Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-07 / 236. szám

■■■

NÉPÚJSÁG, 1986. október 7., kedd

Lapunk napirendjén

Megyénk oktatásügye

A tanév elején állunk. Üj reményekkel néz a pedagógustársadalom és a szülök többsége az elkövetkezendő hónapok és évek (elé. hiszen az oktatási törvény célja az: hosszú távon találkozzon a társadalom várakozása és iskolarendszerünk. Máris több olyan változásra (igyelhetünk (el, amely az új elképzelésekbe illik, de azok számára, akik részesei az átalakulásnak, sokszor nem elég átláthatóak. Már azelőtt is, mielőtt lapunk napirendjére tűztük volna e témát, sok kérdést intéztek szerkesztőségünkhöz. Ezért úgy éreztük kétszeresen is időszerű megyénk oktatásügyével (oglalkozni: egyes helyi problémákkal éppúgy szembe kell néznünk, mint általános elvekkel. Összeállításunkban olvasóinknak ez az igénye tükröződik, (ölvetéseiket továbbítottuk az illetékesekhez.

— Az új oktatási törvény a szakfelügyelők helyett szaktanácsadókról beszél. Az elnevezés tehát változott, a gárda viszonl — javarészt — ugyanaz. Hogyan tudnak a régi szemlélettel eleget tenni az új követelményeknek? (Kerekes László, Eger).

Válaszol dr. Kovács János, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője:

— A szaktanácsadó megjelölés nemcsak formai, hanem tartalmi vonásokat is takar. Olyan pedagógiai vezetőt jelent, aki magasfokú szakmai és neveléstudományi ismeretek, valamint értékes gyakorlati tapasztalatok birtokában képes és jogosult a pedagógiai folyamatok javító célzatú befolyásolására és minősítésére. Erre a feladatra megyénk szak- tanácsadói döntő többségben alkalmasak. Oktatási intéz, ményeink törvény által biztosított önállósága tevékenységükben a befolyásoló, irányító funkciót feltételezi. A szemlélet megváltoztatása kölcsönös bizalom kérdése, a pedagógusok ne ellenőrt, hanem tanácsadót lássanak ezekben a kollégáikban.

— A szülök közt az a hír járja, hogy rövidesen megszüntetik a néhány éve átadott egri lajosvárosi. 13-as számú iskolát. Mi lesz ebből az Intézményből?

— Az általános iskolából kikerülők száma az évtized végéig fokozatosan emelkedik. Megnő az igény a középfokú tanintézetek iránt. Az ugrásszerű létszámemelkedést nem lehet újabb és újabb létesítményekkel követni. Az általános iskoláinkban viszont csökken a tanulók száma. Az ottani tantermeket ki kell használni. Az az elképzelés, hogy a 13-as számú iskola épületét az ipari szakképzés céljaira kell átszervezni. Mindezt a tanulók, a pedagógusok sorsának átgondolt és megnyugtató rendezése mellett.

— Az iskolai idegennyelvoktatás a tanulók zöménél eredménytelen. Az új oktatási törvény milyen fedezetet ad arra, hogy legalább a holtpontról elmozduljon ez az ügy?

— Az idegen nyelvet oktatni kevés, azt tanulni is kell. Felmérések bizonyítják, hogy a tanulóink az önálló felkészülést hiányosságokkal végzik. A tanárok módszerei állják a nemzetközi ösz- szehasonlítást. A tanulás a diákok számára alanyi jog és elemi kötelesség. A törvény ehhez csak keretet nyújt, de fedezetet csak a tanítás és tanulás feltételeinek javításához ad. Kis létszámú csoportokkal, audiovizuális eszközökkel segíthető. de nem helyettesíthető a tanulás.

— A középiskolákban — hivatalosan — nincs fel vételi vizsga. „Bújtatott” módon csaknem mindenütt van. Hogyan lehet feloldani ezt az ellentmondást?

— Felvételi vizsga csak a speciális idegennyelvi osztályokban van. Alkalmassági és képességfelmérő. tájékozódó elbeszélgetést tartanak. Ezek szükségesek. A

követelmények teljesítése

meghatározott előképzettséget feltételez. Ezért válogatni keli. A helyes kiválasztásra módot kell találni. Esetleg az általános iskolában megszerzett ismeretek, készségek felmérésével is.

— Mennyire érvényesül a középiskolai felvételiknél a protekció, mert gyakorta tapasztalható, hogy a rosszabb tanulmányi eredményű gyerekek kerülnek be a jobbak rovására? (Katona Mária, Eger).

— A felvételeknél a jogtalan előnyszerzés érvényesítése nem megengedett és nem jellemző. A gyengébb átlagos tanulmányi eredménnyel jelentkező tanulók, nál azonban előfordulhat, hogy különleges képesség, nyomós családi, szociális indokok alapján felvételt nyernek. A kritikus esetek elbírálásánál kollektív döntés biztosítja az objektivitást. Egyébként a jó képességű, kiemelkedő eredménnyel jelentkező tanulókat minden esetben felveszik.

— Köztudomású, hogy a főiskola évek óta kiemelt fejlesztési lehetőségekkel rendelkezik. Ennek ellenére a kollégiumi helyzet nem javult, sőt ... Mi az oka és várható-e változás?

Válaszol dr. Szűcs László, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazgatója.

— Kiemelt fejlesztés csak a nappali tagozatos hallgatói létszámban valósul meg. Négy év óta már 260—280-as évfolyamok végeznek, ugyanakkor 450 elsőévest veszünk fel. Ez négy év alatt 500— 600-as hallgatói létszám- emelkedést jelent. Kollégiumi fejlesztésre nincs kilátás. A VII. ötéves terv végén valósulhat meg egyetlen beruházásunk. ami egy új oktatási épület, s csupán a jelenleg alig elbírható zsúfoltságot enyhíti. A jelenlegi 32 százalékos — igen alacsony

— kollégiumi elhelyezésben némi javulást hoz egyik kollégiumunk rekonstrukciójának 1987. évi befejezése. Így majd 1700 hallgatóból 620-nak biztosíthatunk helyet, de ez sem vigasztaló.

— A kettes és négyes számú iskolákat városszerte csak „elit iskolaként” emlegetik. Figyelembe veszik-e ezeknél a körzetesítést? (Major Edit, Eger).

— Egyik gyakorlóiskola sem elit iskola. A körzetből iskolázunk be tanulókat, tehát nem válogathatunk. A Művelődési Minisztérium rendeleté szerint egy osztályba

— az ének tagozatosba van jogunk felvételi meghallgatást tartani. A két iskola presztízse elismert Egerben. Alapja az a pontos és fegyelmezett „műhelymunka”, amelynek mintául kell szolgálnia a tanárképzésben. Ennek-eredménye, hogy a középiskolák a két gyakorló- iskolában végzett tanulóinkat szívesen veszik fel. így érthető, hogy a körzeten kívüli szülők közül is sokan mindenáron hozzánk akarják járatni gyermekeiket, ami megoldhatatlan problémákat okoz. Ha a két iskola körzetenkívüliséget élvezhetne. az szerencsésebb lenne. Mert körzeti iskola mivolta miatt évente 150—180 kérelmet kell elutasítani.

— Mi a garancia arra, hogy az ELTE- n előfordult eset az egri főiskolán nem ismétlődik meg. (Kesztyűs Sándor, Eger).

— A „megismétlődés" nem szerencsés fogalmazás, mert nálunk még hasonló eset sem volt. Egyébiránt több garanciát is látok. Egyrészt a felvételi teszteket az MM által kijelölt bizottságok készítik, és ezekben a főiskoláról ritkán vannak oktatók. Másrészt a megoldási kulcsot az országban egy helyen sokszorosítják és az nem a mi főiskolánk. Tehát ide senkihez nem kerülhet az írásbeli vizsga előtt semmiféle anyag. Továbbá ezek zárt borítékokban, titkosítva, 24 órával a vizsgák kezdete előtt futárpostával érkeznek.. Külön megjelölve és többszörösen lepecsételve a megoldási kódok. A borítékok sértetlenségéről a felbontás előtt több oktató jelenlétében győződnek meg a résztvevők.

— Megyénk városaiban szinte lehetetlen szabad pedagógusi állást találni. Ugyanakkor a már dolgozók zöme sokat túlórázik. Hogyan lehetséges ez?

Válaszoi dr. Göczö Gézáné főtanácsos, Eger Város Tanácsa művelődési osztályának vezetője.

— Csak a megyeszékhely

pedagógus-álláshelyeiről

nyilatkozhatok. Az 1986 87- es tanévre részben pályázathirdetéssel, részben helyettesítésre alkalmazással töltöttük be az állásokat. A pályázati felhívások elkészítésekor még nem volt előre látható a további munkaerőmozgás, így pályázaton kívül is helyezkedtek el pedagógusok városunkban. Túlórájukat több tényező is magyarázza. A különböző tantárgyakból iskolai szinten

több az ellátandó tanítási

órák száma, mint az ott működő pedagógusok összes

kötelező óraszáma. E különbözet lehet heti 40—100 óra, de több tantárgyból tevődik össze. Egy-egy adott szakpárosításnál jelentkező néhány túlóra nem teszi lehetővé másik pedagógus alkalmazását. Előfordul továbbá hogy a tanár maga vállal többet, lehetőségeitől függően. A betegség miatt távollevők helyettesítését tanév közben iskolán belül kell megoldani. Ez is jelenthet olykor túlterhelést egy- egy oktatónak.

— Az adatok és a tapasztalatok azt mutatják, hogy az általános iskolát elvégzett tanulók jó része alig tud olvasni és megfelelően írni. A statisztikai adatok alapján milyen a megyei helyzetkép? (Fehér Zoltánt Eger).

Válaszol dr. Horváth Tamás, a Heves Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója.

— Le kell szögezni, hogy ilyen statisztikai adatok nincsenek, hisz ezt felmérni lehetetlen. A másik dolog: nagyon szomorú lenne, ha a kérdezőnek így igaza lenne. Tény, hogy a tanulók egy része a nyolcadik osztályt

elvégezve is nehezen olvas, s különösen gondot okoz. ha mondanivalóját írásban kell kifejeznie. De az túlzás, hogy ez a színvonal közel áll az analfabétákéhoz. Az ilyen gyerekek hátrányos, sokszor veszélyeztett környezetből kerülnek ki, ahol a család nem biztosít megfelelő hátteret az írás és olvasás kellő szintre emelkedéséhez.

— Az új oktatási törvény szigorú feltételekhez köti a szaktanácsadói munkakör betöltését. A kinevezéseknél betartják-e az ide vonatkozó rendelkezéseket?

— A válasz lehetne egyértelmű igen, de a kérdező valószínűleg többre is kíváncsi. A miniszteri utasítás valóban egyértelmű, hisz az a cél, hogy a szaktanács- adók az adott tantárgy legjobb művelői legyenek. Ezt igyekszünk maximálisan figyelembe venni, de előfordulhat, hogy az általunk legjobbnak vélt nem vállalja e feladatot. Ez a jövőben is megismétlődhet.

— Miért változik szinte kétévenként a megyei művelődési osztály vezetőjének személye? Elég-e eny- nyi idő a bizonyításra, az alkalmasság igazolására? (Egy nevelő, a Gép- és Műszeripari Szakközépiskolából) .

Válaszol Kovács Sándor- né, Heves Megye Tanácsának elnökhelyettese.

— 1976. április 1-től 1986. augusztus 24-ig négyen töltötték be ezt a pozíciót. A változtatásoknál több ok is közrejátszott. Egy személy saját kérésére is, kettő pedig kifejezetten saját kérésére került más munkakörbe. A negyediket más funkcióba történő megválasztása miatt mentették fel e tisztségből. A kérdés második részére a válaszom: igen, kétéves időtartam elegendő . . .

— Hogyan értékelhetjük pillanatnyilag az iskolákban folyó világnézeti ne. velést?

Válaszol Haffnerné dr. Miskolczi Margit, a megyei pártbizottság osztályvezetője.

— A társadalmi összfolyamatok szempontjából

kedvező a nevelőmunka helyzetének megítélése. Ez nem egyedül az iskola érdeme, hiszen a család, a társadalmi környezet is fontos színtere a nevelésnek. Közös tehát az érdem, de a felelősség is. Mert arról is szólni kell, hogy az alapvetően kedvező megítélés

nem feledtetheti gondjainkat. Azt, hogy bizony vannak közös dolgaink iránt közömbös fiatalok, hogy értékrendjüket esetenként negatívan befolyásolja az anyagias szemlélet, azt, hogy vannak közöttük, akik egészségtelen

életmódot folytatnak. Ezek a jelenségek mindenképpen figyelmeztetőek számunkra . és felvetik a nevelés hatékonyságának fokozását. De e munkában az iskolát nem lehet magára hagyni. Szükséges, hogy család, iskola, a nevelésben érintett állami, társadalmi

és tömegszervezetek egységes követelmények alapján végezzék feladataikat a felnőtté válás segítésében. S, hogy a felnőttek érezzék saját felelősségüket abban, hogy cselekedeteikkel mintát adnak a fiataloknak. A döntő szerep a pedagógusé, akinek a tanulókat ért hatásokat elemezni, magyarázni kell, úgy. hogy segítse a tanítványok eligazodását az élet dolgaiban, hogy rendet teremtsen a nyiladozó értelemben

Habán vázák

A Fazekas Háziipari Szövetkezet Kaposvárott habán népművészeti termékeket készít hazai és tőkés piacra. Képünkön: Bognár Károly népi iparművész korongján agyagból kiformálódik egy nagyméretű váza (MTI-fotó: Hámor Szabolcs felv.)

A hónap második napján Csonka László szerkesztette a Miskolci Rádió körzeti stúdiójának műsorát. Most is — mint általában — Borsod, Heves, Nógrád megye volt a színhelye a riportoknak A hírek, időjárásjelentés és közlekedési tudnivalók után két nagy blokkal jelentkeztek a riporterek, jól megválasztva a témákat, vigyázva arra is. hogy a másfél órás adásban kellő arányban tudósítsanak a három megyéből. A műsor egyik erénye a közvetlen hangnem. A szerkesztők, riporterek ismerik szűkebb hazánk lakóit, tájait, örömeiket és gondjaikat, így kérdéseik, érdeklődésük, témaválasztásuk biztosíték lehet arra, hogy felkeltse a hallgatók érdeklődését. Miután az adásidőben igen sokat vállalnak magukra a stáb tagjai — sok helyszín, rövid információk után témaváltás — elismerésre méltó a bemondók — Létrái Éva, Kertész Péter — a technikus —, Szabó Sándorné — munkája. Külön érdem az egyes riportokhoz illeszkedő zenei anyag megválasztása. A zenés magazint Pongrácz Judit szerkesztette, amelynek első riportja az egri Csebokszári-lakótelepen élő gyermekek szabadidejének eltöltésével foglalkozott. Szegedi Erzsébet megszólaltatta az érdekelteket, akik elmondták, hogy a délutáni iskolai programok mellett — szakkör, foci, olvasás, tanulás, úttörő- ház — kevés az az idő, amit szüleikkel tölthetnek együtt. Zengő Árpád a Nógrád Megyei Levéltárat mutatta be Varga László igazgató segítségével. Legjobb dolga Karcsúi Nagy Évának volt, aki a bogácsi pincesorra látogatott. Vendéglátója nemcsak musttal kínálta, de beavatta az idei szüret, a családias pincesor mindennapi életébe is. Sok új információval szolgált a Zakar János készítette beszélgetés, amelynek alanya Kelemen Endre, az ITV vezetője volt.

Értékes színfoltja volt a műsornak Németh Miklós Attila jegyzete, aki a salgótarjáni vasútállomáson tapasztaltakról töprengett. Szellemes és továbbgondolásra érdemes mondataival az udvariatlanságot. a szolgáltató- ipar hiányosságait célozta, mondván ősz van, „behúzó- dottabbak vagyunk". Talán a kikelet hónapjai többet, mást ígérnek.

Lövei Gyula

Versengés kellene

Az idősebbtől, a bölcsebb- től, a tapasztaltabbtól érdemes tanulni, különösképp, ha nem rátarti, ha nem fukarkodik a segítségnyújtással, az ötletadással, ha mindezért még köszönetét sem illik mondani. Ideális esetben — ilyesmit is feltételezhetünk — a korosabb is okulhat az ifjonti lendületből.

Sajnos, ez csak elvi képlet. mert a gyakorlat jelszava majd mindig az egymás iránti teljes érdektelenség.

így van ez a rádió és a tévé voltaképpen nem létező egészséges együttműködésével, sokak által joggal hiányolt, mindkét fél javát szolgáló konkurenciájával.

Az elmúlt évtizedekben az utóbbi szerezte meg a nagyközönség rokonszenvét. hiszen milliókat bűvölt el a látvány semmi mással nem pótolható csáberejével. Az előbbi az okosabb, visszavonult, mert tudatában volt annak, hogy csak csatákat veszthet, de háborút nem.

Ez is történt. Az újdonság varázsa szertefoszlott. A lelkesedést, az egyöntetű elismerést, a kritikai, a szá- monkérő hangvétel váltotta fel, azaz egyre többen sorakoztattuk fel a képernyős hibákat. Ezzel párhuzamosan fokozatosan közeledtünk az eleinte könnyen elhagyott műfajhoz, mind sűrűbben

méltatva annak előnyeit, her- vadatlan érdemeit.

Ez jutott eszembe, amikor szeptember 28-án este a ritka tehetségű, a tisztességből is jelesre vizsgázott Thurzó Gábor színjátékának hangosított változatát élveztem, s megcsodálhattam Módi Szabó Gábor prelátus alakítását, amely a tizenegy esztendő elmúltával — 1975- ben zajlott a premier — sem vesztett hatásából, fényéből, lebilincselő voltából.

A versengő partner ehhez hasonló sikerekkel csak elvétve dicsekedhet, már csak ezért is illene odafigyelnie a rivális ingyen kínált műhelytitkaira, hiszen maga gazdagodna általuk, megszabadulva a csak belterjes agy torna jó néhányszor öncélú fáradozásaitól.

Úgy véljük, jókor postázták ezt az intelmet, ezt a jó szándékú figyelmeztetést, mert megújulni, lépést váltani elsősorban akkor érdemes, amikor egyre vészesebben jelentkeznek a bajok, a kifáradás, az egysíkúság tünetei, amikor mind kevesebb a pénz a ti- szaviráglétű, a csak pillanatra megnyerő, de igen költséges produkciókra.

A diagnózis százezrek által hitelesített, a gyógyír kézenfekvő.

Már csak élni kellene vele. .

Pécsi István

Miskolc és körzete