Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-02 / 283. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. december 2., kedd 3. LAPUNK NAPIRENDJÉN: SÍ vendéglátás Idestova hat esztendeje, hogy a nehezbiilő gazdasági körülmények okozta vendéglátói árrobbanás következtében gyökeresen megváltozott a viszony a fogyasztók: az éttermek, a büfék, a cukrászdák látogatói és az ellátók között. Hosszú idő telt el azóta. A vendégek kezdeti „kivonulása” után lassan-lassan normalizálódik a helyzet. A szakítás persze nem lehetett végleges, de új utakat kellett és kell folyamatosan kikísérletezni annak érdekében, hogy mind többen keressék föl ismét az üzleteket, s megelégedetten fizessenek. Érthető, hogy a téma olvasóink közül is sokakat érdekel. Üreredmények a Földön Vega után flpex Az űrkutató csoport nagyfrekvenciás laborja. A mindennapok során sajnos nemritkán találkozni az éttermekben, presszókban a vendégek megkárosításával. Több olvasónk az iránt érdeklődött, hogy milyen gyakorisággal végeznek ellenőrzéseket a vendéglátásban. Tóth Péter kereskedelmi felügyelő : — Elöljáróban el kell mondanom, hogy a vendéglátóipari tevékenységet, amely az ételek és italok előállítását, értékesítését és a szolgáltatások nyújtását egyaránt jelenti, a kereskedelmi felügyelőségen kívül a Köjál, más szakhatóságok, a Kermi és egyéb minőségellenőrző intézetek, a helyi tanácsok, valamint a szakszervezeti és tanácsi társadalmi ellenőrök egyaránt vizsgálják. A kereskedelmi felügyelőség ebben az évben mintegy 800 vizsgálatot végzett, ebből közel 300-at vendéglátóipari egységekben. Ezen egységek 17 százaléka a magánkereskedelembe, a többi pedig az állami és szövetkezeti szektorba tartozik. Az ellenőrzési tapasztalataink szerint a próbavásárlások során elkövetett, úgynevezett közvetlen fogyasztói megkárosítások száma és aránya (árdrágítás, hamis mérés vagy számolás) növekedett. A bizonylati fegyelem az állami és szövetkezeti szektor szoros elszámolású egységeiben összességében megfelelően érvényesült. A szerződéses rendszerben és a magánszektorban további javulást tapasztaltunk. Az árfeltüntetés esetenként azonban nem megfelelő, pl. a kistelepülések egységeiben. Kulturáltabbá vált a környezet, tisztábbak az egységek, és úgy tapasztaljuk javult a kiszolgálás színvonala. A minőségvizsgáló intézetek által megállapított kifogások a korábbi évekhez hasonló szinten alakultak. Főleg a kávé, a fagylalt és a bor esetében fordult elő a szabványnak nem megfelelő termék forgalmazása. Többen arra is - kíváncsiak, milyen következményei vannak a szabálytalanságoknak. Erre szintén Tóth Péter válaszolt: — A kereskedelmi felügyelőség ebben az évben a vendéglátóiparban feltárt szabálytalanságok kapcsán számos hatósági intézkedést hozott. Szabálysértési eljárás során 19 személyt figyelmeztetésben részesített, és 74 esetben pénzbírságot szabott ki. összesen 139 ezer 500 forint értékben. Négy esetben intézkedett árdrágítással elért tisztességtelen többletbevétel miatt. Volt rá példa, hogy a felügyelőség nyolcezer forintra bírságolt egy szerződéses egységvezetőt bordrágításért, egyben kötelezte közel ötvenezer forint illetéktelen többletbevételének megfizetésére. A kilenc óra előtti szeszesital-árusítás tilalmának ismételt megsértése miatt háromezer forint bírsággal sújtott egy másik szerződéses üzletvezetőt. Több egri olvasónkat érdekelte. hogy mikor nyit a megyeszékhelyen a Spaten söröző. Dr. Bakos Antal, az egri városi tanács elnökhelyettese: — A világhírű müncheni Spaten sörgyár népszerű sörének gyártásjogát eladta a bocsi sörgyárnak. A Spaten vendéglátójának megnyitására a Dobó téri Sörbár alkalmasnak bizonyult. A gyár kereskedelmi igazgatója kifejtette nekünk, hogy- menynyire szimpatikus neki a város, s ezen belül is a Dobó tér és környéke. A tipikusan bajor sörözőt idéző belső tervek elkészültek, s ezeket az illetékesek jóvá is hagyták. A müncheniek, a bőcsiek, s a Panoráma közös vállalkozásáról van szó. A Spaten adja a technológiát, némi anyagi segítséget, a bőcsiek az árut, a Panoráma pedig a berendezést és az^ üzemeltetést. A rendkívül igényes munkára most keres kivitelezőt a Panoráma. s úgy tűnik, hogy 1987 májusában megnyílik Egerben. a Dobó téren a Spaten söröző. A gyermek- és diákétkeztetés már jó ideje átkerült a vendéglátóipari vállalatokhoz. Természetes, hogy elsősorban a szülőket érdekli a kérdés: milyen norma szerint oldják meg az étkeztetést. s hogy ugyanazt kapja-e egy hatéves, mint egy nyolcadikos? Hegedűs László, a Felső-magyarországi Vendéglátóipari Vállalat Igazgatója: — Vállalatunk fő profilja a munkahelyi étkeztetés, ezen belül is a gyermek- és' diákellátás. Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban az óvodásoktól a főiskolai hallgatókig mintegy 13 ezer diák napi étkezését biztosítjuk konyháinkról. Az általános iskolások száma 8700. Jelen, leg az 1985, január 19-én megjelent pénzügyminisztériumi rendeletben meghatározott nyersanyagértékeken szolgáltatunk, ami konkrét tan az általános iskolásoknál azt jelenti, hogy a tízórait és uzsonnát 6,50 forintból, az ebédet 13 forint nyersanyagértékből kell kigazdálkodni. Ez a keretösz- szeg bizony nagyon szűkösnek bizonyul, ha a gyerekek élettani sajátosságainak megfelelő ételféleségeket akarjuk biztosítani. A teljes képhez hozzá tartozik, hogy a rendelet ugyancsak napi 13 forint ebédnyersanyag-érté- ket állapít meg a középiskolai. illetve a szakmunkás- tanulók részére is. A 6—14 éves korú gyermek tápanyag- szükséglete korcsoportonként eltérő, de megint más összetételő ellátást kell ugyanazon a nyersanyag- normán belül' biztosítani a középiskolások számára is. Fontos a gyümölcsök, főzelékek gyakori kínálata, a vitaminok és ásványi anyagok biztosítása, ugyanakkor az energia- és fehérjedús ételek tálalása. Tudatos szakmai munkával igyekszünk a korszerű táplálkozási feltételeket megteremteni. Sajnos, a napi munka során intézményesen nem megoldott a differenciált adagolás és kínálat összetevőinek biztosítása Ám. az is nyilvánvaló. hogy egy adott konyha szolgáltatása attól is függ. milyen az-alsó-, illetve feisőta- gozatos gyermekek aránya. Lapunk . fórumán ezúttal olvasói megjegyzéseknek is helyt adunk. Több olvasónk telefonált. hogy kifejtse, mennyire elégedettek az Egri 7-es Számú Általános Iskola konyhájával. A gyógyszertári központ, valamint a Ber- ze-Nagy János utcai gyógyszertár dolgozói egyértelműen dicsérték a kosztot. Nyugdíjasok is hordják a konyháról az ebédet, s ők is ízletesnek. elegendőnek találják. Elsősorban a sokat utazókat, a „vidék” vándorait érdekelte, vajon miért nincs a falvakban igazi vendéglátás, miért nem lehet a bisztrókban meleg ételt, a kisvendéglőkben választékot találni. Ficzere Sándor a Mészöv titkára a következő tényeket sorolta: — A vidéki vendéglátás színvonalának emelése az áfészek üzletpolitikai célkitűzései között kiemelten sze. repelnek. Nem könnyű feladat, hisz — csakhogy néhány problémát említsünk —, az úgynevezett a’la cart iránti igény igen minimális a községekben. Az ételforgalom 30 százalékát kérik csak előfizetésesek, így az eszközöket nem lehet kellőképpen kihasználni. Jellemzőek a magas költségek, s az alacsony árrésszint. Az elmúlt években kidolgozott intézkedési program alapján — éppen a föntebbiek miatt — fokozódó mértékben kápcso- lódnak az áfészes vendéglátók a munkahelyi, a gyermek- és diákétkeztetésbe, valamint az idős korúak ellátásába. — További jelentős előrelépést jelenthet megyénk kistelepüléseiben a vendéglátóhálózat rekonstrukciója. Ennek keretében már huszonhat egységet korszerűsítettünk. többek közt Egerszaló- kon. Egerszóláton, Szarvaskőben, Kerecsenden. Ludason. Tarnamérán és Domosz- lón. A program folytatódik. Az előrelépés további útját jelentheti, hogy bár csekélyebb mértékben, mint a városokban. a falvakban is megjelent a vállalkozói üzemeltetési forma. Mindez a fogyasztási kultúra emelését eredményezheti. Érdekeltség nélkül nincs teljesítmény — hangsúlyozzák mind többen manapság. Vajon kellőképpen megfizetik-e jelenleg a vendéglátóipari dojgozókat? A kérdésre Miskolczi László, a megyei * tanács kereskedelmi osztályának vezetője a következőkképpen felelt: — A megye vendéglátó-hálózatában pillanatnyilag 3400- an dolgoznak. Jövedelmükben számottevő különbségek vannak, képzettségüktől, munkakörüktől, az üzlet adottságaitól, eredményességétől és természetesen az egyéni teljesítménytől függően. A havi átlagos kereset 4450 forint. Általános gyakorlat, hegy a kollektív szerződések alapján a bérek meghatározott hányadát az úgynevezett jutalékot a forgalom nagyságához kötik. Az ételek és az üdítőitalok eladását általában magasabb jutalékkulcs- csal ösztönzik, mint a szeszes italokét. — A szerződéses és a jövedelmi érdekeltségi rendszerekben működő üzletekben a nagyobb önállósággal és a felelősséggel összhangban — természetesen — fokozottabb a dolgozók, különösen a vezető érdekeltsége. A felszolgálók kereseté egyébként 3000—4000 forint között változik, tehát kevesebb a többiekénél. Ennek egyik fontos oka az, hogy a korábbi jogszabályok ebben a munkakörben igen ala- cson bérhatárokat állapítottak meg. A föntebbiekhez szorosan kapcsolódik annak az olvasónknak kérdése, aki arról érdeklődött, vajon mi az oka a különböző munkahelyeken a dolgozók igen gyors cserélődésének? A feleletért az egyik legnagyobb vállalathoz, a Panoráma igazgatójához, Mécs Imréhez fordultunk. — Sajnos, a több ok közül az elsők közé kell sorolni azt, hogy meglehetősen alacsony a vendéglátásban dolgozók jövedelemé. Mi szinte dicsekedhetünk azzal, hogy az idén elérjük az évi 60 ezer forintos színvonalat. Ma már egyre kevésbé igaz az, hogy felszolgálóink többszöröséhez jutnak a papíron kimutatottnak, a jattal. Az emberek egyre inkább megnézik, mire adnak ki. Kevesebben járnak éttermekbe, és' az olcsóbb fogásokat keresik. Nem állunk egyedül azzal, hogy negyedik-ötödik esztendeje folyamatosan csökken üzleteinkben az eladott ételek mennyisége. — Nos* a kisfizetéssel szemben viszont a pincéreknek, szakácsoknak, egyáltalán az alkalmazottaknak télen, nyáron, karácsonykor, éjszaka egyaránt talpon kell lenniük, gyakran kedvezőtlen munkahelyi körülmények között. Ezt a nők bizony egyre kevésbé vállalják Hozzájárul még a gyakori cserélődéshez persze az is, hogy télen kevesebb kézre van szükségünk, mint mondjuk nyáron, és nemritkán az is, hogy a próbaidő alatt be nem válókat elküldjük . .. A rossz munkahelyi körülményekhez gyakran bizony rossz üzleti körülmények is tartoznak, és ezt már a fogyasztók is tapasztalják, rosszalják. A kérdés tehát így hangzik: milyen alapon állapítják meg az osztálykategóriákat, s vaion sikerül-e betartatni a nívót? A választ ismét Miskolczi László adja. — Az osztályba sorolási feltételekről belkereskedelmi minisztériumi rendelet intézkedik. Harmadik kategóriások például azok az üzletek, amelyek kínálatáról és árairól a vendégeket színvonalasan tájékoztatják, az ételeket és italokat jellegüknek megfelelően értékesítik, a mellékhelyiségek tisztasága, ellátottsága kifogástalan. A másodosztályú egységek mindezeken kívül még idegen nyelven írt ét- és itallapot is kell hogy rendszeresítsenek, az üzlet berendezésének egységesnek és igen jó állapotúnak kell lennie. Mindezek persze kiragadott jellemzők a sok egyéb feltétel közül. Ami a szint megtartását illeti: a felügyelőség vizsgálatai alapján megállapítható, több probléma adódik a kistelepüléseken, vagy az elöregedő épületekben üzemelő egységek tekintetében. Ha a romlást tapasztaljuk. a felügyelőség kötelezi az illetékest a szükséges intézkedések megtételére Jövő év áprilisában lesz húszesztendős az Interkozmosz a szocialista országok űrkutatási együttműködése. Visszatekintve a múltra, kétséget kizáróan állítható: az Interkozmosz sokat tett a világűr meghódításáért. Egyúttal segítette a tagországok technikai, technológiai fejlődését, hiszen a kozmikus technika, az űrkísérletek tapasztalatait valamennyi résztvevő jói hasznosíthatja itt a Földön. A mi ’szempontunkból különösen előnyösnek mondható az együttműködés. Az Interkozmosz kitágította a magyar szakemberek lehetőségét, teret adott egy egészen újfajta fejlesztésnek, kutatásnak. A mérnökök elsődlegesen szellemi munkájukat adják a programok eredményes megvalósulásához. Már több szputnyikon, 'űrhajón, geofizikai rakétán vizsgáztak kitűnőre a magyar űrkutatási műszerek és szakemberek. Eddigi munkáik feladataik csúcsa azonban a Vega-program volt. Úgy is fogalmazhatnánk, húszesztendős tapasztalat összegződött a Vénusz bolygó és a Halley- üstökös vizsgálatára indított szondákban. (A szonda neve egyébként orosz elnevezésének kezdő szótagjaiból született.) Bár ez nem kimondottan az Interkoz- moszon . belül valósult meg. hiszen a szocialista országokon kívül részt vettek benne francia, amerikai és osztrák szakértők is. Ma mór tudjuk: sikeres volt a nagyszabású vállalkozás, noha az információk, az adatok feldolgozása jövő év elején fejeződik be. Számos magyar kutató-fejlesztő szakember és intézet kapott feladatot a programban. A Budapesti Műszaki Egyetem űrkutató csoportja rendkívül büszke arra, hogy az általuk kifejlesztett és elkészített műszerek, adatgyűjtő és tápegységek hiba nélkül, működtek a program befejez- téig. Már új feladatokat kell megoldani az űrkutató csoportnak, de a beszélgetések során minduntalan visszatérnek a Vega-programra. Nem mintha a jelenlegi munkájuk kiseb értékű volna, csakhát a Vénusz bolygóra és a Halley üstökösre irányuló kutatás az eddigi legnagyobb próbatétel volt számukra. Az ott szerzett tapasztalatokat már ma hasznosítani tudják. Mindjárt az első önálló magyar kísérletnél, a SAS-nál. Ez voltaképpen egy jelelemző és mintavevő berendezés (angol nevének kezdőbetűiből született a SAS szó),, amely azt vizsgálja, hogy a légtérbe kijutó, és onnan visszatérő alacsony frekvenciájú rádióhullámok miként változnak és módosulnak a különböző légköri tartományokban. A SAS-tól a Föld körüli térség jobb megismerését remélik a kutatók, a tapasztalatokat a későbbiekben egyrészt a távközlésben, másrészt a polgári repülésben tudják majd hasznosítani. A SAS és az űrkutató csoport új fedélzeti adatgyűjtő rendszere, az ODCS az Aktív és az Apex nevű műholdakon vizsgáznak majd. Az ODCS érdekessége. hogy bármelyik műholdra telepíthető, s egy idejűleg akár tíz kísérlet is rákapcsolható. Sőt. a kötelező előírások betartása mellett, a tagországokból tehát a Földről átprogramozható a rendszer, és új szoftver indítható az adatgyűjtőn. A SAS-nál és az ODCS- nél alapvető követelmény az úgynevezett gyors adatátvitel. A földi vevőberendezésnek egy másodperc alatt az eddigi adatok tízszeresét kell továbbítania a feldolgozást végző számítógéphez. Egészen leegyszerűsítve a dolgokat ez annyi, mintha másodpercenként százezer igen-nem válasz hangzana el. Bár a vevőberendezés még nem készült el Csehszlovákia máris érdeklődik utána. Miután az Interkozmosz tagállamai egyeztetett munkamegosztás alapján végzik kísérleteiket, a magyar szakemberek iól hasznosíthatnák az északi szomszédainknál készülő — más frekvencián, más sebességgel dolgozó — vevőberendezést. így tehát a kölcsönös érdekek és előnyök szem előtt tartásával valószínűleg megállapodás születik a berendezések cseréjéről. És most ismét egy újdonságról. Az első magyar rádióméterről. Ez a mikrohullámú vevő repülőgépre vagy műholdra telepítve alkalmas a talaj nedvességtartalmának vizsgálatára. Az adatok birtokában pontos víztérkép készülhet, optimalizálható az öntözés Vagyis, védekezhetünk az aszály ellen. Meghatározható vele a vízkészlet nagysága, csatornák, töltések, tározók hibái. Ezt a módszert, a távérzékelést széles körben még külföldön sem igen alkalmazták mostanáig. A magyar szakemberek munkáját nehezíti, hogy az adatfeldolgozásra alkalmas, a vibrációs és a mechanikai rezgésekkel szemben védett fedélzeti komputer embargós cikk. így áthidaló megoldást kell kidolgoznia az űrkutató csoportnak. Feladatuk tehát igazán izgalmasnak mondható. A végeredményről majd beszámolunk. Az bizonyos, „nem dobják be a törülközőt”, kapcsolatot teremtettek egy Moszkvában székelő intézettel, amely 15 esztendeje foglalkozik mikrohullámú távérzékeléssel. Az űrkutató csoport azt tervezi, hogy tőlük vásárolnák meg a feldolgozó program- csomagot, a szoftvert, amely elősegítené egy komplett rendszer létrejöttét. A műegyetemi szakemberek elképzelését az. OMFB, az Országos Műszaki-Fejlesztési Bizottság is támogatja. A szovjet árajánlatot október végére várják Budapesten. Az eddigiekhez kiegészítésül el kell még mondani, hogy valamennyi repülőgép, illetve a műhold fedélzeti tápegységét, amely állandó feszültséget biztosít a berendezések működéséhez, szintén az űrkutató csoportban készítik el. Mint a Ve- ga-programban, most is többszörös biztonságra törekednek; ugyanúgy figyelemmel kell lenniük arra. hogy az űrben speciális, a földi körülményektől eltérő környezetben kell majcí a berendezéseknek ..élni” és működni. fj t
