Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-18 / 271. szám
4. H# § i áfa j ^ y m NÉPÚJSÁG, 1986. november 18., kedd Zene és dráma egysége Emlékezés Carl Maria Weberre A saját batyumat kérem Az egyik legkedveltebb a jellegzetesen európai zenés műfaj, az opera fejlődése a XIX. században merőben új fordulatot vett. A változás az opera funkcióját érintette. s lényegét tekintve abban jelölhető meg, hogy míg a korábbi operákban a drámai folyamat a zenének volt alárendelve. addig a XIX. század alkotói már a zenét állították a dráma szolgálatába A romantikus opera a libretto belső drámai egysége talaján törekszik nagyobb zenei jelenetek felépítésére, s ez gyökeresen átalakította a zenei formákat is. amelyeknél fokozatosan fellazultak a zárt áriák keretei, illetve a zenei anyag azokon belül elsősorban a drámai helyzetnek engedelmeskedett. A két korszak közötti — a Paisellótól, Mozarttól Verdihez és Wagnerhez vezető — átmenet vezéregyéniségei Cherubini, Beethoven, Spon- tini, Spohr, és a romantikus opera egyik legjelentősebb kezdeményezője, a kétszáz esztendeje, 1786. november 18-án született Carl Maria Weber volt. A Wagner előtti korszak legnagyobb alakja rövid élete során szinte állandó küzdelmet vívott a kozmopolitizmus ellen, a nemzeti eszmék diadaláért, s az opera megújításáért. Zeneszerző, karmester, rendező. díszlettervező volt egy- személyben. Az előadások zavartalan lebonyolítása érdekében bevezetett újításai nélkül ma már elképzelhetetlen lenne bármilyen produkció megvalósítása. Az ő nevéhez fűződik a karmesteri pálca rendszeresítése; az operaismertetők és rendezői zongorakivonatok készítése. Tizenegy színpadi mű, megszámlálhatatlan szimfonikus. kórus, és kamarakompozíció, és jó néhány zenekritikai írás és dramaturgiai tanulmány került ki a keze alól. Ez a gyenge fizikumú, tüdőbajtól gyötört komponista. aki még a negyvenedik életévét sem tölthette be. s aki vándorszíntársula- ti igazgató édesapja révén Mozarttal állt távoli rokonságban, muzsikusi, színház- szervezői tehetségét csak lassan bonthatta ki. Rendszeresebb tanulmányokba csak tizenhét éves korában kezdhetett. de akkor jnár a harmadik színpadi művét mutatták be. Először Boroszlóban, majd 1817-től Drezdában volt karmester. A drezdai udvari színháznál a német opera megszervezését bízták rá, ahol az olasz opera uralmával kellett szembeszállnia. Hírnevét három, maradandónak bizonyult operája alapozta meg, A bűvös vadász, az Euryanthe és az Oberon, ám egyiknek sem Drezdában volt a bemutatója. A bűvös vadász 1821 -i berlini premierje idején Webernek még fel kellett vennie a versenyt a kor ünnepelt szerzőjével, Spontinival. A bűvös vadász hamarosan lei is szorította a vele csaknem egyidőben bemutatott olasz operát. Spontini Olimpiáját, s ettől kezdődően Weber neve fogalommá vált a német zenei életben. Hogy Weber a későbbi wagneri eszmekör közvetlen megalapozója, Wagner legjelentősebb előfutára volt. azt A bűvös vadász zeneidrámai szerkezete, a zenei népiesség, a nemzeti szellemű cselekmény mutatja. Weber itt alkotja első mestermintáját a dráma és a zene programatikus egységének, főként azoknak a zenei vezérmotívumoknak az alkalmazásával, amelyek azután Wagner kompozíciós technikájának alapelemei lesznek. Sohasem hallott módon fénylik. ragyog, sziporkázik A bűvös vadász opera zenekara. a romantikus német opera egyik legnagyobb vívmánya, különösen a Farkasszakadék-jelenetben Még tovább jut Weber a zenedrámai egység kialakításában Euryanthe című operájában. ahol a formaszövés pilléreit mindvégig az egységesen épített zenei jelenetek képezik. A tudatos útkeresést. amely Wagnernél a Gesamtkunstwerkhez vezetett. mi sem jellemzi jobban. mint Webernek az Euryantheröl vallott szavai: „Tisztán drámai kísérlet, mely csak az összes egyesült művészeti ág együttműködésével érhet el hatást, segítségük nélkül sohasem . .." A súlyos betegségnek korán áldozatául esett zeneszerző nem csupán követendő példa volt a német romantika legtöbb alkotója számára, de művei két évszázad távolából is eleven hatású, új korszakot nyitó, megkapó erejű alkotásai az operairodalomnak. Sz. Gy. Bravúros riporteri — Hegyi Imre és szerkesztői — Kovalik ÍVÍárta-lelemény volt felkutatni annak a három esetnek a szereplőit, akikkel a 20-as stúdió műsorában ismerkedhettünk meg péntek este a Kossuth adón. Keleti mesetöredékkel indul az adás. „Tegyétek le életetek batyuját' Válasszatok újat a régi he" lyett! Könnyűt rangost, aranytól-örömtől duzzadót! Álljatok az új. a választott batyu mellé!'' hangzott a bölcs parancs. Nap mint nap zsörtölődünk kisebb-na- gyobb gondjaink miatt olykor felnagyítva apró terhe- in két is. Milyen viszonylagos lehet a már kibírhatat- lannak minősített helyzetünk. Judit és férje harmonikus házasságából beteg gyermekük született, akit még féltőbb gonddal és szeretettel nevel az óvónő anya. mintha minden rendbe lenne körülöttük. Belénevelő- dött — gyermekként volt kitől tanulnia — a másokért tenni érzése, kevesebbnek érezné magát, ha nem tenne meg mindent anyaként és emberként egyaránt. Nincs hely annak leírására, hogy a keserűség és szeretet vegyületéből milyen féltő gondoskodás árad a 29 éves anya szavaiból. A férj példás apa, de a sors kegyetlenségét nehezen viseli. Ennek ellenére — genetikai tanácsadás után vállalják a második gyermeket is. hogy „tudjunk még nevetni" mondta az anya A kislány szívbetegséggel és mozgássérülten született. Gyógypedagógiai intézeti elhelyezésről hallani sem akarnak a szülők még akkor is, ha már egymással is nehezebb. A riporter kellő visszafogottsággal egy másik család titkait kutatta. ahol az idősebb fiú gondcskodását édesanyjáról egy rézkarc díszítette távirat születésnapra és havi kettőezer forint jelenti. Neki nemcsak a batyu üres Anikó másodikos gimnazista. Mindenütt felnőttszámba veszik. Születése pillanatától édesanyja csak testileg van jelen a családban, apja két éve fekvőbeteg Kórház, betegápolás, főzés, tanulás és minden más olyan teher viselője, ami két beteg szülő eltartásával jár. Űgv viselkedem, mintha olyan gyermek lennék, mint a többiek, batyut csak akkor cserélnék, ha benne lennének a szüléim is egészségesen. válaszolt a riporter kérdésére. ,.S lássátok majd mindenik ember a saját batyuját vette fel. azt cipelte tovább" . . . Lövei Gyula Ideje számba venni értékeit! Kocsis Árpád kiállításáról Felelősségtudat A hónap elején nyitották meg Kocsis Árpád, a nemrég elhunyt egri festőművész emlékkiállítását. Azóta is. az egy hónapra tervezett időtartam félidején túl egyre fokozódik iránta az érdeklődés A látogatási könyv szerint nemcsak a barátok, pályatársak nézték körül azt, amit eddig Kocsis Árpádból nem láthattak, de az egyre érdeklődőbb tanárok is sorra hozzák el diákjaikat az MSZMP oktatási igazgatóságának épületében otthont kapó a Megyei Művelődési Központtal közösen működtetett Hevesi Szemle Kisgalériába, hogy szemügyre vegyék egy élet alkotásának igen tisztes eredményét. Az alkotásokat, amikben egy egész sors ott lobog, egy táj lelke is megtalálható, mintha a művek sorozata egy egész forrongó korszak finom erezetű lenyomata tenne. A közönségsiker nyilvánvaló. Az sem csupán az eltávozott jó barátnak szóló tiszteletkor, ahogy a régi Gárdonyi Géza Színház még itt élő művészei, munkatársai egy emberként látogatták meg a kiállítást. Az is mond valamit, ha a baráti körön túl ma beszédtéma Egerben, mit is adott Kocsis Árpád élete itt leküzdött feléből, abból a harmincöt évből; a közösségnek, amit olyan hűséggel szolgált. Ezt a kevés szavú a személyes szereplésektől visz- szahúzódó embert jóval nagyobb belső viharok jellemezték. mint amit mindennapi fáradozásaiban láttatott; azzal, ahogyan élt, ahogyan a mindennapi munkáját felvállalta. Hosz- szú évtizedeken keresztül ugyanis festőművészi-grafikus diplomával a kezében „csak" mindenese volt egy színháznak, ahol az alkalmi díszlettervezők jöttek, és mentek. C meg csak tette a maga dolgát: helyére billentette a kivitelezésben mindazt, amit helyére kellett tennie. Senki nem jegyezte le vagy fel. mit adott ő egy-egy színházi bemutató látványához, menynyivel lett volt szegényebb az élmény, ha ö nem a művész szintjén, a művész lelkiismeretével dolgozott volna. Az is igaz, hogy az egri képzőművészkörben majd idővel a szélesebb körű tárlatokon is meg-megjelent egy-egy tájképével főként balatoni hangulataival; de azt nem mutatta, mit hord magában, hogyan látja saját magát, milyen indulatokat fojt el, mekkora tusakodás megy benne végbe, amíg hozzálát megmintázni saját arcában a sorsot és mindazt, amiért élni szükséges és érdemes. Ironikus hangvételű „vég- elszámolásában", mondatokban is kifejezte azt, amit nyereségként könyvelt el. A „tartozik"-oldal félig üresen maradt részét innen tudjuk elképzelni, ahogyan ezt az emlékkiállítást ismét és újból végigszemléljük. Eger „látképét", ha van még zamata e régies kifejezésnek egy jól megválasztott pontról festette meg. Ahonnan ezt a sok titkot rejtő bükkalji várost nem igen szokták fényképezni sem. És úgy érezzük, ebben a tájképben minden lényeges benne van, amit még unokáink is fognak látni és élvezni. Vagy a Gárdonyi-portré! A nyugodt ritmusú mesélökedv és a bölcselkedés iránti hajlam éppúgy kitetszik, szemet szúr a szemlélőnek, mint az a fegyelmezettség, ahogyan „az egri remete" elfogyasztotta élete második, gazdagabbik részét itt. Egerben. A többi portré, az akasztott ember balladájának is nevezhető „ábrázolás" a mélységek felé mutat ahol ez a gyötrődő, a bohém felszín alatt is mélyen elgondolkodó lélek megjárta a „hadak útját". Az emlékkiállítás csak töredéke, de jellemző szelete annak, amit a hagyaték tartalmaz. A leltárba vevő munkát még a művész kezdte meg de nem fejezhette be. Itt az ideje komolyan venni értékmentő, művészetpártoló önmagunkat itt, Egerben, hogy helyi kincseink ne maradjanak véka alatt.' (!■ a.) Eskütétel és aranydiploma A hagyományokhoz híven a- napokban ismét megtartották Hevesen azt az ünnepélyes rendezvényt, melyen a pedagóguspályától már elköszöntek, illetve a most katedrára állók találkozhattak Ez alkalommal a városból, illetve a vonzáskörzetből étkezett résztvevők először tájékoztatót hallgattak a nevelőket érintő legaktuálisabb kérdésekről. így az új oktatási törvényről és a közművelődés helyzetéről. A beszámolót aranydiplomák ünnepélyes átadása követte, melyeket Stolmár Lajos és Agócs Emil vehetett, át. Ezután került sor a pályakezdők eskütételére, amikor is mintegy ötvenen tettek fogadalmat. Az igazi zsurnaliszta nem elégszik meg a körültekintő. az alapos a pontos tájékoztatással — kár, hogy jó néhányan még eddig a szintig sem jutottak el —. hanem arra törekszik, hogy felelősségtudattól vezérelve, hivatásérzettől sarkallva feltárja, elemezze gondjaink, bajaink összetevőit, s keresse az orvoslás hatékony medicináit is. Ezt teszik — s ezt jó érzés elmondani — a rádiós műfaj avatott műveiből is. Az elmúlt hét változatos, sokrétű programjából két kifejező erejű példát említek ennek igazolására. Nem először méltatom Kerényi Mária és dr. Szegő Tamás indokoltan kedvelt és nagyra becsült közös műsorát, amely hagyományaihoz híven folyvást tisztes küldetést teljesít. A legutóbb — ki tudja hányadszorra — egy riport kapcsán ismét sziszifuszi feladatra vállalkoztak: össze akarták békí- teni a vészesen háborgó. egymást követő gyűlölet — kitörésekbe torkolló indulatokat. Kezdeményezésüket nem koronázta siker, mégsem dolgoztak hiába mert százezrek számára bizonyították be — többször kell még megtenniük —. hogy a harag, az intrika megtépázza az emberi méltóságot, s kizárólag az érdekeltek AMadémiai Kiadó Erdei Ferenc. Agrárproblémák 3. Tudomány és kutatás. (Erdei Ferenc összegyűjtött müvei) Világirodalmi lexikon Ki kötet. P-Praga. Gondolat Könyvkiadó Dorfles. Gillo: A giccs. A rossz ízlés antológiája. Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Doctor Hozelka: A hódítás ábécéje (Férfiaknak) László Gyula: Számadás népünkről Képzőművészeti Kiadó Koczogh Ákos: Kiss Hoóz. Ilona veszteséglistáját gyarapítja. Halljuk még tőlük, de szükséges is, egyszer hátha okulnak belőle mindazok, akikért megfogalmazzák. A 168 óra réges-rég igazolta magvas erényeit. A közreműködők leleményessége, lelkiismeretessége azonban újabb elgondolkodtató és elszomorító adalékkal döbbentett meg valamennyiünket. Szombaton délután a székesfehérvári királysírok kálváriájáról kaptunk riasztó információkat. A szót kérők korrekten, udvariasan védték egyértelműen helyes álláspontjukat. s közben akaratlanul is ostorozták az efféle szakberkekben is elburjánzó és tetemes károkat okozó bürokratizmust, a teljesen felesleges bizottságosdit. a leginkább hozzáértők mellőzését, az idegőrlő, a számos esztendős kiesést okozó csak azért is ügyirattologatást az öncélú hivatalno- kosdit. A történetnek még nincs * vége, a folytatás következik, de a nyitány is azt a közömbösséget érdektelenséget rendelte a képzeletbeli vádlottak padjára, amely ellen elkötelezettségtől ösztönözve még annyit kell hadakoznunk. Az újságírás valamennyi frontján . . . Pécsi István Kossuth Könyvkiadó Hálák László: Ágytól, asz táltól . ? Gondolkodjunk »/. együttélésről és a válásról Hollós Ervin—Lajtai Vem: Drámai napok 1956. október 23—november -1. Kulturális kisenciklope dia A magyar értelmiség a 8o as években Mdgvetó Könyvkiadó Fodor Ákos: Jazz. Versek Kövary E. Péter: A szik virága. (Rakéta Regénytől-) Szépirodai mi Könyvkiadó Nagy Lajos: Jeremiáda Elbeszélések 1921 —1930 Töprengető A házasságról A férj se várjon asszonyának szivétől soha többet, csak amit egv becsületes kalmártól. (Katona József) házasélet legszentebb feladata: hogy engem férji hivatásomnak minden erőmmel való betöltésére buzdítson. (Karinthy Frigyes) Sovány vigasz az özvegynek, hogy másnak a szeretett férje is meghalt. (Ernest Hemingway) Hány olyan házasság van. amelyben két ember íkétség- beejti és undorítja egymást egy asztal, egy mosdó körül, egy takaró alatt — különös, hogy milyen kevesen válnak! Utálják egymást, és nem menekülhetnek egymás elől a ház végébe (Francois Maunaci Az anyósnak eszébe jut saját fiatalsága, és nem bízik a menyében (Valentyin Ovecskin) Derék és tisztességes ember volt. abból a fajtából való. amely emelt fővel és szilárd lépesekkel megy kitűzött sírköve felé. előre gyönyörködve már a „legjobb férj és családapa" felírásban (Heltai Jenő) (Gyűjtötte: Havasházi László) Milton úgy vélekedett, hogy amennyiben az oldalborda fölöslegesnek mutatkozott, kár volt felhasználni az asz- szony teremtésére, egyszerűbb lett volna mindjárt elhajítani. (Ráth-Végh István) Egy pillanatra sem szűnt meg az erényes és magasröptű hitvesnek ama kiválóságát gyakorolni, ami a Heti könyvajánlat
