Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-05 / 261. szám

■ppn , # WF i|| ■■ §J 2$ NÉPÚJSÁG, 1986. november 5., szerda Körkép nagyvállalataink könyvtárairól 1986, kettős Liszt-jubileum fl tudás házhoz megy „Az ember egész nap dolgozik, örül ha hazame­het, nincs kedve a lakásból ki se mozdulni" — mond­ják sokan. Igazuk is lehet és biztos, hogy akik így vé­lekednek. nem töltik meg a közkönyvtárakat, színhá­zakat. Ezért látnak el fon­tos közművelődési funkciót a már majd' mindenhol működő vállalati, üzemi bibliotékák. Az autóbusz indulása előtt vagy az ebéd­szünet fennmaradó idejében itt át lehet nézni a napi sajtót, bele lehet tekinteni egy érdekes regénybe, ami­hez ha kedvet kap az ille­tő, kikölcsönözheti. A mun­ka mellett továbbtanulók megtalálhatják a szakköny­veket, amik másoknak is hasznosak lehetnek. tudá­suk állandó fejlesztéséhez. Emellett az olvasáson kívül is nyújtanak művelődési, szórakozási lehetőségeket a könyvtárosok programjai. De hogyan néz ki mindez a gyakorlatban? Erről ér­deklődtünk három nagy- vállalatunknál. Egri Finomszerelvény- gyór A helyi művelődési ház­ban levő központi könyv­tárban, illetve az olvasó­termekben tizenháromezer­háromszáz kötet áll az ol­vasók rendelkezésére. Közel ugyanennyi olvasmány kap­ható kézhez a műszaki bib­liotékában, ahol a dolgozók szakmai továbbképzésük­höz elengedhetetlen kiad­ványokba, folyóiratokba lapozhatnak bele. A közművelődési könyv­tár — ahol főleg szépirodal­mi művekkel találkozha­tunk — új szolgáltatása az egyelőre még nem bőséges hanglemezgyűjtemény, ami közel egy éve teszi színeseb­bé az ott töltött órákat. Lehetőség van arra is, hogy a legjobban tetsző zenemű­veket a látogatók kazettá­ra átmásolhassák. Kulturális rendezvények­nek is otthont ad az intéz­mény. A gyár eszperantó nyelvvel foglalkozó csoport­ja itt tartja foglalkozásait, és az ehhez szükséges iro­dalmat is itt gyűjtik. Ál­talában minden évben ren­deznek író—olvasó találko­zódat. ahová a tagok ked­velt toliforgatóit hívják meg. Mátravidéki Fémművek Sírokban szintén két le­hetőség várja a dolgozó­kat ebben a tekintetben. A szakszervezeti könyvtár mellett jól ellátott műszaki könyvkölcsönző is található itt. Nyolcvanötféle folyó­iratból tanulmányozhatják az érdeklődők elsősorban a vállalat profiljába vágó is­mertetőket. Az értelmisé­giek munkáját még hat idegennyelvű kiadvány is segíti. Előfordul, hogy egy-egy kötetet nem találnak az olvasók, máshonnan azokat is be tudják szerezni, ör­vendetes, hogy ebben az évben 525-en iratkoztak be, és ők rendszeresen válogat­nak is a mintegy 1500 mű között. A kisebb üzemekben leté­ti olvasószobák működnek, a mennyiség változó, de ál­talában 3—500 könyv áll rendelkezésre. Mátraalji Szénbányák Négy helyen várják az érdeklődőket több, mint 30 ezer olvasnivalóval. A köz­pontban elsősorban a mű­szaki tárgyú ismereteiket fejleszthetik, aíkik beirat­koznak. Magas szintű mun­ka folyik Visontén a Tho- rez bányaüzemnél, ahol a zártláncú tévéhálózaton ön­álló szerkesztésű műsort is nézhetnek a dolgozók. Mivel többségük ingázó, nehéz megszervezni a művelődésü­ket, de néha a könyvtáro­sok a várakozási időbe be tudnak iktatni egy-egy iro­dalmi műsort, elsősorban környékbeli előadókkal. Hanglemezek ás hallgatha­tók csakúgy, mint Petőfi- bányán, ahol videokazetták­kal is bővítették a kínála­tot. A vállalat legnagyobb könyvtára a helyi művelő­dési házban üdülőket is el­lát. így Galyatetőre és Jászszentandrásra is kerül­nek innen olvasnivalók. Legutóbb Szilvási Lajos volt a vendégük és viszony­lag sűrűn hívnak meg más népszerű írókat is. A legkisebb állománnyal E cséden, a klubkönyvtár­ban rendelkeznek, mintegy 3000 példánnyal. Itt is. mi­ként a vállalat többi ilyen létesítményében 20—25 féle friss újságba lapozhatnak bele az idelátogatók. Beszélgetés Forrai Miklóssal Nincs a földnek tájéka, ahol valamit ne tudná­nak Lisztről. Tisztelik zongoravirtuózként, zene­szerzőként, zenepedagógusként. Napjainkban fan­tasztikusnak tűnik á hozzá hasonlóan zseniális, kortársai előtt mégis világraszólóan népszerű, vég­telenül termékeny, egyben elmélyült és kimerít­hetetlenül sokrétű művész és ember, mint Liszt Ferenc. Mint minden sémában, a Lisztről másfél évszázad folyamán kialakult, felszínes, leegysze­rűsített „imázsban” is — rejlik valamiféle igaz­ságmag. Es a felfoghatatlan jelenségek közel áll­nak a közönség szívéhez. A nagy feladat mégis az, hogy a teljes és valóságos Liszt váljon ismertté. A Liszt Ferenc nevét vi­selő Zeneművészeti Főisko­lán a Liszt Ferenc Társa­ság főtitkárával, Forrai Miklóssal beszélgetünk. A falon Liszt-portrék, relik­viák között egy megsárgult okmány. „.., 12 205 számú 0 tlevél... Dr. Liszt Ferenc úr részére... Termete kö­zép, haja ősz, arca kerek- ded. szeme szürke, orra rendes... 1874. Ferencz József...’- Megjegyzem, hogy úgy látszik akkoriban sem ügyeltek túlzottan az útlevéltulajdonos külsejé­nek valósághű ismertetésé­re. De itt egy másik útle­vél, melyben ez áll: „Ismer­tetőjele : közismert". — Ekkor Liszt már hat­vanhárom éves volt; s ak­koriban ihíre-hamva sem volt a hírverés, vagy a föld­rajzi helyváltoztatás bejá­ratott, automatikus módoza­tainak. Hogyan lehetséges, hogy miközben a nagysza­bású műveknek áradatát al­kotta. a zenei lexikon sűrű­soros oldalakon át sorolja zenekari, kórus, oratorikus. zongora, kamarazene, dal, átirat, és nagyzenekari műveit és az ezeken kívül komponált megszámlálha­tatlan, más műfajú szerze­ményei — annyi min­denre maradt idő Liszt szá­mára? Elég, ha csak a világ­járó pianistára gondolunk. — Mai szemmel valóban alig felfogható Liszt idő- gazdálkodása. De hát ebben is zseniális volt, mint min­denben, amihez' köze volt. A Zeneakadémián nyolc­kötetnyi levelét őrizzük, volt olyan év, amikor ezerötszáz levelet írt — s mindez csak a számon tartott levelezése! És tudjuk, írásművei is számottevők. mennyisé­gileg is. S mert jólelkű volt. mindig-lelkesedő, bármikor, bárhol ínség, baj volt, jótékony célú koncertet is adott. A pesti árvízi hang­versenye mai pénzre átszá­mítva két és fél három­millió forintot hozott! — Liszt a maga jelenkorá­ban körülrajongott muzsi­kus — szerzőként az maradi mindmáig. A világ keresi Lisztet. Liszt Ferenc Társa­ság működik Ausztriában. Rómában. Párizsban. Mexi­kóban, Washingtonban, kö- zel-távol mindenütt. Nincs a világnak muzsikusa, aki­ről annyi portré, festmény, rézkarc, szobor készült, mint róla. De Liszt nemcsak szo­bor, hanem máig ható, mos­tanáig — kimeríthetetlen út­mutatás és invenció is. Ko­runk is tőle örökölte a leg­több ösztönzést, s ez a ma­gyar zenekultúrára hatvá­nyozottan érvényes. Liszt indítványára, az ő Andrássy úti lakásán létesült az első Zeneművészeti Főiskola. Liszté a fő érdem a zenei intézményrendszerünk ki­alakulásában. a zeneegvesü- létektől zeneoktatási intéz­ményekig. És életműve — nemcsak muzsikája — él. Bartók úgy folytatta Lisztet, hogy szellemének jegyében — ellenében alkotott. így lett szellemének örököse. Aki forradalmat csinál — nem dogmatikus utánzói­ban leli folytatását, hanem egyenértékű ellentéteiben. Liszté az érdem, hogy tanít­ványai és tanítványainak ta­nítványai megbecsült ven­dégművészek a világ nagy koncertpódiumain. — Az átlagos zenéi mű­veltségű közönség is tudja: Liszt emberi-muzsikusi két­arcúsága nehezen értelmez­hető, értékelhető. Nem kevés­bé elintézetlen kérdés Liszt magyarsága. Sikerül-e köze­lebb kerülnünk a valóság­hoz most. a jubileumi év eseményei jóvoltából? — Minden igyekeztünk erre irányul. Tudnivaló, hogy Liszt Társaságot már az ő életében 1870-ben is alakítottak. De ez — akár­csak a később létrejöttek — rövid életű volt. A mai, 1973- ban alakult Liszt Fe­renc Társaság egyenes foly­tatása az előzőeknek; ma­gáévá tette az 1893-ban ki­tűzött célokat és alapel­vet: „Liszt szellemének örökös ápolását". Ezt szol­gálja — a számtalan más tevékenység között — az 1974- ben alapított Nemzet­közi Hanglemez Nagydíj, amelyre évente küldik a pályázati lemezeket Japán­tól Dél-Amerikáig; zongo­ra, zenekar, vokál és orgo­naművek felvételeit. Liszt- interpretációkat. Amennyi­re tiszta és egyértelmű a Liszt Társaság fő célja, nem kevésbé az a pályázat egyet­len kritériuma is: Liszt­műveket, magas művészi színvonalon. A teljes értékű Liszt-arculat jegyében szö­vetségesünk a hazai és kül­földi koncerteket rendező Országos Filharmónia és az Interkoncert; Liszt-életmű­vet — közte ritkaságokat és újonnan feltárt műveit is — kibocsátó Hungaroton Hanglemezgyártó Vállalat, a zenetudomány bel- és kül- földii képviselői. Hatalmas feladat ez. — Hiszen az idővel sok­rétűen sajátságos viszony­ban levő Liszt kétarcúságá­nak ez az egyik oka és oko­zata. Ö fiatalon hódolt a ■kor zenei divatjának: a ro­mantikának. és sikerei tel­jében ébredt rá. hogy az ő hivatása más; több. mint amivel világsikereit elérte. Ezután alkotta legzseniáli­sabb műveit, az összes szim­fonikus költeményét. két zongoraversenyét, a Halál­táncot, a Faust Szimfóniát, a Dante Szimfóniát. És ahogy őbenne, körülötte is megfordult a világ: hall­gatás fogadta. Olyan mű­vek születtek ekkor, mint a Via Crucis, amelyet holta után csaknem negyven év­vel, 1928-ban adtak elő ná­lunk először. — A másik kérdés: a ha­za. A világot félrevezette, hogy Liszt halála idején még német nyelvű volt a zenei életrajz-irodalom. ö maga viszont, mindig ma­gyarnak vallotta magát. — Liszt valami ördögi beosztással érte el, hogy szinte egyidejűleg mindenütt ott volt. A kettős jubileum évében ismét köztünk van. A világ minden pontján ku­tatják és felidézik arcát. Furcsa fordulat: ha Liszt nem annyira — ahogy ma mondanánk — Európa-cent- rikus. akkor ma lemezről hallgathatnánk virtuóz zon­goraelőadását is. Ugyanis csábították Amerikába. Évi egymillió dollárt ígértek, négy-öt fellépés fejében. — Nincs, uram, annyi pén­ze... ! — utasította el a pazar ajánlatot a sikert nemcsak pénzben mérő Liszt. Ha kimegy, Edison- fonográfon bizonyára meg­örökítik. De talán többet, igazabbat mond róla. hogy ez nem történt meg. P. G. GYCRFFY LÁSZLÓ Kis magyar herbárium Munka- és étvágygerjesztés Orvosi (K) Almos (Aco­rns calamus). Fontos tud­nunk. hogy vadon termő, te­hát nem lehet csak úgy uk- mukfukk megszerezni. Álta­lában árterek, patak menti zsombékosok egyre ritkuló növénye, ebből következően nem csak vadon terem, ha­nem még ott is ritkán. Gö­rög nevét csillapíthatatlan éhségérzetet kiváltó hatásá­ról kapta (acorus = telhetet­len) és pontosan ez indokol­ja gyógyító hatását. Gyógyításra csakis a talaj­ban kúszó gyökértörzset (rhizoma) használjuk fel. Miután bokáig vagy térdig süppedve a vizes talajban ráleltünk a növény sássze­rű leveleire, lehetőleg vala­mit is adva még emberi tar­tásunkra, nem a tíz kör­münkkel kaparjuk ki a gyö- kértörzset, hanem elegánsan, magunkkal hozott termelő- eszközünkkel. A gyökeret otthon gondosan megtisz­títjuk a honi gyöpű- től. lemossuk, konyhakés­sel meghámozzuk, mint a krumplit, és fél órát szári t­juk a sütőben. Ezek után ap­ró, 2—3 centiméteres dara­bokra vágjuk, majd jelleg­zetes. enyhén kesernyés il­lata és csípős, fanyar íze miatt némi cukrot szórunk a darabkákra. Az ily módon keserédes (K) Álmos már fogyasztható. Használatos még festvény (tinktúra) for­májában is. Ekkor, a gyó­gyítás örömében bízva vagy éppen a megelőző kór miatt, melyet alantabb ismertetünk, ízlés szerint vásárolt alko­holba (cseresznye-, barack- stb. pálinka, mint magyar jellegzetesség jöhet számí­tásba) áztatjuk a ledarált, szétcincált gyökértörzset. Egy óráig — mely egyeseknek olykor évszázadoknak is tűn­het — állni hagyjuk, leszűr­jük, és a tinktúrából két- három decinyit fogyasztunk. Ha elixirt készítünk, amely szintén használatos, akkor a tiinktúrához annyi kris­tálycukrot adunk, amíg a folyadék oly sűrűvé válik, mint a méz. Ezek után tet­szés szerint szopogatjuk. Bár ha a tinktúrát elfogyasztot­tuk. már alig szükséges az elixir szopogatása. Javallott elsősorban ét- végygerjesztés céljából és emésztési zavarok esetében. Itt különösen számításba jö­hetnek az elvált, főzni nem tudó és átlagfizetéssel ren­delkező magányos férfiak és kisnyugdíjas, magányosan élő öregek. A különböző úgynevezett hidegvacsorák, mint tíz-tizenöt deka pári­zsi és tea. vagy szalonna, le­csókolbász, vagdalthús és májkrémkonzerv váltakozá­sa a ■melegvacsorákkal, mint mélyhűtött bélszínroló és hasábburgonya, tojásrántot­ta szalonnával vagy anél­kül, esetleg hagymásán, to­vábbá a hétvégi gyorsbüfék és bisztrók látogatása köz­ben elfogyasztott száraz, rá­gós húsdarabkák és rántás- gumókkal tarkított főzelékei után fellépő étvágytalansá­gon segíthet akár a tinktú­ra-. akár az elixírkúra. Sőt, az akut helyzetet, melyben az étvágytalanság már emész­tési zavarokat is okoz, tel­jesen feloldja. Ugyanis még a vasszöget is megenné az illető a kúra után, de a fa­gyasztott bélszín kissé fű­részporra emlékeztető rolóit és a konzervbabot kolbász- szál vagy a különböző, be- főttes üvegekben árusított káposztákat, lecsókat feltét­lenül. Megjegyzendő azonban, hogv némi különbség van a város és vidék között, ami a lelőhely feltalálását illeti. Mármint a (K) Álmos gyö­kértörzs feltalálását illeti. A városban nagyobb az ár­rés, kisebb az ártér, és így a városi ember duplán fi­zeti meg, ha étvágytalanná válik. Életártér hiányában nehezebben kutathatja fel a gyógyító növényt. Ezért szor­gosan ápolja vidéki hagyo­mányait, kapcsolatait, mert ott még akad lehetősége az orvosi (K) Álmos gyökér­törzs megtalálására. Angyalfü, másnéven an­gyalgyökér. orvosi angyélika. (Angelica archangelika L.) Gyökérzetét (Angelicae rhi­zoma et radix) kora tavasz- szal, még a virágszár meg­jelenése előtt hazánk nyir­kosabb, tápdús domb- és hegyvidékein áshatjuk ki. (Termelöeszközeimk közül most az ásót használjuk.) A gyökereket célszerű felhaso­gatva zsinegre feltűzni és így megszárítva bespájzolni. Ugyanis soha sem lehet tud­ni, mi történik, és mint lát­juk majd, erre a gyógyfűre egyeseknek igen nagy szük­sége van. Ugyanis itt kell megjegyezni, hogy az orvo­si (K) Álmos helyett hasz­nálatos. sőt, azt teljes mér­tékben pótolja. „Kis magyar herbárium-'ünk orvosi (K) Álmos nevű növényénél ta­lálható eljárások vonatkoz­tathatók erre az angyali an­gyalfűre (gyökérre) gyógyító hatás tekintetében. Megjegyzendő azonban né­hány, nem lényegtelen kü­lönbség. Először: nemcsak vadon termő, hanem ter­meszthetjük is. Vagyis. ha ritkán találnánk rá a ma­gyar nyirkosabb tájakon, ne­tán. a tápdús talaj hiánya miatt ritkulna, úgy termesz­téssel pótolhatjuk ezt az an­gyali gyökér szükségletün­ket. Másodszor: a (K) Ál­mossal ellentétben igen kel­lemes illatú, tehát nem szük­séges' semmiféle pótszer, hogy kifejtse gyógyító hatá­sát. Azonkívül a gyökér és gyökértörzsből alkoholos be­folyásolással nemcsak házi­lag készíthetünk tinktúrát, hanem maga az ipar is fog­lalkozik ezzel. Ha az ipar ál­tal felhasznált tinktúrát fo­gyasztjuk étvágygerjesztő gyomorkeserű néven neve­zett likőr formájában, s ezt a nagyobb étvágygerjesztés érdekében túlzott mennyiség, ben tesszük, akkor betinktú- rázunk, és újra elmegy az étvágyunk. Ezért okosabb az egyéni gyógymód, az állami tinktúra helyett. Mivel, mint említettük, nem kesernyés, hanem kifejezetten kellemes illatú a .gyökérzete, ezért mosás és hámozás után akár nyersen is fogyaszthatjuk, mint a sárgarépát, ellentét­ben a (K) Álmos gyökérrel. Ilyenkor akár nyúlnak is érezhetjük magunkat, s az elvált személy, többször is mondhatja — akár férfi az illető, akár nő ■— a nem ép­pen irodalmi, de hatásos rigmust: „A házasság olyan, mint a majonéz, egyiknek ez mindig sikerül, másiknak tóié gyomra kész”. Harmadik különbség a két növény felhasználását ille­tően : Gyökérzete mellett, mely 5:1 arányban szárad be. a levél (angelicae folium) is felhasználható. Beszáradá- sa: 6:1. A levél szárítás után, a már ismert módszerrel, forrázásként, vagyis teaként fogyasztandó. Előnye, hogy nem tinktúrázunk be, s ugyanúgy éhségérzetet kelt, még az eddig ehetetlennek tűnő, megunt ételek iránt is. Lásd: azon személyeket és étrendjüket, akiknek az orvosi (K) Álmos gyógyító hatása ajánlott.

Next

/
Thumbnails
Contents