Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-18 / 271. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. november 18., kedd

3.

LAPUNK NAPIRENDJÉN

Az ipari szolgáltatások

Noha az utóbbi időben csökkent a/, ipari szolgáltatások iránti igény, jelent«), ségiik mégsem mérséklődött. Sokan úgy gondolkodnak, inkább azzal takarékoskodnak. hogy egy-egy javítást, kisebb felújítást maguk végeznek el. Pedig az ipari szolgáltatásokra továbbra is nagy szükség van. Ezért tűztük lapunk napirendjére ezt a fontos területet. Arra törekedtünk, hogy a teljesség igénye nélkül olvasóink kérdései alapján az illetékesektől kérjünk választ, néhány e témakörben fontos területre. Az ipari szolgáltatásokat a jövőben sem nélkülözhetjük a jövedelemtermelő képesség meggyorsításában. Az sem mindegy, milyen a szolgáltatóegységeknél az ügyfelekkel való kapcsolat, milyen az elvégzett munka minősége, amelyet a megrendelő elvár, hiszen ez zsebbe vágó kérdés. Merthogy az udvariasság, az előzékenység nem pusztán üzleti, hanem emberi követelmény is.

— Milyen az ipari szolgáltatások színvonala Heves megyében? A kérdésre dr. Kaszás Mária, a megyei tanács ipari osztályának vezetője válaszolt:

— A kérdés nemrég az Egerben rendezett III. országos fogyasztási-szolgáltatási konferencián is felvetődött. Ott is megállapították, hogy az elmúlt esztendőkben szűkebb hazánkban kialakult a szolgáltatás stabil bázisa. Jelenleg a szocialista szektorban 770 felvevőhely és üzlet működik. A foglalkoztatottak száma meghaladja az 1800- at, a kisiparban pedig 5500- an dolgoznak. Ezek jelentős része ipari szolgáltatásokkal foglalkozik.

— Több egri olvasónk érdeklődött az iránt, hogy alacsonyabb-e a városi gáz kalóriaértéke? A választ Molnár Ferenctől. a Tigáz Heves megyei kirendeltségének vezetőjétől kaptuk:

— Nem igaz, hogy alacsonyabb a városi gáz kalóriaértéke a megyeszékhelyen. Ezt ugyanis folyamatosan ellenőrizzük, vizsgáljuk a fűtőértékét. Méréseink szerint a tavalyival azonos a gáz minősége

— Azt is szóvá tették, né- hányan olvasóink közül, hogy ötévenként kötelezően megvizsgálják-e városainkban a lakásokban a gázkészülékeket, berendezéseket? Erre is Molnár Ferenc válaszol:

— Az 1968-ban életbe lépett gáztörvény óta feladatunk fél évtizedenként, hogy ahol vezetékes gáz van, a készülékeket. berendezéseket megvizsgáljuk. Sokan még ma is idegenkednek ettől annak ellenére, hogy ez szükséges, és esetleges nagyobb meghibásodásokat megelőzhetnek vele. Ezért is kérjük megyénk lakóit, hogy értsék meg szerelőink jót akarnak, és ne utasítsák el a vizsgálatokat. Egyébként a propán-bután gázzal működő készülékek eddigi kötelező ellenőrzéseit megszüntettük. Ennek jogköre az Elko-hoz kerüli át. Tehát, ha valakinek ilyen igénye van a jövőben. azt az említett céghez jelentsék be Egerben. Készségesen a fogyasztók rendelkezésére állnak.

— Miért gyakoriak a lakótelepi lakásokban a feszültségingadozások? Ezek főleg a drágább háztartási gépek működtetésének nem használnak. Szabó István, az ÉMÁSZ egri üzemigazgatója adta meg a választ:

— Ez előfordulhat, főleg lakótelepi lakásoknál, abban az esetben, ha az épület nem bírja a nagyobb villamos terhelést. Ebben az esetben kirendeltségeink konkrét méréseket végeznek.

amelyeket kérhetnek a fogyasztók. Általában két hétig óránként műszerrel vizsgáljuk az ilyen problémát, és csak az összesítés alapján tudunk teljes választ adni.

— Gyakran megismétlődik, hogy egy-egy azonos területen folytatnak villamos karbantartásokat. Miért? Szabó István válasza:

— Ez csak váratlan üzemzavar esetén van így, ha ez nem következik be, akkor tervszerűen általában egy- egy körzetben hét-nyolc évenként tartunk karbantartást. Sajnos. az utóbbi időben viszont nagyon sok a rongálás kábeleinkben. Ez főleg az építkezések során fordul elő. Leginkább akkor amikor a szennyvízvagy vízvezeték-hálózatot építik. Ezért megragadván a lehetőséget, arra kérjük az építkezőket hogy sokkal nagyobb felelősséggel alakítsák ki a közműhálózatot, és ha tehetik, őrizzék meg a villamos kábeleket, mert így nemcsak az ÉMÁSZ-nak, hanem a környék lakóinak is kevesebb bosszúságot okoznak.

— Időnként miért sárga, iszapos az ivóvíz Egerben? Árvái János, a Heves Megyei Vízmű Vállalat egri üzemvezető főmérnöke válaszol:

— Örömmel mondhatom, hogy az utóbbi .két évben nem volt jellemző. Ez többnyire összefügg egyébként a nagy szárazsággal, amikor az üzemi vízszint az átlagostól alacsonyabb. Egyébként a megyeszékhelyen az elmúlt időszakban nem volt több meghibásodás, mint az országos átlag A csőtörések zöme olykor inkább az építkezők felelőtlensége miatt következett be. Ezeket azonban igyekeztünk gyorsan elhárítani

— Hogyan ösztönzik a dolgozókat a Gyöngyösi Autó- és Motorkerékpár Javító Szövetkezetben a határidők pontos betartására és a minőségi munkára? A műszaki vezető. Csordás László válaszolt:

— Az elmúlt években bevált teljesítményösztönzö rendszert alakítottunk ki szerelőink, dolgozóink körében annak érdekében hogy pontos, megbízható munkát végezzenek. A pontosságra vonatkozóan pedig meó működik, amely a nálunk javított gépkocsikat motorkerékpárokat, kerékpárokat, varrógépeket kerti gépeket és gumikat rendszeresen ellenőrzik. Csak azután adják át az ügyfeleknek, ha ez a rendszer megfelelőnek tartja a javítás színvonalát. Anyagellátás-gondjaink persze, más cégekhez hasonlóan nekünk is vannak. Ez vonatkozik elsősorban karosz- szériaelemekre és -fődarabokra. így a javítási határidőt csak ezeket figyelembe véve alakítunk ki.

— Mennyit kell az ügyfélnek várni átlagosan egy autó javítására? A kérdésre Maj- láth András, az Egri Autójavító Kisvállalat főmérnöke válaszolt:

— Nehéz egy átlagos számot mondani, hiszen ez attól függ, milyen autóról van szó, s milyen meghibásodásról. Egy garanciális .rutinvizsgálat például egy napot vesz igénybe, a műszaki vizsgára felkészítés két-hármat. A karosszéria- javításra körülbelül 4—10 napot fordítunk. Egy Tra- bant-karosszériát egy hét alatt javítunk meg, nem mondható ez el viszont a Daciára, mivel ehhez a típushoz nagyon nehezen lehet beszerezni az alkatrészt. Sajnos, az Afit megszűnésével a központi raktárunkat is felszámolták, és most helyette egy számító- gépes rendszerrel szolgálnak ki bennünket. Ez megnyújtotta az átfutási időt. többet kell várakoznia ügyfeleinknek, mivel nincs biztos alkatrészbázisunk. Egyébként nagyon jó kapcsolatban állunk a FULL- szervizzel és más kisvállalatokkal is. Gyakran segítünk egymáson, de ez nem oldja meg gondjainkat. Bízunk benne, hogy a jövőben javul az alkatrész- ellátás, s ennek függvényében a mi szolgáltatásunk színvonala is magasabb Lesz.

— Bővíti-e a szolgáltatások körét az Egri Universal Szerviz? Dr. Szőke Miklós- né, műszaki vezető válasza a következő:

— Vannak távlati terveink, elképzeléseink a lakossági szolgáltatások körének bővítésére. Ezek közül a legközelebbi a műanyag redőnyök árusítása. Az osztrák alapanyagból készített fényzárókat mi szereljük össze a Shell-kút mellett épülő új üzemcsarnokban a megrendelő által megszabott méretben és színben. Előreláthatólag a jövő év első felében már igénybe vehetik vevőink az új szolgáltatást.

— Milyen erőfeszítéseket tesznek az ELKO kisvállalatnál a határidő pontos betartásáért. Macz István termelésvezető válaszolt a kérdésre:

— Megalakulásunk óta folyamatosan törekszünk az átfutási idő lerövidítésére. Sajnos a krónikus alkatrészgondok bennünket is sújtanak, s ez sok esetben nem teszi lehetővé a határidők pontos betartását. De természetesen minden kisvállalattal igyekszünk jó kapcsolatot kiépíteni, de be kell látni, hogy konkurens cégekkel nem könnyű kooperálni. Minden tőlünk telhetőt megteszünk a jobb kiszolgálás érdekében. Vasárnap kivételével mindennap nyitva tartunk és ünnepekkor ügyeletet szervezünk. A tv- és a gázkészülékeket általában 24 órán belül igyekszünk megjavítani, a háztartási gépek szervizelését viszont hosszabb időre vállaljuk. El kell mondani azt is. hogy az elmúlt években nagymértékben bővült a műszaki cikkek választéka, ugyanakkor a hozzájuk szükséges anyagrészek sok esetben hiánycikknek minősülnek. Ezek beszerzést sokszor körülményes, hosz- szadalmas dolog. A szakembergárdánk szinte kivétel nélkül érettségizett szakmunkásokból áll. Megpróbálunk rugalmasan igazodni a változó igényekhez, de mint mindenütt, nálunk is előfordulnak pontatlanságok, hibák. Ennek ellenére az évi 25—30 ezer javításra írásban mindössze 15 —20 reklamáció érkezik.

— A VI. ötéves tervben javult-e az ipari szolgáltatások színvonala szőkébb hazánkban? Válaszol dr. Kaszás Mária, a megyei tanács ipari osztályának vezetője:

— Az alapellátás minden területen előnyösen változott. Azokon a helyeken, ahol nem tudott megjelenni egy-egy szolgáltatóegység. ott úgynevezett begyűj- töhálózatot hoztak létre, az ügyfeleknek. Az elmúlt tervidőszakban 83 millió forint megyei szolgáltatásfejlesztési alappal számoltunk. Ez azonban a változó közgazdasági feltételek miatt 31 millióra csökkent Elmaradtak a beruházások, ennek ellenére az ipari szolgáltatásokban mégsem keletkeztek nagyobb feszültségek. mert az új típusú gazdálkodási egységek létrejöttével ezek is szerepet vállaltak a szolgáltatásokban. A nyolcvanas évek közepéig nyolc kisvállalat. 16 kisszövetkezet vállalt ilyeneket. Ezeken túlmenően 466 vállalatnál. 234 önálló gazdasági munkaközösségnél foglalkoznak ezzel a területtel. Az új típusúak közül 105 átalánydíjas elszámoló, valamint 78 szakcsoport is végez szolgáltatásokat. Ami pedig a teljesítményértéket illeti, a VI. ötéves tervidőszakban az ipari szolgáltatások meghaladták az egymilliárd forintot megyénkben.

— A VII. ötéves tervidőszakban milyen helyet foglalnak el az ipari szolgáltatások megyénk gazdasági életében és várható-e ezek továbbfejlesztése? Dr. Kaszás Mária válasza:

— 1986. január 1-től megszűnt a központi szolgáltatásfejlesztési alap. Így a megyei tanács a jövőt illetően csak egyedi elbírálás alapján adhat erre fejlesztési pénzt. Ezt is az érintett cégek pályázat alapján nyújthatják be. Az egyedi elbírálásnál előtérbe kerül a jövőre mutató híradás- technika, videotechnika támogatása. Az állam nem tervezi az ipari szolgáltatások preferálását ebben a tervidőszakban. A helyi tanácsok azonban lehetőségeik alapján támogathatják ezeket. A jelenlegi helyzetben az a legfőbb törekvés, hogy az ipari szolgáltatásokkal foglalkozó egységek által az V., illetve a VI. ötéves tervben létrehozott berendezéseket, technikát korszerűsítsék. Ez jelentheti az előrelépést. „

Munkakultúra

Azt hiszem, elég egy pillantást vetni az ősember fantáziáját és keze nyomát őrző több ezer barlangrajz egyikére is, hogy arról meggyőződjünk, a művészet forrása a munka volt. A vadászat szent rítusait, a kezet csodával határos módon megerősítő és meghosszabbító durva szerszámok, eszközök megörökítése is mutatta, hogy a gondolkodó ember meghatározó élménye az önfenntartás és a veszedelem leküzdése lehetett. Márpedig ez munka nélkül aligha volt lehetséges. Mint ahogy a munka és a kultúra szembeállítása a későbbi társadalmak föltalálása volt azok érdekében, akik mások munkájából éltek, úgy gondolná az ember, hogy a munka és kultúra egymást támogató hasonulásának a mi világunkban jött el az ideje. Kultúrán persze most ne azt a produktumot értsük, amelyet a klasszikus meghatározás szerint az emberi társadalom fizikai és szellemi munkájával létrehozott, hanem olyan munkavégzést, amelyet áthat a kultúra: a

tudatosság, szervezettség, az önkifejezés vágya. És amely ennek megfelelő körülmények között, vagyis szép környezetben, tisztaságot sugárzó miliőben zajlik.

Ki ne emlékeznék az ötvenes évek munkahely-dekorációira: drapériák redőzetei közé ékelt portrék, függöny- bolyhok a mozdony ablakában. Vajon rosszat akartunk? Csak hibás úton kerestük a munkahely nagyobb kulturáltságát, otthonosságát előmozdító megoldásokat A titok nyitja másutt van. Ahol ma a csepeli nagy pontosságú fémmegmunkáló üzem. a győri Rába „repülőtérnvi" üzemcsarnoka vagy a Paksi Atomerőmű tart. Ezeken a helyeken — de szerencsére másutt is — az értelmes munkarend, a gondosan megválasztott technológiák, egészen a gépek külső megjelenéséig és színezéséig alkalmas arra, hogy új, magasabb igényeket ébresszen az ott dolgozókban, tagadja a munka és a fáradtság fogalmának összetartozását. Az ilyen munkahelyen könnyebb összpontosítani a feladatra: a gépiesen unalmas tennivalókat automaták végzik, fotocellák és más műszerek soha nem lankadó figyelemmel ellenőrzik a gépeket, a folyamatokat. Győrben olyan tökélyre vitték a munkaártalmak elleni harcot, hogy a megmunkáló, az öntőgépek közvetlen szomszédságában, fallal nem elválasztva működhet az étterem: az a jól ismert márványemelvénv a hűtőgépekkel, kézmosókkal, kézszárítókkal.

Mondható persze az is, könnyű az új üzemeknek, ők már az új követelmények szerint rendezkedhettek be Persze ez is mondható. Bár a munkakultúra elemeinek lebecsülése az új üzemekben is arra vezethet, hogy ésszerűtlenül tervezzék, szervezzék meg az üzem munkáját. A lényeg másutt van. A munkakultúra növelésére mindenütt megérettek a feltételek. Elsősorban a régi gyárakban, műhelyekben, ahol a körülmények tökéletesítése, harmonizálása vagy jobb szóval: humanizálása talán az egyetlen, amivel előrelendíthető a hatékonyság, megalapozható a magasabb feldolgozottsági fokon gyártott termékek kibocsátása. A régi műhelyek amúgy is rászolgálnak a felújításra, rekonstrukcióra. Mi akadálya hát annak, hogy tudományos alapon, a munkatudomány, a pszichológia, az esztétika legújabb eredményei felhasználásával szülessenek újjá. A költség nyilvánvalóan azonos marad, csakhogy a megtérülés gyorsabbá és többszörössé válhat.

Az új szemlélet térhódítását ma már az ergonómia fiatal tudománya is segíti. Még a legújabb idegen szavak szótárában sem található fogalom egyre közkeletűbb azok körében, akik a termelés modernizálásával foglalkoznak. A magyar ergonómusok szakértelme, tájékozottsága szinte önmagát kínálja: itt van kezünk ügyében a rengeteg tapasztalat, jól kipróbált megoldás, amellyel az üzem és dolgozója érdeke egyaránt szolgálható. Sőt. a tervek szerint jövőre éppen Budapesten kerül sor az ergonómusok nemzetközi szervezetének közgyűlésére, tehát szinte házhoz szállítják majd a munkával kapcsolatos legújabb tudományos ismereteket.

Hisszük, iparunk, gazdaságunk jelenlegi állapotában nem nélkülözhetők e könnyen megszerezhető tapasztalatok, amelyek a nálunknál fejlettebb országokban születtek. Különben is. a tanulás soha nem kerül pénzbe, míg az oktalan közömbösség, érzéketlenség csak ráfizetéssel jár. A munkakultúra fejlesztése nálunk éppen ezért nem luxus, nem jobb és gazdagabb üzemek divatos passziója, hanem olyan tartalék, amelynek kiaknázását senkinek nem tiltják. A felzárkózóknak tehát nem csak szabad, de szükséges is e fontos lehetőséget megragadniuk.

K. F

Az elmúlt évek legjobb ev járatainak megfelelő minőségi borokat érlelnek a mátraaljai mezőgazdasági szőlőtermelő nagyüzemek pincéi A Detki .Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet pincészetében javában tartanak ez idő tájt a szokásos munkák. Az ászokhordókiban lévő közel 20 ezer hektoliter vörös- és fehérborok 12 fajtájának folyik az első fejtése. seprőösszegyűjtése. kéne- zése. derítése.

Sági Ferenc borász bormin itoio Szabó Sándor)

tázáshoz készülődik...