Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-29 / 281. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. november 29., szombat J. A TÖREKVŐ TARANTELLÁSOK TERVEI Fiatal üzem felnövekvőben Forintok „édesből” Hevesen * Meghökkentő látvány fogadja azt. aki először sétál végig a hevesi Tarantella-üzemben. Balról, egy fehér fityulás fiatal- asszony néhány kiló margarint egyensúlyoz egy közönséges bolti mérlegen, szemben egy hosszú, tekintélyes méretű eső- féle, melynek tetején egy kislány üldögél, lábát keresztbevetve, jobbról a eső túlsó vége felől öthat csomagoló asszony zaja hallatszik. Ez az álmos csarnok lenne a gyár? Innen kerül ki az a rengeteg zacskó édes, ropogós keksz? Vagy ez csak valamiféle előtér? Gulyás Istvánné: „Nyolc órát kell dolgozni felelősségteljesen .. ." Ivanics József, aki megunta az éjszakázást Nagy Jánosné: „Végre a magam tempója szerint végezhetek .. ★ — Kilencszáz tonna keksz évente — vág a közepébe a hevesi áfész e részlegének vezetője. Bácsi Gábor, amikor arra kérem, néhány szóval mutassa be munkahelyét. — Pillanatnyilag ez az a mennyiség, amit az 1983- ban átadott üzem termelni tud. függetlenül attól, hogy maga a gyártóvonal háromszor annyit is elbírna. Mert ezt az adagot harminckét dolgozóval — másfél mű- szaknyival — állítjuk elő. különösebb erőfeszítés nélkül. Hogy hihetetlen? Tessék a munkával közelebbről megismerkedni . ..! Az előkészítőben fehérbe öltözötten két férfi. A szitá- lást. a cukorőrlést gépek végzik, de az ötvenkilós zsákokat az asztalhoz vinni. emelni — ahhoz'erős ember kell Ivanics József, miként majdnem mindenki, az üzem születésének pillanatától itt dolgozik. — Korábban is az áfész- nál voltam — de felszolgálóként. Tizenhat évig éjszakáztam. szaladgáltam. idegeskedtem. úgy éreztem, elég. Ráadásul a fiam is akkor került iskolába, nem lehetett már. hogy ne foglalkozzon vele egy kicsit az apja is. Gondoltuk a feleségemmel. megpróbáljuk ezt.. — Nem, lett sokkal vékonyabb a boríték? —A fizetésem ugyanany- nyi. A munka meg nyugod- tabb. könnyebb. A jövedelmet ezzel-azzal kiegészítem. Vannak nyulaim. termeltem tökmagot . . . Jövőre akarok építkezni. — Elégedett ember lett . . — Itt az lehet mindenki . .. — Na és ha két műszakra állnának? — Induláskor volt már. Este kilenckor nem akartam elhinni, hogy már vége. Hiszen a vendéglő ajtajára jó, ha kettőkor rá tudtuk tenni a lakatot Stolcz Arpádné: „Én vagyok a dzsoli dzsóker . . — Mit jelent ez. hogy volt már két műszak? — nézek kísérőmre. — A próbaüzem során sok mindennel kísérleteztünk —■ pontosabban kísérleteztek, mert én később érkeztem. Az eredeti elképzelések szerint jóval nagyobb tételekkel indult volna a gyár, mert az alapkő letételekor még hiánycikk volt az olcsó, finom keksz. A helyzet azóta alaposan megváltozott. Egyrészt azért, mert telített lett a piac — például befejeződött a győriek rekonstrukciója —. másrészt azért, mert kiderült., az olasz gépsorral hozott olasz receptúra nem találkozott a hazai ízléssel. — Hajaj, volt itt még olyan is. szalonnát, meg kukorica- lisztet kevertünk a tésztába .. . — kapcsolódik az elmondottakba Nagy Jánosné. aki az anyagelőkészítő pult mérlege mögött álldogál. zöld és narancssárga folyadékkal megtöltött kis üvegcsék között. A levegő olyan itt. mint egy gyümölcsöskertben, az ínycsiklandozó aromáktól. No. nemcsak a szokatlan ízekkel volt probléma, hanem az alapanyagok eltérő — jobb — minőségével is. Törtek, összeégtek a sütemények. Úgyhogy a próbaüzem után mindent magunknak kellett elölről kikísérletezni. — Bele kellett jönnünk . . . — vélekedik Nagyné, aki most már csak mosolyog ezen: kezdetben az is okozott gondot, 1 hogy egyszerűen kifelejtették a masszából valamit... Pedig azoknak, akik idekerültek, majd mindnek volt valami közük a cukrászathoz. ö maga, személy szerint az erdőtelki téeszből érkezett ugyan, de imád sütni, cukrászkodni. Lagziba. búcsúba a szomszédok, ismerősök. rokonok mind tőle várják a legfinomabb tortákat. süteményeket. Míg át nem jött, kétnaponként is nekiállt „édeskedni”. Most már azonban, ha elfogy a vasárnapi, csak benyúl a szekrénybe a gyári ellátmányért. — Én megkóstolok minden sütést, nem tudom megunni. De nemcsak ezért érzem jól magam a Tarantellánál. hanem azért is, mert a feladatom jól egyezik a természetemmel. Túl percíz vagyok ugyanis. Ez a téesz- ben baj volt. mert például én a paprikaszedést sem tudtam elnaggyázni. állandóan lemaradtam a többiektől. A mérleg mögött viszont a rend. a pontosság szeretete alapvető követelmény. * — Az egyik legjobb dolgozónk ... — súgja az üzemvezető. míg továbblépünk a kemence „tetején” üldögélő kislányhoz. — Ez pedig itt — mutatja be — Gulyás Istvánné . .. pár hete fiatal- asszony ... Csodálkozom, hogy míg lekászálódik láblógatós munkahelyéről, helyettesítőért szólnak. De még mielőtt az irodahelyiségben — ahová a zaj elöl menekülünk — tréfálkozni kezdenék ezen, kintről rémült sikoltás hallatszik, — A huzal, a huzal . . Gulyásné kipattan, s egy gombnyomással megállítja az egész termelést. Üzemzavar. Szerencsére csak egy párperces. mert „vasjóska”. a téemkás rögtön kicseréli az elszakadt vágóhuzalt, de legalább. láthatom, mi is a dolga a vonalfelügyelőnek, aki látszólag unatkozik. — Van mit csinálnom folyamatosan. Hisz én felelek azért, hogy egyenletesen kerüljön a tészta a kemencébe. én kezelem a két sütö- alagutat, a hűtőt, egyszóval mindent a csomagolásig. Mérlegelés » szalag végén (Fotó: Szántó György) Már nem újdonság. / hogy tőle is elégedett szavakat hallok. Érthetően, hisz korábban a cukrászüzemben nehéz fizikai munkán volt, kétezer-kettőért. Itt pedig eléri a háromezret is betanítottként. Kell is a több pénz. hisz ifjú házasok. — Egyelőre az anyósomék- nál lakunk, de bent van a kérelmünk a tanácson. Remélem. hamarosan megkapjuk, nem árt tehát gyűjtögetni. ★ Míg átsétálunk a befejező szakaszhoz, újabb magyarázatot kapok. A csomagolást a zacskóba elvileg szintén automaták végzik, elég csak felügyelni rájuk. Igen ám. de a taranteilások minden módszerrel megpróbálnak a piacon tért nyerni, s ez azt jelenti, nemcsak újabb és újabb termékeket mutatnak be. de a csomagolással is igyekeznek a figyelmet magukra fölhívni. — Ügy látszik, a díszdobozolás be fog válni ... — vélekedik Bácsi Gábor. S ez kell is. mert a jövő év második felére nagyon szeretnénk két műszakban dolgozni. Most — miután sikerült végre nyereséget elérni, előbb még egy közelebbi célt tűztünk ki. Igyekszünk olyan kapcsolatokra, szerződésekre szert tenni, hogy egyenletesebben termelhessünk. Jelenleg ugyanis, mivel csak kapacitásunk egyharmada van lekötve, a többi megrendelés alkalmi. így hol ne, ki kell rugaszkodnunk, hol vissza kell magunkat fogni. Ez bizony megnehezíti a tervezést. a kalkulációt állandóan naprakészen kell elkészíteni . .. Stolcz Arpádné eleven példája annak, hogy e kis üzemben mit jelent a rugalmasság. — Ö. én hol csomagolok, hol az előkészítőnél vagyok, hol a portán, hol meg éppen a vonalat felügyelem. Mikor, mire van szükség. — Nem fárasztó efféle dzsoli dzsókernek lenni? — Régebben, míg kesztyűket varrtam otthon, dupla annyit dolgoztam feleannyi bérért. Most élvezem a soK egyedüllét után ezt a csapatmunkát. Es nem félek attól. hogy ha igazán „felnövekszünk", és bejönnek a terveink, többet kell majd teljesíteni... Németi Zsuzsa HATVANI GYORSMÉRLEG: Egy tsz - öt településért Egy közös gazdaság, legyen az falun vagy városon, nem csupán a mezőgazdaság területén végzett munkájával fűződik a településhez. A kapcsolatnak több és többféle szála van. Kell is hogy legyen, mert az érdekek közösek. Szükséges, hogy a termelőszövetkezet jól illeszkedjék a tanácsi elképzelésekhez, segítse azokat, mert mindez visszahat dolgozóinak. tagságának életvitelére, jó vagy rossz közérzetére. Ugyanekkor az sem közömbös valamely gazdálkodóegység szempontjából, hogy a falu, a város lakói miként ítélik meg létezését, továbbá a tsz-dolgozók, a tsz-tagok mennyire kötődnek munkahelyükhöz és magához a településhez. A kettő ugyanis feltételezi is egymást! Eme összetett problémakör kapcsán az öt településre szóló, tehát többoldalúan érdekelt és érintett Hatvani Lenin Termelőszövetkezet portáján igyekeztünk informálódni. Első kérdésünk Boldog térségére vonatkozott. és amit Vágó József tsz-elnök említett, azt jobbára csak megerősítette a községi tanácselnök. Cserkúti István. Okkal, joggal! Mert például a rövidesen funkcionáló vízmű építésének költségeihez tíz éven át negyed-negyed millió forintot a Lenin Termelőszövetkezet tesz az asztalra. Ugyanez a gazdaság esztendőnként százezer forinttal segíti a helyi sportéletet. Jut továbbá a művelődés ügyének, a tűzvédelemnek, s mindezen felül — bármely sportrendezvényre, kulturális szemle alkalmára — magas kedvezménnyel a közös gazdaság fuvaroztatja mindenhová Boldog színeinek a képviselőit. + Nézzünk távolabbra. Ke- rekharaszt irányába. Vagy éppen Heréd, Nagykökényes tájaira, ahol Temesvári József, a közös tanács elnöke csak az előzőekhez hasonlóan ejthet szót a termelőszövetkezet jelen valóságáról. És ahol nem csupán a sport-, a kulturális élet élvezi a bő nyolcezer hektáros gazdaság hasznos segítőkészségét. hanem a településfejlesztéssel összefüggésben maga a tanácsvezetés a település lakossága. így igen fontos munkát végeztek a közös gazdaság a Lenin Tsz généi, szakemberei legutóbb útépítkezéseknél, illetve különböző Közismert, hogy az elmúlt esztendőkben egyre eredményesebben tevékenykedik a tarnamenti falvak bankja, a tarnamérai takarékszövetkezet. Az idén is hűek maradtak a hagyományokhoz, legalábbis a számok errőL tanúskodnak. Kétségtelen, a betétállomány kisebb ütemben nőtt, mint máskor, ám más téren jócskán előbbreléptek. A kölcsönigény emelkedett. Elsősorban a háztáji gazdaságok művelői jelentkeztek náluk. A palettán új színt jelent az a támogatás, amit a kedvezményezett családi- ház-építéshez, -vásárláshoz, valamint -felújításhoz ajánlanak. Az igényeket maradéktalanul kielégítették. s ebben nem kis része volt dolgozóik lelkiismeretes muntelgkkialakításoknál, amelyek egyrészt a tanácsi gondokon könnyítettek, másfelől a helybéli polgárok gondját oldották meg. És természetesen — nehogy megrövidítve érezzék magukat — a termelőszövetkezet némi anyagiakkal az itteni önkéntes tűzoltókat is támogatta. ★ Visszakanyarodva a város-' hoz: Hatvannak sem lehet panaszkodnivalója, akár a tanácsiakat, akár a különböző intézményeket, társadalmi szerveket vesszük számba. Ez utóbbiak csak az idén 150 ezer forint feletti támogatáshoz jutottak a Lenin Termelőszövetkezei révén, míg Boldog 96. Heréd pedig 47 ezer forintot jussolt. Hatvan esetében azonban mindezen forintokat messze meghaladja az a munkaérték, amelyhez a város például a gázhálózat bővítése, vagy pedig út- és járdatelepítés révén jutott A Béke és Teleki utcák gázellátását csaknem egymillió forintnyi készpénzzel, illetve szogáltatás jellegű munkával segítette eddig a tsz. továbbá magára vállalta a Hegyalja út járdásítását és a Gáspár András utca teljes burkoltának az építését * Persze ahogyan Vágó József fogalmazott. vannak nehezen forintositható, kevéssé látványos tevékenységek is. amelyek a Lenin Tsz nevéhez fűződnek. De a gyermekintézményeknél — Farkas Imre, Szabadság utcai iskolák, Vörösmarty téri óvoda — alkalomszerűen vállalt. végzett korszerűsítések, javítások munkálatai igencsak eltörpülnek például a környezetvédelem és településtisztaság terén vállalt gondok mellett. Évente millióforintos nagyságrenddel fejezhető ki például az a munka, amelyet a lakosság felelőtlensége, szemetelőkedve nyomán vállal magára ellenszolgáltatás nélkül a Lenin Tsz. Az árokpartok, termőföldek, erdőségek szélén hónapról hónapra tonnaszám gyűlik a szemét a hulladék. amelyet a tsz járművei fuvaroznak el nagy költségért. hiszen drága a munkaerő, drága az üzemanyag Bár ha ezen költséget is má- sabb. közhasznúbb ügyekre, életek, közösségek gazdagodására fordíthatná a gazdaság . . . ! Moldvay Győző kálkodásának. A nyereség megfelelően alakult, s a betétállomány növelésével ösz- szefüggő terveket is teljesítették. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek — hét-nyolc százalékos kamatért — ; két-három évre kötik le a pénzüket, s ilyen formán mindenki jól jár Megfigyelhető, hogy egyre közkedveltebbé válik a lakástakarékossági, illetve ifjúsági betét is. Az otthoniaknak külön öröm. hogy a munkakörülmények javulása sem maradt el. Jobb lett a részlegek adottsága, szebbek lettek az irodák, s mindez , saját erőből. A felújítás, korszerűsítés minden bizonnyal hozzájárul a további hatékony munkálkodáshoz. Nagyobb kölcsönigény, jobb munkafeltételek Takarékszövetkezet — eredményekkel
