Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-04 / 260. szám
I NÉPÚJSÁG, 1986. november 4., kedd LAPUNK NAPIRENDJÉN Óvodai körkép Sorozatunkban ezúttal azzal a témával foglalkozunk, amely a legkisebbeket érinti leginkább ugyan, de tulajdonképpen valamennyiünkre hatással van. Vagyis: arról tettünk fel — mindenekelőtt az olvasók révén — kérdéseket az illetékeseknek, milyennek tarthatjuk ma megyénkben az óvodai ellátást. Kérdéseink java része olvasóink észrevételei, javaslatai alapján készült. Egyúttal egy külön területet is kiemeltünk: Gyöngyöst és környékét. Tájegységek bemutatójo a Pesti Vigov. Megyei vigasságok Az Endródi Cipőszövetkezet (itt készülnek a népszerű ENC1 cipők) és a PATEX bemutatója A Pesti Vigadóban a Megyei vigasságok rendezvény- sorozat keretében október 28-án. kedden megkezdődtek a Békés megyei napok. Hazánknak ez a tája régóta úgy ismert az ország lakossága előtt, mint az ország egyik jelentős éléstára. Ma már azonban több ennél. A megváltozott képet mutatta be a november 2-ig tartó rendezvénysorozat; termék- bemutatók, kiállítások, különböző találkozók. A kiállított tárgyakat megvásárolhatták a Skála áruházakban. Tény, hogy némelyik megyénkről rendkívül egyoldalú kép alakult ki az elmúlt évtizedek során hazánk lakossága előtt. Részben a sokat emlegetett történelmi elmaradottság, részben az egyes tájegységeket elkerülő országos fejlesztési programok alakították ki e nézeteket. Máshol viszont a nagy vállalkozókedv hatására sikeresen vették az akadályokat, minden energiát a gazdasági' és társadalmi fejlődésre összpontosítottak. Viszont közben elfeledkeztek mindezt kellően nyilvánosságra hozni. Pedig a jó bornak is kell cégér. Napjainkban már az ország számos településén a sajátos adottságokra és értékekre építve igen gyorsan reagálnak a változó világ követelményeire Ehhez viszont a megyék számára fontos a tájékozódás, az információszerzés, a kapcsolat- teremtés. Nem egy helyen — és erre igen sok jó példa is adódik — egyre nagyobb figyelmet fordítanak a megyéből elszármazottakkal való kapcsolattartásra, hiszen az „otthonról'' elszármazottak között nagy számban t dolgoznak a politika, a gazdaság, a művészet különböző területén és segítséget adhatnak a megyék jövőbeni terveinek, elképzeléseinek megvalósításához. A Pesti Vigadó patinás hangversenytermén, kamaratermén kívül az intézmény számos helyisége lehetőséget nyújt a reprezentatív bemutatkozáshoz. A Megyei vigasságok sorozat úttörő szerepét Békés megye vállalta. Csaknem negyven üzeme hozta el a fővárosba legszebb termékeit. A rendezvény kiemelkedő eseménye volt a népművészeti nap és a vásár, amelyet egy valósághűen berendezett békési fonóban tartottak. A Pesti Vigadó tervei szerint a „Megyei vigasságok' sorozat keretében legközelebb Zala megye, majd Bács- Kiskun megye mutatkozik be D A. A kiállításon bemutatkozott Békés megye népművészete is (Fotó: Hauer Lajos — KS) Meggyorsították a rakodást r Ozdon Mint a többi területen, az óvodáknál sincs mindenütt egyforma színvonal. Arra a kérdésre, sikerül-e minden felvételi kérésre kedvező választ adni Gyöngyösön, Alberti Aladárné óvodai szaktanácsadó adott felele> tét. — Városunkban a gyermekek 99 százaléka jár óvodába. Akiket nem tudunk meggyőzni és a beíratásra késztetni, azok a társadalom perifériáján élő családok körébe tartoznak. Még a gyesen levő kismamák kiscsoportos korú gyermekeit is tudjuk fogadni. Zsúfoltságról tehát nem beszélhetünk. Igaz, ennek egyik oka az is, hogy szükségmegoldásokat is talált a helyi tanácsi vezetés. Ezek az úgynevezett lakásóvodák. Hogy sehol sincs jelentős mértékű eltérés a feltételek megteremtésében, az az óvónők talpraesettségét, leleményességét is dicséri, így például, a Hattyú téri óvodából a közeli játszóterekre járnak ki a kicsik. Természetesen mindent megteszünk azért, hogy ezek a létesítmények ne képzetlen nevelőkkel működjenek, de az az igazság, oz idén szükség volt arra. hogy egy-két szakképzetlen dolgozót is alkalmazzunk. Mindezzel együtt ,a szülök általában elégedettek a gyöngyösi óvodák tevékenységével. Az előbbi témához kapcsolódik Márkus Károly egri olvasónk érdeklődése: miért mostohábbak az ideiglenes (lakásokban kialakított) óvodák, mint az állandóak; miért sivárak — ha egyáltalán vannak — az ideiglenes óvodák játszóterei, holott a szülők ott is rengeteg társadalmi munkát végeznek? Erre a kérdésre Balogh Lászlóné, megyei óvodai felügyelő válaszolt: — A lakásóvodák bizony szükségmegoldást jelentenek. Ezek az épületek nem óvodai célra épültek, emiatt kedvezőtlenebb körülmények között üzemelnek. Ennek ellenére nyugodtan mondhatom, a kellő személyi-tárgyi feltételek itt is biztosítottak. A lakásóvodák is rendelkeznek játszóterekkel, felszereltségüket legalább annyira fontosnak tartjuk, mint más óvodákét, bár az erre fordított összeg — mivel csak ideiglenesen kívánjuk csak működtetni —. valamivel kevesebb, mint az állandóaknái. Gond, hogy a beépített játékokat nemcsak az ott levő óvodás gyermekek használják, hanem a lakótelep nagyobb gyermekei és fiataljai is. Legtöbbször sajnos, nem megfelelő módon, s ezért a játékok, felszerelések nagy része hamar tönkremegy. .A csoportok légköre. otthonossága persze, jelentősen függ az ott dolgozó felnőttek és a szülői közösség jó együttműködésétől. tenniakarásá- tól is. Bódi Vadász Katalin — szintén egri olvasónk — kérdése: — A Malom úti óvoda részére a Platán étterem biztosítja a tízórait, az ebédet és az uzsonnát. Az ebéd azonban nem ilyen kisgyermekeknek való, ráadásul fél egy és egy óra között érkezik meg, ami az ilyen kordáknak már későn van. Meddig tart ez még így? Nyáron a 6-os iskola konyhájáról kapják az ételt a gyerekek, miért nem oldható meg ez a téli időszakban is? A válaszadás joga ismét Balogh Lászlónéé: — A 6. Számú Általános Iskola konyhai kapacitása sajnos, nem teszi lehetővé a Malom utcai óvodába járó gyermekek folyamatos étkeztetését. Jelenleg 1010 adagot főznek a hatszáz adagos konyhában. Véleményünk szerint e problémát — ami a minőségre és az időbeli szállításra vonatkozik — a Platán illetékeseivel közösen meg lehet oldani. Egyébként a gyermek- élelmezést magára vállaló étteremnek figyelembe kell venni a kisgyermekek életkori sajátosságait. A tervszerű étkeztetés és nyersanyag felhasználásához szükséges, hogy a konyha időben tudja az étkezést igénybe vevők számát már csak azért is, hogy az óvoda is előre jelezhesse az étkezők létszámát. — Ez utóbbi mondat már arra ad választ, hogy a legújabb szabályok szerint szeptembertől, ha egy gyermek hiányzik, utána még két napig fizetni kell az étkezését, s a visszajövetele előtt két nappal már be kell jelenteni, hogy mikor megy tulajdonképpen a gyerek óvodába. Egyetértünk olvasónkkal: ez egyszerűen lehetetlenség, és változtatni kell rajta. Dg térjünk visz- sza arra, hogy ellentétben az iskolai étkeztetéssel, az óvodait nem vették át a vendéglátó vállalatok. Az egyes intézmények milyen norma szerint állítják össze a napi ötszöri étkezést? Balogh Lászlóné: — Az óvoda napi háromszori étkezést biztosít. Az étkezési normákat egy jelenleg is érvényben levő pénzügyminisztériumi rendelet határozza meg. Ez az alapja az óvodai étrendnek. A vendéglátóipari szervezetek azoknak a nagyobb egységeknek az átvételét kezdeményezték, amelyekben a főzés már iparosított színvonalon oldható meg. Vagyis: míg az új iskolákban 600—1000 adagos konyhák létesültek, addig az óvodáknál elvétve fordul elő 200—300 gyermeknek főző konyha. Az is tény, az életkornak megfelelő étkezést leginkább a saját konyhával bíró helyeken lehet biztosítani. Gyöngyösön is érdeklődtünk és Dobos Jánosnétól kértünk választ arra, hogyan sikerült biztosítani a korszerű táplálkozást az óvodákban? — Én erre nem tudok felelni — hallottuk tőle —, mert mi a 13-as óvodától kapjuk a kosztot. De azt tapasztalom, hogy az étel kitűnő. Hogy miért, ez az ottaniak titka. Ha már így van. forduljunk az illetékesekhez. Fehér Sándornénak, a Fecske utcai intézmény helyettes vezetőjének véleménye így hangzik: — A gazdasági vezetőnk nincs itt, de azt tudom, hogy ennek a feladatnak nem könnyű megfelelni. mivel szűkös az a keret, amit felhasználhatunk. Hetenként háromszor van főzelék. Reggelire mindig tej vagy tejszármazékú ételek jutnak a gyerekeknek. A gyümölcs sem hiányzik az étrendből. Naponta kapnak húst valamilyen formában. A köret általában rizs vagy burgonya. Tészta ritkán van. A sütemény pedig csak könnyen emészthető lehet. Mindezt elmondani könnyebb, de nagyon kell tudni gazdálkodni ahhoz, hogy a korszerű táplálkozást előteremtsük az óvodásoknak — Nyilván az sem mellékes — fordulunk ismét a megyei szakfelügyelőhöz —, hogy jut-e mindenkinek óvodai hely a megyében? Továbbá olvasóink is kérdezik, lehetősége van-e annak a mamának, aki egy kisebb gyerekkel gyeden van, arra, hogy a nagyobbikat, az óvodást csak fél napra adja be az intézménybe? Ha igen, kötelező érvényü-e ez minden létesítményre? — Megyénkben az óvodai ellátottság szintje 94,8 százalékos, magasabb az országos átlagnál. Tulajdonképpen minden jogos igényt kielégítünk. Mivel az óvoda nem kötelező, így vannak családok, amelyek nem is igénylik a gyermek óvodai elhelyezését. Ugyanakkor egyes lakótelepi intézményekben túljelentkezés esetén felvételi bizottság dönt. Ami a kérdés második részét illeti, ahol a helyek száma lehetővé teszi, a gyeden levő anyák nagyobb gyermekei is felvehé- tők, akár fél napra is. Iskoláskor előtt egy évvel viszont minden gyermek óvodai nevelését köteles az óvoda biztosítani. — Vannak szülők, akik nehezményezik, hogy már az óvodában számolni tanulnak a gyerekek, s egyéb iskolás ismereteket is oktatnak nekik. Mi erről dr. Semegi Gyulánénak, a Kékes téri óvoda vezetőjének a véleménye? — Nincs tanítás az óvodákban — jelentette ki. — Mi nem oktatjuk, hanem neveljük a gyermekeket és játékos eszközökkel fejlesztjük a gondolkodási készségüket. Az utcán megtanulnak a gyerekek közlekedni, megismerkednek a boltokkal. Amit láttak, azt lerajzolják. Testi nevelésük érdekében pedig, játékos gyakorlatokat végeznek Mindez így együtt a nevelés kategóriájába tartozik, és szó sincs semmiféle oktatásról. — Napjainkban az óvodai oktatás-nevelés is megfelelő tanterv szerint történik. Megoldott-e a kisebb falvakban is a szakképzett óvónői utánpótlás? — Országosan és megyénkben is — hallottuk Balogh Lászlónétól — még gondot jelent a szakképzett óvónők utánpótlása, elsősorban a gyesen levőket vagy a hosz- szabb betegségek miatt hiányzókat kell helyettesíteni. Szőkébb hazánkban az 1079 óvónőből huszonhatan képesítés nélküliek, de közülük tizenegyen már folytatják tanulmányaikat. A helyettesítésre felvett 204 dolgozó közül kilencven nem rendelkezik végzettséggel. Törekvésünk természetesen az, hogy minden óvodában szakképzett pedagógus foglalkozzon a gyerekkel. ennek érdekében biztosítjuk továbbtanulásukat. elhelyezkedésüket. Semmiféle megkülönböztetés nincs a falusi és a városi óvodák utánpótlásának kérdésében! Megyénknek az egri Gárdonyi Géza Gimnázium Óvónői Szakközépiskola és a szarvasi óvónőképző biztosítja az újabb nevelőket. — Megint csak felmerül eg.v gyakorta visszatérő kérdés: ha az iskolaérettségi vizsgálat után megállapítják, eg.v hatéves gyermek még nem érett arra, hogy első osztályba menjen, feltétlenül korrekciós osztályba kell-e Íratnia őt a szülőnek vagy lehetőség van arra is, hogy még egy évet óvodába járjon? — Az új oktatási törvény értelmében. iskolaérettségi vizsgálatot az óvodában nem végzünk. Helyette a fejlettség szerinti beiskolázás lépett életbe. A gyermek fejlettségének eldöntése folyamatos megfigyelés alapján történik. Ha a gyermek hatéves korára nem éri el az iskolai tanulmányok megkezdéséhez szükséges fejlettséget, úgy hét év és nyolc hónapos koráig óvodában maradhat. A korrekciós osztály elnevezés megszűnt. A nevelési tanácsadó véleménye alapján a gyerek értelmi fejlettségének megfelelően vagy óvodában marad vagy a neki legmegfelelőbb iskolatípusba irányítják. — Ha már az új oktatási törvényről van szó: ez a nevelési-oktatási rendszer egészét átfogja, mégpedig az óvodától a felnőttoktatásig. Mi újat hozhat a törvény a 3—6 évesek nevelésében, gondozásában, tudásuk állandó fejlesztésében? — Ez a rendelkezés teljesen új megfogalmazással él, bevezette, hogy az óvoda megnevezése a korábbi nevelési-oktatási intézmény helyett, nevelési intézmény. Ami érdekesség, a fejlettség szerinti rugalmas iskola- kezdést teszi lehetővé ahelyett, míg eddig az életkor elsődlegessége számított. Eszerint iskolába mehet az a gyermek, aki (május 31.. szeptember 30. december 31- ig betölti a hatodik életévét és az óvoda véleménye alapján fejlett az iskolai tanulmányok megkezdésére Ha ebben a tekintetben különbözik az óvoda és a család véleménye, akkor a nevelési tanácsadó vizsgálata kötelező. A december 31-ig született csemeték esetében mindig kötelező a tanácsadó megállapítása. A gyermek fejlettségét kell figyelembe venni az óvodai csoportok kialakításánál is az eddigi életkor szerinti beosztás helyett. Legcélszerűbbnek a középső csoport ismétlését tartjuk, ha erre van szükség. Új feladatként jelöli az oktatási törvény az egészség- ügyi vizsgálat általánossá tételét négy és fél-, ötéves korban minden óvodás esetében, függetlenül attól, hogy melyik csoportba jár. Indokolt esetben az óvónő már kiscsoportos korban kérheti a szakemberek segítségét. Az eddigi gyakorlat szerint ezt általában nagycsoportos korban tették. Lényeges persze, emellett a szülőkkel való folyamatos és korrekt információcsere is. — Végezetül: a Megyei Kórház és Rendelőintézet állami, díjas ifjúsági brigádja több éve megkezdte az óvodások szűrővizsgálatát. Folytatják-e most is Egerben ezeket az ellenőrzéseket? — Természetesen ezek a vizsgálatok folytatódnak. A Megyei Kórház- és Rendelőintézet állami díjas ifjúsági brigádjának ezúton is tisztelettel köszönjük eddigi munkáját. Számottevően csökkentették a vasúti kocsik ki- és berakodást idejét, az úgynevezett állásidőt az Ózdi Kohászati Üzemekben. Mig 1985-ben a megengedett 32 óra helyett a MÁV egv-egy teherszállító kocsija ötven és fél órát tartózkodott a gyár területén, addig 1986. eddig eltelt időszakában 29 órára csökkent az állásidő. A külföldi tehervagonok a korábbi 37 óra helyett csupán 13 órát tartózkodnak a gyár területén. A kocsiállások csökkentésének eredményeként az ÖKÜ az idén százmillió forinttal kevesebb kocsiálláspénzt fizetett ki a MÁV-nak. mint 1985. hasonló időszakában. A gazdaságosság szem pontjából igen jelentős eredményt a szállítási gyáregység vezetői és dolgozói jobb munkaszervezéssel, fegyelmezett munkával érték el. A gyáregységben részletesen kidolgozott ki- és be- rakodási terv készül, napi teljesítményre és feladatokra lebontva. Sokat segített, hogy 1986-ban bevezették a szombati és vasárnapi rakodást. és a rakodókat, valamint a munka műszáki irányítóit anyagilag érdekeltté tették az állásidő csökkentésében. Megvalósították az előző napi tevékenység rendszeres elemzését is, ami módot nyújt az esetleges késedelem okainak gyors feltárására és kiküszöbölésére.
