Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-04 / 260. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam. 260. szám 1986. november 4., kedd ARA: 1,80 FORINT ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TÉLIRE Bőséges vítaminkészlet a Zöldértnél Télire teszik el a káposztát a Zöldért egri hűtő- házában (Fotó: 6zántó György) A napfényes, hosszú ősz után beköszöntöttek az első hideg napok. Ideje hát készülődni a télre, még akkor is. ha igazából szívesen idézzük az ez évi szép nyarat, amely csapadékban szűkölködött, s ezt jó néhány növény megsínylette. Hogy mégis lesz elegendő zöldség-gyümölcs télire — arról Rónai József, a Heves Megyei Zöldért igazgatója biztosított bennünket. Mint hangsúlyozta, a Belkereskedelmi Minisztérium rendeleté alapján a közelmúltban, a Heves Megyei Tanács kereskedelmi osztályával szerződést kötöttek. E szerint a lakosság téli vitaminszükségletét több mint 90 százalékban ők biztosítják. Pályázat útján jutottak a lehetőséghez. s a kívánalmaknak igyekeznek is megfelelni. — Van elegendő tárolóhe- Jyünk a téli elhelyezésre — kezdi az igazgató. Olyany- nyira, hogy néhány jó hűtőterünket egy időre bérbe adjuk a Hungarofructnak is, míg mi a Csányi Állami Gazdaságtól veszünk kölcsönbe raktárakat. Itt persze üzletpolitikai szempontok is közrejátszanak, de természetesen a legfontosabb, hogy az eltett zöldségfélék, gyümölcsök minősége a lehető legkevésbé károsodjon.- — Burgonyából mintegy 1900 tonna lesz a teljes készletünk Ez a mennyiség több. mint amit ez év tavaszán értékesítettünk, de számítani kell arra, hogy a nehezebb gazdasági helyzetben megnő az olcsóbb termékek iránti kereslet. Ha mégis lesz fölösleg, azt majd a hűtőiparnak adjuk tovább feldolgozásra. Bár a nagy szárazság miatt az idei termés apróbb a szokásosnál, minősége megfelelő. Nagyobbik felét egyenesen a szabolcsi földekről szállítjuk, kisebb tételben a mátraballai termelőszövetkezettől is vásároltunk fel. Jórészt a kedvelt és tartós Desirée fajtából vettünk, amelynek a tárolását várhatóan november 10-ig befejezzük. — Vöröshagymából — az előrejelzések szerint — lengyel import is érkezik az országba. No, nem mintha itthon nem lenne elegendő! Hiszen mi itt, Hevesben is közel háromszáz tonnányit raktározunk, ami több. mint amennyit a lakosság igényel. Számítunk viszont arra. hogy tavasszal kedvező áron exportálhatjuk a fölösleget. Vállalatunk lengyel hagymát nem értékesít a megyében. — A fokhagyma minősége és ára évről évre vitatéma a piaclátogatók körében. Mi a helyzet az idén? — Sajnos, különböző betegségek tizedelték a termést, s a termőterület is kevesebb volt, mint korábban. A hiányon importtal segítünk. A Szovjetunióból érkezik fokhagyma, ami hasonlóan megfelelő, mint a hazai, bár eltarthatósága rö- videbb, így az ára is olcsóbb. Kilónként kilencven forint a magyar 130 forintossal szemben. Eddig öt tonna a készletünk, még ugyanennyi érkezése várható. Egy-egy mondat a káposztafélékről : — Fejes káposztából december harmincegyig mintegy hatszáz tonnát fogunk szállítani a hűtőházakba, s a jól szellőztethető szabadtéri tárolókba. — Novemberi cikk a kelkáposzta, ennek raktározását még csak most kezdjük, a tavalyihoz hasonló meny- nyiségben. Ami a savanyú káposztát illeti, szintén a múlt évi mennyiség az irányadó. Örömhír viszont, hogy az idén főbb harasztot kináM lünk majd az üzletekben, az igényeknek megfelelően, s olcsóbban. mint a magánkereskedők. Savanyított uborkából több lesz. s az almapaprika kedvelői is elégedettek lehetnek majd. — A sárgarépa beszerzése most nagyobb gondot jelentett nekünk, mint máskor — mondja Rónai József. Ezt a cikket, csakúgy, mint a gyökeret is, érzékenyen érintette a nagy szárazság. Beszerzése így nagyobb figyelmet igényelt. Három megyéből is hoztunk, s bár borsosabb árat fizettünk érte, árualapunk jobb minőségű az országos átlagnál. Sárgarépából 150, gyökérből 130 tonnányi tárolását fejezzük be a hét végéig. Előbbiből idén kevesebbet kínálunk s ezért drágábban. Karalábéból, zellerből, céklából a múlt évivel azonos lesz a felhozatal a fagyos hónapokban. Hatszázhetven tonna alma! Még leírni is sok, nemhogy eladni! A Zöldért igazgatója szerint jelenleg ennyi a készletük. Igaz, ötszáznegyven tonnára kötöttek szerződést, de többet vettek át, mert nagy keletje van. A nemrég lezajlott alma-, burgonya-. fejeskáposzta-akció is szép sikerrel zárult. Az elraktározott gyümölcs egy részével új vállalkozásba kezdenek. Ez évben először szállítanak tőkés országokba szárított almakockát, amit az ottani háziasszonyok köretnek használnak. Elgon, dolkoztató, vajon nem vál- toztatná-e meg jótékonyan ét kezési szokásainkat, ha ez a finomság a hazai asztalokon is megjelenne? A Zöldért tárolóiban pihenő almák egy része egyébként tavasszal útnak indul külföldre — jó áron. Erre annál is inkább megvan a remény, mert az idei jonatán, starking és golden nagyon szép, egészséges. Körtéből csak kisebb meny- nyiséget tárolnak. Ezek novemberben átadják helyüket a déligyümölcsöknek, amelyeket tisztességes díj fejében raktároznak és forgalmaznak majd a Délker megbízásából. Megkezdődött a KGST 42. ülésszaka Hétfőn délután Bukarestben megkezdődött a KGST 42. ülésszaka. A háromnapos tanácskozáson tíz tagállam — közöttük Magyarország —, Jugoszlávia és megfigyelőként öt ország küldöttségei vesznek részt. (Folytatás a 2. oldalon) Lázár György Bukarestbe utazott Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja. a Minisztertanács elnöke hétfőn küldöttség élén a KGST 42. ülésszakára Bukarestbe utazott. A delegáció tagjai: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője. Faluvégi Lajos miniszterelnökhelyettes. az Országos Tervhivatal elnöke, Tétényi Pál. az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint Barity Miklós külügyminiszter-helyettes. Lázár Györgyöt és a delegáció tagjait Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes, Veres# Péter külkereskedelmi ’miniszter, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Ott volt Nicolae Veres, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. ★ Lázár György. hétfőn délben küldöttség élén a KGST 42. ülésszakára Bukarestbe érkezett. Bukarestben csatlakozott a küldöttséghez Szigeti István, Magyarország állandó KGST- képviselőjének helyettese. A küldöttséget az otopeni repülőtéren Constantin Dascalescu. az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, miniszterelnök és más román vezetők fogadták. Megjelent Vjacsesz- lav Szicsov, a KGST titkára. Ott volt Szűts Pál, bukaresti magyar nagykövet. Évforduló a néphadseregben A munkáshatalom megvédésének 30. évfordulója alkalmából Kalocsán, a 37. Budapesti Forradalmi Ezred Jurinovics Miklós inevét viselő laktanyájában hétfőn emlékülést tartottak. Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár mondott beszédet, majd felszólalt Hódosán Imre nyugállományú vezérőr- nagy, az ezred egykori parancsnoka. Az emlékülés résztvevői a megemlékezés és a kegyelet virágait helyezték el a2 ellenforradalom elleni fegyveres harcban hősi halált halt katonák emlékparkjában. Forr adó» sorsforduló «apa november 4. sorsforduló u magyar szocialista |«lfl|l társadalom és politika útján. IWUV* £ dátumot még a magyar politikai irodalom is — nem is beszélve a ..másik oldal ', az ellenfelek rosszindulatú. ferdítő értelmezéséről —. hosszú ideig lezárásnak, valami nagyon rossztól, az ország és a nemzet sorsává végzetes veszélytől való megszabadulásnak tekintette Az is volt. A zűrzavarnak, a pusztulásnak, az ellenforradalom 12 napon át tartó tobzódásának vetett véget a szovjet hadsereg testvéri segítsége, amelyet az akkor megalakult Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kért. mivel saját nemzeti erőből nem voltunk képesek a fegyveres ellenforradalmat leverni, a? ország törvényes, szocialista rendjének helyreállításához a feltételeket megteremteni. De ma. harminc év útjára visszatekintve, az azóta e honban végbement változás-fejlődés ismeretében még meggyőzőbben mutatkozik meg, hogy 1956. november 4- ével új korszak kezdődött Magyarország szocialista forradalmi átalakításában. Az újjászülető Magyar Szocialista Munkáspárt, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány már az első pillanatban —, a november 4-i felhívásban — olyan programmal lépett az' ország elé, amely nemcsak a közvetlen teendőket fogalmazta meg, hanem fő célkitűzéseiben, a kérdések megközelítésének módjában, egész hangnemében a megújulás nagy ívű perspektíváját vázolta fel. Tette ezt abban a mély meggyőződésében, amit néhány hónap múltán Kádár János az országgyűlésen így fogalmazott meg: „Mi ugyanis pontosan tudtuk, hogy a magyar munkásosztály és a dolgozó parasztság alapvető tömegei, s hasonlóképpen az értelmiség nagyobbik és jobbik fele a szocialista forradalom híve". Az adott helyzetben, amikor az október 23. óta eltelt két hét. de tulajdonképpen az azt megelőző hónapok alatt történtek miatt a lakosság tekintélyes része a zavar, a bizonytalanság és a bizalmatlanság állapotában leiedzett. a pártnak és a kormánynak világosan kifejezésre kellett juttatnia, miben látja az okát annak, hogy ide jutott az ország. Az átfogó elemzésre ugyan csak egy hónappal később, a Központi Bizottság decemberi határozatában. az emlékezetes négy' ok megfogalmazásával került sor — a Rákosi—Gerő klikk szektás, dogmatikus politikája: Nagy Imre és csoportjának a reakciónak utat nyitó revizionizmusa; a horthysta, kapitalista-földesúri elemek restaurációs célzatú szervezkedése; a nemzetközi imperializmus aknamunkája —. de a párt az első pillanattól kezdve kétfrontos harcot hirdetett és folytatott. Miközben minden ingadozás nélkül vállalta a nép! hatalom megteremtésének, a szocialista átalakulásnak minden forradalmi vívmányát, elhatárolta magát a politikai torzulásoktól, az eszméinktől idegen diktatórikus módszerektől, a törvénytelenségektől, másrészt az elvtelen. a burzsoá nyomásnak engedő udvarlástól, a szocialista elveket és gyakorlatot lejárató demagógiától. Mind: attól a pártot és a nemzeti egységet bomlasztó huzakodástól. ami különösen 1953 óta mérgezte a közéletet Az említett decemberi határozat az új vezetés elhatározását —. sőt immár egy hónapos ténykedését is — jellemezve kimonda, hogy „a szocializmus építésének sajátos magyar útján akar haladni". E megfogalmazással nemcsak azt szögezte le. hogy szakít az egykori Rákosi-féle vezetésnek a magyar viszonyokkal nem számoló politikájával. hanem a lenini elvekhez és módszerekhez való visszatérés mellett kötelezte el magát. Hiszen Lenin már a nagy októberi forradalom másnapján —. annak nemzetközi tanulságairól szólva — figyelmeztette a forradalmárokat. hogy csak az egyes országok történelmi múltjának. nemzeti sajátosságainak, adottságainak messzemenő figyelembevételével győzhetik meg népüket és nyerhetik meg őket a szocialista forradalomnak, illetve a szocialista átalakulásban való aktív részvételnek. \ Az 1956. november 4-ével kezdődő periódusban a Magyar Szocialista Munkáspárt a politikai-közéleti, a gazdasági és a kulturális élet minden területén intézkedéseket tett. reformgondolatokkal állott elő. olykor merész kísérleteket kezdeményezett, amelyek a későbbiek folyamán szervesen beépültek társadalmi valóságunkba Elég itt talán példaként a ma olyannyira aktuális és nagy tömegeket foglalkoztató gazdasági reformra hivatkozni, amelyeknek gyökereit fellelhetjük olyan lépésekben, mint a gazdasági irányítás merev módszereinek oldása, az iparban és főleg a mezőgazdaság területén a személyes érdekeltség érvényesítése, és mindenekelőtt az életszínvonal - politikának homloktérbe állítása. Mindezzel természetesen nem ázt akarjuk állítani, hogy már 30 évvel ezelőtt minden világos volt az akkori vezetés előtt, és azóta töretlenül haladunk utunkon. Az élet minden területén sck-sok változás, módosítás — és elkerülhetetlenül tévedés is — szegélyezte azt az utat. Újra és újra meg kellett, s meg kell birkózni az új jelenségek felismerésének, az új követelményekhez való alkalmazkodásnak fáradságos munkájával. De meggyőződéssel állítható — és az MSZMP azóta meg tartott kongresszusai, minden föntos állásfoglalása kiemeli ezt —. hogy fő elhatározásában és irányvonalában, legmélyebb értelmében a párt azt az utat követi. amelyre 1956. november 4-én lépett. Ennek a politikának pedig leglényegesebb vonása, megváltoztathatatlan szabálya az, hogy csak a tömegekkel együtt, az ő naponta kivívott bizalmukkal, türelmet, fáradtságot nem sajnálva, meggyőzésük révén megszerzett támogatásukkal lehetséges a társadalmi megújulás.. A szocialista táradalom pedig tudvalévőén csak szüntelen megújulása útján képes betölteni történelmi hivatását. ! Ez az a legfőbb tanulság amellyel 1956. november 4. a Magyar Szocialista Munkáspártnak, az egész magyar népnek szolgált. Nemes János
