Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-04 / 234. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. október 4., szombat 9 A tudós és felesége A szülőház Portré. aláírással Ba9BKS9BBBBB8BHBI ö fa Részlet) nak bekarcolva A kétfejű madái eredetileg a középső oszlopon állott, mellette az áldozati rénszarvas ábrázolása és kilenc csésze, amelyekbe a sámán, ha a főisten által lakott kilencedik égbe felmegy, teje! önt. Ez az oszlop másfél méter magas. a tető fél méter hosszú s egvharmad méter széles. Másik képen külön áll öt oszlop Egy középen, a többi alacsonyabb, s ezt körülveszi. Mindegyiken egy-egy madáralak. a középsőn kétfejű égi madár, ezenkívül mindenik oszlopon lévő madár alatt egy négyszögletű tető. A főoszlopon a kétfejű madár alatt a tető minden sarkában eredetileg egv-egy emberalakú faragvánv állott. az oszlopon minden oldalon még 3—3 széles bevágás, .s mindenik bevágás fölött emberarcot ábrázoló . bemetszés. A tető alatt levő alakok, s '$z. oszlopon levő képek a főisten fiait, a kétfejű madár alatt lévő tető az eget ábrázolták. E két ábrázolat szerint a dolgán-tatárok a föld felett léVc világot a világtájak jelzése végett, négyszegletű épületnek fogták fel. amelynek lapos teteje: az ég. a tető felett a sasalakú főisten lakik, a tetőt pedig a négy szegletén valamivel gyengébb, a közepes erősebb hatalmasabb oszlop tartja, s az oszlopok. mint az óskandinávok tetőtartó oszlopai, a régi németek irmensulja a főistenét, az osztyák sátortető oszlopát a kisebb rangú istenekét, az isten fiainak képét hordozzák. Ezt a „világépület"-et igen hasonló szerkezettel alkotta meg más ázsiai népek felfogása is. A „soha el nem dűlő oszlop"-ot olykor úgy készítik, mintha ágakkal bíró fa volna. Harva képet közöl egy ilyen dclgá- noknál található, két méter magas „világ- fá' -ról. amely lényegében még oszlop, s a keresztbe tett ágakat jelentő fadarabokkal inkább jelkép Ennek csúcsán áll a kétfejű madár, s ez alatt vékonyra hasított fadarab van keresztbe ».téve, amely a bőségei és a sokféle termést jelentő nyolc ágat képviseli. A fa ajy-tojon (teremtő úr) háza előtt álló nyolcágú fának felel meg Ez alatt laknak az isten gyermekei, s ide hozza a sámán az emberi lelkeket, amelvek if kis madarak alakjában élnek. A „világ oszlop" a rajta ülő sassal a burjátoknál is ismerős A burját sámán pálcáját a földbe szúrja annak emlékére, hogy a leghíresebb sámánjuk háza élőtt az ő életében egy rúd állt. s tetején sasmadár volt". Finn monda szerint Isten kezdetben a tenger közepén aranyoszlop tetején állt. Az altáji tatároknál, burjátoknál a sátor közepén felállított pózna is,, amelyen a sámán az égbe megy. az égi oszlopot jelzi A szojotck sátorszerű szent helyén, a sátor közepén szintén áll ilyen, bevágásokkal ellátott pózna, amely a sátor tetején túl nyúlik ki a szabadba, s rajta a színes szalagok és kendők (kék. fehér, sárga) a vi lágtájak színeit jelzik. Ez a pózna szinte istenszámba megy. A pózna alatt körben kőből összerakott primitív oltárt állítanak A világoszlop a régi egyiptomiak. s Ázsia más népeinek világképébe is bele. tartozott. A régi indusok az eget s a Földet egy tengellyel választották el. Az eget s a Földet egy.egy keréknek képzelték. Az egyik kerék: az ég forgott a másik: a Föld mozdulatlan maradt. Ez az elgondolás eljutott a vogulokhoz is Ezeknek hagyományai szintén ..abroncskarika módjára menő ég"-ről és „ülő, egy helyt álló” Földről, s ..abroncskerék módjára forgó hét ég"-ről beszélnék. A „Föld köldöké”-t a „világoszlop" alakjában a görögök is elkészítették A delphi szentélyben, a Pythia tripusa előtt állott az omphalós: egy kúpalakú fehér márvány, a görög hagyomány szerint a Föld közepe s tetején a márványba illesztett vasnyél tartott két aranysast. A mítosz szerint Zeusz egyszerre röpített ki ellenkező irányban két sast. ezek Delphi- ben találkoztak, s ez lett a világ közepe A „világ oszlopá’-t képviselő kúpalaku fehér kő alakjában a világoszlop és a világhegy képzete összeolvadva jelenik meg s rajta lévő két aranysas az osztyákok. dolgánok és jakutok szent oszlopain ülő s az előázsiai népek vallásos szimbólumaként szereplő kétfejű sasnak a megfelelője. A római fórumon is a delphi omphalos mintájára készült umbilicus Rcmae s a milliarium aureum. az első mérföldkő, mint oszlopalakú készítmények, a világ kö zepét jelentő ..világoszlopot' ábrázolták A japánok „északon fekvő fémoszlopa" is a Föld középpontjából emelkedik ki. A zsidók a dolgán-tatárokhoz hasonlóan a világot olykor négyszegletű háznak fogták fel. amelynek ércből öntött padlasat: a: eget a világ négy sarkán oszlopok vagy kerubok tartják. A Földet is olyan oszlopokon nyugvó háznak képzelték, amely mélyen a vízbe ereszkedik. A Föld egye* népek földrengés (Leviathan) — mondáiban is oszlopokon áll. Kínai mondában az eget s Földet teknősbékalábak hordozzák A bolgár világteremtési mondákban a Föld két oszlopon áll. A szlavóniai hcrvátok is úgy vélik, hogy a Föld oszlopokon áll, ezek egyikéhez a sátán van hozzákötve. E földtartó oszlopok szerepe a népek vallásos felfogásában ugyanaz, mint az égtartó oszlopoké: ezek az eget. azok a Földet nem engedik leszakadni, s egyúttal azt igazolják, hogy a „világ oszlopá"-t nemcsak az égben és a Földön, hanem a Föld alatt is elképzelték, mint ahogyan az altáji népek hitében a világ fája s az ennek nyomán fejlődött legendában a keresztfa az eget Földet s alvilágot, mint egy tengely tartotta össze. A kozmogóniai képzetet a bolgárok ősi lakhelyükről hozhatták magukkal, vagy pedig a horvátokkal együtt az őket hossza ideig rabságban tartó törökségtöl is átvehették. A magányos világoszlop mellett a dolgán- tatár és a zsidó hagyományban öt. illetve négy világoszloppal s az égboltozat helyet! „padlás"-sal is találkozunk. A világoszlopok száma aszerint szaporodott, s az „ég padlás" képzete ahhoz képest jelent meg. , amint az ember; lakás a primitív egvtá- masztékú sátorból két-, három-, négy-, stb. támasztékúvá. illetőleg olyan négyszegletű házzá fejlődött, amelynek padlását a négy sarkon erős oszlopok tartották A világoszlopok Ázsiában a szent helyek ismertetőjelei, ahol vagy imádkozással, vagy áldozatbemutatással fordulnak az istenhez. Az oszlop az indus áldozóhelyeken a „Föld köldöke" jelképe, mint a lappoknál. Harva szerint ezek az oszlopok a mongoloknál található négyszegletű kőoszlopokat utánozták, amelyeket valamely személy vagy esemény emlékére a teknősbéka alakjára faragott alapkövön felállítottak. A teknösbéka a mongoloknak az indus vallásos hagyományokra támaszkodó mítoszaiban nemcsak a Földet, hanem az égtartó vilagoszlopot. is hordozza Az altáji tatár sámán sátrának közepén élő nyírfát állítanak fel. amelyről koronája kivételével a gallyakat lenyesik, s a lombos, ágas korona a sátor füstnyílásán a szabadba kinyúlik. A fa törzsére kilenc „lépcsőt vágnak a kilenc égi réteg ábrázolása végett, amelyet a sámánnak révülése alatt be kell járni, s be is jár hiedelmük szerint eképpen. hogy mikor az első rétegbe ér. akkor az első „lépcsőre" lép. és ha felsőbb égi réteget ér el. eggyel magasabban lévő „lépcsőre” áll. Ez a kivágott élő fa is a vilagoszlopot helyettesíti mint az. imént említett pózna. Ezen sátrak élő fájához hasonlóan illesztették be az altáji tatárok. dolgánok, jakutok. mongolok és az ugor népek a régi. egvtámasztékú sátrukba a felül megcsonkított ágakkal bíró élő fát, amely ágcsonkjaival nemcsak a sátoi köpönyegfáit tartotta, mint a „világoszlop" jelképe, az eget is. A burjátok az eleven nyírfát tövestől a sátor közepére állították, tövét a földbe ásták, tetejét pedig a füst- lyukon át kidugták. Ezen a szent fán a sámán szintén egészen a sátor helyén túl juthatott. A jakutok a szent oszlopot, amelyen újabban kilenc bevágás van, a szabadban állítják fel. amelyhez az áldozati állatot abban a pillanatban kötik, amelyben a sámán az égbe ajy-tcjon elé jut. A tun- guzokkal rokon „síbe." törzsnél sámánavatás alkalmával a szabadban hosszú élő fát állítanak fel. amelyben kilenc lépcsőt vág nak, a szokon jut a sámán az égbe. Ilyen kilenclépcsős. de kisebb fa van minden sámánnak a házában is. A szent és hét égi réteg bejárására hét lépcsöve) berovátkol! fát a szamojédek, a Jeniszej menti és a tatárokkal érintkező déli osztyákok áldozatbemutatáskor szintén a szabadban állították fel. A szamojédek fájának csúcsán o< ült a bádogból készült „madár úr”. Ezeknek a lépcsőkkel bevagdalt fáknak jelentőség, 'abban van. hogy mint világoszlopok, nem csak az eget tartják, hanem az ég köldö kén: a Sarkcsillagon túl, a függőlegesen egymás felett lévő és az égi rétegeken át vivő nyílásokon is átnyúlnak, s a sámán, nak lehetővé teszik, hogy a Földről az ég egyes rétegeibe ellátogathasson, s a felsőbb szellemekkel vagy magával a főistennel i* érntkezhessék. A vogul hős létrán meg\ az égbe a „Holdvilág-öreghez" és „Napasz szonyhoz", vagy „hétfokú ezüst hágcsón Numi-Torem ezüst szarufájú. ezüstrúdi. házához. A föld köldökén álló világoszlop jelzi a föld alatti világba vivő nyílást is és az ezalatt függőlegesen egymás alatt álló s a föld alatti rétegeken átvezető nyílásokat, amelyen át a sámán az alvilág szellemeit i, hasonlóképpen felkeresheti. Elő-Ázsia népeinek felfogása szerint, ahol a Föld köldökén álló s az alvilágba vivő nyílás van. ett vannak az „égbe vezető lépcsők is" Ezek a képzetek az indusok világfelfogasá- ban gyökereznek
