Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-11 / 265. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. november 11., kedd 3. Pártmunka a szövetkezetekben Egész gazdaságunkat és társadalmunkat átszövi a szövetkezetek hálózata. Az aktív keresőknek több mint negyede tag, illetőleg alkalmazott valamilyen szövetkezetben. s csaknem ugyanekkora arányú a szövetkezetek részesedése a nemzeti jövedelem előállításából. Egyebek mellett ezért fordít nagy figyelmet pártunk arra. hogy sikeres szövetkezetpolitikánk most és a jövőben is köpetkezetesen érvényesüljön. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a mezőgazdasági, az ipari, a fogyasztási és az értékesítő, a takarék-, valamint a lakásszövetkezetek még jobban szolgálják tagságuk érdekeit, tökéletesítsék működésük demokratizmusát, erősítsék a tagok személyes és anyagi közreműködését, tulajdonosi ér- ' dekeltségét, gondolkodásmódját, magatartását. Ezeknek a céloknak az eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy a szövetkezetek pártunk politikájának szellemében működjenek. S ezért a szövetkezetekben dolgozó kommunisták tehetik a legtöbbet. Köztudomású, a három nagy szövetkezeti ágazat az év három utolsó hónapjában tartja soron következő kongresszusát. Az ipari szövetkezeteké már lezajlott, a fogyasztásiak novemberben, a mezőgazdaságiak pedig decemberben veszik számba a legutóbbi öt esztendő alatt végzett munkájukat. eredményeiket, és meghatározzák teendőiket a következő fél évtizedre. Időszerű tehát. hogy legalább vázlatosan összegezzük, melyek a szövetkezetekben folyó pártmunka legfonosabb követelményei és módszerei. Pártunk XIII. kongresszusának határozata hangsúlyozza. hogy szocialista épí- tőmunkánk jó folytatása csak akkor lehetséges, ha erősítjük a párt vezető szerepét, eszmei, politikai befolyását gazdasági és társadalmi életünk minden területén. A pártszervezetek, a kommunisták elsőrendű feladataként jelöli meg a határokat, hogy a párton- kívülieket is vonják be a közös gondolkodásba és cselekvésbe. Nem utasítgatá- sokkal, nem parancsszóval, hanem meggyőző érvekkel, az egymástól eltérő nézeteket is megvitató eszmecserével lehet és kell tehát kialakítani a párt politikáját támogató egyetértést és cselekvést. Rendszerünk politikai erejét azzal gyarapít- hatjuk a lehető legnagyobb mértékben, ha gondoskodunk róla. hogy az állampolgároknak legyen tényleges beleszólásuk minden, őket érintő döntés meghozatalába. a határozatok végrehajtásának az ellenőrzésébe, saját sorsuk formálásába. A szövetkezetekben működő pártszervezetekre, az ott dolgozó kommunistáikra is vonatkozik mindez, természetesen azzal együtt, hogy mindig szem előtt kell tartaniuk a szövetkezeti jellegből fakadó sajátosságokat, az adottságok, lehetőségek, a valóság fényeinek pontos ismerete alapján. Kész sablonok, receptek szerint a szövetkezetekben sem lehet eredményes pártmunkát végezni, hiszen egészen más tennivalók adódhatnak például egy — sok háztáji gazdaságot integráló és ipari ágazatokat is fenntartó — mezőgazdasági szövetkezetben. mint valamelyik lakás- szövetkezetben. Régi és jól bevált gyakorlat, hogy a szövetkezeti párt- szervezet titkára tagja a szövetkezet választett vezetőségének, amely párttag- gyűléseken rendszeresen beszámol a szövetkezet helyzetéről, terveiről. A taggyűlés megvitat minden lényeges kérdést, és a kommunistákra kötelező határozatokat hoz. A gazdasági vezetők és a pártszervezet így kialakított együttműködése az egyik biztos pillére annak, hogy a pártmunka eredményes legyen. Különösen nagy szükség van az ilyen tartalmú gyakorlati ténykedésre most, amikor nehéz éveket tudunk magunk mögött, s nem kecsegtet bennünket gyors, látványos javulással a következő öt esztendő sem. Továbbra is számolnunk kell a kedvezőtlen világgazdasági hatásokkal és azzal is, hogy a kívánatosnál lassabban tudunk úrrá lenni belső, hazai gondjainkon. Ami az utóbbiakat illeti, azoknak a mérséklése és fokozatos megszüntetése. ha nem is kizárólag, de elsősorban rajtunk múlik. Természetesen a szövetkezetekben dolgozó embereken is, akik között a példamutató szerep mindenekelőtt a kommunistákra, a pártszervezetekre vár. Mindenütt erősíteni kell a pártmunka mozgalmi jellegét, száműzve belőle a hivatali felfogást és stílust, a formalizmust. Nemkülönben a fennhéjázást. a hatalmaskodást, a szocialista elveinkkel, céljainkkal egyetértő, de a megszokottaktól esetleg eltérő módszereket javasló vélemények, kezdeményezések elfojtását, a hibás gyakorlat kiigazítására irányuló elgondolások visszautasítását. A pártszervezetek. a kommunisták határozottan lépjenek fel a párt politikájával összeegyeztethetetlen, az erkölcsi normáinkba ütköző bármiféle törekvéssel. magatartással szemben. Magas fokú politikai és szakmai felkészültség, szilárd helytállás, a közösség szolgálata, a feddhetetlen életmód: mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy a pártmunka megfeleljen a rendeltetésének. Sok szó esik mostanában a megújulásról, a jövőnk szempontjából igen nagy horderejű reform továbbviteléről. Megfigyelhető azonban. hogy az előbbre vivő intézkedések, lépések szükségességét gyakran csak a gazdasági életre korlátozzák. Pedig igazán nem nehéz belátni, hogy a megújulás parancsoló követelménye társadalmi és politikai intézményeinkre is vonatkozik. Bármennyire szorítóak és sürgetnek is a gazdálkodás terepein elvégzendő teendőink, kizárólag gazdasági módszerekkel ngm teljesíthetők. Föltétlenül szükség van rá. hogy — egyebek mellett — a pártmunka is megújuljon. A szövetkezetekben, amelyek nem csupán vállalatok, gazdálkodóegységek, hanem jellegükből eredően társadalmi közösségek is, igazán könnyű ezt felismerni. Éppen ezért indokolt annak a hangsúlyozása, hogy a pártmunka a szövetkezetekben legalább annyira meghatározó tényező, mint a szűkén értelmezett gazdálkodás. A kettő elválaszthatatlan egymástól, s a legsúlyosabb hibák közé tartozna az egyiknek az elkülönítése a másiktól. G.s P. Adóreform Lassan csitulnak az új házadórendelet keltette hullámok. Mint ismeretes, jövőre módosul a korábbi rend, s kevesebben fizetnek, igaz. jóval többet, lakóingatlanaik után. E rendelet viszont csak folytatása annak a folyamatnak, amelynek célja az arányos közteherviselés megvalósítása. Ezért került sor az általános jövedelemadó-rendszer módosítására az év elején. Megszűnt a községfejlesztési hozzájárulás, s ezt beépítették a korábbi rendszerbe oly módon, hogy 80 ezer forint jövedelemig nem változtak a kulcsok, tehát itt 'csökkent az elvonás. 80-tól 200 ezer forintig részben beépült az adóba a kofa. Efölött pedig a korábbinál több adót kell fizetni. A másik e sorba illeszthető rendelkezés a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok, vagyis az üdülőépületek stb.-k megadóztatása volt. Mi a közös e három rendeletben? Átböngészve az adótáblákat, egyértelmű, hogy a nagyobb jövedelmeket, illetve vagyonokat adóztatták meg erőteljesen, míg a kisebb kereseteknél, illetve ingatlanoknál az elvonás alig változott, vagy ahogy említettük, az általános jövedelemadónál csökkent is. A másik fontos jellemző, hogy mindenhol igyekeztek a korábbi túl bonyolult elvonási formákat kiküszöbölni, s ezzel párhuzamosan a szociálpolitikai, vagy ellátási célokat szem előtt tartva, kedvezményeket adni. Ebből pedig már adódik a következő összefüggés: e rendelkezések előfutárai a várhatóan két év múlva bevezetendő személyi jövedelemadó-rendszernek, amelyről már élénk vita folyik a szakemberek között. Az alapelv már egyértelműen kirajzolódik: a jövedelmekkel és a vagyonnal arányos közteherviselés megvalósítása. Vagyis, a társadalmi közös kiadásainkból mindenkinek anyagi teherbíró-képessége szerint kell kivennie a részét. Természetesen sehol sem érvényesül fehéren-feketén ez az elv, mert számos országban, így nemcsak nálunk létezik második gazdaság, s itt is tetemes jövedelmek képződnek. Nálunk a borravaló. a fusimunka, hogy csak a legispnertebbeket említsük, teszi nagyon nehézzé például a reális keresetek kiszámítását. Éppen ezért kap egyre nagyobb hangsúlyt a vagyonadó, amelynek egyik formája az ingatlanok megadóztatása. Persze vannak, akik vitatják a progresszív adózás elveit. Mondván, jogtalan a kereset vagy a vagyon növekedésével mind nagyobb százalékú elvonást megállapítani. De akárhogy is vesz- szük, az alacsonyabb keresetűek vagy kisebb alapterületű lakások, házak tulajdonosai csak nagy erőfeszítések árán lennének képesek több adót fizetni, s ez ellent is mondana az arányosság elvének. Az már viszont egy egészen más kérdés, hogy nálunk egyelőre a jövedelmek egy részét éppen a második gazdaságban nem lehet nyomon követni. Jószerivel azt sem tudjuk biztosan, hogy körülbelül hány embert érint, és évente mekkora összeg cserél gazdát ily módon. (Természetesen csak a legális csatornán átcsoportosuló jövedelmekről van értelme adózás szempontjából beszélni, mert az illegálisan gazdát cserélő pénzek mozgásának felderítése már a gazdasági rendőrségre tartozik.) Mindenképpen szükséges lenne tehát a mainál átfogóbb adóellenőrzésre, s ennek keretében a vagyon növekedését sem ártana nyomon követni. Csak az az adórendszer elégítheti ki a társadalom igazságérzetét, amely az összes legális jövedelem adóztatását tűzi ki célul. Különben — ismerjük el — olykor jogosan tiltakoznak az érintettek még a legenyhébb adókulcsok ellen is. mondván, hogy mások sokkal nagyobb jövedelem után egyáltalán nem fizetnek. E néhány ellentmondásból is látható, mi- lyeh nehéz dolog olyan adóreformot kidolgozni, bevezetni, amit a társadalom nagy többsége méltányosnak, igazságosnak tart. De minthogy az adóreformnak csak a fél - útján tartunk még, reméljük, a szakértők e fogas kérdésre is megtalálják majd a választ. A MŰSZAKIAK ÖSSZEFOGNAK A fejlesztés fő színtere: a gyár A közelmúltban tartotta XIV. tisztújító küldöttközgyűlését a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. 170 ezer tag megbízásából értékelték az elmúlt fél évtized eredményeit és körvonalazták az elkövetkezendő évek középtávú teendőit. Természetesen ott voltak megyénk küldöttei is. Szőkébb hazánk műszaki értelmiségének elismerését bizonyítja, hogy Borics László, az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság titkára. Varga Tamásné, a Szilikátipari Tudományos Egyesület titkára és dr. Domán László, a MTESZ megyei titkára emléklapot vehetett át. Domán Lászlóval beszélgettünk a konferencia .jelentőségéről, a jövő feladatairól. — Mennyiben támogatja a MTESZ a tudományos-műszaki eredmények gyorsabb elterjesztését? — A szövetség megbecsülését jelenti, hogy a küldöttközgyűlésen párt- és állami életünk vezető képviselői is jelen voltak. A hangulat szélsőségektől mentes vo't. reálisan értékelte a műszaki, a közgazdasági ér az agrárértelmiség helyzetét, eredményeit. A beszámolóból és a hozzászóláscktfcl egyértelműen kitűnt, hogy az értelmiség figyelme a gazdaság, a társadalom építésének bonyolult feladatai felé fordul A tennivalókat annak a felismerésnek alapján határozták meg. hogy ma az ország boldogulásának egyik fontos feltétele a gazdaság minden ágazatában a tudományos-műszaki eredmények gyors hasznosítása. Éppen ezért a MTESZ, benne a Heves megyei szervezet is a (következő években az eddigi jó hagyományokhoz híven munkálkodik majd a műszaki, a közgazdasági és az agrárértelmiség javára, a népgazdaság érdekében. Az MSZMP XIII, kongresszusán elfogadott határozatok és a VII. ötéves tervben megjelölt célok szellemében sző-, vétségünk segíti a fejlődést, a haladást gátló okok feltárását és azok megszüntetését. A tag egyesületek közreműködnek a különféle kutatási és fejlesztési elképzelések kidolgozásában, megvalósításában. Mindenekelőtt a gazdaságirányítás korszerűsítésében, a teljesítményt és az eredményességet méltányoló társadalmi értékrend és szemlélet kialakításában. — Mit tesznek a műszaki fejlesztés elősegítésére? — Hazánkban ma á műszaki fejlesztés egyik legfontosabb színtere a gyár. a mezőgazdasági üzem. Ott valósul meg a termelőeszközök és termékek gyártása, megújítása. így tehát hatékonyabb gazdálkodással ott kéül előteremteni a műszaki-tudományos kutatásra fordított hatalmas összegeket is. Ezért nagyon lényeges, hogy a jövőben megteremtsék azokat a feltételeket, amelyek elősegítik elsősorban a világszínvonailhoz közel álló hazai vállalatok további előrehaladását. Nyilvánvaló, hogy ez a szelektív fejlesztést erősíti. Ennek szellemében üzemi, vállalati feladat a kollektívában tevékenykedő műszakiak anyagi és erkölcsi elismerése is. A termelőegységek vezetőinek kell ugyanis felismerniük és elismerniük azokat, akik az átlagon felüli teljesítményt nyújtanak. Mert az igazi gazdasági fejlődés csak az lehet, ha a' jövő átlaga, átlagon felüli lesz. A MTESZ üzemi, vállalati, intézményi szervezetei napirenden tartják a vállalati termelés, vezetés és működés korszerűsítésének kérdéseit. Ösztönzik és felkarolják az innovációra vonatkozó ötleteket, kezdeményezéseket. — Miként ösztönzik az újítókat, a feltalálókat? — A küldöttközgyűlésen a szövetség újabb javaslatokat tett a jövő érdekében. Kezdeményezte többek között a Magyar Márka mozgalom elindítását. Az eddigieknél jobban ösztönözni kívánja az újítókat, a feltalálókat, a szakmai oktatást és továbbképzést. Emellett a főmunkaidőben végzett alkotómunka nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülését is. Segíteni kíván szövetségünk a pályakezdőknek nehézségeik leküzdéséhez, tudományos elképzeléseik kibontakoztatásához. Természetesen nem feledkezik meg az idősebb, nagy tudású és tapasztalt műszakiak elismeréséről sfem Mindezek megvalósításához az elkövetkező években a MTESZ korszerűsíti munkáját, mindenekelőtt növelve az egyesületek és a területi szervezetek önállóságát, qn- tevékenységét. — A megyei szervezet munkájához milyen javaslatot adott a küldöttközgyűlés? — A MTESZ tekintélye az utóbbi esztendőkben jelentősen növekedett a közéletben. Szervezetünk közreműködik országosan és a megyében is a különböző döntések előkészítésénél. A jövőben viszont az új körülményekhez való gyors igazodás, a nagyobb nyitottság szükségessé teszi, hogy a társadalmi szervezetben rejlő erők összpontosításával jobban segítsük a tudományos- műszaki fejlődést, formáljuk a szakemberek gondolkodását. ezáltal magasabb társadalmi rangot adva a tudásnak. az alkotásnak. A küldöttközgyűlés határozata olyan szellemben fogalmazódott, hogy az új műszaki-tudományos gondolatok, a vállalati fejlesztések és a kormányzati célprogramok megvalósításához a megfelelő környezet megteremtését segítse elő. Ez elősegítheti a legfrissebb technikai eredmények gyorsabb befogadását. Mentusz Károly Próbaüzem novemberben Az utolsó simításokat végzik a Dunai Vasmű épülő kokszolómüvében, amely — a mecseki kokszolható szénbázisra alapozva — előreláthatólag még novemberben megkezdi a próbaüzemelést. Az -ország üj nagyberur házasa 1.2 millió tonna kokszot termel majd évenként. s ezzel évi 65—70 millió dollár értékű. tőkés kokszbehozatalt tesz feleslegessé (MTI-fotó — Burundi Iván felvétele — KS) , L. M.
