Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-04 / 260. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. november 4., kedd 2. .Megkezdődött a KGST 42. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Az ülésszakon a magyar küldöttséget Lázár György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke vezeti. A de­legáció tagjai: Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Mar­jai József miniszterelnök­helyettes, Magyarország ál­landó KGST-képviselője, Fa­luvégi Lajos miniszterelnök­helyettes, az Országos Terv. hivatal elnöke, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnöke, Barity Miklós külügyminiszter-he­lyettes és Szigeti István, Ma­gyarország állandó KGST- képviselőjének helyettese. A többi tagállam küldött­ségvezetői : Georgi Atanaszov bolgár miniszterelnök, Lubo- mir Strougal csehszlovák mi­niszterelnök, Carlos Rafael Rodriguez, a kubai államta­nács és minisztertanács el­nökhelyettese, Zbigniew Messner lengyel miniszter- elnök, Dumágin Szodnom mongol miniszterelnök, Wil­li Stoph, az NDK miniszter- elnöke, Constantin Dascales- cu román miniszterelnök, Nyikolaj Rizskov, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke és Vo Chi Cong, a vietnami minisztertanács el­nökhelyettese. A KGST és Jugoszlávia közötti megállapodás alap­ján az ülésszakon is részt vesz Jugoszlávia küldöttsé­ge. és ezt Janez Zemljarics, a szövetségi végrehajtó ta­nács (kormány) alelnöke ve­zeti. Megfigyelőd minőségben Afganisztán, Etiópia, a Je­meni Népi Demokratikus Köztársaság, Laosz és Nica­ragua köldöttségei vannak jelen. A tanácskozás mun­kájában részt vesznek a KGST szerveinek vezető munkatársai is, élükön Vja- cseszlav Szicsovval, a KGST titkárával. Az ülésszakon megvitat­ják a KGST Végrehajtó Bi­zottságának beszámolóját a tanács múlt évi, varsói ülés­szaka óta végzett munkáról, valamint áttekintik a KGST- tagországok 2000-ig szóló atomerőmű- és atomfűtőmű- építési programjának ter­vezetét. (Az atomfűtőmű nem áramot termel elsősorban, hanem hőenergiát.) Szó lesz továbbá a tagállamok ötéves népgazdasági terveinek egyeztetésében elért eredmé­nyekről és a tudományos­műszaki haladás ezredfor­dulóig érvényes komplex programjának végrehajtásá­ról. A 42. ülésszakot Constan­tin Dascalescu román mi­niszterelnök nyitotta meg. A megnyitó beszéd el­hangzása és a napirend el­fogadása után elkezdődött a Végrehajtó Bizottság be­számolójának és a hosszú távú atomenergetikai prog­ram tervezetének vitája. Fel­szólalt többek között a ma­gyar, illetve a szovjet kül­döttség vezetője is. LÁZÁR GYÖRGY FELSZÓLALÁSA Lázár György átad­ta a tanácskozás részt­vevőinek az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a ma­gyar kormány üdvözletét, majd így folytatta: — Ülésszakunk bonyolult, ellentmondásos és feszült­ségekkel terhes nemzetközi politikai és gazdasági vi­szonyok közepette végzi munkáját. A nemzetközi életben egymás mellett és egyidejűleg érvényesülnek a politikai viszonyok enyhíté­sére, valamint a konfrontá­ció fenntartására és élezé­sére törekvő irányzatok. Nem kis aggodalomra ad­nak okot a fegyverkezési verseny — s különösen a nukleáris fegyverkezés — fokozására és e verseny­nek a világűrre való kiter- ■jesztésére irányuló tervek. A béke megőrzéséért folyó harcban megkülönböztetet­ten fontos szerepe van a Szovjetuniónak. A haladó emberek és a józanul gon­dolkodó politikai tényezők nagyra értékelik, hogy a Szovjetunió, átérezve a vi­lág sorsának alakulásában viselt felelősségét és az emberiséget fenyegető ve­szély nagyságát, az elmúlt hónapokban újabb nagy horderejű kezdeményezése­ket és sorozatos erőfeszíté­seket tett a fegyverkezési hajsza megállítása, a béke és a biztonság megóvása ér­dekében. Ebből a szem­pontból kiemelkedően fon­tos esemény volt a Reykja- vikban megtartott munka­csúcstalálkozó, amelyen Mi­hail Gorbacsov elvtárs nagy jelentőségű, átfogó és konk­rét javaslatokat tett a fegy­verzetek korlátozására. — Ez alkalommal is hang­súlyozni kívánom — mon­dotta a Minisztertanács el­nöke —, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága a Magyar Népköztársaság kormánya, egész közvéleményünk tel­jes határozottsággal és maradéktalanul támogatja szövetségi rendszerünknek a budapesti felhívásban meg­fogalmazott, valamint a Szovjetuniónak Reykjavik- ban előterjesztett javaslata­it. Azt reméljük, hogy a béke megőrzésére, a lesze­relés előmozdítására tett erőfeszítések —, amelyek világszerte mind több tá­mogatást kapnak —, végül is jobb belátásra bírják az Egyesült Államok és a NATO vezető köreit, s a leszerelés megkezdésének útjából elhárulnak az aka­dályok. Lázár György a további­akban arról szólt, hogy az elmúlt években a világgaz­daságban is fennmaradtak, sőt fokozódtak a negatív tendenciák. A nemzetközi ke­reskedelemben erősödött a gazdasági kapcsolatoknak sú­lyos károkat okozó diszkri­mináció. Ilyen körülmények között még nagyobb fontos­sága van annak, hogy növel­jük a KGST-ben részt ve­vő szocialista országok kö­zötti, az egyenjogúságra és a kölcsönös előnyökre ala­pozott együttműködés haté­konyságát. Ebből a szem-* pontból is korszakos jelen­tőségűnek és reménykeltő­nek tartjuk a Szovjetunió — egész közösségünk számára meghatározó fontosságú — gazdaságának a XXVII. kongresszuson elhatározott és a gyakorlatban megkez­dett minőségi megújítását. A magunk részéről is min­den tőlünk telhetőt megte­szünk annak elősegítésére, hogy a szocialista gazdasági integráció továbbfejlődjék, s megvalósuljanak azok a — valamennyiünk javát szol­gáló — célkitűzések, ame­lyeket az 1984-ben és azóta megtartott felső szintű érte­kezletek határoztak el. A magyar küldöttség ve­zetője ismertette a főbb ha­zai gazdasági feladatokat és hangsúlyozta: — Saját erőfeszítéseink fokozása mellett nem nél­külözhetjük a barátainkkal és mindenekelőtt a Szovjet­unióval folytatott gazdasági együttműködés bővítését. Tu­datában vagyunk annak, hogy gazdasági fejlődésünk dinamizálása, az intenzív pá­lyán való előrehaladás meg­gyorsítása nem kismérték­ben attól is függ, hogy mi­lyen ütemben bontakoznak ki a szocialista gazdasági integráció új irányai. Ezért tarjuk fontosnak a tudomá­nyos-műszaki haladás 2000- ig szóló komplex program­jának megvalósítását, sür­getjük szervezetünk tevé­kenységének megjavítását. — A KGST-ben folyó együttműködési tevékeny­ség továbbfejlesztése során — megőrizve mindazt, -twßi bevált — megítélésünk sze­rint még inkább építeni kell az egymást kiegészítő elő­nyök kihasználására, az or­szágok eltérő természeti-gaz­dasági adottságainak figye­lembevételére. Másrészt úgy véljük, minden eddiginél na­gyobb fontossága van annak, hogy céltudatosan összehan­goljuk szellemi és anyagi potenciáljaink kihasználását, valamint, hogy nagyobb gon­dot fordítsunk a döntéseket előkészítő munkára, ennek során a végrehajtás feltéte­' leinek tisztázására és a ga­ranciák megteremtésére. A tapasztalatok szerint az e té­ren mutatkozó „nagyvona­lúság” a legfőbb oka annak. hogy határozataink végre­hajtása a lehetségesnél las­sabban halad előre. Ami pe­dig a munkastílust illeti, mindenekelőtt a formális és bürokratikus elemektől kel­lene megszabadulni. A szónok ezután kifej­tette : — A KGST 40. és 42. ülés­szaka között eltelt időszak­ban folytatott tevékenység­ről előterjesztett beszámoló erényének tartjuk, hogy ki­emelten foglalkozik a felső­szintű gazdasági értekezleten hozott határozatok végrehaj­tásával és azzal a széles kö­rű munkával, amely a tu­dományos-műszaki haladás 2000-ig szóló komplex prog­ramjának megvalósítása te­rén folyt. Üdvözöljük, hogy a beszámoló az eredmények ismertetése mellett rámutat azokra a jelenségekre is, amelyek az adott területen munkánk javításának, a fel­merült nehézségek elhárítá­sának szükségességét jelzik. Ezt a vonást erősítve a be­számolóknak a jövőben még inkább kiindulási alapot kell adniuk a további teendők meghatározásához is. A miniszterelnök a KGST- tagországok 2000-ig szóló atomerőmű- és atomfűtőmű- építési programjának ter­vezetét méltatva rámutatott, hogy e téren közös összefo­gással már eddig is igen je­lentős eredmények jöttek létre, és a program impo­záns fejlődési távlatokat vá­zol fel. Lázár György tájékozta­tást adott a magyar atom­erőmű-építési programról. Ezután a jelen gondjaira tér­ve hangoztatta, hogy villa- mosenergia-ellátásunk biz­tonságát — amelyben a KGST meghatározó szerepet játszik, mivel Magyarország­ban 30 százalékos, a KGST-n belül messze a legmagasabb arányú az importált villa­mos energia — időről időre nagymértékben veszélyezte­tik az egyesített rendszer zavarai és egyes partnereink tervszerűtlen vételezései. Az elmúlt időszakban bekövet­kezett rendellenességek azon­nali, egyes esetekben drasz­tikus kormányzati intézke­déseket tettek szükségessé, igen komoly veszteségeket okoztak gazdaságunknak. Ezek olyan körülmények, amelyek miatt az együttmű­ködés tervszerű megvalósí­tásának, a kölcsönös köte­lezettségvállalások teljesí­tésének számunkra x-endkí- vül nagy fontossága van. A kormányfő emlékeztetett magyar részről mindig tá­mogattuk, hogy az európai ‘ KGST-tagországok energia- ellátásának biztonsága érde­kében egyesített rendszert hozzunk létre. A rendszert ma is a szocialista gazdasági in­tegráció egyik fontos vívmá­nyának tekintjük, és szűkös, beruházási lehetőségeink el­lenére jelentős anyagi esz­közökkel veszünk részt an­nak továbbépítésében. Végül bejelentette, hogy a magyar küldöttség elfogadja a végrehajtó bizottság be­számolóját és a 2000-ig szó­ló atomerőmű- és atomfűtö- mü-épitési program terveze­tét. NYIKOLAJ RIZSKOV BESZÉDE Nyikolaj Rizskov, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke elöljáróban megálla­pította, hogy a szocialista gazdaság minden belső és külső nehézség ellenére az elmúlt években is lendüle­tesen fejlődött. A fejlődés üteme ugyan némileg csök­kent, egészében azonban másfélszer volt magasabb a tőkés gazdaságénál. Külpolitikai kérdésekről szólva kitért a reykjaviki szovjet—amerikai találkozó­ra, leszögezve: meg lehet ta­lálni a kiutat a zsákutcából, ha az Egyesült Államok le­mond a katonai fölényre va­ló törekvésről, ha a fegy­verkezési hajszát nem ter­jeszti ki a világűrre. — Az SZKP XXVII. kong­resszusa és a többi testvér­párt kongresszusai által meg­határozott feladatok gyöke­res változásokat igényelnek együttműködésünk rendsze­rében. Ahhoz, hogy egyesít­sük erőfeszítéseinket a gaz­dasági együttműködésben, megtaláljuk a nemzeti erő­források felhasználásának op­timális lehetőségeit, ki kell alakítanunk az együttműkö­dés olyan formáit, amelyek megfelelnek ezeknek a kö­vetelményeknek. Az SZKP XXVII. kong­resszusa megerősítette azt a határozott szándékunkat, hogy már a jelenlegi ötéves tervidőszakban új lépést te­gyünk a testvérországokkal együtt a szocialista gazdasá­gi integráció fejlesztésében. A szovjet ipar az idei év első kilenc hónapjában mind termelési, mind termelé­kenységi előirányzatait túl­teljesítette. Emelkedett a növekedési ütem a mezőgaz­daságban és más népgazda­sági ágakban is. A gazdasá­gi fejlődés lendületének nö­vekedése kétségtelenül to­vábbi lehetőségeket teremt a kapcsolatok elmélyítésére a testvérországokkal — mon­dotta a kormányfő. A Szovjetunióban most dolgozzák ki azt az egysé­ges gazdasági mechanizmust, amely megfelel az intenzifi- kálás követelményeinek. Szerves része ennek a kül­gazdasági tevékenység gyö­keres átalakítása. Az átala­kítás lényege, hogy a kül­gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódnak a termelők, és létrejönnek eh. hez a vállalati érdekeltség gazdasági feltételei. Országaink részére a kö­zös műszaki-tudományos po­tenciál kihasználása alap­vetően új lehetőségeket te­remt. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy erőfe­Európai utótalálkozó Ma délelőtt 35 európai és észak-amerikai ország külügyminiszterét köszön­ti majd Franz Vranitzky osztrák kancellár a 3. Európai Biztonsági és Együtt­működési Utótalálkozó megnyitóján. Az esemény jelentőségét növeli, hogy a két nagyhatalom képviselői — Sevardnadze szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter — a reykjaviki csúcstalálkozó után itt tárgyal először ismét egymással. Belgrád és Madrid után Bécsben harmadszor talál­koznak az 1975-ben indult helsinki folyamatban részt vevő államok, hogy az aján­lások végrehajtásáról, illet­ve az együttműködés fej­lesztésének lehetőségeiről tárgyaljanak. A bécsi kon­ferencia előkészítő tanácsko­zása a közelmúltban — a nemzetközi feszültségek el­lenére — tárgyszerű, jó lég­körben folyt és a kölcsönös engedmények alapján siker­rel ért véget. Sikernek, a helsinki folyamat hangsú­lyozásának tekinthető, hogy végül minden ország kül­ügyminiszteri szinten képvi­selteti magát — ami az Egyesült Államok és néhány más nyugati ország részéről nem volt eleve biztos. A ki­alakult megállapodás szerint az első hét nyilvános ülése­in a miniszterek fejtik ki kor­mányuk álláspontját, még­pedig sorsolással meghatáro­zott sorrendben: ma Romá­nia képviselője lesz az első, pénteken a bolgár külügymi­niszter az utolsó szónok. Eduard Sevardnadze, aki már vasárnaptól Bécsben időzik, szerdán délelőtt második­ként beszél — az első fel­szólaló történetesen Várko­nyi Péter magyar külügymi­niszter. George Shultz csak szerdán érkezik az osztrák fővárosba, ahol — várható­an — már aznap találkozik szovjet kollégájával. Az ame­rikai diplomácia vezetője csütörtökön szólal fel a kon­ferencián. s feltehetően az­nap másodszor is találkozik Sevardnadzéval, majd pén­teken elutazik. — Az előkészítő konferen­cia jó légköre ellenére a je­lek arra mutatnak, hogy élénk, sőt, időnként heves vitákban nem lesz hiány a bécsi üléseken. A NATO-or- szágok, elsősorban az ame­rikai kormány nem rejti vé­ka alá, hogy az emberi jo­gok és kapcsolatok kérdését kívánja előtérbe állítani. Bécsben. Az ezzel kapcsola­tos hangulatkeltés szolgála­tában már a találkozót meg­előző héten megkezdték a hírverést Bécsben a külön­böző, a Szovjetunióval, más szocialista országokkal szem­ben ellenséges emigráns szer­vezetek. A szocialista országok ter­mészetesen nem zárkóznak el az elől, hogy tárgyalja­nak a helsinki folyamatnak a humanitárius kérésekkel kapcsolatos ajánlásairól, az együttműködés fejlesztéséről. Ugyanakkor, amint a ma­gyar küldöttség vezetője az előkészítő ülésen rámutatott, az európai együttműködés kérdéseiről azokat szerves egységben felfogva kell be­szélni: nem kevésbé fontos a biztonság erősítése, külö­nös tekintettel arra, hogy 'a stockholmi találkozó sikere után meg kell állapodni an­nak folytatásának módjában. Nem volna meglepő, ha a Szovjetunió, visszatérve a budapesti felhívásra, újabb gyakorlati javaslatokat ten­ne Bécsben a hagyományos haderők csökkentésére az At­lanti-óceántól az Uraiig ter­jedő térségben, mint ahogy általában dinamikus szovjet diplomáciai kezdeményezé­sek lesznek várhatóan jel­lemzők a bécsi találkozóra is. Hazánk és szövetségesei teljes joggal kívánják szor­galmazni, hogy számolja fel a Nyugat a normális keres­kedelem, a gazdasági-műsza­ki együttműködés akadálya­it, a megkülönböztetéseket — amint azt helsinki ajánlá­sok ugyancsak előírják. Na­pirendre kerülnek a Mad­rid óta rendezett szakértői találkozók, köztük a buda­pesti kulturális fórum aján­lásai is, így az általánosan elismert budapesti munka eredményei nem mennek ve. szendőbe. Egyetértés volt egyébként abban, hogy a konferencia egyes szakaszainak első és utolsó ülése lesz nyilvános — azaz a találkozó tárgy­szítéseink szoros egyesítése csak akkor hozza meg a szükséges eredményt, ha az együttműködés a teljes köl­csönös érdekeltségen alap­szik. ha hozzájárul a rá­fordítások csökkentéséhez, az egymással folytatott keres­kedelem növeléséhez, orszá­gaink termelésében a mű­szaki színvonal emeléséhez — jelentette ki a szovjet kormányfő. — Ha a végzett munkát kri­tikusan értékeljük — foly­tatta Nyikolaj Rizskov —, őszintén meg kell mondani, hogy az együttműködés fej­lesztésének és az egymássá I kialakított árucsere növelé­sének lehetőségeit nem hasz­náljuk ki eléggé. A kölcsö­nös gazdasági kapcsolatok lendületes és arányos fej­lesztése végett lényeges mér­tékben meg kell változtatni az export és az import szer­kezetét. bővíteni kell orszá­gaink exportképességét, első­sorban a legújabb technika alkalmazásával. Szükséges az együttműködés nemzetközi mechanizmusának kellő át­alakítása is. Ezért a KGST szerveiben meg kell vizsgál­ni azokat a kérdéseket, ame­lyek az együttműködés gaz­dasági eszközeinek fejleszté­sével függnek össze, bele­értve az árképzés, a valutá- ris-pénzügyi kapcsolatok és a szerződéses-jogi formák rendszerét is. A Szovjetunió miniszter- tanácsának elnöke az atom­erőművek, atomfűtőművek 2000-ig szóló építési prog­ramjának tervezetére rátér­ve elmondta, hogy ez elő­irányozza a KGST-országok — a Szovjetuniót nem szá­mítva — jelenlegi nyolc- milló kilowattos atomener­gia-termelési teljesítményé­nek ötvenmillió kilowattra emelését. Mint mondotta, a csernobili tragédia egyálta­lán nem húzta keresztül az atomenergetikai együttmű­ködés távlatait, ellenkezőleg, a nagyobb biztonság köve­telményeit előtérbe állítva megerősítette az atomener­getika jelentőségét, mint megbízható fő energiaforrá­sét. A szovjet kormányfő rá­mutatott a ma kezdődő bé­csi utókonferencia jelentő­ségére. Mint hangoztatta. ez a tanácskozás előmozdít­hatja az államok közötti gazdasági kapcsolatokban a bizalom erősítését, a gaz­dasági, tudományos-műsza­ki és környezetvédelmi együttműködés akadályainak felszámolását. Kijelentette: „Az európai gazdasági és politikai együttműködés szé­lesítését szolgálná, ha hiva­talos kapcsolatok jönnének létre egyfelől a KGST, az egyes KGST-tag államok, másfelől az Európai Gazda­sági Közösség között. A két nagy integrációs szervezet közötti munkakapcsolatok megfelelnének mindkét fél érdekeinek. segítenék az európai és egyetemes biz­tonság anyagi alapjának erő­södését." szerű légköre, munkajellege, s a végső egyetértés kialakí­tása érdekében a viták nagy­részt zárt ajtók mögött foly­nak majd. Karácsonyi, majd húsvéti szünet után a bécsi utótalálkozónak a tervek sze­rint 1987. július 31-ig kell befejeződnie — bár megfi­gyelők arra számítanak, hogy a megnyitástól a Hofburg- ban, jövő év tavaszától pe­dig a Duna-parti új konfe­renciaközpontban folyó ta­nácskozás legalább a jövő év végéig elhúzódik majd. A vendéglátók nem cse­kély büszkeséggel — és né­mi aggodalommal készültek a konferenciára, elsősorban a megnyitó ..nagyhétre’'. A nemzetközi terrorizmus lég­körében egyen- és polgári ruhás rendőrök ezrei őrköd­nek majd a vendégek, a helyszínek biztonságán. A megnyitó napokra csaknem ezer újságírót várnak a saj­tóközpontba. Ausztria, amely­nek nemzetközi tekintélyét némileg megtépázták a ta­vaszi elnökválasztási harc vi­tái, a ritka alkalmat jó hí­rének ápolására is fel kí­vánja használni. Heltal András

Next

/
Thumbnails
Contents