Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-12 / 266. szám

1. NÉPÚJSÁG, 1986. november 12., szerda MOSZKVÁBAN Befejeződött a testvérpártok vezetőinek munkatalálkozója Moszkvában befejeződött a KGST-tagátlamok legfelsőbb szintű munkaértekezlete. A ké­pen tanácskoznak a pártvezetők MANAGUA Borbély Sándor, az MSZMP KB tagja, a Munkásőrség országos parancsnoka Ma- naguában kitüntetéseket adott át a Sandinista Népi Milícia 15 tagjának, akik a „Haza Szolgálatáért" és a „Fegyverbarátságért’’ Ér­demérem arany, ezüst, il-é letve bronz fokozatát kapták' meg. Borbély Sándor a San­dinista Nemzeti Felszabad í- tási Front (FSLN) megala­kulásának 25. és Carlos Fon­seca halállának 10. évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepségeken részt, vevő ma­gyar pártküldöttség vezető­jeként tartózkodott Mana- guában. DÁKKÁ összesen 25 ember esett áldozatául annak a ciklon­nak, amely vasárnap dúlt Banglades déli partjainál. Tizenöten akkor vesztették életüket, amikor egy kis komphajó Csittaigong kikö­tőjétől nem messze felbo­rult a viharban. További tíz embernek pedig csak a holt­testét sikerült kiásni az óránként 80 km-es sebesség­gel száguldó szélviharban összedőlt házak romjai alól. ROMA A római Fiúmicino repü­lőtér vámtisztjei hétfőn őri­zetbe vettek egy argentin férfit, aki kabátja bélésében, illetve duplafenekű bőrönd­jében összesen 3,4 kiló tisz­ta heroint próbált becsem­pészni Olaszországba. A ká­bítószer értéke 1,4 millió dollár. A csempész, egy 31 éves üzletember Buenos Airesből érkezett Rómába. DAMASZKUSZ Damaszkuszba érkezett Jevgenyij Ivanovszkij. a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének helyettese — je­lentette a SANA Szíriái hír- ügynökség. Megbeszélést folytatott a két ország kap­csolatairól Musztafa Tlász szíriai h adügy mi niszt errel. A mártírok emlékművének megkoszorúzása után Iva­novszkij bejegyzést tett a látogatók könyvébe, & ebben országa teljes támogatásáról biztosította Szíriát. PEKING Kedden ötnapos látogatás­ra Fekingbe érkezett Pierre Aubert svájci külügyminisz­ter. A kínai vezetőkkel első­sorban a kereskedelmi együttműködés kérdéseiről tárgyal. LA VALETTA Líbia és Málta hétfőn alá­írta azt a megállapodást, amely a Hágai Nemzetközi Bíróság 1985 júniusában hozott döntésének megfelelő­en reridelkezik a tengeri ha­tárvonal kijelöléséről, és a kontinentális talapzat meg­osztásáról a két ország kö­zött. A megállapodás lehe­tővé teszi, hogy a szigetor­szág olajkutatásokat végez­zen a neki ítélt tengeri ta­lapzaton. (Folytatás az 1. oldalról) érdekében, hogy jneggyor- sítsák a testvérországok társadalmi és gazdasági fejlődését, emeljék népük életszínvonalát. Véleménycserét folytat­tak a jelenlegi nemzetkö­zi helyzet időszerű íkérdé- seiről. A találkozó résztve­vői támogatták azt az el­vi álláspontot, amit a Szovjetunió Reykjavikban képviselt. Hangsúlyozták, hogy az atomfegyverek fel­számolásáért és a hagyo­mányos fegyverek csök­Iráni fegyverszállítások Reagan magyarázkodik Reagan elnök továbbra is hallgatásra kötelezi a vezető kormánytisztviselőket az iráni fegyverszállítások ügyé­ben. Reagan ezt azzal indo­kolja, hogy a nyilatkozatok „veszélyeztetnék a Libanon­ban még fogságban lévő amerikai túszok életét”. Az elnök azonban —, szóvivője útján — ismét azt bizony­gatta, hogy a fegyverszállítá­sok nem sértették meg az érvényben lévő amerikai tör­vényeket. A hétfői rendkívüli ta­nácskozás után, mindössze ennyit tettek közzé a Fehér Házban a megbeszélésekről. Larry Speakes szóvivő azon­ban hozzáfűzte, hogy a ta­nácskozáson született dönté­sek „természetesen egyhan­gúak voltak”, Mint az ame­rikai sajtó jelentette, Shultz külügyminiszter és részben Weinberger hadügyminiszter is korábban ellenezte, hogy Iránnak fegyvereket vág,' katonai jelentőségű pótal­katrészeket adjanak át. kentéséért, a béke és a nemzetközi biztonság szi­lárdításáért folyó harc ér­dekében növelni kell a kö­zös erőfeszítéseket. A találkozó a szívélyes­ség és az őszinteség, a megvitatott kérdésekben megnyilvánult kölcsönös megértés és egység légkö­rében folyt le. ★ Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára ked­den a moszkvai Kremlben Keddre virradóra bomba robbant Antwerpenben, a nagy zsinagóga bejáratánál. Személyi sérülés nem tör­tént, de az anyagi kár je­lentős. Az antwerpeni rendőrka­pitányság kedden délelőtt közölte: megállapították, hogy Ha valaki a spanyol fő­városból délebbre, Toledóba veszi útját, az élmények egész sorával találkozik. Alig egy órányira Madridtól elénk tárul a7 Ibériai-félsziget csaknem „középpontja”, az ország talán leglátogatot­tabb é!§ egyik legrégibb vá­rosa. Nemcsak földrajzi, ha­nem évszázadokon át poli­tikai központja is volt azok­nak a népeknek, amelyeket a hódítás vágya és a ván­dorlás megújuló hullámai sodortak Hispánia földjére. Toledó akkor kezdett ve­szíteni politikai és gazdasági jelentőségéből, amikor II. Fiilöp spanyol király vonal­zóval és tollal kijelölte Mad- ridot az ország fővárosának és oda tette át a székhelyét 1561-ben. Üjkori történetében a spa­nyol polgárháború idején, pontosan fél évszázaddal ez­előtt kapott ismét fontos szerepet ez a város. Hosszú hónapokon keresztül ugyan­is súlyos harcok színtere volt. Ami pedig a mát ille­ti. a több mint félszázezer lakosú Toledó megőrizte múltját. A turisták nagy számmal özönlenek ide, hogy átnyújtotta a Lenin-rendet Fidel CaStrónaJk, a Kubai KP PB első titkárának, a Kubai Államtanács és Mi­nisztertanács elnökének. A kubai vezető e kitüntetés­ben 60. születésnapja al­kalmából azokért a kiemel­kedő érdemekért részesült, amelyeket a szovjet és a kubai nép közötti testvéri barátság, mindenirányú együttműködés fejleszté­se terén, továbbá a béke és a szocializmus erősíté­séhez való jelentős hozzá­járulásával szerzett. merényletről van szó, elkö­vetését azonban eddig egy szervezet sem vállalta. Belgiumban a legutóbbi években a mostanin kívül három ilyen természetű me­rényletet követtek el. Ebből kettőt Antwerpenben. megcsodálják a csendet, nyu­galmat árasztó műemlékeit, középkori házait. Nem ke­vésbé a Krétán született és a városban 40 esztendeig élt, híres görög festő. El Greco féltve őrzött műveit. A Tajo folyó fölötti szik­lákon emelkedő települést kultúrája, történelme Mad­rid és más spanyol nagyvá­ros fölé emeli. A tudomá­nyokat korán, a görögöktől és a rómaiaktól vették át. Gazdag irodalmi életét bi­zonyítja, hogy már 1260 tá­ján híres fordítóiskola mű­ködött itt. Az arab emléke­ket őrzi az a fal, amely a várost-körülveszi és egyko­ron a védelmét szolgálta. Emögött szinte egymásba építve és egymással össze­olvadva házak, kolostorok, középületek, gót és mór mű­emlékek sorakoznak. Leg­mélyebbek az arab építészet hagyományai. Csaknem száz torony díszíti Toledót, a keskeny, szűk utcák, terek, zömmel fehérre meszelt há­zak labirintusát. A kevés ab- lakú. rácsos erkélyű, nyitott belső udvarú épületek a ke­leti hatást tükrözik. Az óspa­nyol történelem „szabadté­ri múzeuma” ez a város. A Banglades fővárosában, Dakkában félnapos általános sztrájk során történt összetűzésben életét vesztette egy 14 éves fiú. A képen: elviszik az áldozatot (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Robbanás az antwerpeni zsinagóga előtt HISPÁNIA FÖLDJÉN V/2. A kézművesek városában —( Külpolitikai kommentárunk )~~~ Békeoffenzíva és időzavar NEM ÁLL LE MOSZKVA diplomáciai békeoffen- zívája, az amerikaiak pedig továbbra is időzavarban vannak. így összegezhető röviden a nyugati sajtó ér­tékelése a reykjaviki találkozó utáni hetek esemé­nyeiről. Meglehetősen sommás ez a megállapítás — igazát azonban nem lehet elvitatni. Legutóbb Becs­ben is kiderült: Moszkva igen következetesen kiáll nagyszabású javaslatai mellett, ám ez nem zárja ki a kompromisszum keresésének lehetőségét. Nincs vi­szont kompromisszum abban, hogy a biztonság csak kiegyensúlyozottan képzelhető el, nem engedhető meg egyik fél számára sem a katonai fölény. Ezért tartja továbbra is a Szovjetunió elengedhetetlennek, hogy a hadászati fegyverek valamennyi válfajára ki­terjedjen az először ötven-, majd százszázalékos csök­kentés. Ezt szögezte le legutóbbi moszkvai sajtóér­tekezletén Sevardnadze külügyminiszter is. A sajtóértekezleten elhangzottakból kiviláglik az is. miként látja Moszkva a Reykjavik utáni helyzetet: olyan időszak ez, amelyben meg kell ragadni a kí­nálkozó alkalmat arra, hogy egyezséget kössenek a fegyverzetcsökkentésről. Az egyezség elérésére foko­zatosan is sor kerülhet, s az egyes megállapodások magukban foglalhatják a további leszerelési intézke­dések ígéretét. így például a közép-hatótávolságú ra­kétákról szóló egyezmény szoros kapcsolatban lenne a harcászati rakétafegyverek kivonásáról kötendő későbbi megállapodással. Ismeretes, hogy a Szovjet­unió és szövetségesei az idén tavasszal Budapesten indítványozták, az európai (tehát az Ural és az At­lanti-óceán közötti térségben lévő) hagyományos fegy­verzetek mennyiségének és a csapatok létszámának jelentős csökkentését. Bár Reykjavikban nem volt mód megállapodni, a Szovjetunióban „az izlandi munka-csúcstalálkozó na­pirendjét továbbra is olyan alapnak nyilvánítják, amire építeni lehet. Mi több, Moszkva hajlandó to­vább lépni és kibővíteni a párbeszédet, bevonva a napirendbe például az emberi jogok kérdését A gazdaság korszerűsítése, a gyökeres reformok vagy ahogy aat Gorbacsov főtitkár mondta a „forradalmi átalakítás” együtt halad az egész emberiség egyete­mes céljait, jobb és nyugodt életét szolgáló külpoliti­kai lépésekkel. W ASHINGTONBAN ezt érthető nyugtalansággal és zavarral szemlélik. A megfigyelő úgy látja, hogy az Egyesült Államok politikájának irányítói nem tud­nak mindezzel lépést tartani, a szovjet döntések ki­számításának régi tudománya, a „kremlinológia” sem segít nekik. Mind világosabb Amerika szövetségesei számára, hogy nem szovjet propagandakampányról, leválasztási akciókról van szó, hanem új távlatokat nyitó politikáról. Ebben a helyzetben mind nehezebb lesz megmagyarázni nekik, miért készül az Egyesül; Államok a SALT—II. szerződés felrúgására, miért torpedózza meg az irreális csillagháborús „védelmi program ábrándjáért a gyors és valódi biztonságú' kínáló fegyverzetcsökkentést? Miklós Gábor Egy toledói aranyműves portékái (A szerző felvétele) szabálytalan, majdnem há­romszögletű főtere Toledó életének ősi központja. Az arab időkben is itt volt a piac, ahol a kelet híres por­tékáit árusították. Ma is itt gyűlnek össze minden ked­den Toledo környékének áru sai, hogy arab szokás szerint földön kiteregetett holmijai­kat árusítsák. A szűk utcákban levő há­zakban most is sok a mű­ködő műhely, amely egyben elárusítóhelyként is szolgál. A városban ugyanis évszáza­dok óta virágzik a kézmű­ipar és a kereskedelem, ame­lyet családi dinasztiák adtak át egymásnak. A toledói acél, melyet valaha-Damasz- kuszból hoztak, most is vi­lághírű, és az itt említett műhelyekben készítenek be­lőle jó minőségű pengéket. Ezenkívül aranyozott és öt­vösmunkákat is, amelyek ugyancsak messzeföldön is­mertek. Középkori módszer­rel csinálják ma is az arab eredetű, híres toledói mar­cipánt. A Tajó túlsó partjá­ról a város teljes panorámá­ja tárul elénk, felejthetetlen látványt nyújtva. Mindezek a jelenét is fém­jelzik. Olyan képet rajzolva, amely csaknem azt sugallja, hogy itt megállt az idő. Az évszázadok viharos történetét őrző múlt ma is „él” itt, je­lezve azt a XX. század em­berének. (Folytatjuk) Mentusz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents