Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-29 / 281. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 281. szám ÁRA; 1986. november 29., szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szemlélet Amiaor jó pár évvel ezelőtt erőteljesebb kam­pány bontakozott ki az energiatakarékosság érde­kében, az egyik intézmény vezetőjével munkaidő után végigjártuk a7 öltözőket, mellékhelyiségeket és a különböző közösen használt termeket. Tapasztalhat­tuk. hogy a táblákra írt fi­gyelmeztetések — melyek szerint az utoljára kilépő kapcsolja le maga után a villanyt, zárja el a fűtést — afféle falra hányt bor­sónak számították. A leg­több helyen égett a lámpa, s a nagy melegtől hőgutát lehetett kapni. Nemrégiben ugyanott, ugyanazokba a helyiségekbe' pillantottunk be. Még elvétve sem pislá­kolt a fény az üres öltö­zőkben, s a gázkonvektoro­kat is kikapcsolták a munkaidő végeztével. Cso­da történt volna? Nem hiszem. Az ilyen és az ehhez hasonló kedvező tapaszta­latokkal azoknak a jósla­tát látjuk beteljesülni, akik azt hirdették: azoknak a felszólításoknak, kérések­nek. figyelmeztetéseknek, amelyek az energiapazar­lás ellen igyekeztek tenni, nem lesz egyik napról a másikra kézzel fogható eredményük. A jó propa­ganda mellett is évek szük­ségesek ahhoz, hogy ha­zánkban a takarékosság, mint afféle reflex, beépül­jön pazarláshoz szokott életünkbe. Summa summárum, mos­tanában egyre kevesebbet pocsékolunk. Megtörtént volna a szemléletváltozás ? Teljes sikerről még nem beszélhetünk, az viszont tény. hogy nagy az előre­lépés. De aggasztó, hogy lassan megy végbe ez a folyamat. Nagyon sok ki­lowattnak' és Celsius-fok- nak kell ahhoz „megsem­misülnie”, míg megtanul­juk, ez számunkra létfon­tosságú. Napjainkban az élet más területein is találkozha­tunk hasonló kihívásokkal. Hiszen nemcsak az energia­takarékosság követeli a korszerű szemlélet kialakí­tását. hanem a nyolcórás munkaidő becsületének visszaáillítása, a munkafe­gyelem javítása, valamint a környezet és a termé­szet védelme is, hogy csak a fontosabb feladatokat említsük. Jóllehet, úton- útfélen hangoztatjuk, hogy ezeken a területeken is előbbre kell jutnunk, s aligha kétséges, hogy ezál­tal is a megoldást sürget­jük, de a beszéd helyett a tett sokkal többet je­lenthetne. Mégpedig úgy, hogy ki-ki igyekezne elvé­gezni munkáját képességei és az igények szerint. Persze ahhoz, hogy a növekvő társadalmi köve­telményeknek mindenki a legjobban feleljen meg, először fel kell számolnia a kényelmeskedő tempót Mert lehet, hogy egy-egy területen hosszabb idő szükséges a szemléletvál­táshoz. de valamennyi­ünknek arra kell töreked­nünk. hogy ezt minimá­lisra csökkentsük. Mert ezt kívánja tőlünk az élet. . Honia János AZ SZMT ÜLÉSÉN Értékelték a kollektív szerződéseket Tegnap, Egerben, az SZMT székhazában tartot­ták meg a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa ülé­sét, amelyen részt vett Vi­rág Károly, a megyei párt- bizottság titkára, Bágyi Im­re, a megyei tanács elnök- helyettese és Farkas Sán­dor, az SZMT vezető titká­ra is. Elsőként Gubán Dezső, az SZMT elnöke köszöntöt­te a megjelenteket. majd Nagy Sándor, az SZMT fő- munkatársa — az első napi­rendi pont keretében — be­számolt arról, hogy a kol­lektív szerződések milyen hatással voltak a munka hatékonyságának alakulá­sára, s milyen szerepük volt a dolgozói érdekek érvénye­sülésére a VI. ötéves terv folyamán. Ezen túl ismer­tette az ezt követő tervidő­szakra megkötött kollektív szerződések tapasztalatait. Mint elmondta, a jelentés elkészítését széles körű tá­jékozódás előzte meg, s mintegy ötven gazdálkodó egységtől szereztek értesü­léseket. Általánosságban megállapítható, hogy bizo­nyos vállalaton belüli, illet­ve kívüli feltételek —példá­ul állandóan változó sza­bályzók, a munkaszervezés gyengeségei — miatt nem növekedett a kívánatos mér­tékben a hatékonyság. Nem valósult meg kellő arányban a bérek differenciálása sem. A teljesítmények és a ke­resetek közötti összhang hiánya pedig nem növelte a főmunkaidő becsületét. A bérkifizetések jelentős há­nyada alkalmi jellegű volt, így annak ösztönző hatása igen csekélynek bizonyult. A kollektív szerződések el­készítésénél mindenhol ki­kérték a dolgozók vélemé­nyéts a szakszervezet dön­tően vett részt azok megfo­galmazásában. Sajnálatos, hogy csökkent a szakmai képzés, a külön­böző tanfolyamok szerepe és száma is. Ez bár pillanat­nyilag mérsékli a vállala­tok költségeit de ennek a későbbiek folyamán min­denképpen negatív hatá­sa lesz. A vgmk-kal össze­függésben kedvezőtlen je­lenség az, hogy — ellentét­ben az eredeti elképzelések­kel — azok nemcsak kiegé­szítő, hanem alaptevékeny­séget is folytatnak. A hi­ányzások csökkenése érdeké­ben a továbbiakban is szor­galmazni kell az ügyfél­szolgálat fejlesztését, kor­szerűsítését, ez pedig széles körű együttműködést kíván a többi szervvel. A szabad­ságok kiadásánál maximáli­san figyelembe vették a dol­gozók igényeit, azonban azt szétaprózottan és npm egy nagyobb blokkban vették ki, így a pihenés nem valósult meg az optimális módon. Heves megyében az átlag- kereset növekedése meg­egyezett az országos szinttel, a kifizetések meghatározá­sánál bővült a vállalati ve­zetés önállósága, s nőtt a mozgóbér aránya is. A fegyelmi vétségek te­kintetében a felelősségre vo­nás általában következetes volt, ám nem mindig körül­tekintő. az esetek 50 száza­lékában módosították vagy elvetették az eredeti hatá­rozatot. Egyre általánosab­bá válik az ittasságmentes­ségre való törekvés, s ezzel kapcsolatban egyre nagyobb szigorral lépnek fel. Nagy Sándor végezetül megálla­pította, hogy a kollektív szerződésekben az eddiginél több a kötöttség, ám ez mindenképpen szükséges a hatékonyság növeléséért, ami pedig nem ellentétes a dolgozók érdekeivel. Az ülés második, illetve harmadik napirendi pont­jának megfelelően megtár­gyalták a VI. ötéves válla­lati szociális tervek teljesí­tését, a következő ötéves tervidőszakra jóváhagyott szociális terveket, valamint az SZMT két ülése között végzett munka tapasztalata­it is. KÖNNYŰSZERKEZETES ELEMEKBŐL Könyvtári berendezések Gyöngyösről A Mátravidéki Építő és Szakipari Szövetkezet vil­lanyszerelő üzemében évek óta jól alkalmazzák a svéd kooperációban gyártott alu­míniumszerkezeteket. Ebben az évben az országban már hét gimnáziumot szereltek fel a sav- és ütésálló beren­dezésekkel. Ezenkívül elké­szítették a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem, a Széchényi Könyvtár teljes belső kiszolgálóbe­rendezéseit, valamint a Rá­ba Vagon- és Gépgyár szá­mítógépeihez a terminálasz­talokat. Amint Treiber Ru­dolf üzemvezetőtől megtud­tuk. az idén 160 millió fo­rintos értéket ért el a gyön­gyösi részleg. Az elemek méretre vágása az üzemben Mihail Gorbacsov befejezte indiai látogatását Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és kísérete pén­teken Üj-Delhiből visszatért Moszkvába. A szovjet vezető Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök és az indiai kormány meghívására tett négynapos hivatalos baráti látogatást In­diában. A vnukovói repülőtéren a Szovjetunió párt- és állami ve­zetői fogadták Mihail Gorbacsovot. Ülést tartott az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A testület az alkot­mány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az Or­szággyűlést december 19-én. 10 órára összehívta. A Mi­nisztertanács javasolja, hogy az Országgyűlés tűzze napi­rendjére az 1987. évi állami költségvetés törvényjavas­latát, valamint a kormány külpolitikai tevékenységéről szóló beszámolót. Az Elnöki Tanács — meg­tárgyalva a Minisztertanács előterjesztését — a bank- rendszer továbbfejlesztése érdekében módosította az állami pénzügyekről szóló, 1979. évi II. törvényt, va­lamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1967. évi 36. számú törvényerejű rendelet egyes pontjait. Az 1987. ja­nuár 1-jétől bevezetésre ke­rülő változtatások létrehoz­zák a kétszintű bankrend­szer szervezeti és jogi ke­reteit, feltételeit. A jövőben szervezetileg is különválnak a jegybanki és a kereske­delmi banki funkciók. A Magyar Nemzeti Bank fő feladata a jegybanki funk­ció ellátása lesz. amely mel­lett devizabanki feladato­kat is végez, ugyanakkor a gazdálkodószervezetek hi­telezését, pénzforgalmát a jövőben a kereskedelmi ban­kok és más pénzügyi in­tézmények bonyolítják le. A földértékelési rendszer továbbfejlesztése és korsze­rűsítése érdekében az Elnö­ki Tanács módosította az 1980. évi 16. számú törvény­erejű rendeletet. Az új sza­bályozás elsősorban olyan földértékelési rendszer fo­lyamatos bevezetéséről in­tézkedik, amely talajtérké­pezésen alapul, és figyelem­be veszi a mező- és erdő- gazdasági termelést legin­kább befolyásoló természeti tényezők hatásait. A testület módosította a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvényt; eszerint a jö­vőben lehetségessé válik nyugdíjas bírák foglalkoz­tatása bírói munkakörben. Az Elnöki Tanács határo­zatot hozott a Komárom Megyei Főügyészség szék­helyének áthelyezéséről Esz­tergomból Tatabányára. A továbbiakban a testü­let legfelsőbb bírósági népi ülnököket és hivatásos bí­rákat mentett fel, majd bí­rákat választott meg. ke­gyelmi ügyekben döntött és egyéb időszerű kérdésekről tárgyalt. EGER FELSZABADULÁSÁNAK 42. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Ünnepi megemlékezés a tanárképző főiskolán Nagy mennyiségben szállítanak nyugatnémet építőipari vál­lalatoknak — állványok összeszereléséhez — villáscsapo­kat is (Fotó: Szántó György) Az alumíniumszerkezeteken kívül ízléses, krómbevonatos asztalok, székek is készül­nek. Simon János, a kárpi­tozott székek összeszerelését végzi Ünnepi megemlékezést tartottak tegnap az egri Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskolán, a megyeszékhely felszabadulásának 42. évfor­dulója alkalmából. A részt­vevőket dr. Gál István, az intézmény főigazgató-he­lyettese köszöntötte, majd dr. Nagy Imre, a megyei KISZ-bizottság titkára mon­dott ünnepi beszédet. Az ünnepség szónoka megemlékezett az 1944. no­vember 30~i eseményről, a várva várt felszabadulásról. Többek között elmondta, hogy a visszavonuló fasisz­ta csapatok kíméletlenül pusztították a települést, házakat, hidakat semmisí­tettek meg. emberi életeket oltottak ki. A vöröskatonák Egerbakta, Felnémet felé űzték a német csapatckat'a nevezetes napon. Ezt követően szólt a fel- szabadulás utáni demokra­tikus átalakulásról, s az új­jáépítésről. Utalt rá, hogy az eltelt évtizedek alatt a város soha nem látott, gyors fejlődésnek indult. Bizonyít­ják ezt a gyárak, a lakóte­lepek, s erről tesz tanúsá­got a lakosság számának emelkedése. a középisko­lákban, a főiskolákon tanu­lók létszámának gyarapodá­sa is. A város vezetése min­dent megtesz azért, hogy az itt élő emberek jó körül­mények között éljenek ta­láljanak megfelelő munka­helyet, letelepedési lehető­séget. Ennek utána hangsúlyozta a főiskolás ifjúkommunisták szerepét és felelősségét a társadalom előtt álló fel­adatok megvalósításában Mint kifejtette, a főiskolán a KISZ-nek a hallgatók és a fiatal oktatók érdekeit védve törekvéseiket támo­gatva, szervezve kell az if­júsági mozgalom megható - rozó tényezőjévé válnia A beszédet követően kitün­tetések átadására került sor Aranykoszorús KISZ-jel- vényt vehetett át Tóth Éva. a 2. Számú Gyakorló Álta­lános Iskola szakvezető ta­nára, Harsányi Zsuzsa ne­gyedéves és Harmati Erika harmadéves főiskolai hall­gató. A KISZ KB Dicsérő Oklevelét hárman kapták meg, s ugyanebben az elis­merésben részesült két KISZ-kollektíva is. Majd a tudományos diákköri házi konferencia eredményhirde­tése következett. A napok­ban bemutatott száznégy dolgozatból huszonkettő ré- ' szesült első helyezésben. A legjobb munkákat a jövő esztendőben megrendezésre kerülő országos konferenci­án is felolvassák az ..alko­tók”. DIVSZ-KÖZGYÖLÉS Szolidaritási üzenet A DÍVSZ XII. közgyűlésé­nek eseményeiről tartott csü-- törtöki sajtótájékoztatón a többi között bejelentették: a régiók szerinti tanácskozáso­kon megfogalmazták és a mai plenáris ülés elé terjesz­tik azokat az üzeneteket. amelyekben a küldöttek kife­jezik szolidaritásukat 37 or­szág fiataljaival, akik kü­lönösen nehéz körülmények között élnek, dolgoznak, s a háborúk, az elnyomó rend­szer vagy a gazdasági elma­radottság ellen küzdenek.

Next

/
Thumbnails
Contents