Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-02 / 283. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1986. december 2., kedd Mozgatható színpad és nézőtér A Pécsi Kamaraszínház technikai újdonságai A régi és az újjáépített pécsi színház Néhány nappal a centenáriumát ünneplő, újjáépített Szegedi Nemzeti Színház megnyitása után Pécsett is megnyitottak egy színházat: amelyre — bár fiatalabb és kevésbé patinás, mint a Tisza-parti épület — technikai-művészeti újdonságai miatt érdemes figyelni. Meg azért is, mert amíg a csaknem kilencvenéves Pécsi Nemzeti Színházat felújítják, addig ebben az új kamaraszínházban kell játszania az ország egyik legnagyobb vidéki társulatának. A nagyszínház és a kamaraszínház egymás mellett áll a pécsi Kossuth Lajos utcában: a rekonstrukció a kettőt közösen működő épületegyüttesként fogja föl, és össze is kötötte egy úgynevezett nyaktaggal, amely a közönségszolgálatot is magában foglalja. A kamaraszínház épületében korábban étterem, képtár, irodák működtek, a hatvanas évek elejétől kezdve a színház társulata játszott az étteremből átalakított nézőtér előtt. A rekonstrukció 1981-ben kezdődött (a KÖZTI tervei szerint, a munkálatok végösszege 265 millió forint). A főfalak kivételével mindent lebontottak és újraépítettek, és viszonylag kis helyen összkomfortos színházépületet alakítottak ki. A földszinten kapott helyet a nagyterem és a kamaraterem, a stúdióelőadások színhelye, az utcai frontról nyílik a valaha volt és most újra működő Cor- so Kávéház, Az alagsorban van a színészklub, és egy nagyméretű próbaterem, amely játszásra is alkalmas. Az első emeleten műhelyek, a másodikon irodák, a harmadikon a Pécsi Balett próbaterme a kondicionálóterme található. A padlástér a technikai berendezéseké. Három, szükség esetén négy játszóhely alakítható ki. s ha hozzáadjuk, hogy a kávéházban irodalmi esteket, művész—közönség találkozókat tartanak, igazi színházi nagyüzemről beszélhetünk. Ez változatos műsort tesz lehetővé, akárcsak a nagyterem újszerű technikai elrendezése, amely a színházi szakma számára igazi érdekességet jelent. Hazánkban ugyanis első ízben épült olyan színházi tér, amelyben a színpad és a nézőtér egymáshoz való viszonya változtatható. A mozgatható nézőtéri és színpadi kulisszák, a mobil székrendszer segítségével felállítható a hagyományos dobozszínház — zenekari árokkal vagy anélkül — éppen úgy, mint az amfiteátrum vagy az úgynevezett keretes elrendezés: összesen nyolcféle variáció. Mindehhez természetesen a mennyezetet behálózó húzó- és világítórendszer is alkalmazkodik. A nézőtér befogadóképessége a színpad felállásától függően 217 személytől 334- ig változik Október elején Shakespeare Lear király című drámájával nyitott a kamaraszínház. ugyancsak a nagyteremben került színre Ábrahám Pál operettje, a Hawaii rózsája. Itt láthatjuk majd Hernádi Gyula A szent kór című drámáját és Mozart: Figaro házasságát. A hagyományos opera- repertoár különben- a zenekari árok kis mérete miatt nem játszható, ezért több kamaraoperát mutatnak be a pécsiek a kisebb színpadokon. És a balett is alkalmazkodik .ehhez: az idei szezonban két bemutatót tart a társulat, az egyiket a prágai Pavel' Smok, a másikat Tóth Sándor koreográfiájával. Néhány érdekesség még az .évad programjából: Schwajda György: Mari, Vitrac: Victor, avagy a gyermek rémuralma, Mamet: Amerikai bölény, Ros- csin: Ikrek — ez utóbbi Galina Volcsek, a moszkvai Szovremenyik Színház rendezőjének vendégszereplésével. A nagyszínházban közben folyik a munka — egyelőre bontanak. Teljes építészeti, gépészeti felújításra kerül majd sor, korszerűsítik az elektromos hálózatot a hang- és világítástechnikát. A neoklasszicista épület külsőre változatlan marad, mert városképi szempontból védett, és a belső átalakítások sem- érintik alapvetően a színház szerkezetét. Természetesen ma már nem pontosan olyan az épület, mint a megnyitáskor volt. 1890-ben hirdette meg a pécsi városi tanács a tervpályázatot, az építésre versenytárgyalást írt ki. majd a színház helyét a Király utca — ma Kossuth Lajos utca—Széchenyi tér felé eső első harmadában jelölte ki. A pályázatra, amelynek feltételei között szerepelt, hogy csak magyar építészek vehetnek rajta részt, hét terv érkezett be. köztük Lechner Ödöné. Az első díjat és a rnegbizást Steinhardt Antal és Lang Adolf kapta. A munkák 1893. június 3-án 'kezdődtek, 1895. október 5- én, már ünnepélyes nyitásra került sor. Az épület a századvég jellegzetes színházépítészeti stílusát mutatja. kupolákkal, oszlopokkal, dúsan díszített homlokzattal. Hátsó traktusa a két emelettel mélyebben húzódó Perczel utcára néz, ezt a szintkülönbséget a tervezek jól kihasználták- A nézőtér ekkor 1150 személyes volt. Később a korszerűsítések átépítések csökkentették a nézőteret, a jelenlegi rekonstrukció előtt 608 szék volt összesen. Valamelyest most is kevesebb lesz a székek száma, elsősorban a kakasülő átrendezése miatt, ahonnan jobban lehet majd látni. Kényelmesebbek, tágasabbak lesznek a nézőteret kiszolgáló helyiségek is. Mivel az irodák az új színházba költöztek, a régiben számos öltöző, műhely létesítésére lesz lehetőség, hiszen ezeket a gondokat a 20—25 évenként menetrendszerűen -bekövetkező toldozgatások, bővítések nem tudták megszüntetni. A nagyszínház átépítésének tervezett befejezési ideje 1991.. költsége 400 millió forint. A centenáriumra már írják a Pécsi Nemzeti Színház történetét. G. T. jelenet a Lear királyból (Kálmándy Ferenc felvétele — KS) Markírozunk Z senge ifjúságomban irigyeltem a színházi bonvivánokat, mert ők a második felvonás nagy- jelenetében megcsókolhatták az isteni nőt. Vehemenczey Adélt, aki a primadonna szerepkörét töltötte be az általam oly sűrűn, s kizárólag az ő kedvéért látogatott színházban. Irigységem akkor kezdett lanyhuló tendenciát mutatni, amikor megtudtam, hogy I a színpadi csók nem igazi. Csupán markírozzák. Vagyis úgy tesznek, mintha ... A markírozás egyébként azóta lelépett azokról a bizonyos világot jelentő deszkákról. Megjelent az aszfalton, a parketten, s mindenütt. ahol - élünk, mozgunk. Tessék csak figyelni. A napokban egy külföldről érkezett, de magyar származású emberrel társalogtam. aki szinte ájultan beszélt arról, hogy Magyarországon mennyien beszélik az angol nyelvet. „Szinte azt hiszem — áradozott —, hogy önöknek az angol a második anyanyelvűk." „Honnan veszi ezt a marhaságot'.’" — kérdeztem tőle nemes egyszerűséggel, mire vendégem kibökte, Budapesten is töltött néhány napot, más városokban is jól körülnézett már, s meglepetéssel tapasztalta, hogy milyen sok nálunk az angol szöveg a cégtáblákon. De az említett nézetet erősítette benne az is, hogy ifjoncaink nagy része angol feliratú trikóban, dzsekiben díszeleg. Aztán kérésemre egy ilyen angol trikóst leszólított, hogy szpikel-e englisül. vagyis beszéli-e a szigetország nyelvét. mire ifjú barátunk el- tátotta a száját, majd nem éppen egy angol lord modorában válaszul egy kérdést tett fel. ami úgy szólt, hogy: „He?" Hát igen kérem. Ez a sok angol, cégtábla és egyéb felirat is a markirozásnak egy formája. Azt próbáljuk mutatni. mintha itt minden második hazánkfia eredetiben olvasná Shakespeare-t. Vagyis úgy teszünk, mintha ... De még ha csak a nyelvtudást markíroznánk. A minap egy hivatalban volt dolgom. A kopogtatás után azonnal beléptem, s azt láttam, hogy emberem nagy igyekezettel próbálja a pocakjával benyomni íróasztalának fiókját, miközben kezével zavartan matat toll után az asztalon. A rusnya fiók azonban valahol elakadt, mint a szónok ajkán a szó, amikor összekeveredik a kezében a papír. Alkalmam volt tehát észrevenni a fiókban egy könyvet a jellegzetes sárga fedéllel, mely tudvalévőén nálunk a krimiknek a sajátja. Kiderült tehát, hogy eme hivatalnok csak markírozza a munkát, vagyis úgy tesz. mintha dolgozna. íróasztalának tetején ugyanis nyitott akta feküdt, de ő korántsem ebben mélyedt el. hanem feltehetőleg abban, hogy Agatha Christie legendás Poirot felügyelője hogyan csípi nyakon a gyilkost. A markirozásnak egy másik példájával is nemrég találkoztam. Egy kezdődő építkezés előtt vártam valakire hajnali fél kilenc órakor. Jobb híján bámulni kezdtem befelé az elkerített területre. A korai órák ellenére már négyen-öten is lehettek az építkezésen, de lelkileg még nem lehettek felkészülve a munkára, mert csak beszélgettek, nézelődtek. Aztán egyikük kivált a csoportból, s mintegy fél perc múlva újra feltűnt, hóna alatt egy kétméteres deszkával. (Lehet, hogy csak száznyolcvan centi volt.) A deszkával körbesétálta az építkezést, aztán újra eltűnt. De nem ’sokáig kellett nélkülöznöm. mert kisvártatva ismét feltűnt a deszkával, és újfent körbejárt vele. Hogy ezt hányszor ismételte meg, nem tudom, mert a negyedik deszkás séta után megjött, akire vártam. s elhagytam a helyszínt Baloghy Zoltán Györffy Miklós szerkesztette és vezette a péntek este 22 órakor kezdődő éjszakába nyúló ' adást Bagoly estétől hajnalig címmel. Ney György riporternek adta át a battonyai S. O. S. gyermekfaluról szóló riport készítését. Az ország közvéleménye. a sajtóból, rádióból, tévéadásokból értesült évekkel ezelőtt, hogy a világon több mint kétszáz gyermekfalut építéttek fel, s a magyarországit Battonyára tervezik. Az építést az akkori külügy- és művelődési miniszter szorgalmazta. Az idei gálakoncert — amely a további felajánlásokat volt hivatott előmozdítani — időpontjában ismét hallhattunk a már elkészült faluról, azokról a törekvésekről, amelyek az állami gondozott gyerekek életét könnyíthetik meg. A betelepítés azonban nem zökkenőmentes. Nem anyagi nehézségekről van itt szó, noha manapság inkább efféle gondajainkat szoktuk emlegetni. ' A műsor bemutatta azt a feszült helyzetet, amely a faluvezető és a gyermekfalut irányító egyesület vezetője között létrejött. Az otthonteremtés a szülő nélküli gyermekek életének jobbátételére való törekvés helyett egyéni sérelmek, tisztázatlan jogi kérdések körül folyik a vita, mérgezve a már ott dolgozók életét, hátráltatva a kialakítandó családias légkört. A nemzetközi szervezet magyarországi megbízottja indulatosan sorolta azokat a hiányosságokat, amelyeket a faluépítések során csak Magyarországon lehetett tapasztalni. Az elhúzódó építkezést, az arra szánt összeg túllépését, de főleg azt, hogy az egyesület vezetése képtelen volt a felkészülési idő alatt — két év — megszervezni " az anyák munkába állását, mi több az elkészült faluba csak az avatás előtti utolsó pillanatban — irányították a lakókat. Ilyen körülmények között nem lehet megfelelő légkört teremteni. Több anya mór távozott is. A nemzetközi szervezet vezetése három évre vállalta a falu fenntartásához szükséges összeget, de a különböző felajánlásokból összegyűjtött több tízezer márkát a helyzet tisztázásáig visszatartotta. A Művelődési Minisztérium felügyeletet gyakorló osztálya jogkörében olyan intézkedéseket tett, mely ígéri a mielőbbi kedvező megoldást. A nemzetközi szervezet egy előbbi felajánlásához — miszerint újabb gyermekfalut épít Magyar- országon — nem volt jó ajánlólevél az első beindítása. Kérdés, mit várhatunk ezek után? Lövei Gyula Igényes tájékoztatás Valaha — „szakbarbár" lévén — megrettentem attól a gondolattól, hogy irodalmon, történelmen, azaz, a humán tudományokon kívül bármi mással foglalkozzam. A sors — szerencsére — úgy hozta, hogy életközeibe kerültem, s akkoriban nem mindig kellemesnek minősített tapasztalataim rádöbbentettek arra. hogy a napoknak tartalmat adó színek. ízek mindenütt fellelhetők. Persze csak akkor, ha az ember nyitott szemmel jár. Ezért nem bántam meg, hogy egykor — legalábbis toliforgatóként — a mező- gazdaság szolgálatába szegődtem. s meggyőződtem arról — ezt nem elég megtanulni —, hogy az értékszülő tevékenység nemcsak a históriában és a literatú- rában felemelő. Azóta hallgatom rendszeresen • a Falurádió kora reggeli programjait, s minden adásban lelek figyelemre méltó, továbbtöprengés- re késztető mozzanatokat. Legutóbb is tudatosították, hogy magvas erényük — sajnos ez nem általános a zsurnaliszták körében — a lelkiismeretes, a körültekintő, az igényes tájékoztatás. Tegnap szintén a pillanatnyilag leglényegesebb jelenségekre emlékeztettek. Szóltak — mennyire izgalmas. milyen nagy jövőjű ez a témakör — a biotechnológia óriási s kellőképp még nem mérlegelt, s ki sem aknázott lehetőséged ről. Mikrofonhoz kérték a hozzáértőket, akik világosan. a nagyközönség átlagszintjéhez méretezve beszéltek erről. Természetesen nem elégedtek meg ennyivel. .Jegyzetírójuk — igen ésszerűen, elismerésre méltó tömörséggel a holnapok esélyeit latolgatta, azaz, töprengésre késztette az érdeklődőket. Túllépve az informálás régióit, további meditálásra ösztönözve mindazokat, akiknek tettrer készségétől függ az, hogy az ígéretes elképzelésekből mikor lesz gyümölcsöző gyakorlat. Ilyen összefüggésben. illetve komplex megközelítésben pásztázták az állattenyésztés perspektíváját, érzékelve a fejlődés már most jelentkező szerény, de csak biztató jeleit. Nem látványos, de szép, sokrétű és fontos küldetési vállaltak, ráadásul sikerük nemcsak az övéké, hiszen az általuk tomácsoltak cselekvésre sürgető erővé formálódhatnak mindazokban, akik hivatásszeretettől vezérelve szorgoskodnak a földeken. Nem kis érdem . .. Pécsi István Videoprogram a mecseki szénbányáknál Videoprogram megvalósításába fogott a mecseki szénbányák. A vállalat elsőként legnagyobb termelőüzemét, a komlói aknákat látta el videokészülékekkel. amelyek információkat és szórakoztató adásokat közvetítenek a leszállásra váró bányászoknak. A videoprogram emellett arra is lehetőséget nyújt, hogy a bányászok az üzemi klubokban elsajátítsák a felvé- telkészités és a kamerakezelés tudnivalóit. s módot ad a brigádközösségek különféle programjainak megörökítésére. Különösen hasznos a korszerű képrögzítő és visszajátszó eszköz az i*i munkavállalók tájékoztatásában, akik a bányászat minden munkaterületét megismerhetik a szalagra vett képekről. A Mecseki Szénbányák Vállalat á Komlón már bevezetett iskolai pályaválasztási foglalkozásokat most a szomszédos Somogy megyére is kiterjesztette. A bagoly huhogása
