Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-05 / 261. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. november 5., szerda 5. Gyurkó Henrik és ked.fll babfigurája A Népművészet Ifjú Mestere i kiAz egyik helyszín: Eger Szervezik az országos diáknapokat Az országos diáknapokat — ismertebb nevén az ODN- t — 1986—87-re is meghirdette a KISZ Központi Bizottsága. a Művelődési Minisztériummal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatallal közösen. A diáknapok. az amatőr művészeti bemutatók rendezvénysorozata, a diákfesztiválok programjai hozzájárulnak a régi tradíciók kialakulásához. A tanintézeti KlSZ-bizott- ságok iskolai diáknapokat rendeznek, amelyeken az adott intézményben tanuló fiatalok amatőr művészeti tevékenységüket, diákköri munkáikat mutathatják be. A megyei KlSZ-bizottsá- gok és a megyei tanácsok művelődési osztályai az egyes művészeti kategóriákban minősítő bemutatókat szerveznek. Az ODN-t énekkar, kamarakórus, szólóének, szóló- hangszer, kamarazene, népzene, pol-beat, folk-beat rock, jazz, néptánc, diákszínpad, bábjáték, vers- és prózamondás kategóriákban hirdették meg. A jelentkezési határidő budapestieknek november 20., a KISZ budapesti bizottságán, o vidékieknek pedig december 20., a KISZ megyei bizottságain. A bemutatók 1987 februárjában és márciusában lesznek. Ebben az évben első alkalommal a KISZ KB pályázatot irt ki a diákfesztiválok rendezési jogának elnyeréséért is. Az értékelés szerint Sárospatak, Eger, Gyula, Debrecen, Székesfehérvár, Sopron és Keszthely lesznek a programjukban nagyon változatos diákmajálisok helyszínei. A hét városba a megyei minősítő bemutatókon legkiemelkedőbb produkciókból álló. szerkesztett műsorokkal érkeznek a körzetünkbe tartozó megyék diákművészcsoportjai. A fesztiválvárosokban a megyei műsorokon kívül kategóriánkénti bemutatókat és tanácskozásokat is rendeznek. A díjak odaítéléséről diáktanácsok döntenek majd. Gyurkó Henrik Miskolcon született, munkáscsaládban, s úgy tűnt, ő is folytatja a hagyományt: géplakatos lett a Lenin Kohászati Művekben. Ám a munka mellett élt benne a játék szenvedélye is. A gyár színjátszó, csoportjának tagja lett. s volt egy titkos vágya: a színészet. A kohászati művekben kitűnő amatőr bábegyüttes is tevékenykedett, s amikor az egyik szereplő megbetegedett, őt kérték meg, ugorjon be helyette. Bár soseni fogott még bábot a kezébe, kisegítette kollégáit, s maga sem sejtette, hogy ettől kezdve életében meghatározó szerepet fog játszani a bábművészet. — Ügy éreztem, megtaláltam a műfajomat. A bábozáshoz kézügyesség kell, manuális érzék, ez megvolt bennem. Vonzódtam a közösséghez, de ezt a műfajt nem lehet csapat nélkül, egyedül játszani. A világosítók. a diszletmunkások. a hangosi- tók összehangolt tevékenysége mind bennünket segít, s nekünk, akik a paraván mögött dolgozunk, ugyancsak segítenünk kell egymást, különben nincs előadás. A beugrásként vállalt első szerepet — a Farkast A három kisgida című bábjátékban — még sok követte, míg 1960-ban Budapestre jött, hogy felvételizzen az Állami Bábszínház első szi- nészképző stúdiójába. — Ismerték miskolci tevékenységemet, így azonnal főszerepet bíztak rám: én lettem Ludas Matyi. Ezt a bábjátékot többször felújítottuk az év során (legutóbb épp ez év májusában), s én 26 esztendje játszom a furfangos parasztfiút, aki háromszor teszi csúffá Döbrögi urat. A Ludas Matyi után jött a többi főszerep: A pagodák hercege, a Petruska, A fából faragott királyfi, a János vitéz: Sztravinszkij, Bartók, Britten zeneműveinek hősei, Az egykori géplakatosból, aki tizenéves korában elnyerte a „Szakma Ifjú Mestere' kitüntetést, világjáró, ismert (s elismert: Jászaidíjas, 1986. április óta érdemes művész) bábszínész lett. — Még ma is épp oly örömet okoz a játék, mint amikor elkezdtem a pályát. Nagyszerű érzés lelkes, nevető gyerekeknek játszani. Emlékszem az Óz egyik előadására, amikor a négy vándort: Dorkát, a Gyáva Oroszlánt. a Szalmaembert és a Bádogembert (ez utóbbit játszottam én) fogságba ejtik a szárnyas majmok, és ők segítségért kiáltanak. A gyerekek fel akartak rohanni a színpadra, hogy kiszabadítsák kedvenceiket. A jegyszedők alig tudták útját állni a „rohamozó" csapatnak. A bábozás nemcsak szép. de rendkívül munkaigényes is. A jeleneteket nagyon precízen, sok-sok próbával kell kidolgozni. Bartók, Kodály, Sztravanszkij és mások műveinek bábadaptációjánál a kottafejek szabják meg a mozdulatokat, s elengedhetetlen a precíz együttműködés, a lazítás nélküli koncentráció. — Éppen olyan sokat kell gyakorolnunk, mint a légtornászoknak. Elég egyetlen hibás mozdulat, oda nem figyelés, s a produkció, a jelenet menthetetlenül szétesik. Sok a szakmai ártalom: gyengül a szemünk, mert ha úgynevezett „fekete színházat" játszunk, sötétben, többszörös tüllrétegen keresztül nézünk. A másik rém: az ízületi bántalom. elhasználódik a nyakcsigolya, a váll, a könyök, a csukló, jönnek a kopások, fáj minden részünk. Ám, mindezekért bőven kárpótol a játék, a taps, a gyermekközönség zsivaja, öröme, a külföldön elért sok siker Játszott már Amerikában és Indiában. Angliában és Egviptomban. fellépett az 1800 személyt befogadó washingtoni Kennedy Centerben. és Obrazcov bábszínházában. Moszkvában. S szívesen játszik itthon, eldugott kis falvákban, iskolák rendhagyó irodalom óráin, művelődési házakban. Mert — mint mondja — nem a helyiség nagysága, a csillogás, a bársonyfüggöny, a kristálycsillár a lényeg, hanem a közönség, amely odalent ül. és várja a csodát . . . K. Gy. Egy besztercebányai kirándulás alkalmával ismertem meg. Heves megye népművészettel foglalkozó asz- szonyai szlovákiai motívumokat gyűjtöttek a kétnapos kiránduláson. Fehér Jánosáé. akit idén augusztus 20-án tüntettek ki a Népművészet Ifjú Mestere címmel, szakértő szemekkel vizsgálta a kézbe adott hímzéseket. az aprólékos munkával készített gyönyörű szőtteseket, futókat, főkötőket. — Én főként viseletek készítésével foglalkozom — mondja a fiatalasszony. — Otthon. Fedémesen édesanyámtól tanultam szőni, fonni, hímezni. Ezt egy eladólánynak tudnia kellett. Később Borsodnádasdra kerültem varrótanulónak, s bár jelenleg az egri Szövtervnél dolgozom titkárnőként, a tanult mesterségnek ma is nagy hasznát látom, hiszen az egész családnak én varrom a különböző ruhadarabokat. Egy ideig tagja volt az Egri Központi Néptáncegyüttesnek, így igazán soha nem szakadt el a népművészettől. Később, pedig egy kiállításon figyelt fel egy fedémesi motívumokkal díszített ingre. Gyűjteni kezdett falujában. s az Idősebb asszonyok tanácsára, a környező falvakban. Bükkszéken, Ter- pesen, Szajlán is. 1984 májusában a Népművészet Ifjú Mestere pályázaton mutatta be először munkáit, ahol nagy sikert aratott a szakemberek körében. A XVI. Kis Jankó Bori-pályázaton további biztatást kapott, s azóta szinte minden jelentősebb bemutatón feltűnnek jellegzetes viseletéi. — Sokfelé jártam és rájöttem, nem becsülik eléggé értékeinket. Sokan hímeznek ma is, de idegen színekkel, mintákkal. Nagy szüléink legdrágább örökségét nem őrizzük úgy, ahogy kellene. Vallom, hogy az az asszony, aki kalocsai motívumot és erdélyi nagyírásost óarany hímzővel hímez, az megtagadja őseit. (Fotó: Tóth Gizella) Fehér Jánósné. akit ismerősei. barátai csak lrcsinek szólítanak, határtalan lelkesedéssel. odaadással dolgozik egy-egy ingen, blúzon, szoknyán. Nem a pénzért, nem a hírnévért. Az üzletelés távol áll tőle. Nehezen tudja elképzelni, hogy egy darabot „szériában” gyártson . . . Pedig nem olcsó kedvtelés az övé. A megfelelő anyag, a kiegészítő kellékek sok utánjárásba és pénzbe kerülnek, nem beszélve az egy-egy munka elkészítésére szánt időről. Rengeteget köszönhet férjének, aki sokat segít a házimunkában, s alaposan kiveszi részét a gyereknevelésből is. — Elmondhatatlanul jó érzés, amikor elkészülök egy új darabbal. Egyetlen bánatom, hogy néha nagyon egyedül érzem magam. Szükségem lenne tanácsra, értő útmutatásra. Ezek híján főként a saját elképzeléseim vezérelnek á megvalósításban. Ezért néha kicsit elbizonytalanodom. Erre pedig nincs oka. Bizonyítja ezt az az egyéni aranyoklevél is, amit a nemrégiben Dunaújvárosban megrendezett V. szak- szervezeti amatőr népi iparművészek országos találkozóján vehetett át. (barta) Együttesen — a fiatalokért Megállapodás a KISZ és az SZMT között A KISZ-tagok jelentős része a szakszervezeteknek Is tagja. így természetesen indokolt, hogy e két szervezet rendszeresen egyeztesse feladatait megyei szinten is. Minden bizonnyal jól szolgálja majd a közös tevékenységet az az újabb^ 1990-ig izóló együttműködési megállapodás, amelyről a napokban tárgyalnak a Szakszervezetek Megyei Tanácsának és a KISZ megyei bizottságának vezetői. Mint közismert, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1984. október 9-én állást foglalt az ifjúságpolitikai kérdésekben. Ennek alapján új munka- megosztást kell kialakítani a legfőbb területeken, így például a fiatalok érdekvédelmében, a gazdasági építőmunkába való bekapcsolódásában, s e korosztály szabad idejének hasznos eltöltésében. A megállapodás egyebek között leszögezi, hogy a fiatal szakemberek, a pályakezdők kapjanak kellő anyagi és erkölcsi ösztönzést a nagyobb teljesítményekre, tudásuk továbbfejlesztésére és annak alkalmazására. Töltsenek be gazdasági súlyuknak megfelelő szerepet a vállalatok irányításában, társadalmi, politikai életük alakításában. A két szervezet segíteni kívánja a brigádmozgalom korszerűsítését, támogatja a szerződéses közösségi munkavállalások és más újszerű formák elterjesztését. Közös pályázatokat, mukaverseny- akciókat is megszerveznek majd. A szakszervezetek általános érdekvédelmi feladataik részeként ellátják a dolgozó fiatalok és a szakmunkástanulók ügyeinek képviseletét, s ebben jelentős önállóságot biztosítanak a 30 éven aluliaknak. Egyre erősebben támaszkodnak majd az ifjúsági tagozatokra. tanácsokra. Fokozott hangsúlyt helyeznek a munkavállalói és különösen az egyéni, illetve a területi érdekek védelmére. A KISZ-szervezetek— jelenlegi jogosítványaik megtartása mellett — az egyéni és a kiformálódó kollektív érdektörekvésék megoldását politikai eszközökkel kívánják szolgálni. Az ifjúsági szövetség alapszervezeteiben arra törekednek majd, hogy e generáció keresetének növekedési üteme érje el a foglalkoztatottak egészére jellemző átlagot. Támogatják a teljesítményen alapuló differenciálást, a teljesítménybérezés nagyobb arányú elterjesztését. Mindkét szervezet nagy figyelmet fordít majd arra. hogy a munkaerő hatékony foglalkoztatására irányuló vállalati intézkedések — így például a munkaerő-átcsoportosítás — ne egyoldalúan csak a fiatalokat sújtsák. E „megegyezés" hangsúlyozza azt is. hogy a vállalati szociálpolitika járuljon hozzá az önálló életkezdéssel, a családalapítással járó gondok enyhítéséhez. Többek között a kommunista műszakok bevételének- egy jelentős részét is kulturális és jóléti juttatásokra szánják, hogy visszalépés ne következzék be e téren. E korosztály egyik nagy nehézsége a lakáskérdés. A megállapodás kiemeli, hogy tovább keld javítani a magánlakás-építés feltételeit, és azt is, hogy a lehetőségekhez képest a legtöbb szociális bérlakást adják át az elkövetkező években. Célként fogalmazták meg egyebek mellett. hogy a szakszervezeti művelődési intézményeket még inkább hasznosítani kell kulturális célokra. Már beszámoltunk arról, hogy a szakszervezeti ifjúsági tevékenység tartalmi fejlesztése érdekében 1987. március 31-ig ifjúsági tagozatokat, tanácsokat hoznak létre. Ezeket a KISZ azzal is támogatja, hogy segíti az új testületek vezetőségének káderelőkészítő munkáját, ösztönzik a KISZ-tagokat. hogy aktívan, személyes meggyőző tevékenységükkel vegyék ki részüket a tagozatokban folyó politizálásból, a kedvező légkör kialakításából. Egyébként ez a megállapodás csak keretet ad a még tartalmasabb tevékenységhez. A leírtak figyelembevételével évenként közös vezetői megbeszélésen határoznak majd a fontos feladatokról, s értékelik az eltelt időszak tapasztalatait. Pályázati A Poroszlói Magyar—Szovjet Barátság Mgtsz 1986. december 22-től 1989. december 21-ig terjedő időre, szerződéses üzemeltetésre átadja a Poroszló. Vörös Hadsereg u. 25. sz. alatt A pályázatokat kérjük 1986. december 3-ig benyújtani a termelőszövetkezet központi irodájába. Poroszló, Vörös Hadsereg u. 2. sz. A versenytárgyalásra 1986. december 15-én. 10 órakor kerül sor, fenti címen. felhívás! lévő Halászcsárdáját és a poroszlói Tisza-hídnál lévő Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a tsz központi irodájában Fehér Amur halászcsárdáját. Or. Batki Istvánná főkönyvelő-helyettes ad. Reflektorfényben - a bábművész
