Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-01 / 258. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1986. november 1., szombat Kápolnai közjáték Egy beadványt fogalmaztak meg 1985 júliusában a kápolnaiak közül tizennégyen. hogy településükön állítsák vissza az önálló községi tanácsét. Akkor az ügyben illetékes Minisztertanács Tanácsi Hivatala elutasította kérésüket. Ez év júliusában újra megpróbálkoztak ugyanazzal, de ekkor már 640-en írták alá az indokló sorokat. Levelüket a megyei pártbizottság első titkárához juttatták el, kérve támogatását. Kápolna. A tanács hajdani épületében Polonkai Bertalanná, a Káli Nagyközségi Közös Tanács vb-titkára tart fogadóórát ezen a dél- előttön Ügyfél éppen nincs nála — A tanácselnök és a pártbizottság titkára jelenleg is azért járják az üzemeket, intézményeket, hogy feltérképezzék a helyzetet — mondja. Megígéri, hogy utánuk szól, mi addig várjunk rájuk a közös tanács épületében. Kátban. Várunk Több mint egy órát. De megéri, hiszen nemcsak a párttitkár és a tanácselnök érkezik meg. hanem a kápolnai elöljáró is. És természetesen Polon- kainé. Sorra cáfolják meg a levélben leírtakat. — Ezek szerint önök úgy tartják. hogy a levélben megfogalmazottak nem reálisak?! — puhatolódzunk — Egyetlen dologban van csak igazuk —állapítja meg Farkas Pál elnök — Az úgynevezett Malomárok vízelvezetőt valóban nem sikerült kitisztittatni, viszont ezért sem mi vagyunk a hibásak. Súlj'os belső gondokkal küzdött az a vízügyi társulat, amelyik elvállalta a munkát, aztán nem végezte el. Egyébként mindannyian tiszteletben tartjuk Kápolna történelmi múltját és a jövőért is dolgozunk Ezután Bencsura Ferenchez. a levél egyik megfogalmazójához indulunk. akf hajdan kápolnai tsz-elnök, majd az egyesülést követően a káli közös gazdaságban elnökhelyettes volt. — Csak azt ne kívánják, hogy mi is magukkal tartsunk — kéri némi iróniával Farkas Pál. Nem kívánjuk. Bencsura Ferenc nyugdíjas. a ház körül szorgoskodik. Valamelyest meglepődik. amikor közöljük látogatásunk célját. — Ha lehetne, megkeresném a cimboráimat — veti fel. — Együtt talán jobban összeszedjük az érveinket. Miután ennek semmi akadálya. először Juhász Jánosért. a tsz hajdani, ma már nyugdíjas raktárosáért megyünk el. majd Kelemen Gyulához, a kápolnai tanács vc.lt elnökéhez — aki később a közös tanács megbízott vb-titkáraként ment nyugdíjba — hajtunk együtt kocsival. Eddia az előzmények. Az elkövetkezőkben szembesíteni próbáljuk az ez év júliusában datált levélben leírtakat, valamint a tanácson és a Kelemen Gyula házában hallottakat. Részletek a levélből. ,,Minden jó érzésű magyar ember ismeri Kápolna község kiemelkedő történelmi múltját. Az 1849-es csata és az 1919-es első földosztás színhelyét... A dicső időket négy emlékmű és három emlékpark őrzi . .. Naponta a diákok százai és történészek is látogatják ezeket. Az emlékművek csak úgy maradhatnak fenn az utókor számára, amennyiben a község önálló közigazgatása fennmarad és saját maga határozhatja meg további fejlődését. A meglévőket fenntartani, becsülni és ápolni kell, ez pedig önrendelkezési jogától megfosztott, társközséggé minősített alapon nem lehetséges . . . Kápolna község középületeit és műemlékeit. emlékparkjait az egyesülés előtt a tanács gondoztatta, rendben tartotta. az egyesülés óta gazdátlanok az idő vasfoga kikezdi őket.” — Megnéztük az emlékműveket, mindegyiket tisztán, rendben találtuk — jegyezzük meg Bencsura Ferencnek. — Igen, mert két hét óta csak azt pucolják — vágja rá —, hogy felmutathassanak valamit. De nezze meg a Kossuth—Dembinszky emlékparkot. A kerítés nincs lefestve. Ügy gondoljuk, hogy ezek az emlékművek mind Kápolnához fűződnek. Mi magunkénak tekintjük őket. A gondozásuk is a mi feladatunk kell hogy legyen, nem a káliaké. — Sokan mondják, hogy ezeket a helyeket akkor nem tartották így karban, amikor önállóak voltunk — ez Krisztián István kápolnai elöljáró véleménye. Részlet a levélből: ,:Az apró települések összevonása során a szomszédos Kompolt és a távolabbi Kál községek egyesült közigazgatást hoztak létre. Kápolna a két falutól kettő, illetve három kilométerre található Mindhárom település több ezer lakosú Abban az időben az itteni csatlakozás gondolata fel sem merült. Annál meglepőbb lett az a bejelentés, hogy az akkori vezetőség a lakosság tudta és hozzájárulása nélkül csatlakozott az egyesüléshez. Így Kápolna is a Kál néven működő nagyközségi közös tanács köz- igazgatása alá került. Az összehívott tanácstagok tiltakozását azzal utasították el. hogy ez felsőbb utasításra történt.' — Ha jól tudom, akkoriban önök. mint a falu vezetői is szorgalmazták a „közösséget" — fordulok Bencsura Ferenchez és Kelemen Gyulához. — Ez így igaz — mondja Kelemen —. csakhogy akkor nem volt ilyen nagy lehetőség az önálló tanácsi munkára. Most sokkal nagyobb az önállóság, s Kápolna ezzel képes lenne élni. — Minket sem kívülállóként érintett a csatlakozás — így Farkas Pál. Azt. hogy miként szavazták meg. tudom, hiszen részt vettem a tanácsülésen. A döntés demokratizmusát dokumentumok bizonyítják. A Hazafias Népfront elnökségi ülésén pedig maga Kelemen Gyula is egyetértett ezzel akkoriban. Részlet a levélből: „Kápolna^ jelenleg olyan, mint egy kar nélküli ember, itt minden megvan, csak a község önrendelkezési joga nincs. Mindez azért történt meg. mert egyes akkori vezetők a saját érdekeiket helyezték előtérbe. Egyre világosabbá válik, miért fontos az egyesülés. Azért, mert a kápolnaiakra eső fejlesztési alapot a központi beruházás emészti fel, ugyanis a másik két község messze elmaradt a fejlesztés szempontjából. Kápolnára az egyesülés óta kevés pénz jut. a másik két községgel szemben elenyésző a ráfordítás. A, utóbbi választások során Kálban tizenhat Kompol- ton tizenegy. Kápolnán csak hat tanácstagot jelöltek és választottak. így községünk további sorsának alakulásába beleszólás nem is lehetséges. Ráadásul olyanokat választottak meg. akik nem ismerik kellőképpen községünk lakosainak szociális helyzetét. A tanácsi határozatok meghozatalánál huszonöt személlyel szemben Kápolnáról csak hat van Itt kell még megjegyező1 hogy a tanácsi vezetést is úgy alakították ki, hogy az elnök, a vb-titkár és a párttitkár kompolti lakos és a többi beosztást is mind káli vagy kompolti tölti be. Kápolnáról csupán ketten dolgoznak ott.” — Kápolna 1530 lakosú, s mivel 250 emberre jut egy tanácstag, ezért alakult úgy a helyzet — magyarázza Krisztián István, kápolnai elöljáró. — Kompoltnak 2250, Kálnak 4 ezer lakosa van. Ügy érzem, hogy a tanácsi testületen belül mindig méltányosan kezelték falumat. Ami pedig a pénzt illeti, az elmúlt időben bővítették a községben a vízhálózatot és más fontos feladatokat oldottak meg. Az elmúlt öt év során a község fejlesztésére — intézmények, középületek és állami lakások felújítására. tatarozására — több mint 8 és fél millió forintot fordítottunk. Ha a falu önálló marad, a fejlesztés lehetősége alig haladta volna meg az egymillió forintot Ez is bizonyítja a közös tanácsban rejlő előnyöket Részlet a levélből: „A tanács SZTK-t építés ehhez kerékpárutat Kápolnáról és Kálból Ugyanis a létesítmény — a -három 'község mértani közepén lévő körzetközpontban — Kompolt térségében épül. A lakosságnak az a véleménye, hogy ez szinte felesleges pénzkiadás. mert Kápolnához Eger és Gyöngyös 25 kilométerre található és fél órán belül elérhető kocsival. Mind a három községnek van futballpályája és most épül Kompolton egy negyedik, olyan helyre, amely nem alkalmas erre a célra. Kál két orvosa közül egyiknek sincs rendes rendelője, inkább ez lenne a fontosabb. A felesleges pénzköltés ott is mutatkozik, hogy Kálban a temetőt műkővel kerítették el. a kápolnait még drótháló sem veszi körül. " — A hetvenes évek elején alapoztuk meg a három község egyesülését — adja tudtunkra Farkas Pál. — Akkor született az u terv is, V hogy a település központját itt alakítsuk ki. a mértani középpontban. Az egyformán messze van Kápolnától és Kaitól is. A beutazáshoz, ki kell építeni a közlekedést. Mivel nagyon sok a kerékpárosunk, így szükségessé vált egy kerékpárút kialakítása, hiszen csak a szerencsének köszönhető, hogy a sok kivilágítatlan bicikli közül még eddig egy sem okozott komolyabb balesetet. Ami a temetőt illeti: azt a káliak társadalmi munkában építették. Természetesen ugyanezt megtehetik a kápolnaiak is. A VII. ötéves terv vitája során a lakosság 81 százaléka döntött úgy. hogy a tehát egy egészség ügyi körzetközpontra kell áldozni. Ez egyértelműen magasabb szintű orvosi ellátást jelent és a hét végi ügyeletnek is— helyet ad. Nem hiszem, hogy Egerbe könnyebb eljutni egy beteggel. hiszen nincs minden kinek autója. Amikor közlöm a tanácselnök véleményét Bencsura Ferenccel, neki újabb kifogása akad. — — És hogyan fogják a kerékpárutat télen tisztítani — veti fel az idős ember. — Merthogy az az út semmit sem ér. ha áll rajta a hó. — Feltehetően hókotróval, vagy más hasonló rendeltetésű géppel — magyarázom Részlet a levélből: ,,Ez év januárjától a káli tanács építési telkeket akar értéke síteni. s erre a célra kijelölte a falu legértékesebb földjét, nem is beszélve arról. hogy azt keresztülszeli egy 400 kilowatt magasfeszültségű hálózat, amely kizárja a lakóházak odaépíté- sét. Ellenben akad a tanács központja mellett elvan íész. ahol megoldott a közvilágítás és a vízhálózat •* könv- nven odavihető.'' — A levélírók azt akarják, hogy egy vizenyős területet töltsenek fel. s ott alakítsanak ki telkeket — háborodik fel Krisztián István. — Mi azt szeretnénk, ha a három község ezekkel az új telekekre épülő házakkal egybeépülne — magyarázza Polonkai Bertalanná. — Ugyanis a Tárná mellett már összeérnek a települések. Részlet a levélből: ..A településfejlesztési díjat 800 forintban állapította meg a tanács, amiért a község lakói fel vannak háborodva A tanács dolgozói szinte ráerőszakolták a lakosságra, hogy írják alá a nyilatkozatot. Amikor meglett az 51 százalék, még akkor is aláíratták olyan öregekkel ésN szociális gondozottakkal is. akiknek már nem is kell fizetni, de a százalékot szaporította.” — A teho elfogadtatása sokkal demokratikusabb volt. mint ahogy ők gyűjtötték az aláírásokat a beadványukhoz — kontráz Krisztián István, az elöljáró. — Több helyen hallottam, hogy egy emberrel több nevet is ala- írattak. A kisgyerek odaka nyarintotta a nagypapa vagy a nagymama névjegyét is Sokan azt sem tudták, mit írnak alá. mert azzal áltatták őket. hogy aki ezt a levelet szignózza. nem kell hogy tehót fizessen. — Tanácstagjaink tiltakoznak az ellen, hogy bárki közülük ráerőszakolta volna a tehót a lakosságra — veszi át a szót Farkas Pál. — Mivel pedig 81 százalékban fogadtáy el, azt hiszem, ez önmagáért beszél. — De az döntő kérdés, hogy amennyi tehót a mi községünk fizet, arról mi döntsünk, hogy mire fordítsák — így Kelemen Gyula. — Kápolnának már van orvosi rendelője, minek akkor nekünk SZTK-központ Kompolton? — Én is visszautasítom ji vádat, hogy az aláírást nem sportszerűen gyűjtöttü;; emeli Jel a hangját Bencsura Ferenc. — Az igaz. hogt előfordult: valaki helyett más írt alá. de mindig úgy. hogy az illető beleegyezésével történi 4 Részlet a levélből: ..Ez e\ május 1-én nem rendezték meg Kápolnán a hagyományos felvonulást és ünnepséget íz 1848-as honvedszo- bornál. Az iskolás gyermekeket is elvitték Kompt,Ura ünnepelni." — Olyan határozatot hoztunk. hogy a március 15-t ünnepségnek Kápolna adjon otthont. Érdemes megemlíteni, hogy ez megyei program, a forradalmi ifjúsági napok megnyitója is egyben. Május elsejét Kompolton. augusztus 20-át Kálban rendezzék. A többi nagy ünnepről mindenütt külön emlékezzenek meg — mondja Krisztián József, a nagyközségi pártbizottság titkára. — Akkor amikor valamen nyien elfogadták ezt. nem gondoltuk, hogy egyeseknek szemet szúr. Igazságosak akartunk lenni. Részlet a levélből: ,,A lakosság azzal a kéréssel fordul az illetékes szervekhez, hogy a község kapja vssza önálló közigazgatását, amelyet a lakosság tudta és beleegyezése nélkül vetlek el Vannak községünknek becsületes, jó párttagjai, vezetői. irányítói, dolgozói, akik továbbra is olyan szintre hozzák községüket amilyen az egyesülés előtt volt.” — Ez a község tíz éve még olyan volt, mint a harmat — így Juhász János. — Gondoskodtunk parkjainkról, szép sikerrel szerepeltünk a faluszépítési, virá- gosítási versenyben. Még dijat is nyertünk. A községen nagyon sok jármű halad át naponta. Ha valamelyik elüt egy kutyát, a tetem napokig ott fekszik az út mentén. Telefonálunk a tanácsra. s hosszú idő kell. nog\ elvigyék. — Az árok, az ABC e'ót- ti terület tele kosszal A köztéri padokról leszaggatják a támlát — panaszolja Kelemen Gyula. — Ezek szerint, amikor ön volt tanácselnök, ilyen egyáltalán nem fordult elő ... — jegyzem meg. — Előfordult, de másnap megcsinálták. Most pedig hetekig nem né? feléjük senki. — Nem ez a lényeg — emeli fel hangját Bencsura Ferenc. — Hanem az. hogy nem törődnek velünk — Ügy vesszük észre, hogy önök a tanács egyetlen lépését sem tartják jónak — vetjük közbe. — Hajdan a járások idején Kál és Kompolt jóval elmaradottabbnak számított, mint mi — fogalmazza meg Kelemen Gyula a beadvány- szerkesztők ars poeticáját — Itt jelenleg is tizenöt üzem található. Korszerű iskola. tornaterem. óvoda, könyvtár, mozi. sporttelep. meleg vizes zuhanyozóval. Miért kejl Kompi.Ilon új fut ballpálva? Játsszanak Ka pclnán! Erre persze azt válaszolják. a központba kell mindent vinni . . . Kápolnán minden feltétel adott az önálló életvitelhez. Ahol kijelölték a házhelyeket, az a tei ület már nem tartozik községünkhöz Ez viszont nem növelné településünk lakosságának számát. Ügy tűnik, az a céljuk, hogy itt mindent elsorvasszanak. Je- leneg háromcsoportos óvodával büszkélkedhetünk Ha a gvermekszapcrulat megszűnik, ez is minek? A/ a véleményünk, hogy mindenütt a meglévő épületeket kellene jobban kihasználni, s nem mindenképpen újakat kialakítani. Mi az önállóságot akarjuk. Érdekeink nem azonosak Kátéval és Kompoltéval. A mi falunk sokkal ellátottabb, fejlettebb. Ügy érezzük, ha önálló tanácsa lenne, gvor sabban fejlődnénk, mint jelenleg A helyiek is lelkesebben vállalkoznának társadalmi munkára. Nem kellene nagy apparátus, csak egy vb-titkár. néhány szakelőadó. A tanácselnökség akár társadalmi tisztség is lehetne. — És miért nem elég az elöljáró? — érdeklődünk. — Mert azt a közös tanács irányítja. Egyébként h:i lem ne titkos szavazás, biztos vagyok benne, hogy kiválnánk — mondja Kelemen Gyula. — Ha Kápolna önállósodna. akkor valószínűleg nem kapnának fejkvótát. vagy ha igen. akkor nagyon keveset — érvel Farkas Pál — Ugyanis annak nagyságát a község ellátottsága és lélekszárr.a határozza meg Most egy főre 800 forint jár. akkor pedig csak háromszázat kapnának, tehát jóval kevesebből kellene gazdálkodniuk. kevesebb jutna a falura. Bízunk abban, hogr a lakosság nagy része mellénk áll. egyetért velünk abban, hogy a közös tanácsban együtt kell munkálkodjunk mindhárom település további fejlesztésén. Riportunk során megtudjuk azt is. hogy nemcsak a helyi pártbizottság és a közös tanács, hanem Füzesabony Városi Jogú Nagyközség és a megye illetékes szakemberei is foglalkoznak az üggyel, s keresik a megnyugtató . megoldást. Az tény. hogy Kápolna lakót- nak véleménye nélkül nem születik döntés. Egyébként, amint mór szó volt róla. az egyesülési követően több mint nyolc és fél millió forintot fordítottak csak Kápolnára a tanácsi költségvetésből. A számok azt is igazolják, hogy jóval többet, mintha önálló maradt volna a falu. Vajon mérlegelték-e ezt is a be- advánv szerkesztői és alá írni ? A legtrisebb információ: hétszázhúsz kápolnai — tehát a felnőtt lakosság nag> része — írta alá azt a levelet, amely tartalmazza, hogy továbbra is a káli közös tanácshoz kívánnak tartozni. Az ügy pikantériája, hogy közülük háromszázötvenen látták ezt el kézjegyükkel azok közül is. akik az előző beadványhoz is nevüket adták. A véleményeket tudakoló társadalmi aktívák a csütörtökön. Kápolnán tartott megbeszélésem — szinte valamennyien — azt is elmondták, hogy a megkérdezett állampolgárok döntő hányada hangsúlyozta: szeretnék, ha vége szakadna ennek a békétlenségnek, amelyet Bencsura Ferenc és környezete okozott. Koma János Faragott bútorok exportra Évek óla készítenek faragott bútorokat — hatszemélyes étkezőgarnitúrákat — a vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Műszaki Erdészetében. A tölgyfából készült, népi motívumokkal díszített bútorok külföldön is — Ausztriában. NSZK-ban. Svájcban — egyaránt ked veitek, az éves terme lésük egyharmadát ex portálják. Képünkön: készül a faragott kony habútor (MTI-fotó: Jusztin Tibor felv.)
