Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-29 / 281. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. november 29., szombat 9. március 3.) rettegünk az igazat nyilván kimondani, ha örökké csak mellékes tekintetek szolga- rabjai leszünk: úgy a tudományos haladásnak bízvást lemondhatunk még reményeiről is . . . (Vezérszó a Kritikai Lapokhoz. 1831) ■k A szigorú, de alapos kritika hasonlít a termékeny záporhoz. A gyönge növények eleinten lehajtanak alatta, de csakhamar általa erősödve. ismét fölemelik fejőket, nagyobb elevenségben, mint előbb (Gondolatok. 1833) ■k Nagyobb, népesebb, tiszteltebb. szabadabb resbuplica világ elejétől nem volt. mint az íróké. Kiterjed ez a világ minden tartományaira s nemzeteire, minden karú és korú emberekre, maguk az. asszonyok sincsenek belőle kizárva. Minden élő és holt nyelv divatoz benne Ezen státus, politikája szavak. gondolatok s észrevételekben áll inkább, hogysem tettekben. Az igazságot a kritikusok szolgáltatják ki, gyakran több szigorúsággal, mint szükséges .. . A hírt és dicsőséget a publikum osztogatja, gyakran igen hirtelenkedve . . . Halhatatlanságot csak az idő adhat. . . Eltörleni ezen respublicát a föld minden hatalmai nem bírnák; s fenn is fog maradni a világ végéig. (Az írók respublicája. 1832) A legnagyobb becsület és legnagyobb szerencse szabadon állni, saját erőben és függetlenül . . . Az értelmes ember, vagy ki emberi kedéllyel bír. szereti népét, mint önmagát, mert a nép benne van. miként viszont ő a népben (Nemzetiség és nyelv. 1846) k Élni annyit teszen. mint egész komolysággal munkálkodni. Az utat meg lehet ugyan mutatni, de menni mindenkinek maganak kell. Az értelem iránytű. Az igazság olyan, mint az ágyú Elsütni könnyű, de mennyköveit kiállni, midőn ellenünk szegeztetik. igen nehéz. Ki ma megvallja. hogy tegnap hibázott, azt bizonyítja, hogy ma bölesebb. mint tegnap volt. Kit dicséret vagy gáncsolás felfuvalkodottá teszen vagy lever, az éppen olyan mértékben gyenge, milyenben elbízott az. ki a dicséretet s gáncsot egykedvűleg veszi. Próbálni akarod barátaidat? Beszéld el nekik nyomorúságodat, szükségeidet: melyik ekkor segédkezet nyújt s nem hagy el. az valódi barátod. Akinek ellensége nincs, nem érdemel barátot. Ne higgy annak, ki mindent. mi szép és jó. aranyhoz hasonlít A hiúság többnyire szavakban fejezi ki magát. a szerénység hallgatás által. A művészet munkái jobbítják erkölcseinket. mert azt. mi bennünk jó. felszabadítják. álláspontunkat fölemelik. bensőnket tisztítják A teória nem gyökeres, hanem virága a praxisnak (Töredékes gondolatok. 1837—1842) fiz «alapítás Hatvan, ez a nagy múltú település, százesztendős aléltság után, az 1800-as évek második felében, végre gyors gazdasági és társadalmi fejlődésen ment keresztül. ,1867-ben megépült a vasút, amely összekötötte Hatvant Budapesttel és Salgótarjánnal, majd a következő években a miskolci és a szolnoki vonalak is kiépültek 1880-ben megkezdte működését városunkban Magyarország és Közép-Európa egyik legnagyobb -cukorgyára. A korszerű közlekedési üzem és a hatalmas gyár nag> számban igényelte az olyan dolgozókat, akik középiskolai végzettséggel rendelkeznek. Másrészt az itt foglalkoztatott mérnökök, tisztviselők, de a szakmunkások is. szerették volna, ha gyermekeik Hatvanban megszerezhetik azt az iskolázottságot, ami a jobban fizetett munkakörök betöltéséhez vagy a felsőfokú iskolai tanulmányok folytatásához szükséges. A gazdasági, társadalmi változásokat azonban csak vontatottan követi a kulturális élet fejlődése. A közoktatási intézmények nem képesek kielégíteni a lakosság megnövekedett igényeit, hiszen az 1920-as években is csak egy leány- és egy fiú polgári iskola működött. Az I. világháború előestéjén teszik meg az első lépéseket a város akkori vezetői annak érdekében, hogy egy középfokú kereskedelmi iskola létesüljön Hatvanban. Mondani sem kell. hogy a hamarosan kitörő nagy háború eleve kilátástalanná tette a szép terv megvalósulását. Több mint 10 évnek kellett eltelnie, hogy a háború befejezése, a két forradalom. majd az ellenforradalom viharos időszakainak elmúlása után, ismét komolyan lehessen foglalkozni a középiskola megalapításának gondolatával. Addig bizony a tanulni vágyó hatvani fiatalok kénytelenek voltak Egerben, Gyöngyösön vagy Budapesten keresni továbbtanulási lehetőséget. Legtöbben azonban a vasúton könnyen elérhető Aszódra jártak át. Nem csoda. ha a Hatvan és Járása című helyi újság vezércikket szentelt a kérdésnek 1927. február 13-án. amelynek címe: Gimnáziumot Hatvannak! A napirenden tartás azonban az ügyet nem vitte előbbre. A kultuszminiszter nem akarta a gimnáziumok számát növelni, inkább még egynéhánnyal csökkenteni szerette volna. Az ok közismert. mégis el kell mondani. Azért ellenezték a gimnáziumi képzés kiterjesztését, mert attól tartottak, hogy tovább növekszik az országban az elhelyezkedni nem tudó fiatalok száma, a fiatal tisztviselőké és értelmiségieké. Pedig ebben az időben még a kapitalista világ és a tőkés-földbirtokos Magyarország gazdasága kifelé lábalt az I. világháborút követő válságból. Hatvan akkori vezetői jól érveltek, amikor kérvényt intéztek az illetékes miniszterhez, amelyben a gimnázium létesítéséhez kértek engedélyt és segítséget. A miniszter hozzájárult az iskola létesítéséhez, de csak azzal a feltétellel, ha a község vállalja az iskola fűtését, világítását. takarítását, gondoskodik egy osztály ideiglenes elhelyezéséről, igazgatói irodáról, igazgatói lakásról, az iskola bebútorozásáról és végleges épületben történő elhelyezéséről. A minisztérium nehéz feltételek mellett adta meg az engedélyt, de már az első tanév után vissza is akarta vonni azt. Amikor ez köztudomásúvá lett, a város vezetői kénytelenek voltak a tömegek támogatásáért folyamodni. összehívtak egy nagygyűlést, amelyen a környék falvai is képviseltették magukat. Ezen ismertették a gimnázium megszüntetésére irányult mesterkedést, amely ellen a gyűlés résztvevői határozottan tiltakoztak. A tiltakozó emlékiratot egy küldöttség vitte a miniszterhez. Szinnyei Merse Jenő ország- gyűlési képviselő vezetésével, így sikerült elérni, hogy a miniszter megígérte: nem fogja megvonni a működési engedélyt, sőt hozzájárul az iskola továbbfejlesztéséhez. Nagy gondot jelentett a megfelelő épület megszerzése, kialakítása. Az intézetnek először a Horváth Mihály utca 23-as számú háza adott otthont, amelyben jelenleg körzeti orvosi rendelő működik. A következő évben ez a/ épület már szűknek bizonyult. amikor beindult a 2 osztály is, az iskolát át kellett helyezni a villanytelep épületeibe. Csak a 3. tanévben talált otthonra véglegesen az intézet, az akkori polgári fiúiskola épületében. Az épületet, amely akkor egyemeletes volt. 1902-ben készítették szecessziós stílusban. Ennek a századfordulón kedvelt stílusnak ma már csak a nyomait figyelhetjük meg épületünkön, mert 1931- ben. amikor helyet kellett adni az 5. osztálynak, az első emeletre másodikat építettek. és bizony az építőipar abban a7 időben nem mindig volt tekintettel a stílusra. Az 1931-es emeletráépítés óta. az Intézet épülete a fel- szabadulásig nem változott, de változott az iskola szervezete. 1927-ben ugyanis még úgynevezett reáliskolaként kezdte meg működését. Többszöri kérvénvezés után 1931_ ben reálgimnáziummá, majd 1935-ben gimnáziummá minősítették, amellyel elnyerte a legrangosabb középiskolai állapotot, ami a felszabadulás előtti Magyarországon létezett. Másfél évi működés után. amikor a miniszter meg akarta szüntetni az iskolát, egyik ürügye az volt, hogy kevés a tanulók száma. Valóban. az első évben csak 21 tanuló iratkozott be. de ezen nincs mit csodálkozni. hiszen akkor még nem volt az iskolának hírneve, rangja, létbiztonsága, felszereltsége. Egy-két éven belül azonban a hatvani iskola megnyerte a szülők bizalmát. A 3. tanévben már a beiratkozok száma meghaladta a negyvenet, sőt 1942-től 2 első osztályt kellett indítani. Az osztályok felfejlődésével a tanulói összlétszám hamarosan meghaladta a 300-at, amit abban az időben a legkedvezőbbnek tartottak egy középiskola számára. Az élet tehát igazolta azokat, akik azt a meggyőződést vallották, hogy Hatvannak és környékének ’ szüksége van a középiskolára. Mert mit is jelentett az ellenforradalmi Horthy-kor- szakban a hatvani gimnázium megalakulása Hatvan és járása életében? Nagy köny- nyebbséget jelentett az úgynevezett középosztálybelieknek: a polgároknak, értelmiségieknek. mert gyermekeiket nem kellett más helységbe küldeni tanulni. naponta vonatoztatni. internátusba adni vagy magánházaknál elhelyezni őket. idegenekre bízni az ellátást es a felügyeletet. Sokkal nagyobb változást jelentett azonban a gimnázium létrejötte a dolgozó kisemberek számára; a kisiparosok. kiskereskedők, sőt a munkás- parasztszülök szamára. mert ezután sokkal inkább elképzelhetővé vált hogy ők is gimnáziumba Írathassák gyermekeiket. Meg inkább érvényes ez a megálla pitás a környékbeli falvas lakóira. Éltek is a lehetőséggel. mint az előbb mondottakból kitűnt, évről évre növekedett iskolánk tanulóinak száma. Hatvaniak és olyanok. akiknek hóban, fagyban fél órát kellett naponta saját falujukból a vasútállomásig gyalogolni A felszabadulás előtt a regi iskolában régimódi nevelés folyt. Az 1934-ben kiadott, középiskoláról szóló törvény a következőkben szabta meg az iskola fő céljait: „A magyar középiskola feladata hogy a tanulót vallásos alapon. erkölcsös polgárrá nevelje, a magyar nemzeti művelődés szellemének megfelelő. általános műveltségéhez juttassa, s az egyetemi, s más főiskolai tanulmányokra képessé tegye." Nos, ennek a feladatnak a régi iskola messzemenően igyekezett megfelelni. Idéznünk kell a haladó hagyományokat is. Azt. hogy ebben az iskolában jól megfértek egymás mellett hosz- szú éveken át a különböző vallású tanulók Azt. "hogy a hatvani gimnáziumban nagy gondot fordítottak, már a felszabadulás előtt is a népi tehetségek felkutatására és az adott szűk lehetőségek között a fizikai dolgozók gyermekeinek ' felkarolására. Ebben az iskolában fogékonyak voltak a népi kultúra iránt. Kodály és Bartók hatása nyilvánul meg abban. hogy szervezetten gyűjtötték és énekelték a népdalokat. De lényegében véve, pozitívan értékelhetjük azt is, hogy a hatvani gimnáziumban magas követelményeket támasztottak a tanulás terén. Döntő többségében derék, jól képzett, kitartó munkabírású érettségizett fiatalembereket bocsátott útra az iskola falai közül. Közöttük olyanokat, mint Kerek Gábor, aki népi demokratikus rendszerünkben országgyűlési képviselői mandátumot kapott vagy Gábori Miklós, aki nemzetközi hírű tudósa a régészetnek. ^ számos tudományos könyvszerzője. A régi gimnáziumnak és a régi tanároknak hivatalosan előírt nevelési-oktatási feladatok mellett megvoltak a maguk nemes célkitűzései is: a hatvani és a Hatvan környéki dolgozók gyermekeiből akartak művelt, jó! képzett, nemesen gondolkodó hazájukért minden áldozatot vállalni kész. dolgos állampolgárokat nevelni. Németi Gábor
