Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-20 / 299. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 299. szám ÁRA: 1986. december 20., szombat 2,20 FORINT Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka Pénteken 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyű­lés téli ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Péter János az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg a tanácskozást. Az Országgyűlés alelnöke tájékoztatta képviselőtársait, hogy Morvay László (Budapest, 33. vk.) kérdést intézett a belügyminiszterhez: tervez-e intézkedéseket a Belügyminisztérium a lakónyilvántartás és a ki-bejelentkezés jelenlegi, visszaélésekre is lehetőséget adó rendszerének átalakítására. (A válaszra az ülésszak végén kerül sor.) A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: t. a Magyar Népköztársaság 1987. évi állami költség- vetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. a külügyminiszter beszámolója a kormány külpoliti­kai tevékenységéről. HETÉNYI ISTVÁN EXPOZÉJA Ezután — az elfogadott tárgysorozatnak megfelelő­en — Hetényi István pénz­ügyminiszter emelkedett szó­lásra. Tisztelt Ocszággyűlés! A kormány azzal a meg­győződéssel terjeszti önök elé a Magyar Népköztársa­ság 1987. évi költségvetését, hogy annak a széles körű megvitatása és elfogadása hozzá fog járulni a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának ez év novemberi határozatában megjelölt gazdasági felada­tok sikeres megoldásához. Az előterjesztett költség- vetés az MSZMP XIII. kong­resszusának határozatában és a népgazdaság VII. öt­éves tervében foglalt gaz­daságfejlesztési célokra épül, azok megvalósítását segíti. E célok változatlanul irány­adók. A jövő évi költségvetés épít az idei tapasztalatokra. Sajnos, 1986-ban a költség- vetés belvételei csak megkö­zelítik. a kiadásai pedig várhatóan 3 százalékkal meg­haladják a tervezettet. Január és november kö­zött a hiány 23 milliárd fo­rinttal nagyobb, mint 1985 azonos időszakában. Ennek elsődleges oka az, hogy a megtermelt jövedelem folyó áron a számításba vett 7,5 százalék helyett csupán 5 százalékkal, változatlan áron számítva pedig a tervezett 2,5 százalék helyett csupán 1 százalékkal emelkedik. A lemaradás tartós tényezője a megújlásban tapasztalható késedelmek, a nem kielégí­tő irányítás és számos vál­lalat gazdálkodásának ala­csony hatásfoka. Emellett az aszálykár, továbbá az élelmiszer-gazdasági és egyéb exportárak zuhanása is csök­kentették a jövedelmet. A költségvetés beruházási, intézményi és szociális ki­adásai a jövedelemkiesés el­lenére tervszerűen alakul­nak. A reálbér és a reáljövede­lem terven felül emelkedik. Az életszínvonal átfogó mu­tatóinak jelentős részében már az idén elérjük a VII. ötéves tervben 1987-re ki­tűzött célokat. Ez azonban nem az eredményesebb gaz­dálkodásnak tudható be, ha­nem annak, hogy a kereset­kiáramlás és a teljesítmé­nyek közötti kapcsolat gyen­gült. Kedvezőtlen például, hogy az ipari termelés az idén 1 százalékkal elmarad a tervezettől, a keresetek nö­vekedése ugyanakkor leg­alább 2 százalékkal megha­ladja az előirányzottat. A népgazdasági jövede­lem lassúbb bővülése mel­lett az állami beruházások a terv szerint alakulnak, a vállalatok beruházásai a ter­vet meghaladóan — folyó áron — 8—10 százalékkal nő­nek. Mindez együttesen egyensúlyviszonyaink rom­lásához vezetett, külső adós­ságállományunk a tervezett csökkenés, illetve stagnálás lalatok gazdálkodási lehető­ségeit; jobban korlátozzuk a nem hatékony tevékenysé­get-. A népgazdasági terv elő­irányzatával összhangban az 1987. évi állami költségvetés tervezett bevétele 606,9, ki­adása 650,7 milliárd forint; a hiány' 43,8 milliárd forint. A bevétel körülbelül 6 szá­zalékkal, a kiadás 5 és fél százalékkal haladja meg az idei várható szintet. A vál­lalati bevételek tervezése­kor arra építünk, hogy a nemzeti jövedelem folyó áron 8 százalékkal emelke­dik. A vállalati nettó bevé­telek tervezett növekedése 7 százalék. A nehéz helyzet el­lenére is igyekeztünk elke­rülni az adóterhek általános növelését. Ez lehetőséget ad­hat a gazdálkodó szférának az erőteljesebb teljesítmé­nyek megalapozására. Az átlagos számok mö­gött sokrétű, belső változást várunk a nemzetközi fejlő­dés fő irányaihoz való érde­mi igazodás, a gazdasági szerkezet kedvező változta­tása, a műszaki fejlődésnek és a hatékonyság növelésé­nek a meggyorsítása és a ra­cionális költséggazdálkodás terén. Mindezt az ár- és adó­rendszer megbolygatása nél­kül, de egy sor új intézke­déssel segítjük. Csökkentjük az adókedvezményeket, a fajlagos támogatásokat, ott, ahol azokat nem népgazda­sági érdekből, hanem kise­gítő jelleggel állapítottuk ■meg. Következésképpen szá­molunk azzal, hogy vissza­szorul néhány gazdaságtalan tevékenység: például egyes gazdaságtalan aknákat be­zárnak, elavult kohókat he­lyeznek üzemen kívül. Másfelől az irányítás köz­ponti törekvéseink megva­lósulása érdekében támogat és serkent is. Eminens cél­jaink elérését továbbra is segíteni fogják a pályázati úton elnyerhető export- és egyéb fejlesztési kedvezmé­nyek. A mezőgazdaság, minde­nekelőtt az állattenyésztés számára kedvező, hogy emel­jük a felvásárlási árakat, csökkentjük a műtrágyaára­kat és a háztáji termelés adóit. A kormányzat segíti a jelentős aszálykárt szen­vedett üzemeket, és pályá­zat alapján könnyíti azon (Folytatás a 2. oldalon) (Fotó: Perl Márton) helyett lényegesen növeke­dett. A folyamatokban kifeje­ződnek a kormányzati irá­nyítás gyengeségei is. A si­kerhez átgondoltabb intéz, kedéseket kell következete­sebben és átmeneti áldoza­tok vállalásával is végrehaj­tanunk. A költségvetés tervezésé­nek alapja a népgazdaság 1987. évi terve. Az 1987. évi népgazdasági terv a nem­zeti jövedelem tömegének legalább 2 százalékos növe­kedését irányozza elő. E lát­szólag nem magas előirány­zat meghaladja az elmúlt évek átlagos fejlődési ütemét. Igényes a feladat azért is, mert a növekedést a kül­gazdasági és a belső pénz­ügyi egyensúly javítása mel­lett kell elérnünk; a belső felhasználás növekedését nem tervezzük, nem tervez­hetjük. Jövő évi progra­munk egyfelől megtartja és erősíti a bevált intézkedé­sek és gyakorlat pozitív elemeit, de egyidejűleg új elemekkel is szolgálja a ter­melés versenyképessé téte­lét, korszerűsödését. Űj bankrendszer segíti a társa­dalmi tőke áramlását, és a hatékony fejlődést jobban szolgálóvá tesszük a gazda­sági szabályzókat. A lehető­ségekhez képest szélesítjük a hatékonyan dolgozó vál­AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Berecz János hazaérkezett Csehszlovákiából Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának meghívására de­cember 17. és 19. között lá­togatást tett Csehszlovákiá­ban. Berecz Jánost fogadta Cus- táv Husák, a CSKP KB fő­titkára, a CSSZK elnöke. Berecz János, valamint a kíséretében lévő Boros Sán­dor, a KB osztályvezető-he­lyettese pénteken hazaérke­zett Budapestre. A fogadás­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ondrej Durej, Csehszlovákia magyarorszá­gi nagykövete. A KNEB tárgyalta A Központi Népi Ellen- földterületek magánjellegű őrzési Bizottság pénteken hasznosításáról készült vizs- ülést tartott. A testület meg- gálati jelentést, s úgy dön- vdtatta és elfogadta a nagy- tött, hogy azt a kormány, üzemileg nem művelhető elé terjeszti. Katonai tevékenység naptári tervének átadása A Külügyminisztérium de­cember 15-dg diplomáciai úton átadta az európai 'biz­tonsági és együttműködési folyamatban részt vevő mind a 34 érintett államnak a Magyar Népköztársaság te­rületén 1987-re tervezett be­jelentés-köteles katonai te­vékenység naptári tervét. Az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő országok képvi­selői ez év szeptember 19­én, a stockholmi értekezlet eredményeként dokumen­tumot fogadtak el a biza­lom és biztonság erősítésé­ről az európai kontinensen. A dokumentum többek kö­zött kötelező érvényű, kato­nai jellegű bizalomerősítő in­tézkedésként előírta azt, hogy a 35 érintett ország minden év végén kicseréli egymás között a/ következő évre tervezett bejelentés­köteles katonai tevékenység naptári tervét. ELFOGADTÁK A JÖVŐ ÉVI TERV- ÉS KÖLTSÉGVETÉSI JAVASLATOT Ülésezett Heves Megye Tanácsa Döntés személyi kérdésekben Legfontosabb napirendi pontként olyan témakört tár­gyalt a megyei tanácsi testület, amely az elkövetkező évben gazdálkodásunk, tulajdonképpen életünk alap­ját jelenti. A jövő esztendei terv és költségvetési ja­vaslatot, ezt követően pedig az egészségügyi és szoci­álpolitikai bizottság beszámolóját vitatták meg szűkebb hazánk honatyái. A tanácskozáson egyúttal személyi kérdésekben is A megyei tanács ülésén, — amelyet Schmidt Rezső elnök vezetett — a testület először jóváhagyta az el­múlt tanácskozás óta el­végzett munkáról szóló je­lentést. Ezután az 1987. évi terv és költségvetési javas­latot terjesztették elő, ennek dokumentumát előzőleg már elküldték a megyei tanácstagoknak. Az írásos anyaghoz először Kántor Imre, a megyei tanács vb. pénzügyi osztályának vezető­je fűzött szóbeli kiegészítést. Ebben hangsúlyozta, hogy az idei esztendőben az állami költségvetés hiáhya bizony meghaladja a tervezettet, ezért a következő évre — az eredeti elképzelésekhez képest — alacsonyabb szin­tű lesz az előirányzat. A to­vábbiakban Molnár Miklós- né, a tervosztály vezetője tartott rövid tájékoztatót. Külön kiemelte, hogy a VII. ötéves tervbe illeszkedő éves terv elkészítésénél minde­nekelőtt azt vették figye­lembe, hogy a fő társada­lompolitikai célok ne vál­tozzanak. Így a tervidőszak elképzeléseinek megfelelően történik a lakásépítés, a középfokú oktatás és az ivóvízellátás elképzeléseinek jövő évbeli megvalósítása. A mérséklődés elsősorban a megyei tajiács saját beruhá­zásait érinti majd. Takarékosság, ésszerűsítés, a szerényebb, gazdaságosabb megoldások szorgalmazása — ez kell, hogy legyen a kulcsgondolat 1987-ben. Szólt arról is, hogy a lákásellátás javítása érdekében meg kí­vánják gyorsítani a mű­szaki előkészítést. A szóbeli kiegészítéseket vita követte. Ebben többek döntés született. között szó esett arról is, "hogy az önálló tanácsi gaz­dálkodásban gondot okoz jó néhány Helyen, hogy kiesé­sek mutatkoznak az úgyne­vezett szabályozott bevéte­lek miatt. Javaslat is • el­hangzott, hogy a pénzügyi szakterület jobban segítse az eligazodásban a helyi ta­nácsokat, akár részletező, magyarázó dokumentumok segítségével is. A hozzászólások és az arra adott válaszok után, a me­gye parlamentje egyhangú­lag elfogadta az 1987. évi terv- és költségvetési javas­latot. Ezután a megyei tanács egészségügyi és szociálpoli­tikai bizottságának beszá­molóját. hallgatták, tárgyal­ták meg és fogadták el a résztvevők. A tanácskozás befejező részében a testület tagjai tudomásul vették a jövő évi munkatervjavaslatot. Ugyan­csak jóváhagyták a megyei népi ellenőrzési bizottság kö­vetkező esztendei tervét. Vé­gül, személyi kérdésekben határozott a tanács. A me­gyei NEB társadalmi elnök­helyettesi tisztéről lemondott dr. Puskás Sándort — érde­mei elismerése .mellett — tisztsége alól a tanács fel­mentette. Helyére Somodi Lajost, az Agroker igazgató­ját választotta meg. A vég­rehajtó bizottság javaslata alapján a testület Kovács Jánost egyhangúlag kine­vezte 1987. január 1-jei ha­tállyal a megyei tanács vb. ifjúsági és sportosztálya ve­zetőjének. Befejezésül a tanácstagok egyhangúlag szavaztak arról, hogy a jövő év első napjától létrejöjjön a Heves Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda.

Next

/
Thumbnails
Contents