Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-26 / 278. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1986. november 26., szerda A kétszázéves Magyar Kurír Korai sajtótörténetünk egyik jeles lapja, a Magyar Kurír a második magyar nyelvű újság. (Az első az 1780. január 1-én megjelent Magyar Hírmondó volt.) Éppen kétszáz évvel ezelőtt 1786. december 2-án je­lent meg — a második száma. Az első szám dátuma 1786. július 1. volt, de ezt engedély híján elkobozták. Ezért tartjuk hát a lap születésnapjának a második szám megjelenését, amely időponttól kezdve aztán a Magyar Kurír hetenként kétszer folyamatosan látott napvilágot, egészen 1834-ig. Az első számat Pozsony­ban adta ki Tállyay Dávid. Lapalapítási kísérletét azon­ban a Magyar Helytartóta­nács ellenezte. Szacsvay Sándornak is csak az ural­kodó, II. József támogatásá­val sikerült lapengedélyt szereznie Becsben — főként arra. hogy rendeletek szöve­gét közölje magyar nyelven. Szacsvay, akinek neve év­tizedekig fémjelzi az újsá­got. a Magyar Hírmondónál, az első magyar nyelvű lap­nál kezdte pályáját. De az­tán saját lapjánál fejtette ki korát megelőző publicisz­tikai tevékenységét, haladó szellemben, gyakran bírálva az egyház túlkapásait, oly­kor példabeszédekben, állat- történetekben adta elő kora forradalmaival rokonszenve­ző nézeteit. A kezdetben lel­kes jozefinista szerkesztő di­csőítette II. Józsefet a val­lási türelem érdekében ho­zott rendelkezéseit, és támo­gatta az érintettek körében nagy felháborodást keltett uralkodói törekvést, amely a nemesi adómentesség meg­szüntetésére irányult. Sokszor és sokan megrót­ták, feljelentették a Magyar Kurír szerkesztőjét. A szi­gorú cenzort majd még szi­gorúbb cenzor váltotta fel. Szacsvay leleménye vplt a cenzúra által betiltott szö­vegek, cikkek helyének üre" sen hagyása, vagy azt írta a törlés helyére: „Innen a betűk a rostában maradtak", „itt nagy szél fűti. elvitte a betűket". Bécsben szerkesztették, ad­ták ki- a Magyar Kurírt de természetesen foglalkoztak a magyarországi eseményekkel is. Rendszeresen beszámoltak a honi állapotokról, a török háború okozta nélkülözésről és pusztulásról. Levelezők és magán kapcsolatok révén szerzett tudomást a lap szer­kesztője a magyar közálla­potokról. Rendszeresen kaptak hírt az olvasók a francia forra­dalomról is, az előkészüle­tekről, a Bastille bevételé­ről; egyrészt külföldi lapok cikkeit vette át az újság, másrészt fiktív, rég meghalt történelmi személyek szájá­ba adott párbeszédekkel utalt az aktuális témákra. Francia és magyar verebek beszélgetnek az egyik cikk­ben. A magyar veréb szavai ezek: „ ... egyik szomszé­dunk ellenség. a másik pe­dig segítség lévén az ide való verebek egyfelől a ba­rátság, másfelől az ellensé­geskedés jussán sokat elvi­tetnek, sokat elprédálnak". Az 1780-as évek végére Szacsvay felfogása közele­dett a nemesi-nemzeti moz­galmakhoz. II. Lipót ural­kodása idején a lap felfo­gása sajátos kettősségre utal. Jozefinista felfogása a patrióta nemesi meggyőző­déssel párosult Ám a ne­mesi ellenálláshoz való csat­lakozása nem tartja vissza attól, hogy bírálja a nemes­séget és az egyházat. Be­kapcsolódik a magyar nyelv ügyéért folytatott harcba is. Bátor, új a hangja azok­nak az országgyűlési tudó­sításoknak is. amelyeket Szacsvay az 1790-es budai országgyűlésről küldött lap­jának. Az 1791-es esztendőben, amikor Szacsvay ismét el- távolodóban volt a nemesi mozgalomtól, „a francia for­radalommal kapcsolatos hí­reinél és kommentárainál is előtérbe kerülnek azok a vi­lágnézeti, politikai és társa­dalmi szempontok, amelye­ket a párizsi változásokból felvilágosultságának megfe­lelően rokonszenvvel szem­lél" — írja róla Kókay György. „— Szacsvay a bé­csi felvilágosodás szemszö­gén át nézte a franciaorszá­gi eseményeket, de emellett mint vérbeli újságíró lelke­sedett magáért a szenzáció­ért is". A cenzúrával II. József és II. Lipót uralkodása idején is voltak konfliktusai Szacs- vaynak. De a szélsőségesen reakciós /. Ferenc uralkodá­sa idején még inkább. a szerkesztő ellen fordultak a korábban megbírált és most ismét befolyásossá vált egy­házi és szélsőségesen kon­zervatív személyek. S az el­ső adandó alkalommal betil­tották a Magyar Kurírt. Szacsvayt — cenzúravétség miatt — eltiltották a szer­kesztéstől. Az 1793. évfolyam első számával megszűnt — igaz. csak átmenetileg — a lap. A folytatásért többen folyamodtak, s végül Decsy Sámuel kapta meg a lap­engedélyt aki higgadtságá­ról. ítélőképességéről bizto­sította a kancelláriát. Decsy szerkesztősége alatt más lapokból átvett közle­ményekből építkezett a Ma­gyar Kurír. Szenvtelen re­feráló cikkek jelentek meg benne. Az 1795-ben kivég­zett öz Pál és Szolárcsik Sándor jakobinus vértanúk halálát közlő cikk után ezt írja Decsy: „Mire nem viszi az éretlen ifjúi gondolat az embert? Boldog, aki magát a rossz társaságtól elvonja, és magának, maga rejtett szobájában. hasznos és épü­letes könyveknek olvasásá­val mulatságot talál". Ennek ellenére Decsy lap" ját is meg-megnyírbálta a cenzúra. S a szenvtelen hír­adások mellett olykor azért a szimpátia is helyet kapott a lapban. (A lengyelországi Kosciuszko felkelésről szó­ló híradásokról rokonszenv­vel irt a lap.) Decsy előbb egyedül, majd amikor beolvadt a Bétsi Magyar Merkurius, an­nak szerkesztőjével Pánczél Dániellel szerkesztette 1816- ig haláláig a lapot. Utódai — Igaz Sámuel és Márton József — szerkesztésében egészen 1834-ig állt fenn a Magyar Kurír. amelynek legfényesebb lapjait alapító­ja, Szacsvay Sándor irta. S. E. Pályázat külföldi ösztöndíjra A külföldi egyetemekre azok a nőtlen, illetve haja­don magyar állampolgárok pályázhatnak, akik a mosta­ni tanévben valamelyik kö­zépiskola negyedik osztályá­nak tanulói, illetve a vá'asz- tott szaknak megfelelő egye­tem vagy főiskola első évfo­lyamát végzik, vagy előfel­vettek az 1987—88-as tan­évre. Pályázhatnak olyanok is. akik jelenleg dolgoznak, érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek, s nem töltötték be a 25. életévüket. A pályázók január végén írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek a felvételi tárgyak­ból, s a szükséges pontszá­mot elértek közül március­ban felvételi szakbizottiág választja ki a legalkalmasab­bakat. A Lengyelországba. Bulgáriába és a Kínai Nép- köztársaságba felvett vala­mennyi hallgató, va'amint a Csehszlovákiába és Romá­niába kiutazó, nem nemzeti­ségi fiatalok a fcgadó or^ szagban egyéves nyelvi elő­készítő tanfolyamon vesznek részt. A Szovjetunióba uta­zók hathetes kinti nyelvi elő­készítőn, az NDK-ba utazók pedig öt hétig itthon, há­rom hétig külföldön vesz­nek részt intenzív nyelvtan- folyamon. Az utóbbi esztendőben nemcsak a kü’földi ösztöndí­jasok száma nőtt, hanem emelkedett az alapösztöndíj, a tanulmányi ösztöndíj, és új juttatási formákat vezettek be. CSECSEMŐK: GURULÓK ÉS TIPEGŐK Legkisebbek — közösségben Ez év januárjában a bölcsődei hálózat­ban változás lépett életbe. Eleddig a ki­lenc egri gyermekintézmény az Eger Vá­ros Tanácsa egészségügyi osztálya felügye­letéhez tartozott, az év elejétől már a Bölcsőde Igazgatóság fennhatósága alatt működik. Módszertanilag, szakmailag az úgynevezett Heves Megyei Módszertani Bölcsőde támogatja őket. Hogyan érzik magukat a legkisebbek a közösségben? Milyen lehetőségek adód­nak az intézményeknek gon­dozásukra, nevelésükre? En­nek néztünk utána Egerben azokban a gondozókban, ahol hároméves korig mindennap­jaikat töltik a kicsik. A Heves Megyei Módszer­tani Bölcsőde vezetője. Hell Anna: — Intézményünk hatvan- férőhelyes. A kicsik nevelé­se. felügyelete, gondozása mellett az is feladatunk, hogy új módszereket vezes­sünk be. — Kísérleti jelleggel mű­ködik ez az intézmény? — Szó sincs róla. mi nem kísérletezünk a gyerekekkel. Csupán arra vagyunk hiva­tottak. hogy a Bölcsődei Or­szágos Módszertani Intézet elképzeléseit. utasításait megvalósítsuk. Itt működik az úgynevezett továbbképzé­si részleg is. — Ennek mi a funkciója? — ötévenként szeivezzük meg Heves megye összes böl­csődevezetőjének, gondozó­nőjének továbbképzését. Az egyéves időtartam alatt fog­lalkozunk a fejlődés- és ne­veléslélektannal. a gazdasági tevékenységgel, szervezéssel, ügyvitellel. Üjabb és újabb módszereket ismerhetnek meg a résztvevők a manuá­lis készség fejlesztésére, ezenkívül egész napos ta­pasztalatcseréket is rende­zünk. Megfigyelik a gyere­kek tevékenységét, majd ér­tékelik szakmai, módszerta­ni szempontból a velük va­ló foglalkozást. Ellátogattunk az Egri Do­bó Katalin Bölcsődébe Mán- di-Márton Gáborné. vezető­től mindenekelőtt arról ér­deklődtünk. miből gazdál­kodhat az intézmény. — Évi költségvetésünk van, az igazgatóságon belül a Gameszhoz tartozunk. Az étkezés napi normája 17 fo­rint. a gyerekek naponta négyszer táplálkoznak itt. — Gondolom, az életkortól függően más-más a menü .. . — Valóban, négy csopor­tunk van: a csecsemő, a ti­pegő. a középső és a nagy­csoport. A kor meghatároz­za. hogy pépes vagy dara­bos ételt kapnak-e. De az mindenképpen előírás, hogy a napi táplálék tartalmazza a legfontosabb tápanyagokat, a fehérjét, a szénhidrátot, zsiradékot, vitaminokat. Így a tej. a tojás, a sajt vagy a A nagy­csoportosok már gyurmáz­nak ... túró. a csirke-, vagy a mar­hahús nem maradhat ki. A legfontosabbak a főzelékfé­lék. Az évszaknak megfele­lően a vitaminhoz nyers zöldségben és gyümölcsben is hozzájutnak a gyerekek. Beszélgettünk arról is, mi. l.yen szempontok szerint gon­dozzák. nevelik a kicsiket. Ma már a bölcsődében nincs hagyományos értelemben vett foglalkozás. A picik koruk­tól és kedvüktől függően kapcsolódnak be a játékba, amelyet általában ők kezde­ményeznek és a gondozónő teremti meg a lehetőségét. Lépésről lépésre figyelem­mel kísérjük a kicsik moz­gási. értelmi és érzelmi fej­lődését: figyelmüket, érdek­lődésüket. Naplót is vezet­nek minderről. Nagyon fontos a kapcso­lattartás a szülőkkel. Na­ponta kétszer az apuka vagy az anyuka mindenképpen találkozik a kicsik gondozó­nőjével, akivel megbeszélhe­tik a friss eseményeket. A bölcsőde vezetője szerint jó lenne elérni, hogy a szülők érdeklődése ne csak a gye­rek szükségleteire korláto­zódjon, — arra, hogy evett-e, ivott-e — hanem arra is. hogy a közösségben hogyan találja meg a helyét, milyen a kapcsolata társaival, gon­dozójával, milyen a hangu­lata. A Dobó Katica Bölcsőde 18 évvel ezelőtt épült, ám az intézmény tárgyi feltételei ma is ideálisak. Tágas, vi­lágos játszóterme, folyosók, előkészítő és főzőkonyha, mosó- és vasalóhelyiségek. A teraszon mínusz 4—5 fokig meleg anorákokban, pléddel betakarva alhatnak a gyere­kek. de játszani még ak­kor is kimennek, ha ettől alacsonyabbra süllyed a hő­mérő higanyszála. Az udva- kon kis házikók, mászókák. Az intézmény vezetőnője egyébként is nagyon sok gon­dot fordít arra, hogy minél többféle játék legyen. Ha kell. a fővárosban szerzi be az építőkockát, a guruló fa­repülőt és a kreativitást fej­lesztő játékszereket. Végigjárjuk a termeket. Valóban kitűnőek az adott­ságok. hiszen négy-öt kis­gyerekkel kell foglalkoznia e0V-egy gondozónőnek. Sze­mélyre szóló a nevelés. A tipegőknél három-négy ki­csi énekelget, a többiek el- mélyülten játszanak. A na­gyok csoportjában — ők nemsokára háromévesek lesz­nek — van. aki gyurmázik, van aki a babáját pelenkáz- za. vagy főz neki. Termé­szetesen a gyerekek között konfliktus is adódik. Az esetleges összetűzéseket min­dig türelemmel, szeretettel kell megoldaniuk a felnőt­teknek. Az a céljuk, hogy eleven, felszabadult kisfiúk, kislányok legyenek azok. akik bölcsödében nevelked­nek. — Nagyon fontos a közös­séghez szoktatás — mondja a vezetőnő. — Ezt fokoza­tosan oldjuk meg. Van olyan szülő, aki több mint fél na­pot is eltölt először kicsi­nyével itt. Aztán, ahogy las­san oldódik, ismert lesz szá­mára a környezet, úgy ma­rad el a mama felügyelete is. A szülők körében fel­mérést végzünk a gyerekek szokásaira, otthoni életére vonatkozóan. Olyan kérdé­sekre válaszolnak például, hogy fél-e valamitől, van­nak-e önállósági törekvései, képes-e huzamosabb ideig elmélyülten játszani. Ezek­ből az adatlapokból mi köny- nyen tájékozódunk. nagy segítség a munkánkhoz. — Végül még egy kérdés: korunk rohanó világában nem változtak-e meg a gye­rekek? Arra lennék kíván­csi, nem hajszoltabbak. fá­radtabbak, idegesebbek-e? — Azt tapasztaljuk, hogy szerencsére nem. Sőt. nyolc­tíz évvel ezelőtt több volt a feszültebb gyerek, de zsúfol­tabbak is voltak a csopor­tok. Egy-két tünetet ma is észlelünk, például akad, aki szopja az ujját vagy agresz- szívabb a többinél. Itt a bölcsődében kiélhetik moz­gásigényüket, több hely, já­ték jut egy-egy kicsinek, mint régebben: jobbak a fel­tételek. Ezért kiegyensúlyo­zottabbak. szívesebben kö­zelednek társaikhoz, így va­lóban önkéntesen vállalhat­ják — a maguk módján — a közösséget. Mikes Márta T. ÁGOSTON LÁSZLÓ: rfhmepi bevásárlás Az ünnepek előtt elmen­tünk bevásárolni. No, per­sze ez nem olyan egyszerű dolog, ahogy első hallásra el­képzeli az ember. Mi ugyan­is mindketten — én és a fe­leségem — közgazdászok va­gyunk. Elemző közgazdászcík. Csak az a megfoghatatlan az egészben, hogy a vállalati költségeket ragyogóan tud­juk elemezni, tervezni, jó­váírni, meg minden, otthon pedig minden hónapban de­ficittel zárunk. Nem értem, hiszen én kétszeres kiváló dolgozó vagyok, a nejem meg négyszeres. Igen, mert ő nőbizottsági tag is. Férfi­bizottság meg még nincs a vállalatnál. Már júliusban leültünk, hogy megvitassuk a karácso­nyi költségvetést. A felesé­gem adta elő a tervjavasla­tot, én meg megvitattam. A tervkoncepció szerint, ha ha­vonta ezer forintot félrete­szünk, év végére össze kell jönnie a hatezer forintnak. Nem sok, de szűkösen elég az ajándékokra. Legföljebb a nagypapa nem japán hor­gászbotot kap. hanem hong­kongi jégeralsót. ötórai maratoni tanácsko­zás után összeállt a lista, ö megszavazta, én tartózkod­tam. Nem mertem még nyíl­tan kimondani, de éreztem, hogy például Mariska, a só­gornőm célzásnak fogja ér­telmezni. ha a lányának ba­bakocsit veszünk az eljegy­zésére. Így is történt. A fe­leségem megvette á lengyel turistáktól, betoltuk az ud­varba. mire Mariska holtsá- padtra válva, hisztérikusan kiabálni kezdett: ..Sejtettem. sejtettem ... mindenki tud­ja. csak én nem?!!!" Meg­mentettem a helyzetet. A nagypapa kapta a gyerekko­csit, a menyasszony pedig a jégeralsót. Mindketten na­gyon jól néztek ki benne. Azt még nem is említet­tem, hogy mindent a lengye­lektől vettünk. Igen, mert a piacot is elemeztük, s kide­rült, hogy a KGST Garai Pia­con minden olcsóbb, mint a Skálában a Nyugatinál. Pél­dául fél áron vettünk tőlük spréket. Azt a fájós vaca­kot. Az egész család nagyon örült neki, egész este azt si- labizáUák, mi lehet ráírva. Kissé fintorogtak az illatá­tól. de idéztem nekik azt a bölcs magyar szállóigét, mi­szerint „ajándék lónak ne nézd a fogát!” Nem is néz­ték tovább. Vasárnap aztán meglátogattuk őket a kór­házban. Kiderült ugyanis, hogy az a spré nem dezodor, hanem féregirtó. így jár. aki nem tud külföldiül... Nekem is vett tőlük a fe­leségem egy cipőt. Szép, bar­na lakkcipő, pont illett a bundájához. Azt is ott vet­tük. De egyiket se lehetett felpróbálni, mert kiabáltak, hogy jön a rendőr. Otthon aztán felvettük. Kiderült, hegy a bunda rám illik, a cipő meg az ő lábára. Most aztán mehetünk átoperáltat- ns magunkat. Ma már nem gond az ilyen műtét... Én már növesztem is a hajamat, hogy hasonlítsak a felesé­gemre. Neki jóval könnyebb a dolga, mert eddig is volt egy kis bajuszkája. Húsvét- ra bajuszpedrőt veszek majd neki, meg egy tajtékpipáit. Ö meg azt ígérte, hogy meglep egy szép kis fülbevalóval. Tegnap, amíg nem volt itt­hon. felpróbáltam az estélyi ruháját. Olyan cuki vagyok benne... Csak egy dolog idegesít: vajon az ágyban is helyet kell majd cserélnünk a mű­tét után? Én ugyanis utá­lok a jobb oldalamon alud­ni. Viszont van a dolognak egy óriási előnye: jövőre én állíthatom össze a javaslatot, és ő fog itiartózkodni. Új színes televízió Az őszi BNV-n már látható volt. az üzletekben már kapha tó az Orion Gyár új. Jácint névre keresztelt színes tévéje. Érdekessége, hogy az adásidő végeztével — ha nem kap­csolják ki — öl percen belül automatikusan feszültségmen­tesíti a készüléket. Az idén mintegy 30 ezret gyártanak a hazai igények kielégítésére (MTI-fotó — Balaton József felv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents