Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-29 / 281. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. november 29., szombat J. A TÖREKVŐ TARANTELLÁSOK TERVEI Fiatal üzem felnövekvőben Forintok „édesből” Hevesen * Meghökkentő látvány fogadja azt. aki először sétál végig a hevesi Ta­rantella-üzemben. Balról, egy fehér fityulás fiatal- asszony néhány kiló mar­garint egyensúlyoz egy közönséges bolti mérle­gen, szemben egy hosszú, tekintélyes méretű eső- féle, melynek tetején egy kislány üldögél, lábát ke­resztbevetve, jobbról a eső túlsó vége felől öt­hat csomagoló asszony za­ja hallatszik. Ez az álmos csarnok lenne a gyár? In­nen kerül ki az a renge­teg zacskó édes, ropogós keksz? Vagy ez csak va­lamiféle előtér? Gulyás Istvánné: „Nyolc órát kell dolgozni felelősségteljesen .. ." Ivanics József, aki megunta az éjszakázást Nagy Jánosné: „Végre a magam tempója szerint végezhetek .. ★ — Kilencszáz tonna keksz évente — vág a közepébe a hevesi áfész e részlegének vezetője. Bácsi Gábor, ami­kor arra kérem, néhány szó­val mutassa be munkahe­lyét. — Pillanatnyilag ez az a mennyiség, amit az 1983- ban átadott üzem termelni tud. függetlenül attól, hogy maga a gyártóvonal három­szor annyit is elbírna. Mert ezt az adagot harminckét dolgozóval — másfél mű- szaknyival — állítjuk elő. különösebb erőfeszítés nél­kül. Hogy hihetetlen? Tes­sék a munkával közelebbről megismerkedni . ..! Az előkészítőben fehérbe öltözötten két férfi. A szitá- lást. a cukorőrlést gépek végzik, de az ötvenkilós zsákokat az asztalhoz vin­ni. emelni — ahhoz'erős em­ber kell Ivanics József, miként majdnem mindenki, az üzem születésének pillanatától itt dolgozik. — Korábban is az áfész- nál voltam — de felszolgá­lóként. Tizenhat évig éjsza­káztam. szaladgáltam. ide­geskedtem. úgy éreztem, elég. Ráadásul a fiam is akkor került iskolába, nem lehe­tett már. hogy ne foglalkoz­zon vele egy kicsit az apja is. Gondoltuk a feleségem­mel. megpróbáljuk ezt.. — Nem, lett sokkal véko­nyabb a boríték? —A fizetésem ugyanany- nyi. A munka meg nyugod- tabb. könnyebb. A jövedel­met ezzel-azzal kiegészítem. Vannak nyulaim. termeltem tökmagot . . . Jövőre akarok építkezni. — Elégedett ember lett . . — Itt az lehet mindenki . .. — Na és ha két műszak­ra állnának? — Induláskor volt már. Este kilenckor nem akar­tam elhinni, hogy már vé­ge. Hiszen a vendéglő ajta­jára jó, ha kettőkor rá tud­tuk tenni a lakatot Stolcz Arpádné: „Én vagyok a dzsoli dzsóker . . — Mit jelent ez. hogy volt már két műszak? — nézek kísérőmre. — A próbaüzem során sok mindennel kísérleteztünk —■ pontosabban kísérleteztek, mert én később érkeztem. Az eredeti elképzelések sze­rint jóval nagyobb tételek­kel indult volna a gyár, mert az alapkő letételekor még hiánycikk volt az olcsó, fi­nom keksz. A helyzet azóta alaposan megváltozott. Egy­részt azért, mert telített lett a piac — például befejező­dött a győriek rekonstruk­ciója —. másrészt azért, mert kiderült., az olasz gépsorral hozott olasz receptúra nem találkozott a hazai ízléssel. — Hajaj, volt itt még olyan is. szalonnát, meg kukorica- lisztet kevertünk a tésztá­ba .. . — kapcsolódik az el­mondottakba Nagy János­né. aki az anyagelőkészítő pult mérlege mögött álldo­gál. zöld és narancssárga fo­lyadékkal megtöltött kis üvegcsék között. A levegő olyan itt. mint egy gyümöl­csöskertben, az ínycsiklando­zó aromáktól. No. nemcsak a szokatlan ízekkel volt probléma, ha­nem az alapanyagok eltérő — jobb — minőségével is. Törtek, összeégtek a süte­mények. Úgyhogy a pró­baüzem után mindent ma­gunknak kellett elölről kikí­sérletezni. — Bele kellett jönnünk . . . — vélekedik Nagyné, aki most már csak mosolyog ezen: kezdetben az is oko­zott gondot, 1 hogy egyszerű­en kifelejtették a masszából valamit... Pedig azoknak, akik idekerültek, majd mind­nek volt valami közük a cukrászathoz. ö maga, személy szerint az erdőtelki téeszből érke­zett ugyan, de imád sütni, cukrászkodni. Lagziba. bú­csúba a szomszédok, isme­rősök. rokonok mind tőle várják a legfinomabb tor­tákat. süteményeket. Míg át nem jött, kétnaponként is nekiállt „édeskedni”. Most már azonban, ha elfogy a vasárnapi, csak benyúl a szekrénybe a gyári ellátmá­nyért. — Én megkóstolok min­den sütést, nem tudom meg­unni. De nemcsak ezért ér­zem jól magam a Tarantel­lánál. hanem azért is, mert a feladatom jól egyezik a természetemmel. Túl percíz vagyok ugyanis. Ez a téesz- ben baj volt. mert például én a paprikaszedést sem tud­tam elnaggyázni. állandóan lemaradtam a többiektől. A mérleg mögött viszont a rend. a pontosság szeretete alapvető követelmény. * — Az egyik legjobb dol­gozónk ... — súgja az üzem­vezető. míg továbblépünk a kemence „tetején” üldögélő kislányhoz. — Ez pedig itt — mutatja be — Gulyás Ist­vánné . .. pár hete fiatal- asszony ... Csodálkozom, hogy míg lekászálódik láblógatós mun­kahelyéről, helyettesítőért szólnak. De még mielőtt az irodahelyiségben — ahová a zaj elöl menekülünk — tré­fálkozni kezdenék ezen, kint­ről rémült sikoltás hallat­szik, — A huzal, a huzal . . Gulyásné kipattan, s egy gombnyomással megállítja az egész termelést. Üzemzavar. Szerencsére csak egy pár­perces. mert „vasjóska”. a téemkás rögtön kicseréli az elszakadt vágóhuzalt, de leg­alább. láthatom, mi is a dol­ga a vonalfelügyelőnek, aki látszólag unatkozik. — Van mit csinálnom fo­lyamatosan. Hisz én felelek azért, hogy egyenletesen ke­rüljön a tészta a kemencé­be. én kezelem a két sütö- alagutat, a hűtőt, egyszóval mindent a csomagolásig. Mérlegelés » szalag végén (Fotó: Szántó György) Már nem újdonság. / hogy tőle is elégedett szavakat hallok. Érthetően, hisz ko­rábban a cukrászüzemben nehéz fizikai munkán volt, kétezer-kettőért. Itt pedig eléri a háromezret is beta­nítottként. Kell is a több pénz. hisz ifjú házasok. — Egyelőre az anyósomék- nál lakunk, de bent van a kérelmünk a tanácson. Re­mélem. hamarosan megkap­juk, nem árt tehát gyűjtö­getni. ★ Míg átsétálunk a befejező szakaszhoz, újabb magyará­zatot kapok. A csomagolást a zacskóba elvileg szintén automaták végzik, elég csak felügyelni rájuk. Igen ám. de a taranteilások minden módszerrel megpróbálnak a piacon tért nyerni, s ez azt jelenti, nemcsak újabb és újabb termékeket mutatnak be. de a csomagolással is igyekeznek a figyelmet ma­gukra fölhívni. — Ügy látszik, a díszdobo­zolás be fog válni ... — vé­lekedik Bácsi Gábor. S ez kell is. mert a jövő év má­sodik felére nagyon szeret­nénk két műszakban dolgoz­ni. Most — miután sikerült végre nyereséget elérni, előbb még egy közelebbi célt tűztünk ki. Igyekszünk olyan kapcsolatokra, szerződések­re szert tenni, hogy egyen­letesebben termelhessünk. Jelenleg ugyanis, mivel csak kapacitásunk egyharmada van lekötve, a többi meg­rendelés alkalmi. így hol ne, ki kell rugaszkodnunk, hol vissza kell magunkat fogni. Ez bizony megnehezíti a ter­vezést. a kalkulációt állan­dóan naprakészen kell el­készíteni . .. Stolcz Arpádné eleven pél­dája annak, hogy e kis üzemben mit jelent a ru­galmasság. — Ö. én hol csomagolok, hol az előkészítőnél va­gyok, hol a portán, hol meg éppen a vonalat felügyelem. Mikor, mire van szükség. — Nem fárasztó efféle dzsoli dzsókernek lenni? — Régebben, míg kesztyű­ket varrtam otthon, dupla annyit dolgoztam feleannyi bérért. Most élvezem a soK egyedüllét után ezt a csa­patmunkát. Es nem félek at­tól. hogy ha igazán „felnö­vekszünk", és bejönnek a terveink, többet kell majd teljesíteni... Németi Zsuzsa HATVANI GYORSMÉRLEG: Egy tsz - öt településért Egy közös gazdaság, le­gyen az falun vagy váro­son, nem csupán a mezőgaz­daság területén végzett mun­kájával fűződik a település­hez. A kapcsolatnak több és többféle szála van. Kell is hogy legyen, mert az érde­kek közösek. Szükséges, hogy a termelőszövetkezet jól illeszkedjék a tanácsi elképzelésekhez, segítse azo­kat, mert mindez visszahat dolgozóinak. tagságának életvitelére, jó vagy rossz közérzetére. Ugyanekkor az sem közömbös valamely gazdálkodóegység szem­pontjából, hogy a falu, a város lakói miként ítélik meg létezését, továbbá a tsz-dolgozók, a tsz-tagok mennyire kötődnek munka­helyükhöz és magához a te­lepüléshez. A kettő ugyan­is feltételezi is egymást! Eme összetett probléma­kör kapcsán az öt telepü­lésre szóló, tehát többolda­lúan érdekelt és érintett Hatvani Lenin Termelőszö­vetkezet portáján igyekez­tünk informálódni. Első kér­désünk Boldog térségére vo­natkozott. és amit Vágó Jó­zsef tsz-elnök említett, azt jobbára csak megerősítette a községi tanácselnök. Cser­kúti István. Okkal, joggal! Mert például a rövidesen funkcionáló vízmű építésé­nek költségeihez tíz éven át negyed-negyed millió forin­tot a Lenin Termelőszövet­kezet tesz az asztalra. Ugyanez a gazdaság eszten­dőnként százezer forinttal segíti a helyi sportéletet. Jut továbbá a művelődés ügyének, a tűzvédelemnek, s mindezen felül — bármely sportrendezvényre, kulturá­lis szemle alkalmára — ma­gas kedvezménnyel a kö­zös gazdaság fuvaroztatja mindenhová Boldog színei­nek a képviselőit. + Nézzünk távolabbra. Ke- rekharaszt irányába. Vagy éppen Heréd, Nagyköké­nyes tájaira, ahol Temesvá­ri József, a közös tanács el­nöke csak az előzőekhez ha­sonlóan ejthet szót a ter­melőszövetkezet jelen valósá­gáról. És ahol nem csupán a sport-, a kulturális élet élvezi a bő nyolcezer hek­táros gazdaság hasznos se­gítőkészségét. hanem a te­lepülésfejlesztéssel össze­függésben maga a tanács­vezetés a település lakos­sága. így igen fontos mun­kát végeztek a közös gaz­daság a Lenin Tsz généi, szak­emberei legutóbb útépítke­zéseknél, illetve különböző Közismert, hogy az el­múlt esztendőkben egyre eredményesebben tevékeny­kedik a tarnamenti falvak bankja, a tarnamérai taka­rékszövetkezet. Az idén is hűek maradtak a hagyomá­nyokhoz, legalábbis a számok errőL tanúskodnak. Kétségtelen, a betétállo­mány kisebb ütemben nőtt, mint máskor, ám más téren jócskán előbbreléptek. A kölcsönigény emelkedett. El­sősorban a háztáji gazdasá­gok művelői jelentkeztek ná­luk. A palettán új színt je­lent az a támogatás, amit a kedvezményezett családi- ház-építéshez, -vásárláshoz, valamint -felújításhoz aján­lanak. Az igényeket mara­déktalanul kielégítették. s ebben nem kis része volt dolgozóik lelkiismeretes mun­telgkkialakításoknál, ame­lyek egyrészt a tanácsi gon­dokon könnyítettek, másfe­lől a helybéli polgárok gond­ját oldották meg. És ter­mészetesen — nehogy meg­rövidítve érezzék magukat — a termelőszövetkezet né­mi anyagiakkal az itteni ön­kéntes tűzoltókat is támo­gatta. ★ Visszakanyarodva a város-' hoz: Hatvannak sem lehet panaszkodnivalója, akár a tanácsiakat, akár a külön­böző intézményeket, társa­dalmi szerveket vesszük számba. Ez utóbbiak csak az idén 150 ezer forint fe­letti támogatáshoz jutottak a Lenin Termelőszövetkezei révén, míg Boldog 96. He­réd pedig 47 ezer forintot jussolt. Hatvan esetében azonban mindezen forinto­kat messze meghaladja az a munkaérték, amelyhez a város például a gázhálózat bővítése, vagy pedig út- és járdatelepítés révén jutott A Béke és Teleki utcák gáz­ellátását csaknem egymillió forintnyi készpénzzel, illetve szogáltatás jellegű munká­val segítette eddig a tsz. továbbá magára vállalta a Hegyalja út járdásítását és a Gáspár András utca teljes burkoltának az építését * Persze ahogyan Vágó Jó­zsef fogalmazott. vannak nehezen forintositható, ke­véssé látványos tevékenysé­gek is. amelyek a Lenin Tsz nevéhez fűződnek. De a gyer­mekintézményeknél — Far­kas Imre, Szabadság utcai iskolák, Vörösmarty téri óvo­da — alkalomszerűen vál­lalt. végzett korszerűsítések, javítások munkálatai igen­csak eltörpülnek például a környezetvédelem és telepü­léstisztaság terén vállalt gon­dok mellett. Évente millió­forintos nagyságrenddel fe­jezhető ki például az a munka, amelyet a lakosság felelőtlensége, szemetelő­kedve nyomán vállal magá­ra ellenszolgáltatás nélkül a Lenin Tsz. Az árokpartok, ter­mőföldek, erdőségek szélén hónapról hónapra tonnaszám gyűlik a szemét a hulla­dék. amelyet a tsz járművei fuvaroznak el nagy költsé­gért. hiszen drága a munka­erő, drága az üzemanyag Bár ha ezen költséget is má- sabb. közhasznúbb ügyekre, életek, közösségek gazdago­dására fordíthatná a gazda­ság . . . ! Moldvay Győző kálkodásának. A nyereség megfelelően alakult, s a be­tétállomány növelésével ösz- szefüggő terveket is teljesí­tették. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek — hét-nyolc százalékos ka­matért — ; két-három évre kötik le a pénzüket, s ilyen formán mindenki jól jár Megfigyelhető, hogy egyre közkedveltebbé válik a la­kástakarékossági, illetve if­júsági betét is. Az otthoniaknak külön öröm. hogy a munkakörül­mények javulása sem ma­radt el. Jobb lett a részle­gek adottsága, szebbek let­tek az irodák, s mindez , sa­ját erőből. A felújítás, kor­szerűsítés minden bizonnyal hozzájárul a további haté­kony munkálkodáshoz. Nagyobb kölcsönigény, jobb munkafeltételek Takarékszövetkezet — eredményekkel

Next

/
Thumbnails
Contents