Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1986. november 1., szombat Kápolnai közjáték Egy beadványt fogalmaztak meg 1985 júliusában a kápolnaiak közül tizenné­gyen. hogy településükön állítsák vissza az önálló községi tanácsét. Akkor az ügyben illetékes Minisztertanács Tanácsi Hivatala elutasította kérésüket. Ez év júliusában újra megpróbálkoztak ugyanazzal, de ekkor már 640-en írták alá az indokló sorokat. Levelüket a megyei pártbizottság első titkárához jut­tatták el, kérve támogatását. Kápolna. A tanács hajda­ni épületében Polonkai Ber­talanná, a Káli Nagyközségi Közös Tanács vb-titkára tart fogadóórát ezen a dél- előttön Ügyfél éppen nincs nála — A tanácselnök és a pártbizottság titkára jelenleg is azért járják az üzemeket, intézményeket, hogy feltér­képezzék a helyzetet — mondja. Megígéri, hogy utánuk szól, mi addig várjunk rájuk a közös tanács épületében. Kátban. Várunk Több mint egy órát. De megéri, hiszen nemcsak a párttitkár és a tanácselnök érkezik meg. hanem a kápolnai elöljáró is. És természetesen Polon- kainé. Sorra cáfolják meg a levélben leírtakat. — Ezek szerint önök úgy tartják. hogy a levélben megfogalmazottak nem reá­lisak?! — puhatolódzunk — Egyetlen dologban van csak igazuk —állapítja meg Farkas Pál elnök — Az úgynevezett Malomárok víz­elvezetőt valóban nem sike­rült kitisztittatni, viszont ezért sem mi vagyunk a hi­básak. Súlj'os belső gondok­kal küzdött az a vízügyi társulat, amelyik elvállalta a munkát, aztán nem végezte el. Egyébként mindannyian tiszteletben tartjuk Kápolna történelmi múltját és a jö­vőért is dolgozunk Ezután Bencsura Ferenc­hez. a levél egyik megfogal­mazójához indulunk. akf hajdan kápolnai tsz-elnök, majd az egyesülést követően a káli közös gazdaságban el­nökhelyettes volt. — Csak azt ne kívánják, hogy mi is magukkal tart­sunk — kéri némi iróniával Farkas Pál. Nem kívánjuk. Bencsura Ferenc nyugdí­jas. a ház körül szorgosko­dik. Valamelyest meglepő­dik. amikor közöljük láto­gatásunk célját. — Ha lehetne, megkeres­ném a cimboráimat — veti fel. — Együtt talán jobban összeszedjük az érveinket. Miután ennek semmi aka­dálya. először Juhász Jáno­sért. a tsz hajdani, ma már nyugdíjas raktárosáért me­gyünk el. majd Kelemen Gyulához, a kápolnai tanács vc.lt elnökéhez — aki ké­sőbb a közös tanács meg­bízott vb-titkáraként ment nyugdíjba — hajtunk együtt kocsival. Eddia az előzmények. Az elkövetkezőkben szem­besíteni próbáljuk az ez év júliusában datált levélben leírtakat, valamint a taná­cson és a Kelemen Gyula házában hallottakat. Részletek a levélből. ,,Minden jó érzésű magyar ember ismeri Kápolna köz­ség kiemelkedő történelmi múltját. Az 1849-es csata és az 1919-es első földosz­tás színhelyét... A dicső időket négy emlékmű és há­rom emlékpark őrzi . .. Na­ponta a diákok százai és tör­ténészek is látogatják ezeket. Az emlékművek csak úgy maradhatnak fenn az utókor számára, amennyiben a köz­ség önálló közigazgatása fennmarad és saját maga határozhatja meg további fejlődését. A meglévőket fenntartani, becsülni és ápol­ni kell, ez pedig önrendel­kezési jogától megfosztott, társközséggé minősített ala­pon nem lehetséges . . . Ká­polna község középületeit és műemlékeit. emlékparkjait az egyesülés előtt a tanács gondoztatta, rendben tar­totta. az egyesülés óta gaz­dátlanok az idő vasfoga ki­kezdi őket.” — Megnéztük az emlék­műveket, mindegyiket tisz­tán, rendben találtuk — jegyezzük meg Bencsura Ferencnek. — Igen, mert két hét óta csak azt pucolják — vágja rá —, hogy felmutathassa­nak valamit. De nezze meg a Kossuth—Dembinszky emlékparkot. A kerítés nincs lefestve. Ügy gondoljuk, hogy ezek az emlékművek mind Kápolnához fűződnek. Mi magunkénak tekintjük őket. A gondozásuk is a mi feladatunk kell hogy le­gyen, nem a káliaké. — Sokan mondják, hogy ezeket a helyeket akkor nem tartották így karban, amikor önállóak voltunk — ez Krisztián István kápolnai elöljáró véleménye. Részlet a levélből: ,:Az apró települések összevoná­sa során a szomszédos Kom­polt és a távolabbi Kál köz­ségek egyesült közigazgatást hoztak létre. Kápolna a két falutól kettő, illetve három kilométerre található Mind­három település több ezer lakosú Abban az időben az itteni csatlakozás gondolata fel sem merült. Annál meg­lepőbb lett az a bejelentés, hogy az akkori vezetőség a lakosság tudta és hozzájá­rulása nélkül csatlakozott az egyesüléshez. Így Kápolna is a Kál néven működő nagy­községi közös tanács köz- igazgatása alá került. Az összehívott tanácstagok til­takozását azzal utasították el. hogy ez felsőbb utasítás­ra történt.' — Ha jól tudom, akkori­ban önök. mint a falu ve­zetői is szorgalmazták a „közösséget" — fordulok Bencsura Ferenchez és Ke­lemen Gyulához. — Ez így igaz — mondja Kelemen —. csakhogy akkor nem volt ilyen nagy lehe­tőség az önálló tanácsi mun­kára. Most sokkal nagyobb az önállóság, s Kápolna ez­zel képes lenne élni. — Minket sem kívülálló­ként érintett a csatlakozás — így Farkas Pál. Azt. hogy miként szavazták meg. tu­dom, hiszen részt vettem a tanácsülésen. A döntés de­mokratizmusát dokumen­tumok bizonyítják. A Haza­fias Népfront elnökségi ülé­sén pedig maga Kelemen Gyula is egyetértett ezzel akkoriban. Részlet a levélből: „Kápol­na^ jelenleg olyan, mint egy kar nélküli ember, itt min­den megvan, csak a község önrendelkezési joga nincs. Mindez azért történt meg. mert egyes akkori vezetők a saját érdekeiket helyezték előtérbe. Egyre világosabbá válik, miért fontos az egye­sülés. Azért, mert a kápol­naiakra eső fejlesztési ala­pot a központi beruházás emészti fel, ugyanis a má­sik két község messze el­maradt a fejlesztés szem­pontjából. Kápolnára az egyesülés óta kevés pénz jut. a másik két községgel szem­ben elenyésző a ráfordítás. A, utóbbi választások során Kálban tizenhat Kompol- ton tizenegy. Kápolnán csak hat tanácstagot jelöltek és választottak. így községünk további sorsának alakulásá­ba beleszólás nem is lehet­séges. Ráadásul olyanokat választottak meg. akik nem ismerik kellőképpen közsé­günk lakosainak szociális helyzetét. A tanácsi határo­zatok meghozatalánál hu­szonöt személlyel szemben Kápolnáról csak hat van Itt kell még megjegyező1 hogy a tanácsi vezetést is úgy alakították ki, hogy az elnök, a vb-titkár és a párt­titkár kompolti lakos és a többi beosztást is mind káli vagy kompolti tölti be. Ká­polnáról csupán ketten dol­goznak ott.” — Kápolna 1530 lakosú, s mivel 250 emberre jut egy tanácstag, ezért alakult úgy a helyzet — magyarázza Krisztián István, kápolnai elöljáró. — Kompoltnak 2250, Kálnak 4 ezer lakosa van. Ügy érzem, hogy a ta­nácsi testületen belül min­dig méltányosan kezelték falumat. Ami pedig a pénzt illeti, az elmúlt időben bő­vítették a községben a víz­hálózatot és más fontos fel­adatokat oldottak meg. Az elmúlt öt év során a község fejlesztésére — intézmények, középületek és állami la­kások felújítására. ta­tarozására — több mint 8 és fél millió forintot fordí­tottunk. Ha a falu önálló marad, a fejlesztés lehető­sége alig haladta volna meg az egymillió forintot Ez is bizonyítja a közös ta­nácsban rejlő előnyöket Részlet a levélből: „A tanács SZTK-t építés ehhez kerékpárutat Kápolnáról és Kálból Ugyanis a létesít­mény — a -három 'község mértani közepén lévő kör­zetközpontban — Kompolt térségében épül. A lakosság­nak az a véleménye, hogy ez szinte felesleges pénzki­adás. mert Kápolnához Eger és Gyöngyös 25 kilo­méterre található és fél órán belül elérhető kocsival. Mind a három községnek van futballpályája és most épül Kompolton egy negyedik, olyan helyre, amely nem alkalmas erre a célra. Kál két orvosa közül egyik­nek sincs rendes rendelője, inkább ez lenne a fontosabb. A felesleges pénzköltés ott is mutatkozik, hogy Kálban a temetőt műkővel kerítet­ték el. a kápolnait még drót­háló sem veszi körül. " — A hetvenes évek ele­jén alapoztuk meg a három község egyesülését — adja tudtunkra Farkas Pál. — Akkor született az u terv is, V hogy a település központját itt alakítsuk ki. a mértani középpontban. Az egyfor­mán messze van Kápolnától és Kaitól is. A beutazáshoz, ki kell építeni a közlekedést. Mivel nagyon sok a kerék­párosunk, így szükségessé vált egy kerékpárút kialakí­tása, hiszen csak a szeren­csének köszönhető, hogy a sok kivilágítatlan bicikli kö­zül még eddig egy sem oko­zott komolyabb balesetet. Ami a temetőt illeti: azt a káliak társadalmi munkában építették. Természetesen ugyanezt megtehetik a ká­polnaiak is. A VII. ötéves terv vitája során a lakosság 81 százaléka döntött úgy. hogy a tehát egy egészség ügyi körzetközpontra kell áldozni. Ez egyértelműen magasabb szintű orvosi el­látást jelent és a hét végi ügyeletnek is— helyet ad. Nem hiszem, hogy Egerbe könnyebb eljutni egy beteg­gel. hiszen nincs minden kinek autója. Amikor közlöm a tanács­elnök véleményét Bencsura Ferenccel, neki újabb kifogá­sa akad. — — És hogyan fogják a ke­rékpárutat télen tisztítani — veti fel az idős ember. — Merthogy az az út semmit sem ér. ha áll rajta a hó. — Feltehetően hókotróval, vagy más hasonló rendelte­tésű géppel — magyarázom Részlet a levélből: ,,Ez év januárjától a káli tanács építési telkeket akar értéke síteni. s erre a célra kije­lölte a falu legértékesebb földjét, nem is beszélve ar­ról. hogy azt keresztülszeli egy 400 kilowatt magasfe­szültségű hálózat, amely ki­zárja a lakóházak odaépíté- sét. Ellenben akad a tanács központja mellett elvan íész. ahol megoldott a közvilágí­tás és a vízhálózat •* könv- nven odavihető.'' — A levélírók azt akarják, hogy egy vizenyős területet töltsenek fel. s ott alakítsa­nak ki telkeket — háboro­dik fel Krisztián István. — Mi azt szeretnénk, ha a három község ezekkel az új telekekre épülő házakkal egybeépülne — magyarázza Polonkai Bertalanná. — Ugyanis a Tárná mellett már összeérnek a települé­sek. Részlet a levélből: ..A te­lepülésfejlesztési díjat 800 forintban állapította meg a tanács, amiért a község la­kói fel vannak háborodva A tanács dolgozói szinte rá­erőszakolták a lakosságra, hogy írják alá a nyilatkoza­tot. Amikor meglett az 51 százalék, még akkor is alá­íratták olyan öregekkel ésN szociális gondozottakkal is. akiknek már nem is kell fizetni, de a százalékot sza­porította.” — A teho elfogadtatása sokkal demokratikusabb volt. mint ahogy ők gyűjtötték az aláírásokat a beadvá­nyukhoz — kontráz Krisztián István, az elöljáró. — Több helyen hallottam, hogy egy emberrel több nevet is ala- írattak. A kisgyerek odaka nyarintotta a nagypapa vagy a nagymama névjegyét is Sokan azt sem tudták, mit írnak alá. mert azzal áltat­ták őket. hogy aki ezt a levelet szignózza. nem kell hogy tehót fizessen. — Tanácstagjaink tilta­koznak az ellen, hogy bárki közülük ráerőszakolta volna a tehót a lakosságra — ve­szi át a szót Farkas Pál. — Mivel pedig 81 százalékban fogadtáy el, azt hiszem, ez önmagáért beszél. — De az döntő kérdés, hogy amennyi tehót a mi községünk fizet, arról mi döntsünk, hogy mire fordít­sák — így Kelemen Gyula. — Kápolnának már van orvosi rendelője, minek ak­kor nekünk SZTK-központ Kompolton? — Én is visszautasítom ji vádat, hogy az aláírást nem sportszerűen gyűjtöttü;; emeli Jel a hangját Bencsu­ra Ferenc. — Az igaz. hogt előfordult: valaki helyett más írt alá. de mindig úgy. hogy az illető beleegyezésé­vel történi 4 Részlet a levélből: ..Ez e\ május 1-én nem rendezték meg Kápolnán a hagyomá­nyos felvonulást és ünnepsé­get íz 1848-as honvedszo- bornál. Az iskolás gyerme­keket is elvitték Kompt,Ura ünnepelni." — Olyan határozatot hoz­tunk. hogy a március 15-t ünnepségnek Kápolna adjon otthont. Érdemes megemlí­teni, hogy ez megyei program, a forradalmi ifjú­sági napok megnyitója is egyben. Május elsejét Kom­polton. augusztus 20-át Kál­ban rendezzék. A többi nagy ünnepről mindenütt külön emlékezzenek meg — mond­ja Krisztián József, a nagy­községi pártbizottság titkára. — Akkor amikor valamen ­nyien elfogadták ezt. nem gondoltuk, hogy egyeseknek szemet szúr. Igazságosak akartunk lenni. Részlet a levélből: ,,A la­kosság azzal a kéréssel for­dul az illetékes szervekhez, hogy a község kapja vssza önálló közigazgatását, ame­lyet a lakosság tudta és be­leegyezése nélkül vetlek el Vannak községünknek be­csületes, jó párttagjai, veze­tői. irányítói, dolgozói, akik továbbra is olyan szintre hozzák községüket amilyen az egyesülés előtt volt.” — Ez a község tíz éve még olyan volt, mint a harmat — így Juhász János. — Gondoskodtunk parkjaink­ról, szép sikerrel szere­peltünk a faluszépítési, virá- gosítási versenyben. Még di­jat is nyertünk. A községen nagyon sok jármű halad át naponta. Ha valamelyik el­üt egy kutyát, a tetem na­pokig ott fekszik az út men­tén. Telefonálunk a tanács­ra. s hosszú idő kell. nog\ elvigyék. — Az árok, az ABC e'ót- ti terület tele kosszal A köztéri padokról leszaggat­ják a támlát — panaszolja Kelemen Gyula. — Ezek szerint, amikor ön volt tanácselnök, ilyen egyáltalán nem fordult elő ... — jegyzem meg. — Előfordult, de másnap megcsinálták. Most pedig hetekig nem né? feléjük senki. — Nem ez a lényeg — emeli fel hangját Bencsura Ferenc. — Hanem az. hogy nem törődnek velünk — Ügy vesszük észre, hogy önök a tanács egyetlen lépését sem tartják jónak — vetjük közbe. — Hajdan a járások ide­jén Kál és Kompolt jóval elmaradottabbnak számított, mint mi — fogalmazza meg Kelemen Gyula a beadvány- szerkesztők ars poeticáját — Itt jelenleg is tizenöt üzem található. Korszerű is­kola. tornaterem. óvoda, könyvtár, mozi. sporttelep. meleg vizes zuhanyozóval. Mi­ért kejl Kompi.Ilon új fut ballpálva? Játsszanak Ka pclnán! Erre persze azt vá­laszolják. a központba kell mindent vinni . . . Kápolnán minden feltétel adott az ön­álló életvitelhez. Ahol ki­jelölték a házhelyeket, az a tei ület már nem tartozik községünkhöz Ez viszont nem növelné településünk lakosságának számát. Ügy tűnik, az a céljuk, hogy itt mindent elsorvasszanak. Je- leneg háromcsoportos óvo­dával büszkélkedhetünk Ha a gvermekszapcrulat megszűnik, ez is minek? A/ a véleményünk, hogy min­denütt a meglévő épülete­ket kellene jobban kihasz­nálni, s nem mindenkép­pen újakat kialakítani. Mi az önállóságot akarjuk. Ér­dekeink nem azonosak Káté­val és Kompoltéval. A mi falunk sokkal ellátottabb, fejlettebb. Ügy érezzük, ha önálló tanácsa lenne, gvor sabban fejlődnénk, mint je­lenleg A helyiek is lelke­sebben vállalkoznának tár­sadalmi munkára. Nem kel­lene nagy apparátus, csak egy vb-titkár. néhány szak­előadó. A tanácselnökség akár társadalmi tisztség is lehetne. — És miért nem elég az elöljáró? — érdeklődünk. — Mert azt a közös tanács irányítja. Egyébként h:i lem ne titkos szavazás, biztos vagyok benne, hogy kivál­nánk — mondja Kelemen Gyula. — Ha Kápolna önállósod­na. akkor valószínűleg nem kapnának fejkvótát. vagy ha igen. akkor nagyon ke­veset — érvel Farkas Pál — Ugyanis annak nagysá­gát a község ellátottsága és lélekszárr.a határozza meg Most egy főre 800 forint jár. akkor pedig csak háromszá­zat kapnának, tehát jóval kevesebből kellene gazdál­kodniuk. kevesebb jutna a falura. Bízunk abban, hogr a lakosság nagy része mel­lénk áll. egyetért velünk abban, hogy a közös tanács­ban együtt kell munkálkod­junk mindhárom település további fejlesztésén. Riportunk során megtud­juk azt is. hogy nemcsak a helyi pártbizottság és a kö­zös tanács, hanem Füzes­abony Városi Jogú Nagy­község és a megye illetékes szakemberei is foglalkoznak az üggyel, s keresik a meg­nyugtató . megoldást. Az tény. hogy Kápolna lakót- nak véleménye nélkül nem születik döntés. Egyébként, amint mór szó volt róla. az egyesülési követően több mint nyolc és fél millió forintot fordí­tottak csak Kápolnára a ta­nácsi költségvetésből. A szá­mok azt is igazolják, hogy jóval többet, mintha önálló maradt volna a falu. Vajon mérlegelték-e ezt is a be- advánv szerkesztői és alá írni ? A legtrisebb információ: hétszázhúsz kápolnai — tehát a felnőtt lakosság nag> része — írta alá azt a levelet, amely tartalmazza, hogy továbbra is a káli közös tanácshoz kívánnak tartozni. Az ügy pikantériája, hogy közülük háromszázötvenen látták ezt el kézjegyükkel azok közül is. akik az előző beadványhoz is nevüket adták. A véleményeket tudakoló társadalmi aktívák a csütörtökön. Kápolnán tar­tott megbeszélésem — szinte valamennyien — azt is elmondták, hogy a megkérde­zett állampolgárok döntő hányada hangsúlyozta: szeretnék, ha vége szakadna ennek a békétlenségnek, amelyet Bencsura Ferenc és környezete okozott. Koma János Faragott bútorok exportra Évek óla készítenek faragott bútorokat — hatszemélyes étkezőgar­nitúrákat — a vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Műszaki Erdé­szetében. A tölgyfából készült, népi motívu­mokkal díszített bútorok külföldön is — Ausztriá­ban. NSZK-ban. Svájc­ban — egyaránt ked veitek, az éves terme lésük egyharmadát ex portálják. Képünkön: készül a faragott kony habútor (MTI-fotó: Jusztin Tibor felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents