Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-29 / 281. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1986. november 29., szombat ÉVI TÖBB SZÁZ MILLIÓ FORINT KIESÉS Az erdők nehezen gyógyulnak Hatvan év, tagkönyvvel A szakszervezeti mozgalom veteránjai Hazánk nemzeti vagyonának tekintélyes részét jelenti az 1,7 millió hektár erdő. Az élő fák jótékony hatását környezetünkre mindannyian ismerjük, a fa- kitermelés gazdasági szerepe pedig milliárdokkal mérhető. Érthető tehát hogy a közvéleményt éppúgy aggasztják a növényvilág óriásairól szóló kedvezőtlen hírek, mint a gazdasági szakembereket. Mennyire egészségesek a magyar erdők? — erről beszélgettünk nemrégiben a fák „orvosaival”, az Erdészeti Tudományos Intézet erdővédelmi osztályának vezetőivel, pontosabban: dr Pagony Hubert címzetes egyetemi tanárral, aki a közelmúltban történt nyugdíjazásáig volt az osztály vezetője, és Varga Szabolcs- csal, aki jelenleg tölti be ezt a posztot. Magyarország a lomberdőzónában helyezkedik el. Er- deink 73 százaléka úgynevezett kemény lombfa: tölgy, bükk, cser, akác; 14 százaléka gyorsan növő nyárféle, éger. Csak 13 százalék a fenyő, zömében erdei- és feketefenyő. Mindössze 1 százaléknyi a lucfenyő, ez a legértékesebb faj. (Az éghajlati körülmények nálunk nem teszik lehetővé, hogy lényegesen nagyobb arányban telepítsenek lucfenyőt Részben a fajösszetétel magyarázza, hogy erdeink- ből több mint 1 millió hektár negyven évnél fiatalabb, ami valójában nem jelent „fiatalságot”, mert zömében gyorsan növő fafajtákról van szó, amelyek 30—40 éves korukban vágásérettek. Ez azt jelenti, hogy nagyarányú, folyamatos felújításra van szükség; az új erdők telepítésének aránya pedig évente 10—20 ezer hektár. Parlagon heverő, szabad terület volna több is, az erdősítési kedvben sincs hiány, csak az anyagi lehetőségek szabnak korlátot. Rátérve eredeti kérdésünkre, az európai átlaghoz képest nem rossz a magyar erdők egészségi állapota. Ez részben annak köszönhető, hogy nálunk nem olyan magasfokú az iparosítás, mint nyugati és északi szomszédainknál. Magyarországon egyelőre nem kiemelkedő probléma a savas eső. és a talaj elsavanyodása, egyértelműen ezt bizonyítják kutatásaink — hangsúlyozták beszélgetésünk során az Érti szakemberei. Jelenleg — a nyolcvanas években — az erdészeti De megelőzhető . . . A veszettség (Lyssa) heveny lefolyású, vírus által kiváltott megbetegedés, amely emlősökben, beleértve az embert is, halállal járó agy-, gerincvelő-gyulladást okoz A betegség első leírása még Babiloniból származik i.e. 2300-ból. azonban csak 1804-ben mutattak rá a beteg kutya nyálának fertőző képességére. Pasteur és munkatársai dolgozták ki 1885-ben a veszettség elleni védőoltást, amelyet a magyar Hőgyes professzor 1888- ban tökéletesített. Háziállataink közül valamennyi megbetegedhet, mégis leggyakrabban az oltatlan kutya és macska közvetíti a fertőzést. A vadon élő állatok közül legfogékonyabb a róka. Magyarországon a veszettség az 1930-as évek előtt főleg a kutyák járványos megbetegedésében nyilvánult meg (házi veszettség). Az 1930-as években — a világon elsőként — hazánkban vezették be az évenként kötelező eboltásokat, amelyek hatására a kutyák között terjedő betegség fokozatosan megszűnt. A TI. világháború után a Keleti-, Balti tenger vidékén fellángolt „erdei veszettség' 1954-re hazánkat szakembereknek legnagyobb gondja a kocsánytalan tölgyek károsodása, amelyet 1978-ban észleltek először. A nemzetközi együttműködés keretében végzett vizsgálatok során hasonló megbetegedést észleltek Romániában és Szlovákiában. A tényekből kárláncolatra következtettek a szakemberek Ma már megállapítható, hogy a magyar kocsánytalan tölgyek betegsége keletről nyugatra terjed, eljutott Ausztriába és Csehszlovákiába a Morva vidékére is. A terjedési irány is bizonyítja, hogy ez a tölgypusztulás nem függ össze az iparosodással járó úgynevezett imissziós ártalmakkal, amelyekre egyébként a tölgy a legkevésbé érzékeny. Az Erdészeti Tudományos Intézet szakemberei összefogtak a társintézményekkel a kocsánytalan tölgy pusztulását okozó tényezők megismerése érdekében. A négy esztendeje tartó kísérletek és megfigyelések eredménye azt bizonyítja hogy a Zempléni hegység tölgyesei már túl vannak a megbetegedés kulminációján, ami itt 31,1 százalékos pusztulást jelentett. A Kemenes- háton (Vas megyében) viszont — ahol 1984—85-ben kezdődött ez a kóros folyamat — eddig még csak 2,4 százalékos a megbetegedés. A tényekből, a tölgypusztulás arányaiból és terjedési irányából arra következtetnek a szakemberek, hogy néhány év múlva nyugat felé „kiér" az országból ez a fabetegség, megszűnik a kocsánytalan tölgyek tömeges elhalása. Tudnunk kell azt is, hogy a kórokozó gombakártevő a kárláncolat utolsó szereplője, amely az aszálytól sújtott, hótalan, hideg telektől meggyötört fákat támadta meg amelyeket legyengítettek az elszaporodott lombrágó rovarok, szúk, a kor- hadéklakó gombák. A „sorban" a lombrágó rovarok a legjobban megfoghatók, ezért a szakemberek összefogtak, hogy ezt a láncszemet „kilőve" megszakítsák a kárláncolatot. (A téli araszolók például évente 740 millió forint veszteséget okoznak kártételükkel. Az ellenük való folyamatos védekezés e nagy összeg töredékébe kerülne.) Jobban ismert a kocsányos tölgyek pusztulását okozó kárláncolat. Már az elmúlt században is szó volt ennek az értékes fafajtának puszis elérte. A beteg erdei állatok közül elsősorban a rókák közvetítik a fertőzést a háziállatokra. Utóbbi években a kisrágcsálók (patkány, egér) fertőzést terjesztő szerepét is igazolták. A betegség klinikai tünetei az állatfajok szerint, de ezen belül is igen változatosak. Megkülönböztetünk dühöngő és csendes veszettséget. A kutyák a dühöngő veszettség előfordulásakor elkóborolnak, az útjukba kerülő élőlényeket megharapják, rekedt hangon ugatnak. A dühöngő szakasz után bénulások jelentkeznek: az állkapocs lóg, nyála folyik, kancsalság is látható. A végső szakaszban teljes bénulás következik be, s 2—4 nap múlva elpusztul. A lakásban tartott kutyáknál a csendes veszettség a gyakori, amikor a határozatlan bevezető tünetek közvetlenül bénulásba mennek át. A macskáknál többnyire dühöngő veszettség alakul ki, gazdájukat megtámadják, megmarják. A veszett rótía megszelídül, éber viselkedése megváltozik, lakott területre is bemerészkedik nappal is. könnyen megfogható Ez az állapot dütulásáról. Itt a kárláncolat fontos tagja a tölgyliszthar- mat, de a helytelen vízgazdálkodás is árt a kocsányos tölgyeknek. Ha a talaj víz- háztartása ingadozó, ehhez a gyökérzet nem tud igazodni, igy legyengül a fa. és könnyebben prédájává válik a kórokozóknak, károsító knak. Beszélnünk kell még a fenyvesek ellenségeiről is. amelyek főként a laza szerkezetű, homokos talajon támadnak. A gyökérrontó tapló a homokban vízszintesen terjeszkedő gyökereken jut egyik fától a másikig, 20— 30—40 éves korukban károsítja a fenyőket — elsősorban az erdei- és feketefenyőt — hatalmas foltokban pusztítja e szép tűlevelűeket. A hatásos biológiai védekezés kidolgozása dr Pagony Hubert nevéhez fűződik: 1983-ban jelentette be az Érti és a Philaxia . Vállalat szabadalomként az Angliából adaptált módszert, amely az óriás terülőgomba „személyében" találta meg a kórokozó méltó ellenfelét. Hektáronként ezet forint a védekezés költsége. ezt is megtéríti az állam a gazdaságoknak. A gyógyító gomba spóráját a Phylaxia Vállalat szaporítja. Ám a körülmények ilyen kedvező alakulása mellett is kell tíz esztendő az országos ..győzelemhez”. Hiába, az erdők nehezen gyógyulnak. Az erdők károsítói elleni védekezés az egyik legnagyobb és legfontosabb kutatási témája az Erdészeti Tudományos Intézetnek. Jelszavuk a biológiai és integrált védelem. Minél kisebb méreghatást gyakorolni a természetre, és nem kémiai szereket alkalmazni, hanem a melegvérű állatokra, és az emberre ártalmatlan szereket, amelyek megkímélik a környezetet. Például kitinszintézist gátló hatású szerrel gyakorlatilag éhhalálra ítélik a hernyókat. A hatékony és szelektív védekezés időbeni alkalmazásához azonban nem kisebb technikai segítőtárs kell, mint a helikopter. A növényvédelem másfél évtizede alkalmazott segítőtársai a mezőgazdaság „kezében" vannak, csak néhány erdőgazdaság rendelkezik részben velük, társulás útján Azt mondják, a fák állva halnak meg. De nem mindegy. hogy mikor höngésbe mehet át. ilyenkor már harap A veszett őzek• az ember elől nem menekülnek el. néha azonban nekimennek a fáknak, és az embert is megtámadják. Az egyéb vadon élő állatok közül a vadmacskák, a nyestek, a borzok és a vaddisznók fokozottan ingerlékenyek és támadók. Minden olyan esetben, amikor egy állatnak a megszokott viselkedése megváltozik, veszettségre gyanús lehet. A.z emberek többnyire veszett vadállat nyúzása, veszett kutya vagy macska harapása, illetőleg a kéz bőrsérüléseinek veszett állat nyálával, vérével vagy vizeletével való szennyeződése során fertőződnek. Ez utóbbi ismerete azért fontos, mert az elhullott állatokat megtaláló személyek az állatot — védőkesztyű nélkül — faroknál vagy hátsó lábnál fogva emelik fel. Embernél a laippan- gási idő 2 héttől 6 hónapig terjedhet, átlagosan 4—12 hét. Az emberi megbetegedés is az agy- és gerincvelőgyulladás súlyos tüneteiben nyilvánul meg. A tünetek megjelenésekor a betegség már gyógyíthatatlan, de kiLigeti József — egyidős századunkkal. Puszta kora is tiszteletet ébresztő. az pedig, hog\ életének 88 esztendejéből kereken hatvanöt a szakszervezeti mozgalomban töltött: egészen ritka kuriózum, külön elismerést érdemin. — Érdekes — tűnődik a magát még mindig elég jól bíró, s meglehetősen jó emlékezetű nyugdíjas egri ke- resikedő — sem a félszázados jubileumon, sem pedig a közelmúltban tartott budapesti ünnepségen nem gondoltam arra, hogy valami rendkívülit tettem. Ami velem történt, mindent a legtermészetesebbnek találok. Mindennapi munkámat, sorsom legkülönbözőbb állomásait s főleg e mostani találkozás. beszélgetés apropóját: hatvanéves tagsági viszonyomat. Volt és még mindig van szakszervezet, hát beléptem egyszer, ápolom ma is e kapcsolatot, ahogyan tudom. Egyszerűek a szavai, s puritán maga is. így öregen talán még inkább, mint azelőtt. Markáns arca fáradt mosolyra rezdül a megjegyzésre, úgy magyarázza, hogy csak külsőre változott. Az átlagos ember útját járta, került minden feltűnést. Ha néhányan esetleg, meg is akadtak azon, hogy érettségi után választotta a szakmáját, részéről semmi furcsa nem volt a dologban. Hiszen a Rimaszombaton nyolcadmagával serénykedő Baksai. József divat- és méteráruboltjába bekerülni elég nagy tisztességnek számított. Elegáns holmit árultak, s aki rájuk nyitott, az sem volt éppen utolsó. Merő véletlen, hogy katonája lehetett a monarchiának. a tanácsköztársasági legendás 39-0s dandárnak, a szlovák meg a magyar hadseregnek, megjárt két világháborút is. S szerencséje, hogy valamennyit megúszta sebesülés nélkül. — Úgy voltam a vörösök között a gömöri zászlóaljban az északi, illetve az alföldi harcokban való részvétellel is, mint utóbb a szakszervezettel — mondja —. csupán éreztem hogy ott a helyem. alakulása időben adott védőoltásokkal megelőzhető. Ezért a veszettségre gyanús állatok általi marásoknál fontos a körülmények mielőbbi tisztázása, s indokolt esetben, a védőoltások alkalmazása, Nem elhanyagolható a sérülések gyors sebészeti ellátása sem. Minden kutya, vagy macska — de egyéb befogható állatok — marásánál is, a sérülést okozó állattól az állatorvossal 14 napig meg kell figyeltetni. Ha ez idő alatt az állat egészséges marad, az ember védőoltása az esetek többségében elkerülhető. Ha a megfigyelés két hete alatt az által veszettségben megbetegszik, elhull, vagy elkóborol, tehát egészséges volta nem bizonyítható, a védőoltás czükséges. Ezért a sérülést okozó, egészségesnek látszó állatokat nem szabad a sérülést követő két héten belül kiirtani, Az ember egészségének védelme érdekében az állategészségügyi szolgálat teendői a következők: — A veszettség megállapításakor nyomozást végez és az információt a közegészségügyi szolgálatnak továbbítja. (Fotó: Tóth Gizella) Mesélhetnék hátborzongató történeteket is, színezhetném szinte kedvemre a tovatűnt időt, miután már alig-alig élnek a hiteles tanúk közül, nemigen cáfolnák, amit tőlem hallanak: de értelmetlennek tartom az ilyesmit. Az az igazság, hogy valójában nem fűződnek nagy tettek a nevemhez. Mindössze fizettem a tagsági díjat, eljártam a rendezvényeinkre. Virágh Laci — az utóbb velem együtt Egerbe vetődött ismert fogász — volt a városi titkárunk a Kereskedők és Magánalkalmazottak Szakszervezetében, ahol rendszeresen megbeszéltük a gondjainkat, bajainkat, legfontosabb teendőinket az emberibb munkáért, munkaidőért s miegymásért. Laci munkaadója testvérének a fogadójában volt egy helyiség az ilyenféle összejövetelekhez, s szívesen mentem mindannyiszor, jólesett, ha osztozhattam a feladatokon, segíthettem valamiben. Felolvasásokat nemigen tartottunk, de amit az újságokból, könyvekből megtudtunk, mindig elmondtuk egymásnak. Néha,.vitatkoztunk is. Sokat tanultunk mindezekből s éreztük: a hasznunkra van. Kedves emlékeim között őrzöm mindezek mellett az itteni május elsejéket is. amelyek felvonulásai vagy a városkertiben, vagy a szabadkapusztai erdőben értek véget A központunk Pozsonyban lehetett, mert o<!t tartották a vezetőségi tanfolyamokat is. Persze, erről már csak hallottam, mivel engemet sem akkoriban, sem később nem küldtek ilyesféle iskolákra. A nagy áttelepítés során került Heves megye székhelyére. a sógoráék házába Piaci árusként, vásározó ként próbált újra beilleszkedni a szakmába — akko— Az emberi sérülést okozó állatot megfigyelni és ennek eredményéről értesíteni az illetékes orvost. — Minden elhullott róka. vagy veszettségre gyanús eb. rr.acskahullás és egyéb állat laboratóriumi vizsgálatát elvégeztetni, és ennek eredményé alapján intézkedik A betegség felderítése és megelőzése terén az állategészségügyi szolgálat szorosan együttműködik a közegészségügyi szolgálattal. Mindezek ismeretében mii tehet a lakosság a veszettt- ség megelőzése érdekében? Kérjük, azonnal forduljanak orvoshoz, ha az embert a kutya, macska vagy egyéb állat megmarta vagy megkarmolta. — Szelíd vagy elhullott rókához ne nyúljanak, hanem az ilyen észlelést a tanácsinál és az állatorvosnál azonnal jelentsék. — Ha rókanyúzásról értesülnek, jelentsék az esetet a helyi közegészségügyi szolgálatnál vagy a Köjálnál. — A három hónapnál idősebb ebeket veszettség ellen — évente egyszer, a kötelező eboltások során — ol- tassák be. A macskák önkéntes oltása szintén lehetséges riban még a Dobó téren voltak a kirakodók —, de a beszerzési gondok, kicsi „üzletének" fe'adására kény- szerítették hamar. Így lépett az állami szektorba, a mostani főutcai OTP-fiók helyén működött „Paseba” — a Pamut. Selyem Nagykereskedelmi Vállalathoz — ahol a szélesebb körű államosításokig végezte munkáját Több magánüzlet átvételében is részt vett, az első a Kiss Endre-féle áruda volt. a jelenlegi rövidárubolt helyéin. Majd az egyiket — a mostani „Adám” elődjét — rá is bízták, — Mindig élveztem a kereskedelmet — beszéli —, szerettem az árubeszerzést, a kiszolgálást, aztán megszoktam az adminisztrációt, a könyvelést is. amivel nyugdíjasán foglalkoztam, csak a vásárlást nem tudtam soha megkedvelni. Még mindig nehezemre esik, ha csak egy kiló kenyérért is küld ki a párom — magyarázza nevetve pedig most már igazán lenne hozzá időm bőségesen, s kimondottan jót tesz ha kimozdulok otthonról. Valahogy kedvemre valóbb, ha mindössze nézelődöm, s gyönyörködöm abban az óriási változásban, ami a hálózatban, körülöttem történt. Csak az a kár. hogy egyre kevesebb, már alig vám, aki ismerősöm. Lassan- lassan elfogynak egykori munkatársaim, barátaim. Jószerével már csupán lakhelyem fejlődése, s családom gyarapodása éltet, tartja bennem a reményt. Mert magával ragadó, ahogyan ez a kisváros átalakul, szépül. s valami kimondhatatlan öröm egyetlen gyermekünk, két unokánk haladása! Utolsó munkaadójánál, ,a Heves Megyei' Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalaitnál kiváló dolgozó volt, szak- szervezeti tagságának 50 évfordulójára megkapta a mozgalom hagyományos elismerését. a KPVDSZ 75 esztendős jubileumára a díszes emíékplakettet. néhány hete pedig a ritka tagsági viszonyt honoráló pénzjutalmat — ami így a karácsony közeledtével, kintion - dottan jól jött 3600 forintos nyugdíjához. Nem akarta, hogy észrevegyék. Mint életének, sorsának annyi fordulatáról vallja y- véletlen volt találkozásunk beszélgetésünk is .. . Gyóni Gyula — Az állatok — elsősorban a kutya, macska — a megszokottól eltérő viselkedését azonnal jelentsék az állatorvosnak! Az ismertetett rendszabályok betartásával a fertőzéi- veszélye minimálisra csökkenthető. Részben ezek figyelmen kívül hagyásának, részben a késői értesülésnek tudható be az, hogy az utóbbi húsz évben négy embei halt meg veszettségben. A viszonylag hosszú lappangási idő lehetővé teszi az eset körülményeinek tisztázását s az időiben történő védőoltást, amellyel a betegség kivédhető. Nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy telje.' védőoltási sorozatban részesült személyek között veszettség még nem fordult elő. Tekintettel arra. hogy az emberi veszettség végzetes kimenetelű, megelőzésére, kivédésére irányuló rendszabályok lelkiismeretes végrehajtása, illetőleg betartása minden állampolgár elsőrendű feladata. Dr. Záray Gabriella igazgató-főorvos Heves Megyei Közegészségügyi-Járvány- ügyi Állomás A veszettség ma is gyógyíthatatlan...
