Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-26 / 278. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. november 26., szerda EGY ELFOGULT PORTRÉ Szálih ben — saját magát is mó­Tudom most talán lesz­nek olyanok, akik vádolnak, mondván az újságíró legyen mindig külső szemlélője a dolgoknak, s lehetőleg ne a barátairól írjon. Amiért mégis megbocsát­ható az elfogultságom, az az, hogy Szálih Nádzsi harmad­éves népművelés szakos fő­iskolai hallgató nemcsak a sorok írójának közeli ba­rátja, hanem sokan szeretik és becsülik emberi magatar­tásáért. szorgalmáért. Jóma­gam azért is vagyok elfo­gult, mert egyetemen tanult egyik kedvenc, de talán a világ egyik legnehezebb nyelvét, az arabot oly gyö­nyörűen beszéli, mint maga a vallásalapító Mohamed próféta. A zengzetes sajátos hangképzésű nyelv tudása nálunk európaiaknál hamar ,,berozsdásodik”. így aztán külön öröm volt, hogy egy strandbéli találkozás után immár rendszeresen ösz- szejövünk, és megbeszéljük — javítva stílusomat, kiej­tésemet — az arab világ híreit. Így kerültem közeleb­bi kapcsolatba a „Jólelkű Elvágyódótml” — mert ezt je'enti neve. s tudjuk a név kötslez. Szálih a vihar kapuja, Báb el Mandeb mellőli csodálatos fekvésű dél-jemeni főváros­ból, Adenböl származik. Gyakran felületesen ítéljük meg a tőlünk eltérő fajú embereket. Hajlamosak va­gyunk arra, hogy az egyes­ből általánosítsunk és az arabokat csak az olajon új­gazdaggá lett pesti bárok, lokálok, kávéházak arany- ifjaiként ismerjük. Nos, Szá­llít alaposan rácáfol erre a képre. Szigorúan pontos és nyoma sincs benne a keleti kényelmességnek, a ráérés- nek. A megbeszélt időponto­kat következetesen betartja, és elnézően mosolyog, ha hallja, hogyan recsegtetik, ropogtatják anyanyelvének hangjait az igyekvő nyelvta­nulók. De magyarországi él­ményeiről és arról, hogyan került ide a .,Boldog Ará­biából, a távoli karavánutak földjéről” Közép-Európa kö­zepére — meséljen őmaga: — Tanulmányaimat közel négy éve folytatom Magyar- országon. Először Debrecen­be kerültem, ott alapoztam meg magyar nyelvi ismere­teimet. Két évet jártam az egyetemre, amikor a szívem hazahúzott Jemenbe. Mi­kor visszatértem, tekintettel a több ezer kilométeres tá­volságra, bizony .lekéstem" a szakomról és így kerültem (Fotó: Tóth Gizella) az egri tanárképző főisko­lára. — Otthon mivel foglalkoz­tál? — Amint köztudott, ha­zám. Dél-Jemen nem tarto­zik a leggazdagabb és a leg- e’.kényeztetettebb arab or­szágok közé. Jómagam is éveket töltöttem el a közért munkálkodva, le kellett küz­deni az analfabétizmust és hizalmat ébreszteni az an­gol gyarmatosítók után min­den vezetőben ellenséget lá­tó honfitársaimban a népi demokratikus államforma iránt. Mindenképp tanul­ni akartam. A korábbi, most már száműzetésben élő ál­lamvezetőnk, Ali Naszer Mohamed többször járt Ma­gyarországon. Ismerte a ma­gyar oktatás színvonalát, és így kerültem kormányösz­töndíjasként Magyarországra — Ügy tudom, egy érdekes felmérésbe kezdtél. hallhat­nánk erről? — Örömmel, hiszen egy téves beidegzést, egy előíté­letet szeretnék ezzel a mun­kámmal eloszlatni. Azt hi­hetnék. Magyarországon so­kat tudnak az újságok hír­közlő szervek, könyvek jó­voltából az arab világról. Ám, még az intelligens, szé­lesebb látókörű emberek is­merete is nagyon felszínes. Ezért és ennek megismeré­séért egy tesztlapot készí­tettem. amelyet majd sze­retnék — a főiskolai főpró­ba után — szélesebb kör­ben is eljuttatni különböző képesítésű és képzettségű emberekhez. Nos, mivel már egy pár próbafelmérést el­készítettem, az eredmény igen meglepő: sokan több száz milliónak vélik az alig százmilliós arabságot. csak terroristákat látnak a fel­szabadító harcosokban, s ítéletet mondanak olyan dol­gok fölött, amelyekről alig van ismeretük. Jómagam igyekszem úgy végezni a dolgomat és úgy viselkedni, hogy a téves előítéleteket legalább Egerben egy kicsit megváltoztassam. Ezek után már csak egy ősi, beduin üdvözlést mond­hatok ..Erezd magad jól és légy otthonos nálunk!" Soós Tamás Az ENIAC-ot csaknem tíz évig használták elsősorban ballisztikai táblázatok szá­mítására. Dolgozott is ren­desen, eltekintve a nem rit­ka üzemzavaroktól, melyeket a megbízhatatlan elektron­csövek gyakori kiégése oko­zott. Sok gondot jelentett, hogy bár elvileg programoz­ható volt. a gyakorlatban egyik feladattípusról a má­sikra való átállás bonyolult és nehézkes munka volt. Ilyenkor a gép egyes része­it át kellett huzalozni. Ezen probléma megoldásán segí­tett Neumann János, a híres, magyar származású tudós, aki ebben az időben kap­csolódott be a számítógépek fejlesztésébe. Neumann el­gondolása szerint, ha az utasításokkal is úgy bánha­tunk, mint az adatok­kal. akkor valamely program — futása köz­dosí thatja. Neumann ötletét felhasznál­va. gombamód szaporodtak (elsősorban katonai megren­delésre) a számítógépek. Az áruk azonban még igen ma­gas volt és sok gondot oko­zott az alkatrészek megbíz­hatatlansága. Hasznosnak, korszerűnek, és lenyűgöző teljesítményűnek tartották ebben az időben a számító­gépeket de mindenki biz­tos volt abban, hogy hosz- szú távon is csak műszaki kuriózumok maradnak. Ek­kor. 1948-ban a Bell Tele­phone Laboratory három ku­tatója, Bardeen, Brattain és Shockley előállt a számító­gépek fejlődését forradal­masító új találmánnyal, a tranzisztorral. A tranzisz­tor feltalálásával fejezödötl be a számítógépek múltja és kezdődött a jelen. Pályázati felhívás katonai főiskolai jelentkezésre A Magyar Népköztársaság Honvédelmi Minisztériuma azoknak st fiatal férfiaknak a jelentkezését várja, akik kedvet, tehetséget érez­nek a katonai pálya iránt; akik a Magyar Néphadsereg hivatásos tisztjei kívánnak lenni és dolgozó népünk, szocialista hazánk fegy­veres védelmét élethivatásul választják. A pályázók felvételüket kérhetik: 1. A Kossuth Lajos Katonai Főiskolára (Szentendre), ahol alegy­ségparancsnoki beosztásra: gépesített lövész, harckocsizó, felderítő, rakéta- és tüzér: műszaki, műszaki gépész és BM-határör szakon folyik tisztképzés. 2. A Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára (Budapest), ahol honi légvédelmi rakétakomplexum, csapatlégvédelmi rakéta, csapat­légvédelmi tüzér, lokátortechnikai, vezetéstechnikai, híradó, rádió­elektronikai, rádiófelderítő, vegyivédelmi, fegyverzeti, harc- és gép- járműtechnikai, hadtáp, katonai pénzügyi rendszerszervezés, veze­tésgépesítés és automatizálás szakon folyik tisztképzés. 3. A Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára (Szolnok), ahol repülőgépvezetői, helikoptervezetői, repülő-műszaki, (sárkányhajtó- mü fedélzeti műszer-, rádió- és fegyvertechnikai üzemben tartó, repülő- és vadászirányító-megfigyelő szakon folyik tisztképzés). Itt képezik a polgári repülés szakembereit is. A főiskolai képzés rendje: A tanulmányi idő mindhárom főiskolán három év. A tanév kéz- dete: szeptember 1. A második tanulmányi évet eredményesen befejező hallgatók zászlósi — a kiválóak törzszászlósi — rendfokozattal hivatásos ál­lományba kerülnek. A harmadik év végén sikeres államvizsga és tisztté avatás után — általában hadnagyi, a kiválóan végzettek főhadnagyi rendfoko­zatban — néphadseregünk hivatásos tisztjeként kezdik meg szol­gálatukat. . A katonai főiskolákon szerzett képesítés egyenértékű a polgári főiskolákon megszerezhető képesítéssel. A főiskolai hallgatók ellátása és jogosultságai: — Teljes és ingyenes ellátás: kollégiumi elhelyezés, étkezés, ru­házat, tanszer, sportfelszerelés, kulturális eszközök és feltételek, egészségügyi gondoskodás; — Évfolyamonként növekvő hallgatói illetmény; — Tanulmányi pótlék a tanulmány eredményétől függően: — Külön elismerések, juttatások és kedvezmények a szocialista versenymozgalomban elért eredmények alapján; — További anyagi juttatás a hallgatói alparancsnokoknak; — Hivatásos gépjárművezetői jogosítvány megszerzésének lehető­sége térítésmentesen; — Ingyenes, illetve kedvezményes utazás. A tisztté avatás után: szolgálati lakás; jelentős összegű hosszú lejáratú, kamatmentes pályakezdési, illetve családalapítási előleg: évente egyhavi illetménynek megfelelő teljesítmény-elismerés; ru­házati illetmény; kedvezményes üdülés; kiemelt egészségügyi el­látás (a közvetlen családtagoknak is): valamint számos további kedvezmény illeti meg. A jelentkezés feltételei: — magyar állampolgárság; — feddhetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság; — hivatásos katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság és al­kati rátermettség; — középiskolai érettségi: — általában 23 évnél nem magasabb életkor. Katonai főiskolai előkészítő tanfolyam: Katonai főiskolai felvételre jelentkezhetnek azok az érettségivel nem rendelkező, de az egyéb feltételeknek megfelelő, kiváló ké­pességű, elsősorban technikai jellegű szakmunkás-képesítésű, szak­mai gyakorlattal rendelkező fiatalok is, akik egyéves főiskolai elő­készítő tanfolyam elvégzése után külön felvételi nélkül kezdhetik meg főiskolai tanulmányaikat. — Ellátásuk és jogosultságaik a tanfolyam ideje alatt a katonai főiskolai hallgatókéval megegyezik. A jelentkezés rendje: A pályázók (mindkét képzési formára) további felvilágosítást és jelentkezési lapot a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Fő­városi Hadkiegészítő) parancsnokság pályára irányítási munkatár­saitól, a középiskolai tanulók — iskolájuk igazgatójától, a sorka­tonák parancsnokaiktól szerezhetik be és kitöltés után ugyanott adják le. . A pályázók egyidejűleg más felsőoktatási intézményekbe is je­lentkezhetnek. Pályázati határidő: A jelentkezési okmányok beérkezése az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi (Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokságra: már­cius 31. A felvétel rendje: A pályázók június—július hónapban a választott szaknak megfe­lelő katonai főiskolán felvételi vizsgán vesznek részt, mely egész­ségügyi, pszichológiai alkalmassági vizsgálatokból és bizottsági be­szélgetésből áll. ^ . A pályázók érettségi bizonyítványukat, illetve az érettségivel nem rendelkezők szakmunkás-bizonyítványukat — utolsó iskolai végzett­séget igazoló bizonyítványt — vigyék magukkal! A felvételi eredményéről az illetékes főiskola-parancsnokok a pá­lyázókat írásban értesítik. ^ ★ Jelentkezés külföldi katonai főiskolákra: A felvételi vizsgán a ,,kitűnő”, „jeles” és „jó” rendű középisko­lai végzettséggel rendelkezők közül a külföldi tanintézeti képzésre leginkább alkalmasakat — pályázó egyetértésével — választják ki. E tanintézetekbe a jelentkezés azonban közvetlenül is lehetséges a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokságokon, ahol a külföldi képzés lehetőségeire, kikülde­tésükre, ellátásukra és jogosultságaikra vonatkozó felvilágosítást is kapnak. VISZNEKEN ÍGY CSINÁLJÁK Számítógép az iskolának... tás ugyan ingyenes, de az. akii idő előtt félbehagyja a kurztist, kétszáz forintot fi­zet.­így szól az egyezség! A jó értelemben vett me- cénatúra kicsi, de követen­dő példája ez. A helyi me­zőgazdasági üzem évente hetvenezer forintot szán e célra. S mint elmondták, jö­vőre tervezik, hogy egy újabb számítógéppel lepik meg a helybeli gyerekeket. akik­nek ezután már csak jól kell élniük a felkínált tudás lehetőségével. S talán évek múltán ezt úgy köszönik meg. hogy a megszerzett ismere­teket lakóhelyükön kama­toztatják. Népújság - SZUV - A szakítógép vilaga - rejtvény CIALETN1 prograa: 100 REÁ CIALET Hí 110 RÉM *** VÁLTOZÓK *** 120 LET N=8: REÁ BANKJEGYSZAA 130 LET 1=0: REH CIKLUSVALTOZO 140 LET P=0: REH PÉNZ 150 LET S=0: REÁ SEGEDVALTOZO 160 DIN C(N): REA CIALETEK 170 REÁ-----CO FELTOLTESE-------­1 80 RESTORE 190 FOR 1=1 TO N 200 : READ CG) 210 NEXT I 220 REA *** FOPROGRAA *** 230 PRINT "CIALETEZO PROGRAA" 240 PRINT 250 PRINT "PENZ: 260 INPUT P 270 IF P<=0 OR POINT(P) THEN GOTO 350 280 : FOR 1=1 TO N 290 : LET S=INT(P/C<I)) 300 : IF S=0 THEN GOTO 320 310 : PRINT Si" * "iC(I) 320 : LET P=P-S*C(I) 330 : NEXT I 340 DATA 1000,500,100,50,10.5,2,1 350 END CIAI.ET NI rejtvény: Ezt a furcsán cialetezo programot kell kijavítani. írd le es küldd be: * ^ ■iert aukodik néha jól, néha rosszul a program, a kijavításra varo sor(ok) listáját, a (jo) prograa blokkdiagraaajat! LNKO NI aegfejtés: Két egésszé, osztásakor regjei end .aradékot BASIC-ben pl. a OEF FNÍK q,w)=q-w*INT(q/.) definícióval .eghatározott Függvény állítja elő. A q paraoéter egészszá., a . para.éter egész, ne. nulla, a Függvényérték «-nél kisebb ne.negativ egész. •k Jó megfejtést küldtek be: Béla. Bakondi Laura Sarud Goes György Eger; Csörgő Gellért Tibor Pétervására A Viszneki^Béke Termelő- szövetkezet és a helyi álta­lános iskola három éve ir­ta alá az első megállapodást. A gazdaság vezetői vállal­ták. hogy egy személyi szá­mítógépet vásárolnak az is­kolának. amelyen a nebulók elsajátíthatják a számítás­technika alapismereteit. Az együttműködés másra is ki­terjedt. A szövetkezet a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat gyöngyösi szerveze­te számára évenként átutal bizonyos összeget, amelyet a helybeli gyerekek idegen- nyelv-oktatására fordít. így már harmadik éve járnak a visznek: általános iskolások angol tanfolyamra. Az okta­DlBfuij/aq -HÉT dicsétől a Hamletig Általános iskolás voltam, hetedikes. Hulladékgyűjtési akció volt, mint rendesen, az osztály sarkában gyűlt a papír, meg a rongy. Kutattunk kö­zöttük. míg egyszer Boci talált egy piros asztalterítőt fehér pöttyökkel. Nekiestünk próbáltuk széttépni, mindenki „Ricsekendőt” akart a nyakába. Az önkívülettől a csengetést sem hal lőttük, s azt is későn vettük észre, hogy osztályfőnökünk áll az ajtóban. Természetesen azonnal elkobozta, hogy később saját kezűleg vágja szét és mindenkinek adjon, aki kér. Hoz­zátéve, hogy ezt mostanában nem ép pen a legjóravalóbb fiatalok hordják. Nem volt ez meglepő, hi­szen akkoriban a Beatrice zenekar tagjai voltak az „ügyeletes rosszak”, akik rossz irányba vezették a könnyen befolyásolható ka­maszokat. A pöttyös kendő az együttes és így a lázadás jelképe lett. s a „fő zendü- lő”, a Beatrice énekese, ve­zetője: Nagy Feró, a „nem­zet csótánya". (Részlet egy akkori nyi­latkozatából: „Azt is kije­lenthetem, hogy mi nem tar­tozunk sehová; A magunk út­ját szeretnénk járni. Az, hogy a bandával mi lesz, teljesen mellékes. Mi csak zenélni szeretnénk, dalokat írni, elő­adni, ahogy mi érezzük, mi látjuk a világot.”) Azóta eltelt néhány év. hogy a bandával mi lelt. tudjuk: szétoszlottak ide-oda. Feró Bikini néven alakított új csapatot. Készített velük két lemezt: kiadásuk jelez­te, hogy a ,JeJoete bárányból” elfogadott' ember lett. Köz­ben a neve máshol is fel­bukkant: láthattuk az Ist­ván, a királyban, a felsza­badulás 40. évfordulóján a Hősök terén, valamint a Sándor Pál-féle Hairben is. Zenekarától megválva, dal­szövegeket írt nekik és má­soknak. de nem rukkolt ki semmivel, amire azt mond­hattuk volna: óriási! (Részlet egy másik nyi­latkozatából: „A Beatrice volt a szerelem, a Bikini a megélhetés.”) A Beatrice utáni feltöltő­dési idő azonban meghozta az eredményét: az elmúlt hetekben került a boltokba egy lemez, amelynek a bori­tóján az olvasható, hogy Nagy Feró: Hamlet. Nem háttérmuzsika ez. amit egy bulin tesz fel az em­ber a lemezjátszóra, hogy feldobja a társaságot. Az al­bum kivételesen nem késett sokat a megjelenéssel, és így hivatalosan is elfoglalhatta fontos helyét a magyar rock­zenében. (Még korábban mondta: „Csák olyan zenekarnak van esélye a befutásra, amely mindazt az eredményt, amely a rockzenében született, ösz- sze tudja foglalni. Magyar- országra értem, de lehet, hogy nyugaton is így van. Ügy érzem, hogy le kell vág­ni a zenéről, hogy ez most Heavy-metdl, az izé-metal, ez pukk, ez új hullám, ez new wave, az no wave — nem ez a fontos: Hanem az, hogy most kell valahogy egy­ségesen összefogni ezt az egész rockzenét”.) A hatvani Bajzában ma Nagy Feró és Hajnal Gábor a Népújság-hét vendége. Az eseményen levetítik a Ham­let videóváltozatát és a Beat­rice egyik koncertjéről ké­szült filmet. Kovács Attila

Next

/
Thumbnails
Contents