Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-05 / 261. szám
■ppn , # WF i|| ■■ §J 2$ NÉPÚJSÁG, 1986. november 5., szerda Körkép nagyvállalataink könyvtárairól 1986, kettős Liszt-jubileum fl tudás házhoz megy „Az ember egész nap dolgozik, örül ha hazamehet, nincs kedve a lakásból ki se mozdulni" — mondják sokan. Igazuk is lehet és biztos, hogy akik így vélekednek. nem töltik meg a közkönyvtárakat, színházakat. Ezért látnak el fontos közművelődési funkciót a már majd' mindenhol működő vállalati, üzemi bibliotékák. Az autóbusz indulása előtt vagy az ebédszünet fennmaradó idejében itt át lehet nézni a napi sajtót, bele lehet tekinteni egy érdekes regénybe, amihez ha kedvet kap az illető, kikölcsönözheti. A munka mellett továbbtanulók megtalálhatják a szakkönyveket, amik másoknak is hasznosak lehetnek. tudásuk állandó fejlesztéséhez. Emellett az olvasáson kívül is nyújtanak művelődési, szórakozási lehetőségeket a könyvtárosok programjai. De hogyan néz ki mindez a gyakorlatban? Erről érdeklődtünk három nagy- vállalatunknál. Egri Finomszerelvény- gyór A helyi művelődési házban levő központi könyvtárban, illetve az olvasótermekben tizenháromezerháromszáz kötet áll az olvasók rendelkezésére. Közel ugyanennyi olvasmány kapható kézhez a műszaki bibliotékában, ahol a dolgozók szakmai továbbképzésükhöz elengedhetetlen kiadványokba, folyóiratokba lapozhatnak bele. A közművelődési könyvtár — ahol főleg szépirodalmi művekkel találkozhatunk — új szolgáltatása az egyelőre még nem bőséges hanglemezgyűjtemény, ami közel egy éve teszi színesebbé az ott töltött órákat. Lehetőség van arra is, hogy a legjobban tetsző zeneműveket a látogatók kazettára átmásolhassák. Kulturális rendezvényeknek is otthont ad az intézmény. A gyár eszperantó nyelvvel foglalkozó csoportja itt tartja foglalkozásait, és az ehhez szükséges irodalmat is itt gyűjtik. Általában minden évben rendeznek író—olvasó találkozódat. ahová a tagok kedvelt toliforgatóit hívják meg. Mátravidéki Fémművek Sírokban szintén két lehetőség várja a dolgozókat ebben a tekintetben. A szakszervezeti könyvtár mellett jól ellátott műszaki könyvkölcsönző is található itt. Nyolcvanötféle folyóiratból tanulmányozhatják az érdeklődők elsősorban a vállalat profiljába vágó ismertetőket. Az értelmiségiek munkáját még hat idegennyelvű kiadvány is segíti. Előfordul, hogy egy-egy kötetet nem találnak az olvasók, máshonnan azokat is be tudják szerezni, örvendetes, hogy ebben az évben 525-en iratkoztak be, és ők rendszeresen válogatnak is a mintegy 1500 mű között. A kisebb üzemekben letéti olvasószobák működnek, a mennyiség változó, de általában 3—500 könyv áll rendelkezésre. Mátraalji Szénbányák Négy helyen várják az érdeklődőket több, mint 30 ezer olvasnivalóval. A központban elsősorban a műszaki tárgyú ismereteiket fejleszthetik, aíkik beiratkoznak. Magas szintű munka folyik Visontén a Tho- rez bányaüzemnél, ahol a zártláncú tévéhálózaton önálló szerkesztésű műsort is nézhetnek a dolgozók. Mivel többségük ingázó, nehéz megszervezni a művelődésüket, de néha a könyvtárosok a várakozási időbe be tudnak iktatni egy-egy irodalmi műsort, elsősorban környékbeli előadókkal. Hanglemezek ás hallgathatók csakúgy, mint Petőfi- bányán, ahol videokazettákkal is bővítették a kínálatot. A vállalat legnagyobb könyvtára a helyi művelődési házban üdülőket is ellát. így Galyatetőre és Jászszentandrásra is kerülnek innen olvasnivalók. Legutóbb Szilvási Lajos volt a vendégük és viszonylag sűrűn hívnak meg más népszerű írókat is. A legkisebb állománnyal E cséden, a klubkönyvtárban rendelkeznek, mintegy 3000 példánnyal. Itt is. miként a vállalat többi ilyen létesítményében 20—25 féle friss újságba lapozhatnak bele az idelátogatók. Beszélgetés Forrai Miklóssal Nincs a földnek tájéka, ahol valamit ne tudnának Lisztről. Tisztelik zongoravirtuózként, zeneszerzőként, zenepedagógusként. Napjainkban fantasztikusnak tűnik á hozzá hasonlóan zseniális, kortársai előtt mégis világraszólóan népszerű, végtelenül termékeny, egyben elmélyült és kimeríthetetlenül sokrétű művész és ember, mint Liszt Ferenc. Mint minden sémában, a Lisztről másfél évszázad folyamán kialakult, felszínes, leegyszerűsített „imázsban” is — rejlik valamiféle igazságmag. Es a felfoghatatlan jelenségek közel állnak a közönség szívéhez. A nagy feladat mégis az, hogy a teljes és valóságos Liszt váljon ismertté. A Liszt Ferenc nevét viselő Zeneművészeti Főiskolán a Liszt Ferenc Társaság főtitkárával, Forrai Miklóssal beszélgetünk. A falon Liszt-portrék, relikviák között egy megsárgult okmány. „.., 12 205 számú 0 tlevél... Dr. Liszt Ferenc úr részére... Termete közép, haja ősz, arca kerek- ded. szeme szürke, orra rendes... 1874. Ferencz József...’- Megjegyzem, hogy úgy látszik akkoriban sem ügyeltek túlzottan az útlevéltulajdonos külsejének valósághű ismertetésére. De itt egy másik útlevél, melyben ez áll: „Ismertetőjele : közismert". — Ekkor Liszt már hatvanhárom éves volt; s akkoriban ihíre-hamva sem volt a hírverés, vagy a földrajzi helyváltoztatás bejáratott, automatikus módozatainak. Hogyan lehetséges, hogy miközben a nagyszabású műveknek áradatát alkotta. a zenei lexikon sűrűsoros oldalakon át sorolja zenekari, kórus, oratorikus. zongora, kamarazene, dal, átirat, és nagyzenekari műveit és az ezeken kívül komponált megszámlálhatatlan, más műfajú szerzeményei — annyi mindenre maradt idő Liszt számára? Elég, ha csak a világjáró pianistára gondolunk. — Mai szemmel valóban alig felfogható Liszt idő- gazdálkodása. De hát ebben is zseniális volt, mint mindenben, amihez' köze volt. A Zeneakadémián nyolckötetnyi levelét őrizzük, volt olyan év, amikor ezerötszáz levelet írt — s mindez csak a számon tartott levelezése! És tudjuk, írásművei is számottevők. mennyiségileg is. S mert jólelkű volt. mindig-lelkesedő, bármikor, bárhol ínség, baj volt, jótékony célú koncertet is adott. A pesti árvízi hangversenye mai pénzre átszámítva két és fél hárommillió forintot hozott! — Liszt a maga jelenkorában körülrajongott muzsikus — szerzőként az maradi mindmáig. A világ keresi Lisztet. Liszt Ferenc Társaság működik Ausztriában. Rómában. Párizsban. Mexikóban, Washingtonban, kö- zel-távol mindenütt. Nincs a világnak muzsikusa, akiről annyi portré, festmény, rézkarc, szobor készült, mint róla. De Liszt nemcsak szobor, hanem máig ható, mostanáig — kimeríthetetlen útmutatás és invenció is. Korunk is tőle örökölte a legtöbb ösztönzést, s ez a magyar zenekultúrára hatványozottan érvényes. Liszt indítványára, az ő Andrássy úti lakásán létesült az első Zeneművészeti Főiskola. Liszté a fő érdem a zenei intézményrendszerünk kialakulásában. a zeneegvesü- létektől zeneoktatási intézményekig. És életműve — nemcsak muzsikája — él. Bartók úgy folytatta Lisztet, hogy szellemének jegyében — ellenében alkotott. így lett szellemének örököse. Aki forradalmat csinál — nem dogmatikus utánzóiban leli folytatását, hanem egyenértékű ellentéteiben. Liszté az érdem, hogy tanítványai és tanítványainak tanítványai megbecsült vendégművészek a világ nagy koncertpódiumain. — Az átlagos zenéi műveltségű közönség is tudja: Liszt emberi-muzsikusi kétarcúsága nehezen értelmezhető, értékelhető. Nem kevésbé elintézetlen kérdés Liszt magyarsága. Sikerül-e közelebb kerülnünk a valósághoz most. a jubileumi év eseményei jóvoltából? — Minden igyekeztünk erre irányul. Tudnivaló, hogy Liszt Társaságot már az ő életében 1870-ben is alakítottak. De ez — akárcsak a később létrejöttek — rövid életű volt. A mai, 1973- ban alakult Liszt Ferenc Társaság egyenes folytatása az előzőeknek; magáévá tette az 1893-ban kitűzött célokat és alapelvet: „Liszt szellemének örökös ápolását". Ezt szolgálja — a számtalan más tevékenység között — az 1974- ben alapított Nemzetközi Hanglemez Nagydíj, amelyre évente küldik a pályázati lemezeket Japántól Dél-Amerikáig; zongora, zenekar, vokál és orgonaművek felvételeit. Liszt- interpretációkat. Amennyire tiszta és egyértelmű a Liszt Társaság fő célja, nem kevésbé az a pályázat egyetlen kritériuma is: Lisztműveket, magas művészi színvonalon. A teljes értékű Liszt-arculat jegyében szövetségesünk a hazai és külföldi koncerteket rendező Országos Filharmónia és az Interkoncert; Liszt-életművet — közte ritkaságokat és újonnan feltárt műveit is — kibocsátó Hungaroton Hanglemezgyártó Vállalat, a zenetudomány bel- és kül- földii képviselői. Hatalmas feladat ez. — Hiszen az idővel sokrétűen sajátságos viszonyban levő Liszt kétarcúságának ez az egyik oka és okozata. Ö fiatalon hódolt a ■kor zenei divatjának: a romantikának. és sikerei teljében ébredt rá. hogy az ő hivatása más; több. mint amivel világsikereit elérte. Ezután alkotta legzseniálisabb műveit, az összes szimfonikus költeményét. két zongoraversenyét, a Haláltáncot, a Faust Szimfóniát, a Dante Szimfóniát. És ahogy őbenne, körülötte is megfordult a világ: hallgatás fogadta. Olyan művek születtek ekkor, mint a Via Crucis, amelyet holta után csaknem negyven évvel, 1928-ban adtak elő nálunk először. — A másik kérdés: a haza. A világot félrevezette, hogy Liszt halála idején még német nyelvű volt a zenei életrajz-irodalom. ö maga viszont, mindig magyarnak vallotta magát. — Liszt valami ördögi beosztással érte el, hogy szinte egyidejűleg mindenütt ott volt. A kettős jubileum évében ismét köztünk van. A világ minden pontján kutatják és felidézik arcát. Furcsa fordulat: ha Liszt nem annyira — ahogy ma mondanánk — Európa-cent- rikus. akkor ma lemezről hallgathatnánk virtuóz zongoraelőadását is. Ugyanis csábították Amerikába. Évi egymillió dollárt ígértek, négy-öt fellépés fejében. — Nincs, uram, annyi pénze... ! — utasította el a pazar ajánlatot a sikert nemcsak pénzben mérő Liszt. Ha kimegy, Edison- fonográfon bizonyára megörökítik. De talán többet, igazabbat mond róla. hogy ez nem történt meg. P. G. GYCRFFY LÁSZLÓ Kis magyar herbárium Munka- és étvágygerjesztés Orvosi (K) Almos (Acorns calamus). Fontos tudnunk. hogy vadon termő, tehát nem lehet csak úgy uk- mukfukk megszerezni. Általában árterek, patak menti zsombékosok egyre ritkuló növénye, ebből következően nem csak vadon terem, hanem még ott is ritkán. Görög nevét csillapíthatatlan éhségérzetet kiváltó hatásáról kapta (acorus = telhetetlen) és pontosan ez indokolja gyógyító hatását. Gyógyításra csakis a talajban kúszó gyökértörzset (rhizoma) használjuk fel. Miután bokáig vagy térdig süppedve a vizes talajban ráleltünk a növény sásszerű leveleire, lehetőleg valamit is adva még emberi tartásunkra, nem a tíz körmünkkel kaparjuk ki a gyö- kértörzset, hanem elegánsan, magunkkal hozott termelő- eszközünkkel. A gyökeret otthon gondosan megtisztítjuk a honi gyöpű- től. lemossuk, konyhakéssel meghámozzuk, mint a krumplit, és fél órát szári tjuk a sütőben. Ezek után apró, 2—3 centiméteres darabokra vágjuk, majd jellegzetes. enyhén kesernyés illata és csípős, fanyar íze miatt némi cukrot szórunk a darabkákra. Az ily módon keserédes (K) Álmos már fogyasztható. Használatos még festvény (tinktúra) formájában is. Ekkor, a gyógyítás örömében bízva vagy éppen a megelőző kór miatt, melyet alantabb ismertetünk, ízlés szerint vásárolt alkoholba (cseresznye-, barack- stb. pálinka, mint magyar jellegzetesség jöhet számításba) áztatjuk a ledarált, szétcincált gyökértörzset. Egy óráig — mely egyeseknek olykor évszázadoknak is tűnhet — állni hagyjuk, leszűrjük, és a tinktúrából két- három decinyit fogyasztunk. Ha elixirt készítünk, amely szintén használatos, akkor a tiinktúrához annyi kristálycukrot adunk, amíg a folyadék oly sűrűvé válik, mint a méz. Ezek után tetszés szerint szopogatjuk. Bár ha a tinktúrát elfogyasztottuk. már alig szükséges az elixir szopogatása. Javallott elsősorban ét- végygerjesztés céljából és emésztési zavarok esetében. Itt különösen számításba jöhetnek az elvált, főzni nem tudó és átlagfizetéssel rendelkező magányos férfiak és kisnyugdíjas, magányosan élő öregek. A különböző úgynevezett hidegvacsorák, mint tíz-tizenöt deka párizsi és tea. vagy szalonna, lecsókolbász, vagdalthús és májkrémkonzerv váltakozása a ■melegvacsorákkal, mint mélyhűtött bélszínroló és hasábburgonya, tojásrántotta szalonnával vagy anélkül, esetleg hagymásán, továbbá a hétvégi gyorsbüfék és bisztrók látogatása közben elfogyasztott száraz, rágós húsdarabkák és rántás- gumókkal tarkított főzelékei után fellépő étvágytalanságon segíthet akár a tinktúra-. akár az elixírkúra. Sőt, az akut helyzetet, melyben az étvágytalanság már emésztési zavarokat is okoz, teljesen feloldja. Ugyanis még a vasszöget is megenné az illető a kúra után, de a fagyasztott bélszín kissé fűrészporra emlékeztető rolóit és a konzervbabot kolbász- szál vagy a különböző, be- főttes üvegekben árusított káposztákat, lecsókat feltétlenül. Megjegyzendő azonban, hogv némi különbség van a város és vidék között, ami a lelőhely feltalálását illeti. Mármint a (K) Álmos gyökértörzs feltalálását illeti. A városban nagyobb az árrés, kisebb az ártér, és így a városi ember duplán fizeti meg, ha étvágytalanná válik. Életártér hiányában nehezebben kutathatja fel a gyógyító növényt. Ezért szorgosan ápolja vidéki hagyományait, kapcsolatait, mert ott még akad lehetősége az orvosi (K) Álmos gyökértörzs megtalálására. Angyalfü, másnéven angyalgyökér. orvosi angyélika. (Angelica archangelika L.) Gyökérzetét (Angelicae rhizoma et radix) kora tavasz- szal, még a virágszár megjelenése előtt hazánk nyirkosabb, tápdús domb- és hegyvidékein áshatjuk ki. (Termelöeszközeimk közül most az ásót használjuk.) A gyökereket célszerű felhasogatva zsinegre feltűzni és így megszárítva bespájzolni. Ugyanis soha sem lehet tudni, mi történik, és mint látjuk majd, erre a gyógyfűre egyeseknek igen nagy szüksége van. Ugyanis itt kell megjegyezni, hogy az orvosi (K) Álmos helyett használatos. sőt, azt teljes mértékben pótolja. „Kis magyar herbárium-'ünk orvosi (K) Álmos nevű növényénél található eljárások vonatkoztathatók erre az angyali angyalfűre (gyökérre) gyógyító hatás tekintetében. Megjegyzendő azonban néhány, nem lényegtelen különbség. Először: nemcsak vadon termő, hanem termeszthetjük is. Vagyis. ha ritkán találnánk rá a magyar nyirkosabb tájakon, netán. a tápdús talaj hiánya miatt ritkulna, úgy termesztéssel pótolhatjuk ezt az angyali gyökér szükségletünket. Másodszor: a (K) Álmossal ellentétben igen kellemes illatú, tehát nem szükséges' semmiféle pótszer, hogy kifejtse gyógyító hatását. Azonkívül a gyökér és gyökértörzsből alkoholos befolyásolással nemcsak házilag készíthetünk tinktúrát, hanem maga az ipar is foglalkozik ezzel. Ha az ipar által felhasznált tinktúrát fogyasztjuk étvágygerjesztő gyomorkeserű néven nevezett likőr formájában, s ezt a nagyobb étvágygerjesztés érdekében túlzott mennyiség, ben tesszük, akkor betinktú- rázunk, és újra elmegy az étvágyunk. Ezért okosabb az egyéni gyógymód, az állami tinktúra helyett. Mivel, mint említettük, nem kesernyés, hanem kifejezetten kellemes illatú a .gyökérzete, ezért mosás és hámozás után akár nyersen is fogyaszthatjuk, mint a sárgarépát, ellentétben a (K) Álmos gyökérrel. Ilyenkor akár nyúlnak is érezhetjük magunkat, s az elvált személy, többször is mondhatja — akár férfi az illető, akár nő ■— a nem éppen irodalmi, de hatásos rigmust: „A házasság olyan, mint a majonéz, egyiknek ez mindig sikerül, másiknak tóié gyomra kész”. Harmadik különbség a két növény felhasználását illetően : Gyökérzete mellett, mely 5:1 arányban szárad be. a levél (angelicae folium) is felhasználható. Beszáradá- sa: 6:1. A levél szárítás után, a már ismert módszerrel, forrázásként, vagyis teaként fogyasztandó. Előnye, hogy nem tinktúrázunk be, s ugyanúgy éhségérzetet kelt, még az eddig ehetetlennek tűnő, megunt ételek iránt is. Lásd: azon személyeket és étrendjüket, akiknek az orvosi (K) Álmos gyógyító hatása ajánlott.