Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-12 / 266. szám
< MMSBBBS9BBM NÉPÚJSÁG, 1986. november 12., szerda GAZDASÁG — TÁRSADALOM Mezőgazdaságunk próbatétele és felkészülése írta: dr. Magyar Gábor, a MÉM miniszterhelyettese Negyedik éve sújtja már az aszályos időjárás a növénytermelést. Míg a korábbi években elsősorban a Nagy- Alföld középső részét érintette leginkább a szárazság, most — bár eltérő mértékben — kiterjedt az ország dunántúli és északi területeire is. Így a Kisalföld és a Mezőföld területének nagy részén — az Alföldhöz hasonlóan — a csapadék mennyisége a sokéves átlagnak csupán 60—70 százaléka volt. Az idén a szokásosnál 2— 3 héttel későbben tavaszodon ki — gyakorlatilag azonban tavasz nem is volt, mert hirtelen meleg, sőt hőség köszöntött az országra. Az április 1. és augusztus 31. között mért csapadék mennyisége mintegy 60 milliméterrel — gyakorlatilag egy havi csapadéknak megfelelő mennyiséggel — volt kevesebb, mint a 30 éves átlag. A vízhiányt súlyosbította, hogy júniusi—augusztusban a 30 fok feletti hőségnapok száma 20—30 között volt. Mindezek következtében a talaj vízkészlete kimerült, nagy térségekben a kritikus 30 százalék alá csökkent a víztelífettségi szint. Súlyos aszálykárok A ma már közel öt hónapja tartó aszályos időjárás minden szántóföldi növény- kultúrát károsított. A kalászos gabonafélék nem tudtak bokrosodni, így kevesebb volt a területegységenkénti kalászszám, a meleg hatására gyorsan szárba szöktek, rövid kalászokat neveltek, s a kalászok alsó és felső végei hiányosan termékenyül- tek meg. Ezért lett a tervezettnél kevesebb a termés. Az őszi érésű kapésnövé- nyek kelésének és kezdeti fejlődésének a tavaszi, nyár- eleji meleg idő jót tett. Ezek a növények július végéig igen biztató képet mutattak. Azonban már ezek a növények is megsínylették a csapadékhiányt virágzáskor. magkötéskor, és a termés kifejlődésekor. A kukorica terméskilátásai gyengébbek a tervezettnél. A vetésterületnek 3—4 százalékát — főleg a rossz vízgazdálkodású, homokos területeken — le kellett silózni, mivel érdemleges szemtermést nem adott volna. A kukoricaföldek rendkívül váltakozó képet mutatnak, az egyes üzemek termésátlaga között 3 és 10 tonna hektáronkénti szóródással lehet számolni. A napraforgó betakarítása gj'akorlatilag befejeződött. Ez a növény vészelte át az aszályos időjárást a legkisebb károsodással, s a tervezett körüli jó termés várható. A cukorrépa az aszály következtében kevesebb gyökértermést ad, de az átlagosnál magasabb a cukor- tartalom. Az ország cukor- szükséglete azonban megtermett. A burgonyánál hasonló a helyzet, kevesebb termett az előirányzottnál. Az átlagosnál apróbbak ugyan a gumók, viszont jó a burgonya minősége. Lesz annyi burgonya, amennyire szükségünk van, a központi készleteket jól szervezett fel- vásárlási munkával biztosítani lehet. Nem lesz hiány az ellátásban A friss zöldség termelésében — és az ellátásban mindezideig különösebb gondot nem jelentett az aszály Bár az egyes zöldségeket — paradicsom, zöldpaprika, vöröshagyma, fűszerpaprika — sújtotta a csapadékhiány, azonban a múlt évinél mint- íegy 10 ezer hektárral nagyobb volt a vetésterület, így o lakosság téli ellátása is biztosított. Az egyszerre beérett növények nehezítették a folyamatos feldolgozást és átvételt a konzervgyárakban. Almából és szőlőből a múlt évinél nagyobb termést várunk. Az állattenyésztés szempontjából nagyon fontos a takarmánytermelés és -ellátás. Abrak takarmányokból lesz elegendő, de nem egyformán bőségesen az ország minden területén. Az ország teljes ellátásáról a felvásárolt állami készletekből a gabona iparnak gondoskodnia kell. Gyakorlatilag nincs hiány a szénafélékből, a pillangósok és gyepek első-, második növedé- két jó minőségben takarították be az üzemek. Készletezték a takarmányszalmákat. Kisebb gondot jelent azonban az erjesztett és lédús takarmányellátás, amelyből mintegy 0,5 millió tonnával kevesebb lesz a szükségesnél. Intézkedtünk, hogy a takarmányhiánnyal küzdő gazdaságok a cukorgyárak járandóságon felüli répaszeletéből folyamatosan részesüljenek. Így a kukoricaszár és a répaszelet silózásával pótolhatják a tömegtakar- mány-hiányukat. Mindezek mellett szükség van a legnagyobb takarékosságra, a takarmányok minőségének javítására, megóvására. A minőség javítását szolgálja a megjelent új ipari takarmányrendelet is. A rendelet növeli a gyártók felelősségét, és jogot ad az ellenőrző hatóságnak a szabványnak nem megfelelő gyártmányok leértékelésére, a hibás termékek forgalmazási tilalmára. A jövő évi termés megalapozásáért Az állattenyésztésben nem az aszályos időjárás, hanem az időközben kialakult, a termelésre negatívan ható körgazdasági környezet eredményezett átmeneti visszaesést. A visszaesés megállítására, a tenyésztés és termelés fokozására egy sor kormányzati és ágazati szakmai intézkedés történt. Az intézkedések pozitív hatása már az 1986. első félévi ál- latlétszám-adatoknál mérhető volt, megállt az állománycsökkenés, de a fejlesztéshez kevésnek bizonyultak az intézkedések. Ezért további intézkedésekre került sor az első fél év végéig. Az újabb intézkedések kiterjednek a felvásárlási árakra, a beruházásokra, az állattenyésztésben dolgozók anyagi érdekeltségére, és a kistermelés adóztatására. Jelenleg a legnagyobb feladat az aszálykárok következtében pénzügyileg megrendült mezőgazdasági üzemek gazdasági stabilitásának helyreállítása. Az érdekelt szervek — bank. tanácsok, teszövök — bevonásával folyamatban van az aszálykárok következtében keletkezett termelési, pénzügyi kiesések üzemi felmérése. Célja, hogy olyan intézkedéseket lehessen tenni, amelyek megteremtik az érintett üzemek fizetőképességét, és lehetővé teszik a jövő évi termelés teljeskörű megalapozását. A központi intézkedések azonban az aszály sújtotta mezőgazdasági üzemek gazdasági talpraállásában csak az egyik oldalt jelentik. Szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemek vállalaton belül is megtegyenek minden olyan gazdálkodási, szervezési, takarékossági intézkedést, amely biztosítja a termelés folyamatosságának fenntartását, a vállalat pénzügyi stabilitását. Szezonvég a MÉM- repü löknél Befejezéséhez közeledik az idei légi növényvédelem. A MÉM Repülőgépes Szolgálata eddig a tavalyinál 130 ezer hektárral nagyobb területen, összesen 4,8 millió hektáron végzett permetezést és műtrágyázást. Mint az összesítésekből kiderül, ezen belül visszaesett a műtrágyázás. viszont jóval több növényvédelmi munkát végeztek. A légi talajerő-utánpótlás iránti igény csökkenése azzal magyarázható, hogy szerényebbek a mezőgazda- sági nagyüzemek erre fordítható anyagi eszközei. Növényvédelemre azért kaptak több megrendelést, mert a tavalyi enyhe tél és az idei szárazság, kedvezett-a kártevők elszaporodásának, így többet kellett áldozni irtásukra. ^ ■■ ■■ ff I Gyöngyösre! a tengerentúlra A Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat korszerű marhavágóvonaláról és hűtőházából az idén tengerentúlra. Brazíliába is indul szállítmány. Az év végéig 1500 tonna fagyasztott, döntő többségben marha- és sertéshús „utazik” hűtőkamionokban, majd hajóba rakva rendeltetési célja felé. Különleges, rugalmas anyaggal vonják be a marhahúst, hogy ne sérüljön a hosszú úton. Képünkön Svába János és Horváth Zoltán a szállítás előkészítését végzi (Fotó: Szabó Sándor) HOGY SZEBB LEGYEN TÖRTÉNELMI VÁROSUNK Társaialni munkák Egerért A nosztalgiapadok, amelyeket a Szolnoki Mezőgép dolgozói készítettek el társadalmi munkában (Fotó: Tóth Gizella) Ékes példa a társadalmi segítségre: tíz új fehérre festett köztéri ülőalkalmatosság díszíti Egerben az Ady Endre Középiskolai Kollégium előtti kis parkot. Az úgynevezett nosztalgiapadokat a Szolnoki Mezőgép Vál'- lalat dolgozói ajánlották fel a városnak. Az egyenként több ezer forintot érő tavaszi—nyári pihenőhelyeket a cég dolgozói teljes egészében társadalmi munkában készítették el. Ez a tény természetesen nemcsak a vállalatot dicséri, hanem iEger Város Tanácsának társadalmi mun- ikát szervező bizottságát is. A testület a közelmúltban adott értékelést tevékenységéről. Ebben volt segítségünkre Schmidt Rezsőné főelőadó. Külön kiemelésre méltó — miként azt a jelentés is tartaitmazza —. hogy hat év alatt 107 üzemmel, 13 általános1 iskolával és ki- lenrc középiskolával alakítottak ki munkakapcsolatot, ami azóta ís újabb eredményeket hoz. Ennek kitűnő bizonyítéka. hogy a megyeszékhely a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottsága és Heves Megye Tanácsa által meghirdetett városszépítési versenyben — az elmúlt ötéves tervet tekintve — első helyezést ért el. s ez 500 ezer forint jutalmat jelentett. A fejlődést szemléletesen igazolja az is, hogy amíg 1981- ben a patinás történelmi településen 515 forint volt az egy főre jutó társadalmi munka értéke, addig tavaly ez a szám elérte az 1322-t. Érdemes említést tenni arról is, hogy az idei esztendőben a Társadalmi munkával Eger városért elnevezésű programban két új akciót is indítottak. Ennek megfelelően az itt található vállalatok nőj szocialista brigádjai, illetve dolgozói a gyermeknapra összesen 300 ezer forint értékű ajándékkal — döntően ruhaneművel — lepték meg az Egyesített Csecsemő- és Egészség- ügyi Otthoniban élő gyermekeket. Mind a harminc cég a jövőben is vállalta a segítséget. A Gyermekváros lakóinak 24 vállalat dolgozói ajánlották fel a rendszeres támogatást. A mélyépítő és városgondozási üzem kérésére 16 vállalat szocialista brigádjai vettek részt új játszóterek kialakításában, illetve cserélték ki a játszószereket a már meglévőkön. Ezekbe a munkákba egyébként az egyes lakóterületeken élő szülőket is bevonták. örvendetes tény az is, hogy Eger 23 óvodája közül 17nek már van rendszeres pat- ronálója. A Finommechanikai Vállalat például a Re- menyik Zsigmond utcában lévő gyermeklétesítmény felújításában vett és vesz részt folyamatosain. Ugyanígy .segítik a Nagyváradi úti intézményt. De' számíthatnak például az Ingatlankezelő Vállalat segítségére a Kodály Zoltán utcai óvodában, illetve a Lenin út 119—123. szám alatti lakásokból kialakított szükségóvodában is. Az is tény viszont, hogy még nem totóitok partmert a Tízeshonvéd, a Farkasvölgy, az Epreskert, a Tavasz és a dr. Hibay Károly utcai, valamint a Cifrakapu téri óvodák patronálásához. Jellemző példája a segítő- készségnek az, ami a Ko- háry utcában történt: a 16. szám mögötti téren — a lakosság segítségével is — az Egri Dohánygyár Petőfi brigádja vett részt játszótér elkészítésében, erre a célra összesen csaknem 28 ezer forintot fordítottak. S h^ már a kimagasló példákról van szó. a támogatók közül feltétlenül megnevezni kívánatos a Csepel Autó 3. Számú Egri Gyárának Kék acél brigádját, amelynek tagjai idén 52 ezer 500 forint értékű társadalmi munkát végeztek el. A KAEV 10. Számú Gyárának ipari tanulói a népkerti székek, illetve padok helyreállításában jeleskedtek. Sokat segítettek emellett a város szebbé tételében, csinosításában a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat, valamint az Egri Közúti Építő Vállalat és az EVILL dolgozói is. A bizottság természetesen továbbra is keresi az új szervezési, mozgósítási és értékelési formákat. A társadalmi munka egységes értelmezése és elszámolása érdekében útmutatót dolgozott ki a városi tanács terv- és munkaügyi osztálya. Ennek révén már nemcsak a megyeszékhelyen, hanem a város környéki, községekben is áttekinthetőbbé válik a közért végzett tevékenység, (Sz. Z.) NEM ÚJ, DE JOBB ... Bordóilé — kis- és nagytermelőknek Az idei, őszi BNV-n megyénk nem egy cége sikerrel mutatkozott be. Ezek között volt az Országos Érc- és Ásványbányák Kutató és Termelő Művei is. Az általuk kínált Bodóilé-alapanyag iránt komoly érdeklődés nyilvánult meg. Amint azt Mácsai István értékesítési vezető' elmondta, ennek kifejlesztése a központi laboratórium érdeme. A csomagolás is esztétikus. tetszetős. Egy műanyag hord, táskában 1,4 kilogramm anyag van, öt darab, egyenként húsz dekagramm réz- gálicot, illetve öt darab, egyenként nyolc dekagramm égetett rneszet tartalmazó zacskó. Ez tehát összesen 5X20 liter permetlé elkészítéséhez elegendő. Az új áru már a nyáron megjelent az Agroker boltjaiban, s hozzávetőlegesen 30 ezer darab gazdára is talált, ami várakozáson felüli eredmény. Az alapanyagot a recski és az istenmezejei üzemben gyártják. Nem okoz gondot az sem, ha nő a kereslet, ugyanis egy évben 100—120 ezret minden további nélkül előállíthatnak majd. A téeszek, gazdaságok számára 28 kilogrammos tétel is rendelkezésre áll, s ennek segítségével kétezer liter permedéhez juthatnak. HEVESI MOZAIK *86 Átadták a közönségdíjat Mint lapunkban korábban beszámoltunk róla. szép sikerrel zárult Egerben, a Kemény Ferenc körcsarnokban a Hevesi Mozaik ’86 termék- bemutató. A csaknem egy hétig nyitva tartó rendezvénysorozatot kedden, délután, a megyeszékhelyen, az Idegenforgalmi Hivatalban értékelték. Bágyi Imre, Heves Megye Tanácsának elnöke mondott beszédet. Kiemelte, hogy a termékbemutatóval kapcsolatos főbb célkitűzések megvalósultak. A kiállítással párhuzamosan az árusított cikkekből 8 millió forint értékű talált gazdára. Először rendezték meg a Vevők vagyunk akciót Egerben azzal a céllal, hogy a termeltetést elősegítsék és a hiánycikkek számát ezáltal is mérsékeljék. Nos, ebben is születtek kedvező eredmények. Az is elismerésre méltó. hogy a kiállítás ideje alatt szakmai rendezvényeket tartottak, amelyben az ipar, az élelmiszeripar, illetve a kereskedelem kapcsolatait, tennivalóit elemezték. Harmincnyolc külkereskedelmi vállalat képviselői is megtekintették a Hevesi Mozaik ’86-ot és konkrét üzleti tárgyalásokat is folytattak a cégekkel külpiaci értékesítésre. Bágyi Imre köszönetét mondott a rendezőbizottság nevében a résztvevőknek az áldozatkész szervezésért, munkájukért. ' Ezután átadta a közönségdíjat a Mátrai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaságnak, amely kerti pavilonjáért kapta. A díjat Fejes Dénes termelési igazgató vette át. Kü- löndíjat adományoztak a Vevők vagyunk kiállítás színvonalas megrendezéséért Karácsonyi Tibornak, a Ravill vezérigazgatójának, a Termeltetők Tanácsa elnökének. Tizenkét vállalatnak kiemelkedő társadalmi munkája elismeréseként díszoklevelet nyújtottak át. r
