Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-07 / 236. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. október 7., kedd 1. Fejlesztés — 18 millióból A hitelnek ára van... Szép törekvés, amikor egy-egy vállalat kimondja: növelni kell a kivitelt. Ám ekkor jön a bökkenő, mert mindehhez, fejlesztés szükségeltetik, ahhoz, meg pénz. Lehetőleg minél több és lehetőleg minél gyorsabban. Csakhogy forintokban manapság senki sem bővelkedik. Éppen ezért az. egyes cégek mindent megtesznek azért, hogy a központi hitelpályázatok adta lehetőségek megragadásával mozdítsák ki a „szekeret a kátyúból”. így voltak ezzel a Parádi üveggyárban is. A reményekről, a célokról, az ezek elérését segítő eszközökről beszélgettünk Polacsek László míiszai igazgatóval. — Talán egy kissé rendhagyó módon — mondja —. de adatokkal kezdem. Az exportértékesítésből származó (bevételünk 1981-ben 141 millió forint volt, 82- ben csupán 109. '83-ban 124. '84-ben 127, tavaly 140. Az idei terv már 162 millióval számol, de — iúgy tűnik — ezt csak nagy nehézségek árán tudjuk elérni.-g Mi volt az alapvető oka a visszaesésnek„ s hogyan sikerült 1985-re valamelyest rendezni a sorokat? — A kérdés első részére az a felelet, hogy bizonyos körülmények megváltoztak, s ezek éreztették negatív hatásukat. Így például a fejlett ipari államokban megvalósult a különböző kelyhek. poharak teljes gépi gyártása. méghozzá a kézi úton előállítottakéhoz hasonló minőségben de fél áron. Mi ezt a folyamatot — főként töke hiányában — képtelenek voltunk követni, így lemaradtunk. Maradt hát a másik út.. , — Nevezetesen? ~ — A tőkés piaci viszonyok másik alapvető módosulására utalnék. Arról van szó. hogy egyfajta eltolódás következett be a díszmű jellegű, egyedi termékek irányába. Úgy döntöttünk, mi is ezt a vonalat próbáljuk erősíteni. S itt adnám meg azt a választ is, amellyel az előbb adós maradtam . . Ugyanis a részbeni „kilábolás” épp az imént említett elhatározásnak tudható be. Mert amíg ’81-ben az össztermelésen belül csak 12 százalék volt. az ilyen díszműáruk aránya, addig az elmúlt évben már negyven. — Igen ám, csakhogy e téren is komolyabb lett a küzdelem .. . — Pontosan. Vetélytársként jelentkezett a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Románia, sőt a Távol-Kelet is. Ahhoz. hogy az élesedő versenyt — árban, minőségben — álljuk, fejlesztéseket kellett végrehajtani. Ezért pályázatunk hát, s vettük fel az Építőipari Innovációs Banktól a 18 millió forintos hitelt. Ebből két berendezést vásároltunk. amelyek már üzemelnek is. Az egyiket — egy vákuumos merítőgépet — az NSZK-ból, a másikait — egy szájperemcsiszoló-au- tomaitát — Belgiumból szereztük be. Az előbbi — azonos létszám mellett — 33 százalékos hatékonyságnövekedést eredményez, az utóbbi pedig kilenc korongos csiszoló munkáját takarítja meg. S ekkor még nem is szóltunk arról, hogy menynyivel könnyebb ezekkel dolgozni. — Az világos, hogy önök mit kaptak. De milyen kötelezettségeik vannak ennek fejeben ? — Az elején már mondtam, hogy tavaly ezen a területen 140 millió forint bevételre tettünk szert. Nos. mi most azt vállaltuk, hogy ezt már az idén 24 millióval túlszárnyaljuk, s ezt a teljesítményt az elkövetkező időszakban is — legalább — tartjuk. Ha ez — ne adj isten — nem „jönne be" akkor képtelenek lennénk törleszteni a hitelt, márpedig ez 1989 és 1991 között esedékessé válik. — Nyilvánvaló, hogy egy hitelfelvétel kockázattal is jár . . . — Természetesen. De mi nem tehettünk mást. A hatékonyságot csak olyan diódon növelhettük volna, ha újabb embereket veszünk fel. ez viszont nem tőlünk függ. mivel nincs elég szakképzett munkaerő. Ha tehát nem a szarjplás felé akartuk vinni a gyárat — márpedig ez egyetlen gazdasági vezetőnek sem célja —, akkor így kellett cselekednünk. Elvégre a talpon- maradás volt a tét. — Két berendezés elegendő lesz az üdvösséghez? — Dehogy, éppen ezért még továbbiak megvételét tervezzük. Már gondolkodunk a jövő esztendei fejlesztéseken Ez kétirányú lesz. Az A szájprrcnusiszöló automata (Fotó: Perl Mártom Műszaki vizsgáztatás Hevesen is — Épül az autóbontó — Ügyfélfogadó iroda Növekvő szervizszínvonal A munka fs könnyebb lett . . . egyik a hutai gyártás színvonalának további emelését és a díszműcikkek előállítási feltételeinek korszerűsítését célozza, a másik egyedi. tervezett, magas igényeket kielégítő, művészi portékák kialakítását. Kétségtelen, hogy ehhez is hitel kell. tehát „benevezünk " az újabb pályázatokra is. Jelenleg körülbelül 40 millió forint kellene ahhoz, ihogv felsó- hajthassunk. — A lízinggel meg sem próbálkoztak? — De. Pillanatnyilag is három olyan gépünk van, amelyet ilyen bérleti szerződéses formában működtetünk. — Nem hiszem, hogy nagyot tévednék, amikor úgy vélem: azért nem minden a masinákon múlik. — Mi is tisztában vagyunk azzal, hogy helyzetünk számottevő javulásához más is kell még. Így például előrelépés a gyártmánytervezői (tevékenységben, a rendelkezésre álló kapacitások mind jobb kihasználása, tudatos, az eddiginél expanzívabb kereskedelempolitika. Az általunk elhatározott termékszerkezet-váltáshoz pedig egy sor strukturális módosulás szükséges. Ezek között van az irányítás rugalmasságának javítása, valamint a létszámcsökkenés és -átcsoportosítás is. Nem állítom, hogy ezek könnyű feladatok, de hát itt nem „babra megy a játék". Sárhegyi István A helyi és a környékbeli autótulajdonosok örömére az az utóbbi években mind gyorsabban növekszik a Heves Megyei Autójavító Vállalat hevesi szervizének színvonala. Munkájuk eredményes voltát bizonyítja, hogy egyre többen fordulnak hozzájuk, s nemcsak a hajdani járás területéről, de a Jászságból és Füzesabony környékéről is. Vizsga minden típusnak Október 1-től újabb szolgáltatással állnak a lakosság rendelkezésére. Sikerült ugyanis biztosítani a nem csekély anyagi terheket jelentő korszerű műszereket a műszaki vizsgáztatáshoz. Úgy számítják, évente mintegy 6—800 gépkocsivezetőnek könnyítik meg a dolgát azzal. hogy helyben intézheti e „kényes" ügyet. Gyakorlatilag bármilyen típusú személy- vagy tehergépkocsival jelentkezhetnek nálunk, okkal bízva abban, hogy a vállalási határidők továbbra sem növekszenek. Az elmúlt esztendőhöz képest ugyanis 30 százalékkal növekedett a szerelők létszáma. Mint Lehó Albintól, az üzem vezetőjétől megtudtuk, szükség volt erre a nem csekély létszámfejlesztésre azért is, mert még az idén megnyílik a szerviz szomszédságában és ahhoz tartozóan az autóbontó. A 7000 négyzetméteres területen már megkezdték a legszükségesebbek felépítését, elsősorban persze a tárolószínét és a kerítését. A beruházás mintegy másfél millióba kerül a berendezésekkel együtt, de remélhetőleg hamarosan hasznot hoz a vállalatnak. Vétel—eladás A bontóban — úgy tervezik — nemcsak szétszednék a roncsokat, de alkatrészeket is iijitananak fel, illetve egész gépkocsikat — rögtön eladasra. Az elképzelések szerint itt gyűjtenék a totálkáros járműveket is a környékről. A szakember- gárdát egyrészt az anyaüzemből. másrészt a még tanulók közül verbuválják az új részleghez. A hevesi szerviz legfrissebb híreihez tartozik még. hogy nemsokára megnyitják új ügyfélforgalmi irodájukat. Az építkezésnek kettős a haszna; egyrészt a korszerű faházban kényelmesebb lesz az ügyintézés, másrészt rendészeti szempontból biztonságosabb a „felvevő" kapun kívüli elhelyezése. Az átalakítások során, illetve ezzel egyidő- ben növelik a kocsiállások számát, és gazdaságosabban cserélik fűtési rendszerüket. Ez utóbbitól legalább 50 százalékos költségmegtakarítást várnak. Még mindig tervek Az elmúlt fél év során egyik legeredményesebb „fiókjukként" értékelte a vállalat vezetősége a hevesi üzemet. Többek között ezért is bíznak abban a helybéliek, hogy nem lesz anyagi akadálya annak, hogy megvalósítsák következő tervüket. Jövőre ugyanis szeretnék tovább bővíteni (szolgáltatásaik körét — vállalkoznának üreg- és alvázvédelemre. Jó lenne emellett a telep fejlesztését is folytatni a következő évben. Legalább azzal, hogy az autósbolt eladóhelyiségét szintén a kapun kívülre telepítenék. Egyszerűsödne ezzel a vásárlás, nem beszélve a vagyonvédelem erősödéséről. Végleges megoldást persze majd csak a bolt teljes elhelyezése jelenthet, Németi Zsuzsa Nemes János cikksorozata A szocializmus megújulásának útja AZ UJ SZAKASZ (XVIII/2.) A z 1958. júniusi fordulattal nehézkesen és ellentmondásos körülmények között kezdődött a szocialista építés új szakasza. Később — ugyan viták után — így jelölték ezt az időszakot, és még a kongresszusi dokumentumokba is ez a fogalmazás került be. Kezdődött azzal, hogy a párthatározatot nem teljes terjedelmében tették közzé Ebben a Rákosi-féle vezetésnek az a taktikája jutott kifejezésre, hogy a mintegy fél évtizedes politikájuknak és irányításuknak személyre is szóló, rendkívül kemény kritikáját, felelősségüket az ország ügyeinek alakulásáért eltitkolják, vagy legalábbis erősen gyengítsék. Vagyis a megígért őszintébb, a tömegek érdekeivel, véleményével jobban számoló új politikai irányvonal érvényesítését a régi őszintét- len módon kezdték. Az alapvető fordulatot a párt politikai irányvonalában — az addigi gyakorlattól teljesen eltérően — nem a párt-, hanem az állami vezetés. a kormány jelentette be a májusi választások után, az Országgyűlés alakuló ülésén. Ez a megoldás természetesen kedvére volt az új miniszterelnöknek. Nagy Imrének, hiszen így a tömegek részéről szívesen vett fordulat és sok népszerű intézkedés az élet minden területén az c nevéhez fűződött. A későbbi időkben ezt ő és környezete alaposan ki is használta a politikai, majd egyie inkább frakciósnak nevezhető harcokban. Nagy Imre természetesen a júniusi párthatározat alapján és szellemében mondotta eí július 4-i kormányfői expozéját az Országgyűlésen, de érthető okokból a pártvezetés megújításának feladataira nem tért ki. A fejlődés reális étékelését nehezítette azzal, hogy szűkén bánt a felszabadulás, illetve a fordulat éve óta elért eredmények, a korszakalkotó változások. és ebben a párt érdemei méltatásával. Mindez azt a látszatot keltette, hogy az új szakasz politikájának megvalósításában kissé hátrébb szorult a párt. és ez bizonytalanságot és lanacstalanságot váltott ki a párttagságban. Tehát már a kezdet kezdetén jelei mutatkoztak a pártvezetésben a két irányzatnak, frakciónak, illetve személy szerint Rákosi Mátyás és Nagy Imre elvtelen rivalizálásának. Ezt a benyomást tovább erősítette az, hogyha fordulat bejelentését követő bizonyos ellenséges mozgolódást, másfelől a pártapparátus és a pártszervezetek bénultsá. gát, tanácstalanságát érzékelve, egy héttel az ország- gyűlési miniszterelnöki expozé elhangzása után, július 11-én budapesti pártaktívát tartottak. Itt Rákosi Mátyás referátumához szólt hozzá Nagy Imre. Természetesen mindkettőnél a júniusi határozat volt az alap. Kiemelték a párt szervezeti, eszmei egységének létfontosságát, de némi hangsúlybeli különbségek azért felfedezhetők voltak a két vezető megnyilvánulásában. Különösen feltűnt, hogy Rákosi ez alkalommal nem szólt a pár\ szűkebb vezetősége által elkövetett hibákról és az ezekből következő torzulásokról. Mindezek közül a hatásában és időbeli kiterjedésében a rehabilitációs ügyek voltak azok. amelyek mintegy gennyes gócként mérgezték a közéletet és a párt életét is. A törvényesség semmibevételével megrendezett — Rajk Lászlót, Pálffy Györgyöt, dr. Szőnyi Tibort, Szalai Andrást. Sólyom Lászlót és másokat jóvátehetetlenül megsemmisítő. Szaka- sits Árpádot, Marosán Györgyöt, Kádár János és másokat börtönbe vető — koncepciós pereknek a felülvizsgálata csigalassúsággal folyt. Voltak, akik csak 1956. nyarán szabadultak, és például Rajk László ártatlanságát, illetve e gyalázatos hamisításban való kezdeményező szerepét is csak ekkor ismerte be, nagy nyomásra Rákosi Mátyás. A rehabilitációt Rákosi, Gerő és Farkas éppen azért akadályozták, mert a koncepciós ügyek kezdeményezésében és megrendezésében felelősségük igen nagy volt, és ezt titkolni próbálták. Különösen sötét szerepet játszott Farkas Mihály, akinek gátlástalanul embertelen módszereiért is a felelősséget vállalnia kellett volna. Öt az 1953. júniusi határozattal eltávolították a Politikai Bizottságból és a Titkárságból. Hat hét múlva azonban újra visszakerült e vezető testületekbe, mert az új szakasz politikájának legradikálisabb hívévé változva, megnyerte Nagy Imre kegyeit. Rákosi Mátyás pedig, mint cinkostársát a koncepciós ügyekben, természetesen visszafogadta Farkas Mihályt vezető társként. Ilyen elvtelen kompromisszumok tarkították a Rákosi—Nagy rivalizációt — az ország, a párt rovására! Mindez persze nem változtat a legfontosabbon: az 1953. júniusi fordulat rendkívül nagy jelentőségű volt, és kedvezően alakította a szocialista építést Magyar- országon. 1953. második felében a bérből és fizetésből élők reálbére 12 százalékkal volt magasabb az első félévinél. és csaknem 18 százalékkal múlta felül az 1952. évit, megközelítve ezzel az 1949- es színvonalat. (Ez utóbbi utalás mutatja, hogy milyen nehéz helyzetbe jutott a lakosság a megelőző három és fél évben a helytelen gazdaságpolitika miatt!) A parasztság reáljövedelme 1953. második felében a bérből és fizetésből élőkét is meghaladó mértékben nőtt. A lakosság áruellátása is javult, és a különböző szociális juttatások kedveztek a lakosságnak. A begyűjtési terhek csökkentése. adóhátralékok és dijak elengedése, a tagosítás megszüntetése, a szövetkezeti önállóság érdekében tett lépések, és még sok egyéb növelte a parasztság érdekeltségét és termelési kedvét. Az iparban is sok fontos intézkedés történt. Mindenekelőtt a feszített és irreális terveket enyhítették, a nehézipari beruházások közül többet leállítottak. bár olykor a döntéseket nem elég körültekintően hozták meg. Nagyon fontos volt, hogy mindenfajta adminisztratív nyomás megszüntetésével, és bizonyos munkavédelmi intézkedésekkel is jobb lett a légkör az üzemekben, addig ugyanis az irreális tervkövetelmények, és a lelketlen parancsolgatás miatt egyre nőtt a felháborodás. Jelentős lépések történtek az államélet normális rendjének, és a törvényességnek helyreállítására, megszűnt az internálás, és felállították a legfőbb ügyészséget is. Általában szélesedett a népi demokrácia tömegbázisa, és erősödött a munkás-paraszt szövetség is, nem utolsósorban az addigra már szinte teljesen elsorvasztott népfrontmozgalom élesztgetése révén. Megélénkült a szellemi és ideológiai front is. A dogmatikus gondolkodáson is nagy rést ütött a júniusi határozat. Érződött a friss szelek hatása az elméleti munkában. hogy elemezni kezdik á szocialista építés sok alapvető kérdését, a marxizmus—leninizmus alkalmazását a magyar viszonyokra: s ebben a szovjet tapasztalatok hasznosításának mértékét és mikéntjét tárgyalták. A magyar adottságok — állapították meg — lehetővé és szükségszerűvé is teszik, hogy az iparosítás és a kollektivizálás is lassabban. a tömegek szükségleteit jobban figyelembe véve haladjon. Még olyan tétel is megtalálható egy dokumentum- tervezetben, amely szerint lehetőség van arra, hogy az osztályharc ne öltsön olyan éles formákat, mint annakidején a Szovjetunióban, s. hogy nem érdekünk „felszítani, élesíteni" az osztályharcot. Tulajdonképpen ebből vezette le ez az elaborá- tum a párt vezető szervei számára a kétfrontos harc szükségességének kifejtését A párt politikájában elkövetett hibák megértése, gyökereinek feltárása, és kijavítása közben — hangoztatja e rendkívül jelentős dokumentum — „kéféle veszély fenyegeti a pártot: a szocialista perspektíva elvesztésének veszélye (jobboldali veszély), a párt politikájában bekövetkezett változások lebecsülése, meg nem értése (baloldali veszély). Ez utóbbi az adott helyzetben a fő veszély, de a jobboldali veszély elemei is megvannak és nőhetnek." A párt, sajnos, ezt a felismerést sem tudta a következő években hasznosítani. (Következik: Frakcióharcok, szektás ellentámadás)
