szigorodásával összhangban emeljük a kisvállalkozásoknál a társasági adó mértékét, általában 4 százalékponttal, s az úgynevezett ellenér- tékadó 5 százalékpontos emelésével reálisabbá tesszük a választást a vállalatok számára saját teljesítményük növelése, illetve a társas kisgazdaságok teljesítményének igénybevétele közt. Tisztelt Országgyűlés! Mint az elmondottakból kiderül, a gazdasági egyensúly erősítését nem a pénzügyi terhek általános növelésével, hanem ösztönző jellegük erősítésével kívánjuk elérni. Ez azonban fokozott hangsúlyt ad a költségvetési kiadásokkal való takarékoskodásnak. Áttérve a kiadásokra: ezek több, mint fele társadalom- biztosítási és intézményi célokra szolgál. A költségvetési intézményed támogatását átlagosan 7 százalékkal — de differenciáltan — növeljük. Ezen belül a védelem, a fegyveres testületek kiadásai 6 százalékkal emelkednek. Á központi költségvetési intézmények kiadásai 118 milliárd forintra rúgnak. A tanácsok saját ,bevételeit az állami költségvetés 80 milliárd forint támogatással egészíti ki. Az előirányzatok biztosítják a fedezetet társadalmi programjaink folytatásához. Ezek közül négyet emelek ki: a szociálpolitikát, az egészségügyet, az oktatást és a lakáskörülményeket. A lakással kezdem. A jövő évi terv szerint 61 ezer lakás épül. A leginkább rászoruló és a lakáshoz jutás érdekében takarékoskodást' vállaló f iatal családok támogatását fokozzuk. A tanácsi helyi támogatást szolgáló kedvezményes hitelkeret összege 900 millió forintról 1600 millió forintra emelkedik. A fiatalok lakáscélú megtakarításai értékének megőrzése érdekében a KISZ javaslatára a takarékoskodás időtartamától függően évi 1—3 százalékkal emeljük az ifjúsági takarékbetétre fizethető prémiumot és az ehhez kapcsolódó különkölcsön maximumát, százalékos mértékét és abszolút összegét. A 30 éven aluli fiatalok az állami kölcsön terhét az első három évben a kamatra korlátozhatják. Ezen felül jogszabályban rögzítettük, hogy azokban az években, amelyekben a lakásárak emelkedése meghaladná a 10 százalékot, tovább kiegészítjük az ifjúsági takarékbetét prémiumát. Itt említem meg, hogy 1987-től korszerűsítjük a házadó már elavult rendszerét. A személyi tulajdonú lakások és lakóépületek nagyobb része adómentessé válik; figyelembe vesszük, hogy ezek fenntartási költségei az ott- lakókat terhelik. Ugyancsak mentes az adó alól az a lakástulajdon. ahol a laksűrűség magas. A nagyobb vagyont reprezentáló egyéb háztulajdon után viszont általában nagyobb adót kell fizetni. A szociálpolitikát szolgáló társadalombiztosítási kiadások 8 százalékkal nőnek. Fedezetet nyújtanak a szo- 'kásos évi ' nyugdíjemelésre, valamint a már említett kompenzációkra. A tanácsi szociális segélyeket is jelentősen bővítjük. Az eddigi kedvezmények fenntartása mellett 1987-től a vállalatoknak a megváltozott munkaképességű dolgozókra vonatkozó foglalkoztatási kvótát ír elő. Ame. lyik vállalat ezt nem teljesíti, az meghatározott összeggel fog hozzájárulni egy most létrehozandó rehabilitációs alaphoz. A befolyt összeg további munkahelyek megteremtését . szolgálja e réteg számára. A szakszervezetek kezdeményezésére a vállalatok 1987-től jóléti alapot képezhetnek évi 300 forintos összegben a gyermekgondozási segélyen lévők és a gyermekgondozási díjat igénybe vevők után is. Az intézményhálózatban nagy szerepet betöltő egészségügyi kiadások tervezésekor két célt követtünk: egyfelől javítani szükséges az intézmények műszerellátottságát, modernizálni kell azokat, még annak árán is, hogy jövőre az ideinél kevesebb, de azért 1100 új kórházi ágy létesül. Másfelől: a kiemelt orvosi programokra, elsősorban a szív. és érrendszeri megbetegedések, a daganatos megbetegedések, a baleseti ellátás, a pszichiátriai és alkohológiai ellátás és az AIDS megbetegedés elleni küzdelemhez biztosítunk többletforrásokat. Az oktatásban: enyhíteni kívánjuk az általános iskolák felső tagozatában a zsúfoltságot és felkészülünk a következő években ugrásszerűen megnövekvő középiskolai tanulólétszám fogadására. Ezért 1987-ben 800 általános iskolai tanteremmel, 500 középfokú osztályteremmel gyarapodik az iskolahálózat. A költségvetési feladatok színvonalas ellátásához pénz kelll, de nemcsak az, hanem a feladathoz mért ésszerű gazdálkodás is. 1987-ben célratörőbben kell vizsgálni az irányító-igazgatási tevékenység, a háttérintézmények, a költségviselés, a szervezeti- finanszírozási rend ésszerűsítését, és már gyakorlati eredményeket is fel kell mu. tatni. Ezért is kívánjuk a minisztériumok, országos hatáskörű szervek támogatásának 3 százalékát, összesen 1,4 milliárd forintot, a tanácsok támogatásának 1 százalékát, 800 millió forintot zárolt tartaléknak minősíteni, amelyet — mérlegelésen alapuló differenoiáltsággal — év közben csak külön kormányzati döntés esetén szabad felhasználni. Az Országgyűlés az elmúlt évben tárgyalt a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól. Ennek során foglalkozott elmaradott. hátrányos helyzetű kisebb összefüggő térségek gondjaival. E kedvezőtlen adottságú területek termelési szerkezetének átalakítására 1987. évre 360 millió forint támogatást biztosítunk. A tanácsok sokat tehetnek, hogy ezt a pénzt vállalati, társa-: dalmi összefogással bővítsék, A jövő évre megszabott célok megvalósításához igen kemény munkára, alapos gondolkodásra és rugalmas alkalmazkodásra, helyenként a súrlódások, feszültségek tudatosabb vállalására és azok előremutatóbb feloldására van szükség. Ehhez a költségvetés az előterjesztett módon késztetést és segítséget kíván adni — mondotta végezetül Hetényi István. Bognár József (országos A vitában felszólalt Lázár György (országos lista), a Minisztertanács elnöke. Elöljáróban arról szólt, hogy közvéleményünk egy része a kormányt — és nemcsak a kormányt — olykor azzal a bírálattal illeti, hogy túl sokat foglalkozik a gazdasággal, s emiatt az irányítómunkában háttérbe szorulnak más fontos társadalmi kérdések. A kormány elnöke utalt arra a meggyőző min. dennapi tapasztalatra, amely szerint a társadalom igényeinek kielégítésében csak akkor és csak olyan ütemben tudunk előrelépni, amikor és amilyen mértékben megoldjuk a gazdasági feladatokat és ennek révén előteremtjük a szükséges anyagi alapokat. S mert éppen az anyagi alapok bővítésében egyre nagyobb szerepe van a hatékonyságnak, a műszaki fejlődésnek, a munkakultúrának, elemi érdekünk fűződik ■ ahhoz, hogy növekvő figyelmet fordítsunk az emberi képességek lista), az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke, a törvénytervezet bizottsági előadója, először az 1985. december 20-i Országgyűlésen elhatáro- zottak alapján létrehozott, az export növelésének feltételrendszerével foglalkozó Ad Hoc , Bizottság munkájáról számolt be a képviselőknek. Ezután a következő képviselők szólaltak fel: Gajdó- csi István (Bács-Kiskun megye, 13. vk.), Kovács Károly (Budapest, 40. vk.), Takács Imréné (Csongrád megye, 4. vk.), Fodor István (Pest m., 15. vk.), Sütő Kálmán (Vas. m., 9. vk.), Tóth Ká- rolyné (Hajdú-Bihar megye, 9. vk.), Elek József (Borsod- Abaúj-Zemplén megye, 23. vk.). kibontakozását, a tudás, a műveltség gyarapodását szolgáló feltételek biztosítására. Így kapcsolódnak egymásba, alkotnak szerves egységet a politikai, társadalmi, gazdasági érdekek. Lázár György szólt azokról a nemzetközi és hazai viszonyokról, amelyek között a gazdasági munkát végezzük, majd így folytatta: mint az Önök előtt ismert, amikor a Központi Bizottság áttekintette a népgazdaság helyzetét, a XIII. kongresz- szus óta végzett gazdasági munka tapasztalatait, az eredmények számbavétele és elismerése mellett nagy figyelmet fordított gazdasági nehézségeink külső és belső okainak feltárására. Az objektív és a szubjektív okokat sorra véve, megállapította, hogy a kedvezőtlen folyamatok kialakulásában felelősség terheli a kormányt is. A kritika jogosságát elismerve a magunk felelősségét elsősorban abban látjuk, hogy az irányítás eszközeit és a vállalati magatartást meghatározó közgazdasági feltételeket nem tudtuk kellő időben .és a szükséges mértékben a XIII. kongresszuson elhatározott gazdaságpolitika szolgálatába állítani. Ez az egyik oka annak, hogy az egyensúly javításában elért pozíciók megszilárdításához szükséges hatékonyságjavulást és az erre épülő gondosan megalapozott gazdasági élénkülés elmaradt, ami önmagában is komoly gondokat okozott. Ezt még csak tetézte, hogy ugyanebben az időszakban a külpiaci változások és természeti okok miatt is súlyos veszteségek értek bennünket. S miközben a források közel sem érték el a tervezett mértéket, az elosztás terén — mint korábban annyiszor — most is teljesítettük, sőt valamelyest túl is haladtuk az eredeti előirányzatokat. Ennek is része van abban, hogy az utóbbi két évben ismét egyensúlyi problémáink keletkeztek. Beható és felelős elemzés alapján ismét kitűnt, hogy ebből a helyzetből egyetlen kivezető út van: a XIII. kongresszuson' megfogalmazott gazdaságpolitika és a VII. ötéves tervben konkretizált követelmények következetes érvényesítése. A gazdaságpolitikai követelmények érvényre juttatásában, a VII. ötéves terv végrehajtásához szükséges feltételek megteremtésében a kormánvnak meghatározott felelőssége és tennivalói vannak. Erre nézve a Központi Bizottság határozata pontos és világos eligazítást ad, amit a magunk részére természetesen kötelezőnek tartunk és azon leszünk, hogy a követelményeknek megfeleljünk. Ennek szellemében — folytatva a már korábban elhatározott intézkedések végrehajtását — további konkrét lépéseket készítünk elő a testületi munka és a személyi felelősség erősítésére; a fő folyamatok, valamint a napi és a távlati feladatok összehangolásának megjavítására; az átfogó — országos — feladatok konkrétabb meghatározására, végrehajtásának megszervezésére és ellenőrzésére; a szervezeti, a jogi és az intézményi rendszer egyszerűsítésére. Külön is nagy figyelmet fordítunk a termelési szerkezet javítását, a hatékonyság növelését. a ráfordítások csökkentését szolgáló — szám szerint hat — központi gazdaságfejlesztési program, köztük az elektronikai alkatrészek és részegységek gyártásfejlesztésének, az energiagazdálkodási, az anyagtakarékosságot elősegítő technológiák elterjesztésének, a melléktermékek és hulladékok hasznosításá(Folytatás a 3. oldalon) Vezetőink az ülésteremben LÁZÁR GYÖRGY HOZZÁSZÓLÁSA Megyénk képviselői a szünetben; balról Zsidei Istvánná, Csongrádi Csaba, Kovács ' András és Kócza Imre
