Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. november 1., szombat S. „Minél több embert bevonni a közéletbe” Beszélgetés Jenei Jánossal, a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottságának nyugalmazott titkárhelyettesével (Foto: Perl Márton) nokat, akik korábban egy általán nem vettek részt a közéletben. Akadt közülünk olyan, aki később ország- gyűlési képviselő lett. Szí­vesen gondolok vissza arra az országos akcióra, amely- . ben a településfejlesztési koncepciót bocsátottuk tár­sadalmi vitára. Sikerült jól megválasztani, hogy mi az a konkrét terület, ahol ha­tékonyan dolgozhatunk. A lakóterületeken összehívtuk mindazokat, akik bármilyen módon segíteni tudnak. Fel­kérésünkre sokan csatlakoz­tak ehhez a tevékenységhez. Persze volt amikor hibáz­tunk is: pl. helytelen volt, hogy orvost hívtunk járdái építeni. TMekí ugyanis a köz­életben nem elsősorban ez a dolga. Érdekes volt a terme, löszövetkezeti mozgalom szer­vezése is. Olyan egyéni gaz­dálkodókra építettünk, akik iskolázottak voltak. Nem egv helyen megtörtént: minta­gazda lett később az ottani téesz elnöke. — Napjaink főbb kérdé­seire térve: kérem a vé­leményét az új választási renddel kapcsolatban■ — Ügy vélem nem ártott volna, ha korábban kezdjük ennek a kialakítását, két­ségtelenül, az emberek meg­érettek arra, hogy több je­lölt között választhassanak. Az egyéni törekvésem js az volt, egésy népfrontos mun­kám során, hogy minél több embert megnyerjek a moz­galomnak. bekapcsoljak a közéletbe. Megnyugodva mondom, ezt a célomat el­értem! — A Hazafias Népfront legutóbbi. Vili. kongresszu­sa miben hozott újat? — Valóban átalakulást eredményezett, nemcsak tar­talmi. hanem szervezeti vo­nalon is. Nagyszerűen fogal­mazta meg azokat a tenni­valókat, amelyeket a XIII. pártkongresszus megjelölt számunkra. Hogy csak né­hányat említsek a főbb té­mák közül: a közéletiség, a demokratizmus szélesedése a közegészségügy. Különösen fontos volt az emberekre való támaszkodás hangsú­lyozása. a mozgalom köz­megegyezés-jellegének erő­sítése. Biztos vagyok benne, mindez a jövőben a népfront tevékenységének jelentős lendítő ereje lehet. — Nemcsak a nyugdíjba vonulás okán: úgy tudom, kedvenc időtöltése az érem­gyűjtés. a horgászat .. . — ... és a könyvgyüjtés Az éremgyűjtés népfrontos munkám során ..ragadt rám" Számos, rr.a már vé­detté nyilvánított fizetési eszköy is van a gyűjtemé­nyemben. például az a szük­ségpénz. amit a Tanácsköz­társaság idején Mosonma- gyaróvárott adtak ki és há­zi nyomdában készült. az ottani direktórium pecsét­jével és vezetőjének aláírá­sával De van időszámítás előtti görög városállamból származó érmém, egri szük­ségpénzem, 100 pengősöm, kékhasú százezerforintosom. A horgászat kedvelését még a gyermekkoromból hoz­tam magammal. Tulajdon­képpen — a környezetvéde­lem fontosságát szem előtt tartva — ez is összekapcso­lódik a népfrontmunkával. Elég tekintélyes a könyv­gyűjteményem is. például Jevtusenko dedikálásával van meg könyvtáramban a Ra­kéták és szekerek című kö­tet. de kaptam értékes köny­veket az ö aláírásukkal Sik Endrétől, Kállai Gyulától is. Szabadidőm további részé­ben ezúttal több időt sze- retnég tölteni kisunokám- mal. hiszen a lányomék je­lenleg Gyöngyösön laknak. Azért Jenej János sza­badideje ezután sem lesz végtelen. hiszen továbbra is tagja lesz a HNF megyei elnökségének, mint alelnck. s tovább tevékenykedik a megyei tanács jogi és igaz­gatási bizottságának tagja­ként is. Nem titkolt célja, hogy továbbadja a gazdag életútja során szerzett ta­pasztalatokat. ismerete­ket ... Szalay Zoltán Naptárdömping — János bátyám.' Nagyon zavarja, hogy így kell szó­lítanom. s hogy le kell zár­nia életének egy korszakát? Általában olyannak ismer­tem. meg Jenei Jánost. a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottságának most nyugalomba vonult titkárhe­lyettesét, mint aki alaposan megfontolja válaszait. Talán ezért is lep meg, hogy ezút­tal íögtön kész a felelet: — Ez az élet természetes rendje. velejárója. Hisz hatvan éve születtem Ti- szanánán . .. Legfeljebb tényleg csak az tűnik fel. hogy változott a megszólí­tás. Te is úgy mondod. Já­nos bátyám, de már hallot­tam így is: Jancsi bácsi... — Korábban mi volt? — Jancsikám .... azután sokáig Jenei elvtárs. — Az imént felsorolt megnevezések egyúttal egy életútra is utalnak. Visszazökken a gondola­tok körültekintő összegyűj­tésébe. Az előkészületek is ezt szolgálják, szemüvegtör­lés. cigarettasodrás, rágyúj­tás. — Édesapám földműves napszámos volt. az elemi iskola után segítő család­tagként dolgoztam mellette. Egészen 1942-ig. amikor is a szüleim inasnak küldtek Hevesre. Gépészkovácsnak. Az alapfogások elsajátítása után különböző uradalmak­ban végeztem bércséplést Én lettem a ,.gépés7 úr". Tulajdonképpen kétszer szabadultam fel: mint szak­munkás és 1944. november 1-én a szülőfalummal együtt. Hogy ott éltem meg. azt is annak köszönhetem, hogy nem mentem el a leventék­kel. a környező tanyákon ismerősök fogadtak be. Azu­tán kovácsműhelyben segí­tettem a szovjet csapatok­ban 1945-ben. majd a Má- vag hídépítési kirendeltsé­gének dolgozójaként Kiskö­rén a lebombázott szerke­zetek roncsait szedtük ösz- sze S persze részt vettünk az újjáépítésben is. Nehéz időszak volt az infláció, megtörtént, hogy három munkás zsákban hozta a pénzt Pestről. A mozgalmi tagdíjat olajban, tojásban, lisztben fizettük. — A majdnem harminc­esztendős népfrontmunka előzményei tehát ide ve­zetnek vissza . . . — Még 1945 februárjában kerültem a pártba. Ifjúsági titkár voltam, közreműköd­tem a MADISZ helyi szer­vezetének létrehozásában. Ezt követően EPOSZ-titkár- ként szerveztem különféle akciókat. Például fásítási versenyre hívtam ki az egész megyét! Sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy ma is látni a nyo­mai t. — Mi volt az a pont. ami már a politikai tevékenység magasabb szintjét jelentet­te? — Megbízást kaptam 1946 őszén, hogy be kell men­nem dolgozni az igazgatás­ba. Nagy változás volt már akkor az elöljáróságnál: parketta, villany, jó meleg A naptár az idő múlása mellett egyéb információkat is tartalmaz. A Képzőmű­vészeti Kiadó az 1950-es évek elején adta ki az első — művészeti alkotások rep­rodukcióival díszített — fa­linaptárt. :i8 féle művészeti asztali és falinaptár kerül az -üzle­tekbe. mintegy másfél mil­lió példányban. 10 évvel ko­rábban a művészeti naptárak kályha. Szívesebben jöttek be hozzánk az emberek azért is, mert közülük való voltam, öt évvel később a megyei pártbizottságon elő­ször a nyilvántartási alosz­tályra kerültem, majd a há­rom hónapos pártiskolát kö­vetően politikai munkatárs lettem. Két év múlva Mis­kolc volt az újabb állomás, ahol öt hónapon át tanul­tunk. Visszakerülve, az egri járási pártbizottság osztály- vezetői tisztét kaptam meg — A2 ellenforradalom? — Budapesten, a központ: pártiskolán ért. Négyen voltunk Hevesből, s akkor már létezett a Petőfi Kör. Mi azonban semmilyen ren­dezvényre nem mentünk el Persze, a pestiek hczták- vitték az információkat. Ily módon tudtuk meg, hogy október 23-án tüntetés lesz Kértek bennünket, szerez­zünk híreket. A Bem téren először zárt rendben vonul­tak az egyetemi hallgatók. Később egyre nagyobb lett a tömeg. Különféle jelmon­datokat ordítoztak. Utóbb már kifejezetten durvákat. Vártam, hogy eloszlatják őket. Nem történt meg Fogtuk magunkat és visz- szamentünk a Budakeszi út 34-be, a kollégiumba. Éj­szaka. álmomból felriadva tudtam meg. hogy mi megy odakint. Másnap fegyvereket kaptunk. Előbb a kollégiu­mot védtük. utána pedig a határőrség főparancsnoksá­gát. Október 30-án reggel összepakoltunk és eljöttünk a fővárosból. Itthon a kar­hatalom tagja voltam egy darabig, majd a betegsége­met követően a Finom- mechanika babakocsigyárá­ban dolgoztam, mint műve­zető. — Bizonyára a visszapil­lantásban most már elju­tottunk odáig, hogy miként kapcsolódott be a népfront­mozgalomba ... — A gyárból hívtak be a pártbizottságra, s közölték. engem szemeltek ki a HNF városi-járási titkárának. 1957 júniusában meg is vá­lasztottak erre a tisztségre. — Miben hozott változást ez a tevékenység? — Eleinte valóban nem volt könnyű, hiszen telje­sen más a munkastílus, mint azokon a; helyeken, ahol addig tevékenykedtem. Szerencsére azonban már rengeteg ismeretet sikerült összegyűjtenem. Közben el­végeztem a Marxista—Le­ninista Esti Egyetem filo­zófia szakosítóját, s 62-től a megyei népfrontbizottság politikai munkatársaként dolgoztam. Tizenöt évvel később választottak meg a mai funkciómra. vagyis 1977-ben lettem titkárhe­lyettes. — Mely feladatok megol­dására emlékszik vissza szí­vesen? — Először is politikai felvilágosító munkánkban az emberekkel való közvet­len foglalkozás módszerét igyekeztünk kialakítani, úgy érzem sikerrel. Beszélgeté­sekre. fórumokra, rendez­vényekre hívtunk el olva­száma még a félmilliót sem érte el. A gazdag kínálatból emlí­tést érdemel a Kovács Mar­git csodálatos kerámiáit, valamint Kolozsvári Tamás és a7 európai színvonalú MS mester oltárképeit be­mutató falinaptár. A már hagyományos népviseleti naptár a színpompás lakó-, dalmi öltözetekben gyö­nyörködtet, s újdonságnak számít Eugene Grasset fran­cia művész szecessziós nő­alakjaival díszített falinap­tár. A Kiadó megszívlelte a gyer­meknaptárak hiánya miatt évek óta elhangzó kritikát, hiszen 1987-re a háromféle állatposzternaptáron kívül kifestő és stancolt falinap­tárt is gyártatott. A jövő évi (hagyományosnak számí­tó) városképes falinaptár ki­lenc város szép fotójával készült. A négyféle határidőnapló közül említést érdemel az erdélyi fejedelmeket ábrázo­ló vízfestményekkel, illetve egv másik. Raszter Károly grafikusművész finom vona­lú virágrajzaival díszített napló. Évente egy-egy táj­egységet bemutató asztali naptár is készült: tulajdo­nosát Dél-Dunántúl invitál­ja. A mini asztali naptár Borsod-Abajij-Zemplén me­gyét kívánja bemutatni. A Kiadó 27 féle reklám- naptárt is készített, kereken 220 ezer. s kártyanaptárt csaknem 700 ezer példányban. Ügyfélszolgálat Lőrinciben Az. hogy a tanácsok milyen kapcsolatot tartanak fenn a lakossággal, alapvető fontosságú kérdés. Már csak azért is. mert ez a terület fontos színtere a de mokrácia érvényesülésének. Megyénk egyik nagyköz­ségében, Lőrinciben is jelentős feladat az ügyfélszol­gálati munka minőségének javítása. A település ez irányú sajátosságairól, a munkaidőalap védelmével összefüggő problémákról kérdezzük Varga Antalt, a nagyközségi tanács elnökét. — Tanácsunkon — kezdi a beszélgetést — tizenöt dol­gozó foglalkozik közvetlenül a lakosság ügyeivel. Ebben a számban benne foglaltatik az a két-két személy is. aki a petőfibányai és a zagyva- szántói kirendeltségeken te­vékenykedik. — Van-e kifejezetten ez­zel a céllal működő ügyfél- szolgálati irodájuk? — Sajnos, nincs. ennek azonban csakis technikai jel­legű akadályai vannak. Nincs elegendő emberünk, de meg­felelő helyiségünk sem. Ez nemcsak a lakosságnak je­lent gondot, hanem a taná­csiaknak is. Hiszen nekik a belső munkát is el kell vé­gezniük, Az ügyfélszolgálati forgalom — éppen emiatt — némileg zavart és nehézsé­get okoz. A tanácsi szakem­bereknek emellett is renge­teg tennivalójuk van. A két tevékenység összehangolása bizony nem könnyű — Hogyan szervezték meg a nyitva tartási, a fogadási időt? — A nyitva tartást igen gondos előkészítés után ál­lapítottuk meg. Konzultál­tunk a községben és környé­kén levő gazdasági egysé­gekkel: melyek volnának a legoptimálisabb időpontok. Igen sok tényezőt kellett fi­gyelembe vennünk. Végül is úgy döntöttünk, szerdánként reggel 8-tól este 6-ig fogad­juk az ügyfeleket, pénteken pedig fél 4-ig. A többi na­pokon pedig a szokásokhoz niven déli 12 óráig. Mind­ezt össze kellett hangolni a munkáltatókkal, mi tudato­san törekedtünk arra. hogy a szerdai nap legyen az ügy­intézés napja. Egyébként pél­dául az OTP és a Gelka is ekkor tart nyitva tovább. — A munkaidőalap védel­mében tehát közreműködik a tanács. Ezzel összefüggés­ben milyen sajátosságokkal rendelkezik a község? — Rengeteg a bejáró a környékről, sokan dolgoznak a szomszédos településeken, sőt más megvékben is Ahogy mondani szoktuk, ide sok vonat és busz jön. de ugvanúgv indul is innét Vannak egv műszakos és két- három váltásban működi vállalatok, igv természetesen a munkarendet nekünk is szem előtt kell tartani. Na­gyon nehéz megteremteni az összhangot. Éppen ezért nem kezelhetjük mereven a nyit­va tartási rendet. Mi nem küldhetjük el az embereket, ha már eljönnek ide. A munkaidőalap védelmé­ről még annyit, hogy ebben elsősorban maguk a gazdál­kodó egységek tehetnek a legtöbbet. Mi hiába tartunk nyitva estig, ha a dolgozó délelőtt is el tud jönni — munkaidő alatt — mert megkapja a kilépőt. A fel­adat persze közös, a válla­lati vezetők általában part­nereink ebben a kérdésben Tennivalónk — főleg szoká­saink tekintetében — még mindig bőven akad Ezt jel­zi az a tény is. hogy a szer­da esti ..meghosszabbított' napokon, éppen a késő dél­utáni. esti órákban keresik fel legkevesebben a tanácsol ügyes-bajos dolgaikkal. (havas) Interrobot-yroorain Magyarországon A KUSi -együttműködés keretében a Tungsram KI rohoi fejlesztési osztályán — szovjet információk alapján — * fejlesztő mérnökök egyéves munkával elkészítették a Béta­robot elektronikus vezérlőszekrényét. A nemzetközi munka­megosztás keretében készülő új robot alkalmas »utókaros*« szériák ponthegesztésére, autóipari szerelésre és munkada­rabok átcsoportosítására, A sorozatgyártásra a Tungsram RT kaposvári elektronikai gyára készült fel, és 5 év alatt több mint ezer darabol készítenek szovjet megrendelésre. (MTI-íotó: Balaton József — KS»

Next

/
Thumbnails
Contents