Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-25 / 277. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. november 25., kedd 3. Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága Az 1986-is év megyei gazdaságpelitikai célkitűzéseinek teljesítése, (eladatok, tennivalók a jövő esztendőre — Pártbizottságunk legutóbb, szeptemberi ülésén tekintette át az 1986. évi gazda­ságpolitikai célkitűzések megvalósításának időarányos helyzetét, és megerősítve a pártbizottság 1985. december 12-i határozatát, további fontos feladatokat jelölt meg a pártszervek, szervezetek s vállalatok, szövetkezetek számára. Az akkori értéke­lésben megállapítottuk — hangsúlyozta dr. Asztalos Miklós —, hogy a gazdasági egységek teljesítményei összességében több fontos területen elmaradtak a tervezet­től, nem tudtunk megfelelni a saját magunk által kitűzött célkitűzéseknek. Az azóta eltelt több mint két hónap alatt gazdasági egységeink teljesítményeiben né­mi élénkülést tapasztaltunk. Gazdaságpolitikai munkánkat úgy értékelhetjük, hogy bár a korábbinál aktívabb, esetenként operatívabb volt, mégsem hozta meg a kívánt eredményt minden ágazat­ban a termelés dinamizálása, a nem rubelelszámolású export fokozása terén. Mun­kánk további gyengesége, hogy a meglévő emberi tényezőket sem sikerült kellő mértékben mozgósítani a feladatok eredményesebb végrehajtására. Nehéziparunk a rekonstrukciók mellett teljesíti csökken­tett tervét, ami 3,0 md KWh villamosener- gia-termelést és mintegy 6 millió tonna szén- termelést jelent. A Gagarin Hőerőmű re­konstrukciója jó ütemben halad, amellyel összhangban elkezdődött a Thorez bánya­üzem technológiai berendezéseinek rekonst­rukciója is. Az Egercsehi Bányaüzem a ter­vezettet mintegy 25%-kal túlszárnyalva, ez évben 100 ezer tonna barnaszén termelésé­vel járul hozzá a közületi és lakossági igé­nyek jobb kielégítéséhez. Az Országos Érc­es Ásványbányák Gyöngyösoroszi körzeti üzemének bányabezárási munkálatai terv­szerűen folynak. Az előző évihez képest vár­hatóan 33%-kal kevesebb lesz a földgáz (580 ezer m3) és 13%-kal több a kőolajter­melés (16 500 tonna) megyénkben. Gépipari egységeink a tavalyi dinamikus növekedést várhatóan nem tudják megismételni, terme­lésbővülésünk 3% körül realizálódik. Az át­lagosnál nagyobb teljesítményt ér el a Mik­roelektronikai Vállalat és az Ipari Szerel­vény- és Gépgyár Gyöngyösi Gyára, vala­mint az egri Finomszerelvénygyár. Elismerést érdemel a kohászathoz tartozó Qualitál Könnyüfémöntöde 10% fölötti termelésnöve­kedése. Csak kismértékben bővült a terme­lés a Mátravidéki Fémműveknél, a Vilati- nál, ugyanakkor csökkenés tapasztalható a KAEV és a Mezőgép megyei egységeinél, a szövetkezeti és a tanácsi iparban. A könnyűipari vállalatoknak, szövetkezeteknek továbbra sem sikerült alkalmazkodniuk a gyorsan vál­tozó piaci igényekhez. Termelésük várható­an mintegy 6%-kal csökken. Továbbra is gondot okoz a magas önköltség, a belföldi alapanyag-ellátás minőségi, mennyiségi és szállítási elégtelensége. Egyes területeken a létszámhiány is kedvezőtlenül befolyásolta a termelési eredmények alakulását (Agria Bú­torgyár, Heves Megyei Ruházati Ipari Vál­lalat). Az ÉPÍTŐIPAR építési, szerelési teljesít­ménye mintegy 2%-kal alatta marad az elő­ző évinek. Az átlagosnál nagyobb a csökke­nés a magasépítő-iparban — elsősorban a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalatnál — ugyanakkor a mélyépítésben a növekedés számottevő (Egri Közúti Építő Vállalat). AZ ÉPÍTŐANYAG-IPAR a „MÁTRA” Gáz- betongyár belépésével, illetve a Bélapátfalvi Cementgyár termelésének jelentős növekedé­sével több mint 30%-kal növeli termelését. A Parádi Üveggyár kedvezőtlen pénzügyi pozícióba került, kapacitáskitöltési gondok­kal küzd. A mezőgazdaság termelésének fontos volumene az 1985. évi visszaesés után várhatóan 2%-kal meghalad­ja az előző évit. de a tervezettet nem éri el. A nagyüzemek termelési értéke 8600 millió forint körül várható, mely folyóáron 4%- kal több a tavalyinál. A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN az aszály következtében csak a kalászosok terméski­esése 250 millió forint. A hozamok a kalá­szos gabonáknál is elmaradnak az 1985. évi­nél. A KALÁSZOSOK kiesését a jó minőségű, 18—20% közötti cukortartalmú és közepes termésótlagú szőlő (7,1 to/ha), illetve a ked­vező terméseredményű napraforgó (2,1 to/ha), és a kertészeti ágazat múlt évinél nagyobb termése ellensúlyozza. Elsősorban ezek a té­nyezők játszottak szerepet abban, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek az előző évinél nagyobb — több év átlagától viszont ala­csonyabb —, összesen mintegy 600 millió .forint nyereséggel zárják az évet. az Állatállományon beiül a serté­sek száma mintegy 7 ezerrel több mint egy évvel korábban. Jelentősen nőtt a baromfi­állomány. A szarvasmarha-állomány csökke­nésének üteme mérséklődött, a juhállomány tovább csökkent. EZUTÁN AZ ÉLELMISZERIPARI, a köz­lekedési és a távközlési ágazat munkáját ele­mezte a végrehajtó bizottság írásos jelenté­se, valamint a pártbizottság titkára. Majd a gazdasági egységeink külkereskedelmét, a megyénkben folyó beruházásokat. műszaki fejlesztéseket, a munkaerő-, s a vállalati gazdálkodást és a lakosság életkörülményeit értékelte. Szerényebb eredmények Az előzőekben említett témákkal kapcsola­tosan az 1986. évi gazdaságpolitikai munka eredményeit és fogyatékosságait summázta a pártbizottság titkára. Többek között hangsú­lyozta, hogy a nem rubelelszámolású ex­port teljesítése elmarad a tervektől. A ru­belelszámolású exportban kismértékű le­maradás a gépiparban jelentkezik. Ugyan­csak a gondok között említette, hogy nem következett be számottevő előrelépés a mű­szaki fejlesztésekben a tartalékok feltárá­sában. — Munkánk gyengesége az is — hangsú­lyozta a továbbiakban dr. Asztalos Miklós —, hogy a meglevő emberi tényezőket sem si­került kellő mértékben mozgósítani a felada­tok végrehajtására. Szintén a negatív té­nyek között emelte ki, hogy a bérkiáramlás üteme az első három évben meghaladta me­gyénkben is a termelés és a termelékenység ütemét, ugyanakkor nem sikerült előrelépni a főmunkaidő hatékony kihasználásában. A ve­zetők egy részénél ma is inkább tapasztalha­tó a szabályozással szembeni kritikai meg­nyilvánulás, a gazdasági helyzet javításához indokolatlanul sürgetett központi intézkedé­sek kérése. Legfontosabb feladataink, tennivalóink Megyénk gazdaságának legfontosabb fel­adataival, tennivalóival kapcsolatosan több határozatot hozott a pártbizottság. Többek között: A megyei pártbizottság 1987. évben is leg­fontosabb feladatának jelöli meg a XIII. párt- kongresszus határozatainak eredményes helyi megvalósítását, a VII. ötéves tervidőszakra megfogalmazott megyei célkitűzések időará­nyos végrehajtását. A megye gazdálkodó egységeinek legfon­tosabb feladata továbbra is a nemzeti jöve­delem növeléséhez való hozzájárulás a nem rubelelszámolású export fokozása és a vál­lalati erőforrások jobb hasznosítása. Ezt se­gítse elő a vállalaton belüli érdekeltségi és szervezeti feltételek korszerűsítése is. A MEGYE SZOCIALISTA IPARÁNAK termelése — szerkezetére való tekintettel — a népgazdasági tervvel összhangban mint­egy 2,5—3 százalékkal növekedjen az 1986. évi várható teljesítményhez képest. Segíteni kell a versenyképes^termékeket előállító vál­lalatok, szövetkezetek fejlesztését, a meglé­vő termelőkapacitások jobb kihasználását, a vállalaton belüli, illetve más vállalathoz tör­ténő munkaerő-átcsoportosítás révén is. A gépipar az átlagosnál gyorsabban növel­je termelését és gazdaságos exportját. En­nek fontos feltétele, hogy gyorsuljon a mű­szaki fejlesztés a vállalati saját erőforrások és a külső pénzügyi lehetőségek célirányo­sabb felhasználásával. Jobban igazodjon a piac igényeihez a termékszerkezet, javuljon a minőség. A KÖNNYŰIPAR versenyképességét meg kell alapozni a vevők által támasztott köve­telményeknek megfelelő jó minőségű, kor­szerű termékek előállításával, az önköltség mérséklésével. Reális és naprakész piacis­meret alapján rugalmasan kell kialakítani a termékösszetételt. Az ÉPÍTŐIPARI szervezetek átgondoltabb munkaszervezéssel, szigorúbb anyaggazdálko­dással biztosítsák a beruházások határidőre, jó minőségben történő átadását. Az építő­anyag-ipar területén termelésbővítéssel szá­molunk a Mátra Gázbetongyárnál falazóele­mekből, és a Bélapátfalvi Cementgyárban a sikeres javítási program eredményeként ce­mentből. A MEZŐGAZDASÁGI nagyüzemek ter­melésüket mintegy 4—5 százalékkal növel­jék az ez évben várhatóhoz képest a nö­vénytermesztés dinamikusabb, az állatte­nyésztés szerényebb, de az elmúlt évekhez képest erőteljesebb növelése mellett. A TARNAMENTI KOMPLEX meliorációs program megvalósítását az érintett üzemek tekintsék kiemelt feladatuknak. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS területén dina­mikusan növekedjen a sertés- és a barom­fiállomány, emelkedjen a szarvasmarha-ál­lomány és stabilizálódjon a juhállomány. Javuljanak a fajlagos mutatók és az állat­egészségügyi helyzet. Az ÉLELMISZERIPAR növelje dinamiku­san termelését. A minőség és a gazdaságos­ság javításával fokozza a termékek nemzet­közi versenyképességét, a nem rubelvi- szonylatú kivitelét. Az alapanyag biztosítása érdekében az élelmiszeripari vállalatok erő­sítsék partneri kapcsolataikat a mezőgazda- sági és háttéripari üzemekkel. Kiemelt fel­adatot jelent a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat segítése önálló gazdál­kodási feltételeinek megteremtéséhez. A PARTSZERVEKNER és szervezeteknek az eddiginél hatékonyabb gazdaságszervező és ellenőrző tevékenységet kell folytatni. Az irányító pártszervek fordítsanak kiemelt fi­gyelmet 1987-ben a pártalapszervezetek cse­lekvőképességének fokozására. A pártszervezetek kiemelt feladatként ke­zeljék az 1987. évi népgazdasági és megyei célkitűzések ismertetését, elfogadtatását és ezek alapján dolgozzák ki saját feladataikat és mozgósítsanak eredményes végrehajtásuk­ra. Minden vállalatnál, szövetkezetnél a ter­melést, a fejlődést akadályozó tényezők el­hárítására, felszámolására kell fordítani a fő figyelmet. Az üzemi pártbizottságok, párt­alapszervezetek szintjén kialakított felada­tok legyenek konkrétak, ellenőrizhetőek. Ezek a feladatok a kommunistákat tettekre, cselekvésre ösztönözzék, példamutató maga­tartással álljanak élére a kedvező folyama­tok kibontakoztatásának, munkahelyükön képviseljék következetesebben a párt politiká­ját. Lépjenek fel határozottabban a hibákat sorozatban elkövetőkkel és a mulasztókkal szemben. A TANÁCSI SZERVEK, a szakszervezetek, a KISZ és az érdekképviseletet ellátó me­gyei szervezetek sajátos eszközeikkel vállal­janak nagyobb részt a dolgozó kollektívák, fiatalok mozgósításában, legyenek kezdemé­nyezői a- nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulója tiszteletére kibontakozó rr.unkaversenynek. Érdekképviseleti, érdek- védelmi munkájuk a valós teljesítmények el­ismerését szorgalmazza. i Adottak a feltételek — Megyénk gazdasági eredményeihez is hozzájárultak az objektívnak mondható kö­rülmények — mint a több éve tartó kedve­zőtlen időjárás vagy az élelmiszeripar ter­mékeinek árcsökkenése a világpiacon —, összegezte dr. Asztalos Miklós. Majd azzal zárta a végrehajtó bizottság megbízásából mondott szóbeli kiegészítését, hogy: helyze­tünk megítélésében a megye közvéleménye nem egységes. Találkozhatunk a hibák elba- gatelizálásával „valahogy rftindig volt” ala­pon, de találkozunk a kiúttalanság hangozta­tásával is. Ezek szélsőséges vélemények, a nagyobb többség becsülettel dolgozik, végzi mindennapi munkáját, talán még nagyobb féltéssel eredményeink megőrzése iránt, és hajlandó még többet tenni, hogy gondjain­kon úrrá tudjunk lenni. Ügy érezzük, hogy ehhez a Központi Bizottság részéről megfe­lelő útmutatást kaptunk az ismertetett ha­tározattal. Ügy értékeljük, hogy megyénkben is adottak a feltételek a továbbfejlődésre, de szükségesnek látjuk hangsúlyozni, hogy az élet minden területén, így a gazdaságban is jobb. pontosabb, fegyelmezettebb munkával kell a feltételekkel, a lehetőségekkel élni. Ballai László felszólalása — Mindenekelőtt engedjék meg — kezdte felszólalását a Központi Bizottság osztály- vezetője —, hogy átadjam önöknek és a pártbizottság tagjain, valamint a meghívott gazdasági és politikai vezetőkön keresztül a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának üdvözletét, és sok sikert kíván­jak terveik, célkitűzéseik megvalósításához. A Központi Bizottság osztályvezetője ez­után arról a sokirányú gazdasági, politikai, szakmai munkáról tájékoztatta a pártbizott­ság ülésének résztvevőit, amely megelőzte a KB legutóbbi ülését. Hangsúlyozta, hogy o Központi Bizottság határozatát többször is érdemes át- vagy elolvasni! Mert nem ki­sebb követelményről van szó, mint a gazda­sági munkánk szervezettebbé, hatékonyabbá tételéről. Ettől függ ugyanis életszínvonalunk alakítása, gazdasági, társadalmi célkitűzése­ink megvalósítása, vagyis a jövőnk alakulá­sa. A magasabb, a szigorúbb igényeknek csak akkor tudunk megfelelni, ha egyaránt ja­vítjuk gazdasági munkánkat, korszerűsítjük vezetési módszereinket és a különböző po­litikai és társadalmi tevékenységeinket. Pártunk Központi Bizottsága legutóbbi ülésén — mondotta a továbbiakban — igen kritikusan mérlegelte eddigi munkánkat. El­ismerően szólt eredményeinkről, s ugyanez­zel az őszinteséggel vette számba munkánk hibáit, fogyatékosságait is. — Gondjaink, problémáink nem kicsik, de nyugodt lelkiismerettel és bízván mondhat­juk. hogy egységes szemlélettel, közös cse­lekvéssel a nehézségeinken túl tudunk lenni. És ne feledkezzünk el eddigi sikereinkről, vívmányainkról sem. Ez utóbbiakat is tisz­tességes munkával vívtuk ki, másrészt újabb erőt. lendületet adhatnak valamennyiünknek további munkánkhoz. A Központi Bizottság osztályvezetője ezután a legsürgősebb tennivalókról beszélt, majd felszólalását így fejezte be: — A végrehajtó bizottság írásos jelentése és a felszólalók is arról győztek meg, hogy Heves megyében nem állt meg az idő. a kommunisták, az üzemi, a vállalati, a szö­vetkezeti kollektívák döntő többsége jól látja, hogy a. gondolkodásban és a tettek­ben miként lehet előrelépni, okos. értelmes munkával hozzájárulni pártunk, társadal­munk célkitűzéseinek megvalósításához. A kor színvonalának megfelelő gépgyártáshoz nélkülözhetetlen ma már a mikroelekt­ronika. Felvételünk Gyöngyösön készült a Mikroelektronikai Vállalat egyik korszerű munkahelyén

Next

/
Thumbnails
Contents