Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-13 / 293. szám

8

NÉPÚJSÁG, 1986. december 13., szombat

Fiatalos lendület, kilencvenen túl is...

Mindig hittem, tudtam — az utóbbi időben szerencsére tapasztaltam is —. hogy a legkiválóbb, a legnagyszerűbb személyiségek a legközvetlenebbek, a legszerényebbek. a legmegnyerőb- bek.

A több mint kilencvenesz- tendős Ruzicskay Györgyről is ezt írták az emberi szellem kiemelkedő alakjai. Andre Salmon így fogalmazott: „Ez a művész századunk egyik legjobbja."

André Malraux sem fukarkodott az elismeréssel: „Énrám rendkívül hat az ön formanyelve, tehát az egyedül fontos dolog, amely egv rajzot alkot, ön ebben a formanyelvben és annak értékében oly összhangot fejezett ki az ábrázolás és a valóságontúliban, amelyet én csodálok, és amiért önnek szerencsekívánataima-t fejezem ki.”

Pogány ö. Gábor műtörténész. a Nemzeti Galéria nyugalmazott főigazgatója hasonló húrokat penget:

„Megint csak meggyőződtem arról, hogy munkásságod századunk képzőművészetének egyik leggazdagabb, legsokoldalúbb együttese, melyben az elmúlt fél évszázad nagy hatású szellemi áramlatainak vizuális megfelelőjét találja meg a kutató elme."

Dicséret, főhajtás mindenünnen. méghozzá felső fokon.

Sokfelé megfordult a világban. Ezer szállal kötődik nemcsak a szülőhelyhez, hanem Budapesthez és Párizshoz is. Bárhol fordult meg, állított ki, folyvást sikert aratott, megszerezve a legrangosabb kitüntetéseket.

Nemes egyszerűsége épp ezért lefegyverző.

A hosszúra nyúlt ősz derekán jártam a Körös holt ága mellé búvó Erzsébet-li- getben, ottani al'kotóházában, hogy megismerjem, hogy egri bemutatkozásra invitáljam.

Szándékainkat. elképzeléseinket rögvest megértette, s bevezetett közszemlére tett, illetve rejtett .kincsesházába, érzékeltetni kívánván a .'káprázatos választékot.

ötvenközelben már nem könnyen bűvöl el semmi, ez a varázslatos anyag azonban megbabonázott. Lebilincselt egy ritka rajzkészségű, szuverén egyéniség, aki tökéletesen elsajátította a szakma. a hivatás fortélyait, akire nem divathóbortként hatottak a század húszas, harmincas éveinek irányzatai, aki egyiknek sem hódolt be. mégis néhány ellesett motívummal árnyaltabbá tette kifejező eszközeinek arzenálját.

Mindig hű maradt 'önmagához. Belső rezdüléseit figyelte. s ezek indíttatására cselekedett, ez a titka annak. hogy mindmáig újabb értékekkel lepi meg a világot.

Nem kedveli a szakmai zsargont. A legbonyolultabb összefüggésekről is világosan, közérthetően szól.

Vezet a házban, én egyik ámulatból a másikba esem. Mindez nem zavarja. Krőzus- ként szórja kincseit, megajándékozva vendégeit soha nem feledhető élmények regimentjével.

Azóta többször beszélgettünk. s másokkal együtt remélem. hogy ott lesz galériánk legújabb, holnapi tárlatának megnyitóján, amelynek ő lesz az igazi főszereplője.

Kilencvenen túli. fiatalos lendületével. ..

s Pécsi István

Az MMK és a Hevesi Szemle Galériájában

December 15-én nyíló kiállítás programja

A Megyei Művelődési Központ, a megyei tanács művelődési osztálya és a Hevesi Szemle Galériájának szervezés seben december 15-én, délután 3 órakor nyílik meg — az intézménynek otthont adó oktatási igazgatóságon — Ruzicskay György festőművész. Rénes György üvegtervező iparművész és Perl Márton fotóriporter fotókiállítása.

Köszöntőt mond: dr. Kovács János, a művelődési osztály vezetője. Ezután a Dúdoló együttes ad műsort. Ezt követően a művészek vezetnek tárlatot majd a hagyományokhoz híven egy neves színművész mutatkozik be: a

Kossuth-díjas Szabó Sándorral Pécsi István, a folyóirat felelős szerkesztője beszélget.

Cyrano, Égi

T

öbbször kerestem telefonon, de soha nem sikerült elérnem. A válaszok mindig ugyanazok voltak: filmezik, a tévében van. játszik. Már-már lemondtam az egészről, aztán mégis összejött a dolog. Megbeszéltük a találkozót, s én a rögzített időpontban csöngettem nála. Házikabátban nyitott ajtót, értetlenül nézett ránk. Egy kis magyarázkodás után kiderült, elfelejtette az interjút. Bár, szerinte magam is ludas voltam, hiszen ismét fel kellett volna hívnom. Rövid töprengés, s megállapodunk:

(Fotó:

Berta László)

egy óra múlva ott vagyok.

Egy közeli presszóba ültem be. Gondolkodtam, mit is tudok róla. Talán azt, amit mindenki. Hogy itthon remek karriert futott be, hogy sokáig a nők bálványa volt. hogy Cyranó szerepében utánozhatatlant produkált. Aztán, hogy elment az országból, s később újra visszatért. S a közönség, a szakma megint a szívébe zárta. Vagy talán el sem felejtette ... ? Igen. Szabó Sándor nevének hallatán két

szó jut azonnal a?, eszünkbe: Cyrano és Amerika. Érthető. hogy beszélgetésünknek is ez utóbbi szabott irányt.

Utalok arra, hogy irigylem azért a bátorságáért, karakterének azért a határozottságáért. amellyel az USA-ban is felalálta magát, amellyel ott is boldogult. Szerencsés alkat, aki a semmiből inauiva küzdi fel magát a csúcsra úgy. hogy közben egy pillanatig sem téveszti szem elöl a nagy célt.

Hatalmasat nevet, szinte zeng a ház. Ahogy mesél, egész lényéből erő, energia, fiatalos lendület sugárzik.

— Tudja, erre van egy viccem. Egy cirkusz hirdet egy artistaállást. Jön is egy jelentkező. Na. felküldik a trapézra. A pali dobja magát innen oda. onnan ide, repdes. Lemászik, mondják neki. uram. ez csodálatos, le van szerződtetve, esténként kap ezer dollárt. A fickó nemet int. Jó, akkor kétezret. De erre is csak a fejét rázza. Legyen háromezer ... Ekkor sem vállalja De hát miért nem. uram?

Azért — felelj —. mert ezt én többet az életben nem tudom megcsinálni. Nos, erről van szó nálam is...

Nem firtatom, hogyan került el a hazától. Többször megírták már. Tény viszont, hogy 40 évesen, alig egy táskával, családostól vágott neki a kalandnak.

— Igen. nem voltam fiatal. Ahhoz a döntéshez olyan körülmények, olyan lelki szituáció kellett. Csak így bírtam el az erőfeszítéseket. Másodszor nem vágnék bele. Mert már jönnének a félelemérzetek. Kemény helyzet volt. Nyelvtudás nélkül ... A család jött. de még a fogkefe is itt maradt Irdatlan nehéz volt az angol elsajátítása, de ugyanígy az életkörülmények megteremtése is. Amikor a feleségem dolgozott, én tanultam, aztán meg fordítva. Sok mindent végigcsináltam. a mixerkedéstől az asztalosságig bezárólag. A két gyerek intézetben nevelkedett. Később ők is megteremtették a saját otthonukat. Nemrégiben voltunk kint náluk

A szarvasi otthonban