Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-10 / 264. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. november 10,, hétfő 1; Kitüntetési ünnepségek, megemlékezések (Folytatás a 2. oldalról) csivezetője, Fülöp István, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet részleg- vezetője, Horváth Mária, a Kékes Cipő- és Textilipari Szövetkezet főkönyvelője. Kollár Károlyné, az Egri Háziipari Szövetkezet raktárosa, Koppány Károlyné, a Vegyesipari Szövetkezet sztk- ügyintézője, Majoros Sándor, az Egri Cipőipari Szövetkezet elnöke. Nagy Miklós, a Házi-, Kézmű- és Bőripari Szövetkezet gépkocsivezetője, Orosz László, a Kékes cipőgyártója, Sütő László, az Észak-Heves Megyei Építőipari Szövetkezet belső ellenőre. Szalóki László, a Tar- namente Ipari Szövetkezet kőművese, Várkonyi Sándor, az Épületkarbantartó Szövetkezet művezetője. Zsuga Imre, az ERISZ minőségellenőre és dr. Bereczkei Ottó, a Mészöv közgazdasági tanácsosa. A belkereskedelmi minisztertől kapott Kiváló Munkáért kitüntetést Gergely Lász- lóné üzemgazdász (Zöldért), a MÉM-től Jurák Kálmán, a gyöngyösi hűtőház árukísérője (Zöldért). A Szocialista Kultúráért kitüntetést kapta dr. Galgóczi Ottó né, a gyöngyösi Kékes elnöke, továbbá a Kiszöv támogatásával működő gyöngyösi szövetkezeti irodalmi színpad, s annak vezetője, Püspöki Győző. A Szövosz Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetésben részesült Balázs Zoltán, egri hűtőházi tmk-vezető, Fabók Ferencné, káli göngyölegtelepi brigádvezető, Lövei “János központi dolgozó és Nagy Lajosáé, gyöngyösi hűtőházi dolgozó. valamennyien a Zöldért munkatársai. Ugyanilyen elismerés jutott osztályrészül Pa- tócs Sándornénak, a Gyöngy- szöv titkárnőjének, Erdélyi Ferencnének, a hatvani takarékszövetkezet főkönyvelőjének. A Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést vette át Balogh Miklósné, a Teszöv ellenőre, Bóta Ferencné, a Bélapátfalvi Gárdonyi Tsz anyagkönyvelője, Csorba Béla, a zagyvaszántói tsz főagronómusa. Kovács Ernő, a mezöszemerei tsz állatgondozója, Mogyoró János, a horti tsz tehergépkocsi-vezetője. Sipos Károly, a kiskörei tsz gépszerelője, Szabó Ágoston, komlói tsz-elnök. valamint Pálfi Tihamér, bo- donyi tsz-elnök. A Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója lett Árvái Ferencné, a Mátra Ruhaipari Szövetkezet minőségellenőre, Bóta Ferenc, a Lakisz főkönyvelője és Hangost Lászióné, az Agromechanika Kisszövetkezet főkönyvelője. Elismerés fiataloknak November 7-e tiszteletére kitüntetéseket adtak át az ifjúsági munkában élenjáróknak is. Az Ifjúságért Érdemérem kitüntetést kapta Balázs László, a Felső-magyarországi Vendéglátó Vállalat dolgozója és Barta Imre, a Mikroelektronikai Vállalat oktatási csoportvezetője. A KISZ-érdemérem az elismerése Dér Jánosnak, a HNF megyei bizottsága politikai munkatársának, Csaba Györgynek, a Mátraalji Szénbányák főenergetikusának, Németh Jánosnak, a Mátraalji Szénbányák Thorez Bányaüzeme üzemviteli vezetőjének, Sebe Józsefnek, az Egri Dohánygyár gépmesterének és Zilahiné Varga Piroskának, a Besenyőtelki Lenin Tsz előadójának. Kiváló Ifjúsági Vezető Érem kitüntetésben részesült Bartha Katalin, az egri városi pedagógus KlSZ-bizott- ság titkára. Bárdos Ferenc, a HNF megyei bizottsága politikai munkatársa. Berkes L ászióné, a füzesabonyi KISZ-bizottság politikai munkatársa, Kisari Zoltán, a Finomszerelvénygyár KISZ. bizottsági titkára. Kun Zsig- mond, a Csepel Autó 3. Számú Egri Gyára gyártásfejlesztője, Séber József, a gyöngyösi városi KISZ-bi_ zottság politikai munkatársa és Várhelyi István, a Hatvani 213. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet szakoktatója. Aranykoszorús KISZ-jel- vény kitüntetést vett át Csontos Sándor, a megyei tanács főelőadója. Tamasik Istvánná, a Mátravidéki Fémművek gyors- és gépírója, Tóthné Szüle Rita. a Népújság munkatársa és Ürvölgyi László, a Vöröskereszt megyei vezetőségének- főelőadója. A KISZ KB dicsérő oklevelét kapta meg Juhászné Őszi Erika, az egri városi KISZ-bizottság gazdasági ügyintézője. Lakatos Nándor, a Mátravidéki Fémművek géplakatosa, Nagy Ferenc, a megyei KISZ-bizottság tech. nikusa. Az úttörőmozgalomban végzett, kiemelkedő tevékenységéért,. a Gyermekekért Érdemérem kitüntetésben részesült Gerzovich József. Űt- törővezetöi Érdemérem a ki. tüntetése Révészné Bőgős Zsuzsannának, Heves megye volt úttörőelnökének-és Vass Istvánnénak, a Gyöngyösi 4. Számú Általános Iskola igazgatójának. Ugyanezt érdemelte ki Csombok József, a visznek! általános iskolá tanára. Papp László, az Egri 4. Számú Általános Iskola igazgatóhelyettese, Patkó Márta, a selypi általános iskola tanítója, Újlaki Miklósné, a Hevesi 5. Számú Általános Iskola tanára és Váí- laji Györgyné, a mezőtárká- nyi általános művelődési központ napközisvezetője. Kiváló Úttörővezetö lett Bajcsyné Tóth Ida, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság üzemvezetője. Bajnok Lászlóné, a gyöngyösoroszi általános iskola tanítója. Bíró Katalin, az abasári általános iskola tanára, Blahó Éva, a horti általános iskola tanára, Gottschalk Róbert, hevesi városi úttörőelnök. Harmath Ottóné, az Egri 4. Számú Általános Iskola tanára, dr. Joó Kálmánná, a Gyöngyösi 4. Számú Általános Iskola tanítója. Kivés Imréné, a parádi Fáy András Körzeti Általános Iskola igazgatóhelyettese, Komáromi Tiborné, az apci általános iskola tanítója, Kozik Laura. a Gyöngyösi 4. Számú Általános Iskola megbízott igazgatója, Makovics Zsuzsanna. a mátraderecskei általános iskola tanítója, Sánta Lászlóné, a hatvani Bajza gimnázium tanára, dr. Suba Jánosné, az Egri 5. Számú Általános Iskola tanítója. Szamosi Gá- borné, az Egri 1. Számú Általános Iskola tanára. Szemén Jánosné, a hevesi kisegítő iskola tanára, Szőke Zoltánná, a novaji általános iskola tanára, Tolnai Miklósné, a Füzesabonyi 1. Számú Általános Iskola tanára, Végh Mihály, a sarudi általános művelődési központ igazgatója. Ketten kaptak dicsérő oklevelet, ugyancsak ketten Kiváló Ifjúvezetői Munkáért kitüntetést. A fegyveres erőknél és testületeknél szolgálatot teljesítők közül Szolgálati Érdeméremmel tüntették ki Szeidl József őrnagyot, a gyöngyösi városi polgárvédelmi törzsparancsnokot 30 év után, Tóth Tihamér őrnagyot, a hatvani városi polgárvédelmi törzsparancsnokot pedig 20 év után. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát vette át Nagy Sándor százados és Szabó Béla, a gyöngyösi városi ta-, nács műszaki osztályának vezetője. A bronz fokozatot kapta meg Árva József, kinevezett polgári alkalmazott. Kiváló Munkáért kitüntetéssel ismerték el Novotnik Tibor kinevezett polgári alkalmazottat és Szabó Gábor polgári alkalmazottat. Szolgálati Érdemérmet kapott 25 év után ^ Túrna Ferenc őrnagy, 20 év után Dobos József zászlós. Honvédelmi Érdemérem a kitüntetése 15 év után Király Lajosné polgári alkalmazottnak. Á honvédelmi miniszter soron kívül alezredessé léptette elő Ronkó Pál őrnagyot. Az előbb említettek valamennyien a Heves Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság ünnepségén vették át kitüntetésüket A Heves Megyei Rendőr- )gkapitányság állományából a Kiváló Szolgálatért Érdemrend kitüntetést adományozták Tarnóczi Sándor r. őrnagynak. A belügyminiszter a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntette ki Huszár Mihály r. őrnagyot. Ezüst fokozatot kapott Révész Gyula r. főhadnagy és Bőgős János r. főhadnagy. A Közbiztonsági Érem arany fokozata kitüntetésben részesült Ipacs Géza ny. r. őfnagy. Ferencz József ny. r. alezredes, dr. Kádár János ny. r. ezredes és Németh László ny. r. alezredes. Ezüst fokozattal ismerték el dr. Orosz Gyula r. főhadnagy. Pálinkás Ferenc r. főhadnagy, bronzfokozattal pedig Bakos András r. törzsőrmester munkáját. A belügyminiszter soron kívül századossá léptette elő Fekete István r. főhadnagyot. Dicséretben és jutalomban részesítette Tóth József r. századost. A megyei tűzoltó parancsnokság dolgozói közül a belügyminiszter a Tűzbiztonsági Erem arany fokozatával tüntette ki Bene László tű. főhadnagyot, ezüst fokozattal Fehér István tű. főtörzsőrmestert, Math János tű. főtörzsőrmestert, bronz fokozattal pedig Keszthelyi László tű. zászlóst, Mogyorósi András (tű. főtörzsőrmestert és Nagy János tű. főtörzsőrmestert. A Szakszervezeti Munkáért elismerés arany fokozatát adományozták Balogh Andrásáénak, a Mátravidéki Fémművek szb gazdasági felelősének, Kapás Antal- nénak, a felsőtárkányi Sziklaforrás Étterem gondnokának és Nagy Istvánnak, a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat nyugdíjasának. Ezüst fokozatban részesült Bakó Csaba, a Finomszerelvénygyár szb-tit- kára, Czibolya Mihály, a Mikroelektronikai Vállalat szb-titkára és Szabó Istvánná, az Apci Qualitál szak- szervezeti főbizalmija. Az ünnep alkalmából számos munkahelyen nyújtottak át a munkában élenjáróknak helyi jellegű kitüntetéseket. A népi ellenőrzésben kifejtett eredményes tevékenységéért az évforduló alkalmából Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést kapott dr. Fehérvári Mária, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság jogtanácsosa, Kánya Lajos, a Mátraaljai Szénbányák petőfibányai vegyesüzemének vezető könyvelője, Kiss József, a Hevesi Városi Tanács személyzeti vezetője, Kovács Sándor nyugdíjas, dr. Sonkádi János, a Mészöv lakásszövetkezeti tanácsosa, és Tüdős Gyula, a Teszöv főmunkatársa, A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnökségétől MSZBT' aranykoszorús jelvény kitüntetésben részesült Géczi Alajos, a Mátra Volán gyöngyösi üzemegysége MSZBT-tag- csoportjának ügyvezető elnöke és Székely Istvánná, a Füzesabony és Vidéke Áfész MSZBT-tagcsoportja ügyvezető elnökségének tagja. Valamennyi kitüntetettnek tisztelettel gratulálunk. NEGYVENKÉT VÁLLALAT KÖZÜL A HETEDIK HELYEN „Újjáépített” építők A Heves Megyei Állami Építőipari Vállalatot 1982-ben ismételten szanálták, és fölmerült teljes megszüntetésének gondolata is. Akkor az illetékesek és a szakminisztériumok, a megye párt- és állami vezetésének egyetértésével utolsó lehetőséget biztosítottak e vállalat számára. Az azóta eltelt időszak erőfeszítéseiről, a jórészt újjászervezett cég eredményeiről, a közelmúltban Szamos Gábor igazgató beszámolt megyénk legfelsőbb pártfórumán is, ahol a jelentés meghallgatása után elismeréssel nyugtázták a bekövetkezett változásokat. Ennek kapcsán kerestük fel a HÁÉV igazgatóját ás szakszervezeti titkárát. Sulyok ■ Ernőt. Természetesen, először e mérlegfordulás főbb okait tudakoltuk: SZ .G.: — Űj intézkedések egész rendszerét kellett ösz- szehangoltan, igen rövid idő alatt bevezetni — és az ezekben foglaltakat következetesen végrehajtani! Ugyanakkor kedvezőtlenül változtak meg a külső körülmények: minden szervezet számára szigorodott a közgazdasági környezet, s csökkentek a beruházások Ez utóbbi természetszerűleg elsősorban az építőipar számára volt hátrányos, hiszen míg korábban a megrendelők kerestek kivitelezőt, addig napjainkra ez a helyzet megfordult. Ma nekünk jelent gondot kapacitásaink teljes lekötése. — Beszéljünk elsőként a személyi változásokról. SZ. G.: — Szanáláskor, mint új emberek vettük át az irányítást. De nyilván nem lehetett a korábbi veszteséges gazdálkodás miatt mindenkinek a fejét venni! Akkor „hadsereg nélküli tábornokok” lettünk volna. Más utat kellett tehát járnunk: minden egyes beosztásban pontosan meghatároztuk a követelményeket. Ezek alapján rövid időnként ellenőriztük, s értékeltük az adott vezető munkáját. Aki pedig ezen új követelményeknek nem tudott megfelelni — tehát nem korábbi hibákra hivatkozva (!) —. azt elmozdítottuk tisztségéből. Döbbenetes nagyság- rendű változás következett be ezáltal: az első két évben a vezetők 85 százaléka került új beosztásba, s kis részük el is hagyta a vállalatot. — Mennyiben változott az irányítás szelleme? Például, megrendeléseiknek hányad részét szerzik versenytárgyalások útján? SZ. G.: — Az elmúlt évben harmadát, de az idén ez már meghaladja az ötven százalékát. Ezzel az aránynyal az Építési és Városfejlesztési • Minisztérium 42 vállalata közül tavaly a hetedik helyen álltunk. Ehhez persze vissza kellett szerezni az építtetők bizalmát: ma már amit vállalunk, azt csaknem mindig teljesítjük! (Kizárólag rajtunk kívülálló okok miatt kell esetenként határidőt módosítanunk.) Ennek érdekében a kapacitásunk majdnem háromnegyedét úgynevezett vezérprogramokon foglalkoztatjuk, tehát rangsoroljuk feladatainkat. Üzleti sikereinket elsősorban annak köszönhetjük, hogy alacsonyabbak az áraink, azonos a vállalási idő, és minden erőnkkel azon igyekszünk, hogy minőségben is minimum elérjük a vetélytársak szintjét. — Milyen módon ösztönzik a dolgozóikat? SZ. G.: — Minőséghez kötött teljesítménybérezést vezettünk be. Minden kollektíva úgynevezett egyösszegű utalvány formájában kapja meg az adott munkáért járó pénzt. Ezt a brigádvezető és a szakszervezeti bizalmi osztja el a tagok között. Esetenként jelentős differenciák lehetnek a fizetségben. ami már eddig is egy jó értelemben vett kiválasztódáshoz vezetett. — Nem okozott ez elinte konfliktusokat? S. E.: — Amikor bevezettük. ezt a rendszert, sokan nem hitték el, hogy kifizetik nekik a többietmunka ellenértékét is. Aztán persze nagyot néztek, amikor a következő hónap elején azoknak, akik hajtottak, jóval több volt a borítékjukban. Ez elég meggyőző erőnek bizonyult, nem kellett külön agitálni az embereket. SZ. G.: — Feszültségek — még manapság is — más okok miatt jelentkeznek: esetenként nem tudjuk a munkavégzés minden feltételét időre, s a kívánt mennyiségben biztosítani. Nálunk nagyon sokféle szakma képviselői követik egymást az épületen. Bárhol van gond. időlegesen akadályozhatja a többieket is. S akkor még nem szóltam olyan, tőlünk teljesen független dolgokról. mint az időjárás ... — Milyenek a szociális körülmények a vállalatnál? S. E.: — A nagyobb munkahelyeinken általában megfelelőek. Kisebb építkezéseken. a kevés embert foglalkoztató vidéki helyszíneken dolgozók viszont néha panasszal keresnek meg minket. De a nyolcvanas évek eleje óta ebben is történt javulás: több konténert vásároltunk, s ezek száma a jövőben tovább emelkedik. — Korábban említette, hogy javult az elvégzett munkák minősége. Ennek megfelelően csökkent a szavatossági perek száma is? SZ. G.: — Minden évben összegezzük a mennyiségi és minőségi hiányokat, s azok termeléshez viszonyított száma immár alig haladja meg az ÉVM-vállala- tok átlagát! A szavatossági problémák viszont sokkal kisebb mértékben csökkentek. Ennek az az oka. hogy az öt-tíz évvel ezelőtt elkövetett hibákat ma kell kijavítanunk, s ez igen jelentős anyagi tehertétel a vállalatunknak. — Mennyire megoldott a társadalmi tulajdon védelme? S. E.: — Pontosan kiszámított és rendszeresen ellenőrzött anyagnormáink van nak. Ezen a téren nincsenek gondjaink. A károk jelentős része az építkezéseink nem megfelelő védelméből adódik. SZ. G.: — Ennek pedig az a magyarázata, hogy a védelmi rendszer teljes kiépítése és annak költsége olyan nagy, meg nem térülő befektetést igényelne, amely messze nem áll arányban az eltulajdonított tárgyak értékével! Más megoldást kellett tehát keresnünk figyelmünket a megelőzésre összpontosítottuk. Dolgozóink minden évben maguk közül, munkahelyenként választanak egy úgynevezett társadalmi rendészt. Ö ügyel többek között az anyagok elzárására is. Ez a rendszer — melyet tudomásom szerint elsőként vezettük be az építőiparban — az előzetesen vártnál sokkal hatékonyabbnak bizonyult. — A magyar gazdaság teljesítménye összességében elmaradt a terv első félévi előirányzataitól. Nem kivétel a HÁÉV sem. Mi ennek az oka? SZ. G-: — Minden szervezet akkor működik a leghatékonyabban, ha egyenletesen termelhet. Mindeféle ciklikusság e mutató romlását eredményezi. Mi okoz ma ilyen károkat hazánkban? Mindenekelőtt a kiszámíthatatlan, gyors gazdasági szabályozóváltozások és a tervkészítések rosszul kialakult gyakorlata! Ezzel el is érkeztünk a mi cégünk — egyébként kismértékű — lemaradásának legfőbb okához: 1985—86 fordulóján az egyik ötéves terv lezárásait, a másik előkészítését számolgatták —, s közben telt az idő! A kettő közötti átmenet nem volt folyamatos. Mi január elején még a felét sem láttuk előre az évi feladatainknak. Azt pedig gondolom, nem kell sokáig bizonygatnom, hogy mit jelent ha nem tudjuk jó előre megrendelni az épületekhez szükséges anyagokat Nagyobb teljesitménykiesést okozott ez a hosszú számolgatás. mint a tavalyi kemény tél! — Immár harmadik éve egyre nagyobb nyereséget érnek el. Hogyan ítéli meg a közeljövőt? Folytatódik ez a tendencia vagy csak két hullámvölgy közötti állapotról van szó? SZ. G-: — Egészen biztosan nem fogunk rosszabbul gazdálkodni, mint az elmúlt időszakban. Aki egyszer megtanult tisztességesen dolgozni, az úgy fog ezután is. Ennek ellenére az eredményeket illetően már egyáltalán nem vagyok ilyen optimista. Mert egy rossz külkereskedelmi mérleg nyomán hozott kormányszintű intézkedések esetleg lehetetlen helyzetbe hozhatják az egész magyar építőipart. A legfőbb kérdés tehát az: vajon lesz-e min dolgozni? Móró István Hengerszékek Nigériába A Nigériában épülő, magyar kivitelezésű malom részére a Budapesti Élelmiszeripari Gépgyár és Szereld Vállalat 1. Sz. Gyára 16 hengerszéket készít. Az automatikusan működő hengerpárok a helyi mezőgazdasági igények szerint készülnek. A vállalat az idén Nigérián kívül több országba is szállít a gyártmányaiból. Képünkön az Élgép szerelőcsarnokában az utolsó hengerszéket szerelik (MTI-fotó: Krista Gábor felv.)
