Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-13 / 293. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. december 13., szombat 7 NAGYOBB ESÉLYT A TOVÁBBTANULÁSHOZ A tehetségesek és a többiek Tapasztalatok Gyöngyösorosziból Már az iskola első osztályaiban kiderül, kik azok a gyerekek, akik eszesebbek, ügyesebbek, érdeklődőbbek a többieknél. Kiviláglik azonban az is, kikkel kell többet foglalkozni ahhoz, hogy utolérjék társaikat. Milyen esélyük van a tehetséges gyermekeknek arra, hogy kibontakoztassák képességeiket, hogy továbbtanulhassanak? S milyen módszerekkel segítik a pedagógusok azokat, akik kissé elmaradtak a tanulásban, hogy fölzárkózzanak a többiekhez? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ Gyöngyös- orosziban, a kis községi általános iskolában. ★ — Eléggé szűkösen vagyunk — kalauzol az intézményben Szarvas Gáborné igazgatóhelyettes. — Jelenleg hét tantermünk van és két szükségtermünk. De amint látják, már bővül az iskola. Három és fél millió forintot szánt rá a községi tanács, hogy jövő év augusztus 20-ra kész legyen a négy tanterem, a három szertár és az irattár. Az új tanevet tehát már ilyen körülmények között kezdjük, és lehetőségünk nyílik két napközis csoport megalakítására is. A gyöngyösoroszi általános iskolába 209 tanuló jár. A 13 pedagógus közül — a gyesen lévők távollétében — három képesítés nélküli tanít. — A meglévő feltételek mellett hogyan tudják megAdám Jánosnc: sok a lemaradó gyerek is, akiket külön foglalkozások során igyekszünk felzárkóztatni valósítani a tehetséggondozást? — Mindenekelőtt azt kell elmondanom hogy iskolánkból valamennyi gyerek továbbtanul. Az elmúlt tanév tanúsága szerint 75 százalékuk szakmunkásképző intézetbe, a többiek szak- középiskolába jelentkeztek. Két év óta gimnáziumban nem tanult tovább senki Ám a mostani hetedikesek, nyolcadikosok közül már szövögetnek többen ilyen terveket. Mint mindenütt, itt is úgy van, hogy néhány gyerek egy-egy tantárgyból tűnik ki. E képességek továbbfejlesztésére igen jók a szakköri foglalkozások. Van orosz nyelv baráti körünk, honismereti szakkörünk. Jelenleg a község felszabadulás utáni éveit kutatjuk a gyerekekkel, régi dokumentumok, beszélgetések és a szakirodalom segítségével. Feldolgoztuk az úttörőcsapatunk' történetét. A gyerekek nagyon élvezik, van olyan tanuló, aki történelem szakos tanár, vagy történész szeretne lenni. — És hogyan foglalkoznak a gyengébb képességű iskolásokkal? — A megyei művelődési osztálytól kaptunk támogatást az úgynevezett felzárkóztatásra. Ciklusonként két órában a hetedik és nyolcadik osztályban magyarból és matematikából plusz órákat vezettünk be. A fakultáció megszervezésére még nincs lehetőségünk. Nemesik Éva rendszeresen sportol a Gyöngyösi Sport- egyesületben Az oroszórán is egyénre szabott oktatás folyik ★ A gyöngyösoroszi általános iskolában megvalósították az eltérő képességűek oktatását. Meglátogattuk — ilyen szemmel vizsgálva — az oroszórát. Ádám Jánosné szaktanár: — A gyerekek közti különbségek miatt más módszerrel nem is lenne eredményes a munkánk. Vannak olyanok, akik még csak olvasási, írási szinten vannak, a többieknek viszont már kitűnő a lexikális tudásuk. De nemcsak az órán, hanem a szakkörben is egyénre szabottan foglalkozom a tanulókkal. A gyengébbek is járnak ide, hogy külön is fog- lalkozhassam velük. A hatodikosok, hetedikesek közül többen, reméljük már nemsokára eljutnak a levelezési szintre. Beszélgettünk a gyerekekkel is. Nemesik Éva jeles tanuló, mindössze egy négyese volt. — A testnevelés, a történelem, az irodalom és az orosz a kedvenc tantárgyaim — mondja. — Harmadikos korom óta atlétikai edzésre járok Gyöngyösre. A 400-as és a 800-as síkfutás az erősségem, de a sport nem megy a tanulás rovására. Otthon is foglalkozom például a történelemmel, az Rudas Ildikó: Én leszek a királyasszony a mesejátékban (Fotó: Perl Márton) ilyen témájú könyveket, cikkeket mindig elolvasom, és beszámolok az órán belőle. — Mi szeretnél lenni. Éva? — Még nem döntöttem, de vagy testnevelő tanár, vagy stewardes. Szeretem ugyanis a nyelveket is. Ha elvégzem az általános iskolát Egerbe szeretnék menni gimnáziumba. Rudas Ildikó szinte majdnem minden tantárgyat felsorol kedvenceként. — Tanítónő szeretnék lenni, a gyöngyösi gimnáziumba jelentkezem majd. Otthon sok matematikai témájú könyvünk van, külön is foglalkozom ezzel a tantárgy - gyal. De járok énekkarba, a művelődési házba színjátszó szakkörbe. Most éppen a fenyőünnepélyre készülünk. A királylány bajusza című mesejátékban én játszom a királyasszonyt. ★ Ebben az évben az iskolákban kiemelt feladat a testnevelés. Bár tornatermük nincs, a művelődési ház nagytermében tartják meg az órákat. Kéthetenként két- két órában testnevelési szakkört tartanak, a tömegsportra a felső tagozatban négy, az alsóban két órát szánnak. A foglalkozásokat, arany- és ezüstjelvényes sportolók vezetik. Az igazgatóhelyettes még megjegyzi: — A szakkörök számát még növeli a művelődési házban működő több foglalkozás. A színjátszó mellett működik bábszakkör, háztartási és néptánc is. Nagy segítségünkre van a községi könyvtár, gyakran tartunk itt irodalomórákat, tanulóink többsége tagja is a könyvtárnak. Több tehetséges gyerekünk van, aki a versmondásban tűnik ki, ők mindig szerepelnek a községi társadalmi ünnepségeken. S bár százszázalékos a továbbtanulás, a jövőben szeretnék elérni, hogy többen jel étkezzenek gimnáziumba. Mikes Márta VISSZA A SZÜLŐFÖLDRE Egy ötéves kislány elindul... Pódiumsorozat kezdődik Egerből indultak címmel a Megyei Művelődési Központban. A városból más vidékekre került színészek mutatkoznak be itt a honi közönség előtt. Az első alkalommal Saárossy Kinga, a kecskeméti Katona József Színház tagja látogat szülőföldjére, hogy előadóestet tartson. A december 15-én hétfőn este fél 8-kor kezdődő műsorának címe : Meghitt és vidám találkozás. A művésznőt a fellépése előtti héten kértük, hogy mutatkozzon be röviden olvasóinak. idézze föl emlékeit. — Pályám szempontjából meghatározó a gyermekkorom és a diákéletem. Mivel ezeket Egerben töltöttem, hát a város döntő számomra — kezdi. — Először ötéves koromban jelentettem ki. hogy színésznő leszek. A család döbbenten kapta fel a fejét, mindenki azt gondolta: majd kinövi. Nem így lett. Később szinte törvényszerű volt, hogy a szín- művészeti főiskolára jelentkezzem, hiszen ez következett az addigiakból. Voltam zeneóvodás, részt vettem szavalóversenyeken és nyertem Kazánczy-díjáit is. Hogy első próbálkozásra felvettek — semmihez nem fogható ajándék. Köszönettel tartozom érte sok embernek: az 1-es számú énekzene tagozatos általános iskola és a Gárdonyi gimnázium tanárainak, valamint a megyei irodalmi színpad „nagy öregjeinek” és vezetőjének, Szívós Józsefnek. — Hogyan alakult szülőföldjétől távol élete, milyen állomásai voltak eddigi pályafutásának? — A főiskolán Szinetár Miklós osztályába jártam, az úgynevezett prózai szakon, de nagyon szeretem a zenés műfajokat is. Pályafutásomat szép veszprémi évekkel kezdtem, utána egy évadot Nyíregyházán folytattam és most Kecskeméten vagyok. Örömmel jöttem ide, szép a város és jól érzem magam a színházban is. Nem könnyű művészet ez. bár jó volt abba a sokféle bőrbe bújni, ami számomra szerencsére eddig megadatott. Talán legjobban a Kabaré című musical Sally- jét, Füst Milán Árvák című darabjának Máriáját és Molnár Ferenc Olympiáját szerettem. Most Kálmán Imre Marica grófnő című operettjében Lizát játszom. Csak sajnos a színész kiszolgáltatott. Arról nem is beszélve, hogy ez a hivatás a családi élettel szinte ösz- szeegyeztethetetlen. Nekünk férjemmel és hároméves kislányunkkal valahogy azért mindig sikerül. Mégis: az ember legalább abban fárad el, amit szeret . . . (kovács) Német ácsok Ceglédpusztán Nyugatnémet vándorácsok faluházat építenek Baranya megye egyik legkisebb településén. Ceglédpusztán. Egy ifjú hölgy és öt fiatalember Hamburg környékéről érkezett és egy öreg vadgesztenye-ligetben építik — teljes egészében fából — a tíz méter magas és 330 négyzetméter alapterületű kupolás építményt. Az NSZK-beli építőcéh szabályzata szerint munkabért nem fogadhatnak el, csak szállást és étkezést, esetleg némi zsebpénzt: a mesterlevelet három év és egy napi külföldi munka után fogják megkapni. Felvételünk az épülő ifaluházról készült (MTI-fotó: Kálmándi Ferenc felv.) Mindennapi nyelvünk Egy szóösszetételünk életútja mai nyelvhasználatunkban Hogy az élőnyelv közlésformáiban egy-egy szó, szó- összetétel egészen feltűnő módon jelentkezik sajátos és változatos szerepekben, arról a zöldfülű szóösszetételünk mai nyelvhasználatbeli életútja is tanúskodik. Igen változatos beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben találkozhatunk sajátos szólásszerü szerepvállalásával is. Hogy milyen tanulságokat vonhatunk le ebből a nyelvhasználati jelenségből és gyakorlatból, az sem közömbös azok számára, akik a kifejező és árnyalt fogalmazás mesterfogásait is igyekeznek megtanulni és felhasználni. Lássuk először: miről vallanak megfelelő példamondataink: „Nem tigris, vagy oroszlán szökött meg az állatkertből, csupán egy zöldfülű elsőéves katona siet az utcán” (Bettes István: Sehol egy palacsintabarát). — „Ha véget ér a szerelem, az élet múlik el, gotidoltam zöldfülűn" (Rózsa Endre: Ha valakit megszeret.). Azt sem tartjuk véletlennek, hogy a magyar nyelvre szinkronizált külföldi filmjátékok beszédhelyzeteiben és szöveg- részleteiben is egyre gyakrabban szerephez jut összetételünk: „Mit képzelsz, te. zöldfülű!" (Tekintetek és mosolyok c. angol film tévés adásában: 1986. nov. 7.). — „No, te, zöldfülű, kis kezdő!” (Pici Taylor, c. ausztrál film televíziós adásában: 1986. nov. 16.). A Telesport híreinek nyelvi szövetében hangzott el ez a szövegrész- let: „A válogatottban újoncnak, zöldfülűnek számít" (1986. nov. 9.). A megidézett példáink megfelelő alapot nyújtanak arra, hogy értelmezni legyünk képesek az összetétel használati értékének árnyalatait is, s ennek alapján meghatározhatjuk rokon értelmű jelentésváltozatainak körét, illetőleg azt, hogy miért illik rá ez a minősítés: a bizalmas beszédhelyzet, s a tréfálkozó, g'Jnyo- roskodó szándék kifejezésére alkalmas nyelvi forma Éppen ebben a szerepkörében jól illeszkedik bele ebbe a rokon értelmű kifejezéssorba : éretlen, tapasztalatlan, gyakorlatlan, újonc, nagyon fiatal, meggondolatlan, buta kölyök, ügyetlen, szeleburdi, ostoba fickó, suhanc stb. Valóban, csak a megfelelő beszédhelyzet alapján tudjuk megállapítani, hogy melyik fogalmi és használati értékárnyalat alkalmas a zöldfülű nyelvi forma szólásszerű szerepének kifejezésére. Ugyanakkor ebben az összefüggésben kell arról is szólnunk, hogy a zöldfülű egyre gyakoribb jelentkezése nyomán, a felsorakoztatott rokon értelmű szók nem jutnak mai nyelv- használatunkban megfelelő kifejező, közlő szerepükhöz A zöld előtagja összetételünknek elsődlegesen hordozza azt a jelentéstöbbletet, amiről ezek a nyelvi formák bizonykodnak; zöld eszű, zöld fejű, ne beszél) zöldeket, ez csak zöld mese. zöld ifjúság stb. Nagyapáink, apáink nyelv- használatában inkább a zöldhasú összetétel játszotta el azt a szerepet, amit ma a zöldfülű. A régi pataki diákok a még éretlen, tapasztalatlan mendurokat csak így minősítették; no, te zöldhasú pupák. Mai nyelv- használatunk már nem él vele, ennek a szerepét is a zöldfülű összetétel vette át. Dr. Bakos József
