Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-29 / 281. szám
\ Mámor — másod perceken belül Halál — műanyag zacskókban; a 10—20 dollárok végeredményben milliókra rúgnak Elriasztónak szánt X-betú kerül a kokaintanya bejáratára „1941-ben a japánok lebombázták Pearl Harbort, s mi azonnal hadat üzentünk. Most az egész országot ellepik az apró fehér csomagocskák, amelyeknek hasonló a pusztító hatásuk. ám a nemzetet ez egyáltalán nem Hz~ gdtja.” A komor figyelmeztetés Joel GiJlianotól, az ismeri amerikai kábítószer- szakértőtől származik, aki nemrég szenvedélyes hangú nyilatkozatban igyekezett felhívni a figyelmet az Egyesült Államok-szerte futótűz- gyorsasággal terjedő, pusztító hatású szerre, a „crack" néven ismertté vált igen veszélyes kábítószerszárma- zékra-. Apró kavicsok Az aggodalom, az intelem teljesen megalapozott. Az Egyesült Államok illetékes hatóságai (amelyek az elmúlt években, évtizedekben már szembe kellett, hogy nézzenek a különböző hallucinogén szerek ármádiájával) fel kellett, hogy ismerjék: a crack nem egyszerűen a megszokott kokainpor egyik áj formája, hanem egy minden eddiginél veszélyesebbnek tűnő szer, amely jó néhány szakember megfogalmazása szerint máris új korszakot nyitott a kábítószergyártás és -kereskedelem szféráiban. Mi is ez a crack? Voltaképp nem más, mint szódabikarbónával összekevert, vízzel felhígított, majd egy tégelyben felhevített kokainpor (a melegítés közben hallható jellegzetes pattogásrecsegés miatt kapta egyébként a nevét), amelyet kiszárítás után apró labdacsokra, kapszula alakú „kavicsokra" tördelnek. Előállítása tehát egyszerű, kezelése-vásárlása néhány pillanat alatt lebonyolítható: a kis műanyag zacskók villámként cserélnek gazdát az utcasarkon, elhagyott parkokban. Ráadásul viszonylag olcsó, 10—20 dollárért már többszöri „utazásra" elegendő hatású adag kapható. S ami a fő; gyorsabb, s állítólag összehasonlíthatatlanul tökéletesebb élvezetet nyújt a hagyományos kokainnál. Míg azt rendszerint felszippantották, így a nyálkahártyán át lassabban ért az agyba, a speciális üvegpipában elszívott crack viszont gyakorlatilag azonnal, vagyis másodperceken belül mámorhoz juttatja élvezőjét. „Mintha lecsapták volna a fejem tetejét'’ — mesélte egy New York-i teenager, s társai is egybehangzóan megerősítették, hogy az új szer sokkal intenzívebb — igaz. gyorsabban is múló — kábulatot okoz elődeinél. Pokoli függőség S voltaképp itt van a crack fő veszélye. Hiába olcsóbb ugyanis, ha áldozatai hamarabb szoknak hozzá, válnak egyre kiszolgáltatottabb rabjaivá. Rablás, lopás, erőszak, prostitúció — az eszköz mellékes, az a lényeg, hogy mindig jusson elegendő pénz a következő adagokra. Nyilvánvaló, hogy így találják meg számításukat a ..sok kicsi sokra megy" elvet valló árusok, akik — kedvcsinálóként — néha még a pipát is ingyen adják a felelőtlen fiataloknak. A függőség pokoli helyzetet teremt. A szakemberek szerint hatszori kipróbálás után már alig lehet másra gondolni, mint az újabb dózisra. Csakhogy semmi biztosíték arra, hogy valakiben elegendő az akaraterő, s meg tud állni e végzetes határ előitt! New Yorkban a bűncselekmények száma az elmúlt években —. ha igen lassan is — fokozatosan mérséklődött. A folyamat az utóbbi fél esztendőben azonban megállt, sőt számos körzetben drasztikusan emelkedni kezdett. A Newsweek hírmagazin, amely a jelenséget egyértelműen a crack rohamos terjedésével hozta összefüggésbe, még azt sem tartja kizártnak, hogy az amerikai metropoliszok szegénynegyedei „hazai Vietnammá" válnak; emlékeztetve a hadsereg embereinél ott egykor oly elterjedt kábítószerélvezetre. Mi több, a crack megtalálja az utat a társadalom felsőbb rétegeiben is. Az össz- nemzeti veszteségeket csak találgatni lehet — a becslések 30 és 40 milliárd dollár körül mozognak. A kokainélvezetből fakadó halálesetek száma öt év alatt háromszorosára nőtt, s tavaly elérte az 563-at. (Használóinak körét egyébként 4—5 millióra teszik, s ehhez még vagy félmillió heroinistát és vagy 20 millió marihuana- fogyasztót is hozzá kell számítani!) Már Európában is Mindennek tudatában érthető a növekvő nyugtalanság. az erősödő felháborodás. Tiltakozók piros x-betűkkel bélyegzik meg a szomszédságúkban kábítószertanya- ként működő elhagyott épületeket. New Yorkban a rendőrség speciális. 101 tagú nyomozócsoportot hozott létre a crack elleni hadjárat jegyében. Szervezkednek a társadalmi, vallási társaságok. különleges, több milliárdos csomag tervet fontolgat a közeljövőre a képviselőház és a szenátus is. Edward Koch New York-i polgár- mester súlyosabb ítéleteket sürgetett, s esetenként halál- büntetést javasolt a kábítószerpiac cápáira. Sőt, nem lehet figyelmen .kívül téveszteni a politikai vetületet sem. Az átlagembert ugyanis egyre jobban zavarja és zaklatja a kábítószer problémája, Így nyilvánvaló, hogy mindkét nagy párt politikusai igyekeznek csatasorba állni ez ügyben. Legutóbb — felesége társaságában — Ronald Reagan elnök is egyenes adásban fordult a nyilvánossághoz, s minden eddiginél határozottabb erőfeszítéseket helyezett kilátásba. „Mondj nemet" — hangzott az elnöki pár felhívása a legveszélyeztetettebb ifjúságnak a kamerák előtt — kérdés, milyen eredménnyel. Az adatok egyelőre ugyanis a borúlátókat igazolják. A crack alig 2—3 éve kezdte meg diadalútját. tavaly szinte még csak az amerikai nagyvárosokra korlátozódott, napjainkban pedig már az európai kontinens nyugati felében is megjelent. Sz. G MODERN RABSZOLGASORS Virágzó embercsempészet Rabszolgasors — akaratlanul a televízióban sugárzott sorozat jut az ember eszébe. amikor az Egyesült Államokba illegálisan bevándoroltak hányattatásáról, ki. szolgáltatottságáról olvas (Legtöbbjük a mexikó—amerikai határon jut az „ígéret földjére", általában valamelyik közép-amerikai államból.) \ Tortillafüggöny A külföldiek azelőtt úgy csúsztak át a határon, hogy azon az úton haladtak, amelyet a határ közelében élők mutattak nekik. Amióta azonban megnövelték a határőregységek létszámát és technikailag is megerősítet- ék a határellenőrzést, ez a módszer egyre nehezebbé vált. Hatékony világítóberendezéseket szereltek fel és egyes helyeken 12 láb magas kerítéseket ún. „tortilla- függönyöket" építettek a határ védelmére. Mindezen intézkedések ellenére, évente mintegy’ 50 ezer illegális „bevándorló" jut át Mexikón keresztül az Egyesült Államokba. „Beutazásukról" jól szervezett embercsempész bandák gondoskodnak. A csempészek, amíg a határ mexikói oldalán vannak, nem is nagyon igyekeznek leplezni, mit csinálnak. Nevük. címük, „honoráriumuk" alig titok. Felhajtóik bárokban és olcsó szállodákban csellengenek és keresik az ügyfeleket, akiket „pollos"- nak (spanyolul: csirke) neveznek. Amint összejön egy legalább húsztagú csoport, valamelyik házban vagy motelben összegyűjtik őket, míg azután a vezető átjuttatja őket a határon. A kaktuszokkal benőtt, sivatagos területeken jól láthatók a gumiabroncsok nyomai, de eldobott tejesüvegek, üres konzervdobozok is jelzik az északra vezető utat. „Biztonságos házak” A határ túlsó oldalán. El Pasóban vagy egy másik, határmenti városban, úgynevezett „biztonságos házak várják az érkezőket, akiket ezután gépkocsin szállítanak valamelyik észak-amerikai városba. Ám itt kezdődik az embercsempészek virágzó üzlete és a bejutottak igazi megpróbáltatása. Az „élő árut" leggyakrabban hűtőkocsikban szállítják, s az út nemegyszer több ezer kilométer. Az illegális bevándorlókat távoli, idegen városokban. egyetlen cent nélkül teszik ki a kocsikból. A kiszolgáltatott embereknek minden megtakarított pénzüket előre oda kell adniuk, s ha a hatóságok netán felfedeznék őket, a csempészek magukra hagyják őket. Egy 26 éves mexikói ács. az U. S. News and World Report szerkesztőjének így számolt be viszontagságairól: „Tizenketten voltunk, négy napot és négy éjszakát töltöttünk a hidegben, egy rázkódó pótkocsiban. Mondtuk a férfinak, aki szállított bennünket, hogy majd megfagyunk. Erre azt válaszolta, hogy a fuvarért fizettünk, nem a melegért Amikor barátom, Ernesto vért köhögött, a sofőr egyszerűen kitette az útra. Az egész dolog 500 dolláromba került, ez volt minden vagyonom." „Papa Joe" dollármilliói Az elmúlt években több embercsempész bandát sikerült felszámolni. A „papa Joe"-nek becézett mexikói csoportja például El Pasóban és Los Angelesben több „biztonságos házzal" rendelkezett. A banda a hétvégeken 3 teherautónyi külföldi szállítását bonyolította le Texas és California- között. El Pasóból mindig éjszaka indultak és napnyugtára már Los Angelesben voltak. Onnan újabb teherautók indultak Chicagóba és más városokba. Hetenként mintegy 500 embert csempésztek át. a határon és Jósé de Jesus Robles-Robles — ez „papa Joe" igazi neve — dollár- milliókat keresett. Roblest Mexikóban letartóztatták. Hasonló sors érte Salvador Pineda Vergarát is, akiről a bírósági tárgyaláson kiderült, hogy az „üzlet" több mint 15 millió dollár hasznot hozott neki. 40 sofőrt foglalkoztatott és több „biztonságos háza" volt. Szófogadó 'munkaerők Az amerikai határőrök, erőfeszítéseik ellenére nem bíznak benne, hogy végleg fel tudják számolni az embercsempészetet. Üjabb vállalkozók mindig akadnak, hiszen az idegenek átcsem- pészésere lényegében elég egy gépkocsi. De talán még többet jelent, hogy egyes amerikai vállalkozók szívesen támogatják őket. ugyanis ily módon olcsó és szófogadó munkaerőket kapnak. Nem kell tartaniuk a szak- szervezetektől vagy a dolgozók elégedetlenségétől. Sok munkahelyet egyenesen az illegális bevándorlók számára létesítettek, olyan munkahelyeket, amelyeken az amerikaiak többsége. ilyen feltételek mellett, nem lenne hajlandó dolgozni. Gáti István Környezetünk Az emberiség történeteben először a Földön élők többsége hamarosan városlakó lesz. s ez. az. állapo' hátrányosan befolyásolhatja környezetünket. kedvez a betegségek, a rosszultáp- láltság. az ipari környezet - szennyezés terjedésének és aggasztó abból a szempontból is, hogy a természet: csapások egyszerre hatalmas embertömegeket sújthatnak. Ezt a riasztó megállapítást az ENSZ Környezet- védelmi Programja (UNEP) 1986-ról kiadott — vádbeszédnek is beillő — jelentése tartalmazza. Az UNEP szerint a városok gyors ütemű növekedése és terjeszkedése „alapvetően megváltoztatja az emberi környezetet, elsősorban a fejlődő országokban". A jelentés kiemeli azt a „mélységes szakadékot”, amely a fejlett és a fejlődő országok között tátong. Mint megállapítja, az elmúlt évtizedben a világ ugyan „egészségesebb" lett, vagyis a gyermekhalandóság csökkent, az átlagéletkor pedig nőtt szinte minden országban. Ám a harmadik világban tízszer annyi gyermeket fenyeget a halál már első életévében, mint a fejlődő országokban. És egy európai vagy észak-amerikai felnőtt húsz évvel hosszabb életet remélhet, mint afrikai vagy ázsiai embertársa Az UNEP szerint a fejletlenség, a vizek szennyezettsége, a öntözés hiánya és a rossz egészségügyi ellátás következtében évente 4,6 millió ötesztendősnél fiatalabb gyermek hal meg a harmadik világban. Az évi százmillió maláriás megbetegedés közül kétmillió halállal végződik és további kétmillió ember szenved az élősdiek okozta bilharziózis- ban, amelyet a szennyezett vizek terjesztenek. Mint a jelentés megállapítja, mindezeket a fertőző betegségeket le lehetne küzdeni. Az ENSZ-szervezet példaként hozza fel a vaksággal járó súlyos szembetegséget, amely a nagy afrikai folyók vidékén ötvenmillió lakost fenyeget, ám amelyet már 90 százalékban sikerült megszüntetni a Volta 700 eZer négyzetkilométer nagyságú medencéjében. A különböző energiaforrások felhasználását bírálva az UNEP felhívja a figyelmet arra, hogy Nepálban és Indiában 10 millió falusi szenved súlyos szív- és tüdőbetegségben, mert a fűtéshez használt szén. olaj és fa nem kielégítő elégetésekor mérgesgázck és füst nagy mennyiségben szabadulnak fel. s ez igen káros az egészségre. Ami az ipari országokat illeti, a jelentés emlékeztei arra. hogy az energia helytelen használata, elsősorban pedig az ólomtartalmú üzemanyagok következtében igen súlyos légköri szennyezöde- sek lépnek fel. Az UNEP végül figyelmeztet arra a mérhetetlenül nagy veszélyre is, amelyet a légkörbe kerülő nagy mennyiségű mérgező gáz jelent. A jelentés szerint gázok felhalmozódása fel évszázadon belül jelentős éghajlati változásokat okQz- hat, sőt az is lehetséges, hogy a tengerek általános vízszintje jelentős mértékben — esetleg csaknem másfél méterrel — megemelkedik, s ez beláthatatlan következményekkel járhat az emberiség jövője szempontjából. PÁLYÁZATOT HIRDET a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat ÉPÜLETGÉPÉSZ és ÉPÍTÖ-TERVEZÖ MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉRE. Felsőfokú végzettséggel és legalább 3 éves gyakorlattal rendelkezők jelentkezését várjuk. A pályázatot szakmai önéletrajzzal együtt kérjük a következő címre küldeni: EGER, Sas út 60/a. A Kővágó téri (Csebokszári) új ABC-be bolti eladókat és hentest felveszünk. Jelentkezni lehet az egri kirendeltségen, Eger, Gólya utca. Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, Gyöngyös.
