Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-11 / 240. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. október 11., szombat 7, Sokmillióan a képernyők előtt A televízió mindennapjaink békéjéért Kelemen Endre: — A televíziózás teljességét végig kellett gondolni Ultrahangos diagnosztikai készülékek A Medicor miskolci gyárában az idén negyven SCANNER— 700 típusú ultrahangos diagnosztikai készüléket gyártanak A berendezések, amelyek kiválóan alkalmazhatók a lágyhasi részek vizsgálatára, magzatvizsgálatra, epekövek felderítésére, elsősorban a hazai kórházak, rendelőintézetek részere készülnek. Képünkön: Alexái László a7 ultrahangos készüléket ellenőrzi, (MTI-fotó: Kozma István) Mindennapi nyelvünk ^ Helyesírás-történeti emlékek Eger régi utcanévtábláin A világon egyre több otthonba költözik be a televízió. Alig van már olyan ország — legyen az akár a legszegényebb —, ahol nincs adás, nem jutnak el a hírek, szórakoztató műsorok, s az oktatóprogramok. Nem csoda hát, ha megnőtt az érdeklődés az egri nemzetközi oktatótelevíziós szeminárium iránt: az idén hazai szakembereken kívül 19 ország képviselői érkeztek. Köztük már a harmadik világ küldöttei is, akik fokozott érzékenységgel és izgalommal tekintették meg a filmeket. ★ A szervezőbizottság elnöke, az MTV művelődési fő- szerkesztőségének helyettes vezetője, Kelemen Endre, az utolsó napon fáradtságról panaszkodik. Egy hét feszültsége, alkotó zsúfoltsága kevés pihenést engedett számára. Mégis elégedetten ül le beszámolni az elmúlt napokról, mert úgy érzi: sikeres volt az egri rendezvény. — A programot hiánytalanul teljesíteni tudtuk — mondja. — A technika ördöge sem tréfált meg bennünket, nem volt olyan kérés, amelyet ne tudtunk volna teljesíteni. Csaknem száz filmet mutattunk be, természetesen többségéből csupán részleteket láthatott a közönség. Köztük több díjnyertes is akadt, s ez tovább emelte a kínálat értékét. Feltűnt néhány új vonás, nagy feltűnést keltett a hollandok kínai nyelv- sorozata, vagy például a BBC múzeumbemutatója, amely felhasználja a videoclip eszköztárát. Többen érdeklődtek a hazai alkotások iránt. így például a siket- némia gyerekek számára készült Lexikon című sorozatunkat jó néhányan megvásárolnák. De ugyanígy bekapcsolódnának a táncművészetet feldolgozó szériánkba is. ★ Sok mindenről szó esett az elmúlt napokban. A televíziózás ma már egyre több kérdést fölvet. Mit láthatnak a különböző korosztályok a képernyőn, s hogyan alakítja szemléletüket a program? Nem könnyű erre válaszolni Ha csupán a hírek özönét tanulmányozzuk, már azokban sok erőszakkal, helyi háborúval, gyűlölettel találkozhatunk. Népszerűek a krimik, a lendületes kalandfilmek is. Nem is szólva a tucatalkotások videokarri- erjéről: a szex, az erőszak és a félelem költözik be általuk az otthonokba Nehezen lehet megtalálni az ellenszert, s olyan humánus világképet teremteni, amely érdekes műsorokkal hódítja vissza az emberi értékek számára a közönséget. Ezért fogalmazták meg sokszor a tanácskozás folyamán, hogy ez nemcsak az oktató- televízió ügye, hanem valamennyi e területen dolgozó szakemberé. ★ Erről beszél Nawaf Adwan, az Arab Centre for Audience Researches (Arab Közönségkutató Központ) igazgatója is. Véleménye szerint sok Olyan film jut el az Arab Liga országaiba, amely rossz hatással van az emberekre Sok idegen szokást plántálnak át a fércművek. Különösen a gazdagabb területeken, az öböl mentén, ahol a háztartások 95 százalékában televízióval és videóval egyaránt rendelkeznek. Gyorsan bekapcsolódtak a tömegkommunikáció áramába, már a szegényebb államokban is, mint például Szomália vagy Mauritánia van tévéadás. Ez utóbbiakban kuvaiti és iraki segítséggel kezdtek nemrég műsort sugározni. Szinte mindenhol központi kérdésnek tekintik a fejlesztést, mert nagy súlyt fektetnek a nevelésre. Természetesen a különböző országok ideológiájuk szerinl alakítják ki profiljukat. Az öbölmenti országoknál fontos a vallás, s például Irakban a haladó szellem. A produkciók mintegy fele import, ezek jelentik a legtöbb problémát. A hagyományok miatt a szexjeleneteket kivágják, de így is sok kérdést vetnek fel. Az igazgató véleménye szerint pszichológusoknak és szociológusoknak kellene eldönteni, hogy mit és milyen módon tárjanak a közönség elé Ha nem alakítanak ki hosszabb távra stratégiát, akkor komoly veszélybe kerülhet a hagyományos kultúra. Természetesen az is gondot jelent, hogy a televízió gyengébb műsorokat sugároz, mint amit a „házimoziban’ . a videón látni lehet. Nyilván vonzóbb kínálattal kell kirukkolni a sikerhez. Már létezik egy műsorszóró műhold, amely 1985-től működik. Ez hírekkel, kulturális produkciókkal látja el az arab országokat Nawaf Adwan legutolsó kutatásukról is beszél: felmérték az ellenséges adókat. Az izraeli és az iráni felforgató propaganda arra irányul, hogy az arab civilizációt megbolygassák, s vallási felekezetek szerint osz- szák meg az embereket. Az egység és a megértés ellen, a haladás megakadályozására alakítják ki ideológiájukat. ★ A■ megértés, a kölcsönös figyelem. Szinte legtöbbször ezeknél a fogalmaknál lyukadtak ki a résztvevők. Mert a gyűlölet forrása egymás nem ismerése, az előítéletek sora. Ezek ellen tehet legtöbbet a televízió: megmutatva más népek szokásait, nézeteit. Csepeli György szociálpszichológus fogalmazott úgy, hogy -tálán a legfontosabb az első lépés, a társadalomba való beilleszkedés elősegítése, a mindennapok békéjének megteremtése. Az egri találkozón számos olyan ajánlás született, amely e felé mutat, az otthonokban világszerte több humánus célokat szolgáló és jó műsor kerülhet a képernyőkre. •k — A kor nagy kihívásairól és az oktatótelevízióról szólva — folytatja Kelemen Endre — szembekerültünk a közvetítőeszköz alapkérdéseivel. Hazánkban még el vagyunk maradva a technológiailag fejlett társadalmak lehetőségeitől. Máshol napi valóság a videó, a komputer, a kábeltelevízió, a tele- tex, a műhold és a telefon felhasználása a televíziós művelődésben. Terveink már készen állnak, de kérdés az, mikor léphetünk át e küszöbön. A jövőben nem egyoldalú lesz a nézővel való kapcsolat, a közönség válaszolhat is. Ami már megvalósul : új számítástechnikai rovatot indítunk, felhasználjuk Veszprém és Pécs kábeltelevízióját, új nemzetközi kapcsolatot alakítunk ki. A művelődés nem egyetlen forrása ma már az iskola. A televízió egyre elterjedtebb, ezért kötelessége tudatosan egyre többet tenni a kulturális szint emeléséért. ★ Sok szó esett a végén a szervezésről, s nem az udvariasság diktálta a vendégeknek, hogy megköszönjék a házigazdáknak a segítséget. Az MSZMP Heves Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága és az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola sokat tett azért, hogy minden zökkenőmentes legyen. Kiemelték személy szerint is dr. Nagy Andornak, a főiskola neveléstudományi tanszékvezetőjének szerepét, és dr. Vasas Joachim- nak, az oktatási igazgatóság igazgatójának támogatását. Rajtuk is múlt, hogy két év múlva ez a hazánkban egyedülálló vállalkozás tovább szélesedik: műsorszemle is lesz. Tovább erősíti a megértés, a béke ügyét. Gábor László Az Eger utcáin járó-kelő városlakók és turisták azt is észrevehetik, hogy nemcsak a műemlék épületek érdemlik meg figyelmünket, hanem azok az utcanévtáblák is, amelyek helyesírástörténeti emlékként arra is bizonyságul szolgálnak, hogy helyesírásunk hosszú történeti folyamat eredményeképpen jött létre, alakult és változott. Annál is inkább érdemes erről szólni, mert néhány olvasónk azt is felvetette levelében, hogy ezeknek a régi utcanévtábláknak ma már valóban elavult, illetőleg „régies" helyesírása megzavarhatja azokat. akik elbizonytalanodnak éppen az utcanevek leírásában. De lássuk a példákat, miről is van szó! Az új utcanévtáblákon ezt olvashatjuk: Széchenyi utca: ma ez a szabályszerű írásmód. De ennek az utcának bevezető szakaszán ott találjuk azt a régi táblát, amelyen ez olvasható: Széchenyi-utcza. A legfeltűnőbb különbség, hogy a névnek köznévi részét nem az egyszerű c írásjellel írták le, hanem a régies ez betűkapcsolattal. Azzal a helyesírési jelenséggel, illetőleg gyakorlattal állunk szemben, hogy volt időszak, amikor az Akadémia a ez használatát írta elő. Tehál ez az írásforma volt a helyes: utcza, eziezoma, ezu- kor, czammog stb. Sokan berzenkedtek, sőt hadakoztak a ez írása ellen. Erről tanúskodik Ady jellemző vallomása is: „Én soha le nem írtam ezt a dupla betűszörnyet: ez. Provokálóan. római jellemhez illő következetességgel mindig a puritán1 c-t használtam" (Korrektorunk és az Akadémia). Az egyszerűsítés hívei végül is győztek, és a c hang írott jele az egyszerű c betű lett. Kosztolányi ironizáló kedves humorával így búcsúztatta el a cz-t: „Czammogó voltál szegény ez. czéltalan eziezoma, és elpusztultál czim- bora. No, isten veled!" (Erős várunk, a nyelv). Valójában mégsem „pusztult" el: a családnevekben gyakran találkozunk a régies cz-vel: Rákóczi. Rácz, Kazinczy, Móricz, Czuczor stb. A régi utcanévfáblákon tehát helyesírási „műemlékként" ezeket a változatokat is olvashatjuk: utcza, ucza. uccza stb. Eger régi térképein olvasható Hosszú Pincze-utcza. Czukor-utcza nevekben utcatörténeti emlékként helyesírástörténeti adatokat is látnunk kell. Városunk új utcanévtábláin olvasható úí, utca, tér, köz szavakat már külön írjuk, s nem kötőjellel kapcsoljuk a tulajdonnév) alakhoz: Dobó tér, Jókai\tca (a valamikori Czukor-utcza!) Makiári út, Torok köz stb De nem tűntek el a régi táblák sem, s ezeken a régi helyesírási forma olvasható Makiári Felső-Város X. kerület Folyás-utcza, Belváros 11. kerület Torok-köz. Sip- köz stb. A városát szerető lakosság örömmel fogadta azt a kezdeményezést is, hogy a régi és tetszetős utcanévtáblákal újra öntve viszontláthatja tereinken, utcáinkon. Így került műemlékként a Dobó térre ez a tábla: Belváros Dobó-tér. Amint tereinken, utcáinkon. így ke- látjuk nemcsak a tábla formája idézi fel a régi táblák emlékét, hanem a rajta megjelenő írásmód is. Egyik olvasónk ezt is szóvátette. s szerinte csak zavart kelt azokban, akikben még nem tudatosult a régi és az új írásforma közötti különbség Az is megoldás lehetne, hogy a régi műemlékkeretben az új írásmód jelentkezzék. Cikkünk azzal a szándékkal íródott, hogy szélesebb körben is felhívjuk a figyelmet a régi és új együttjelentkezé- sében elénk táruló feliratos emlékek megbecsülésére Dr. Bakos József Az arab országok televíziózását képviselte Nawaf Adwan, a bagdadi székhelyű ACAR igazgatója (Fotó: Szántó György)
