Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-29 / 255. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1986. október 29., szerda EGY „RAPSZODIKUS” ZSENI ÉLETÚTJA ■■■■■■■■■■■■■ Száz éire született Polányi Károly (■MH A társadalomtudományok művelőinek nehezebben jut osztályrészül az az osztatlan és egyetemes elismerés, amelyet a természettudományok vagy az alkalmazott tudományok nagyjai érdemelnek ki. A száz évvel ezelőtt — 1886. október 25-én — született Polányi Károlynak azonban ma már a nagyvilágban hasonló tudományos rangja van, mint az ugyancsak a századforduló után Budapesten megalapozott tudást szerzett Szilárd Leónak, Kármán Tódornak, Neumann Jánosnak vagy Szent-Györgyi Albertnek. Felújítják a székesfehérvári Ráctemplomot Az Országos Műemléki Felügyelőség felújította a székesfehérvári Rác-templomot. A táblaképek és a berendezési tárgyak már elkészültek, jelenleg Németh Gábor festőművész a falakon lévő freskókat restaurálja. A felújítás után — a jő vő évben — a Ráctemplom a város egyik szép vallástörténeti műemlék épülete lesz. A Ráctemplom A már kijavított falfestmények (MTI-fotók: Kabáczy Szilárd — KS) KÉT KERÉKEN - AZ ORSZÁGBAN Kerékpárosklubok, fiataloknak Életútja és tudományos pályája kétségkívül egyéni, de egyszersmind egy típust is képvisel: a forradalmak után emigrált baloldali és magyar tudós egyik jelképe lehetne. Ha egymondatos lexikoncímet kellene írni róla, az valahogy így szólna: a ma már legendás, a századelő szocialista ideológiájára és az 1917—19-es forradalmi mozgalmakra nagy hatást gyakorló Galilei-kör „rap- szodikus zsenije” (Korach Mór) és prófétája (Kende Zsigmond), a társaság első elnöke; 1919 után, a bécsi emigráció színes egyénisége, majd ott van a Károlyi centrumából Nyugaton szerveződő demokratikus mozgalom körül, a nagyvilág számára pedig iskolateremtő nemzetközi rangú tudós, a komparatív gazdaságtörténet és közgazdasági antropológia megújítója, életéből még éppen kifut ja. az első és utolsó hazalátogatás, de műveivel csak halála után, a hetvenes évekre jut el hazájába. Száz éve született, több mint húsz esztendeje halt meg, életének majdnem kétharmadát külföldön élte meg. Hamvai, fogalommá lett feleségének, Duczynska Ilonának a poraival együtt most tértek végleg haza. Jogot és filozófiát tanult Budapesten, s a szülői ház értelmiségi összejövetelein ott van a századfordulós főváros szellemi elitjének szí- ne-java — „Cecil mama”, gyakori vendége Jászi Oszkár, Lukács György, Balázs Béla, Lesznai Anna. A szőkébb családban több rangos baloldali van: közeli rokonságban áll Szabó Ervinnel, Seidler Ernővel, a tanácsköztársasági Budapest majdani katonai parancsnokával, Pór Ödönnel, aki az egyik báttyal, Polányi Adolffal megalapított egy szocialista diákszervezetet. 1902-ben ő is csatlakozott hozzájuk, s a következő évben, 1908-ban már az egyik alapítója a Galilei- körnek, az akkori évek leghaladóbb ifjúsági mozgalmának, s ő szerkeszti a kör lapját, a Szabadgondolatot. A Tanácsköztársaság ki. kiáltása után Bécsbe megy, s ott ismerkedik meg későbbi feleségével, Duczynska Ilonával, aki akkor a kommunista párt futára. Dolgozik a Bécsi Magyar Újságnak, majd egy osztrák gazdasági lap szerkesztője, s rendkívüli energiával köz- gazdaságtant és szociológiát tanul. A harmincas évek elején' a fasizmus ausztriai elöretö- E rése további menekülésre . készteti a Polányi családot:' Angliába mennek. Polányi ’ Károly egyszerre tanul és tanít. „Anglia — trauma a számára — írja róla Duczynska. — Itt találkozik a tömény kapitalizmussal... Álltak még a házsorok, amelyekről Engelstől bőven tudunk; emberek laktak bennük ... Polányi, ahogyan megszerette a tanítványait, úgy tanulta meg gyűlölni az osztálytársadalom klasszikus válfaját, annak klasszikus hazájában.” Ott, ahol „sötét, sátáni gyárak füstölögtek” a harmincas években, Polányi „gyűlölete a piaci társadalomnak szólt”. Esti tanfolyamakon tanított Kent és Sussex kis vidéki városaiban. „Negyven évet töltöttem életemből a munkásoktatási mozgalomban, ebből tízet ebben az országban" — írja később. — Főleg társadalomtudományokkal foglalkoztam, beleértve a marxi felfogást is. 1935-től az Egyesült Államokban tanít, s itt írja meg első és leghíresebb művét, A nagy átalakulást. 1943 és 1947 között a Polányi család ismét Angliában él, s ott kapcsolatot tartanak Károlyi Mihály Magyar Egyesületével. Élete következő szakaszának fő színhelye New York. 1947-től tíz évig, nyugdíjba vonulásáig a Columbia Egyetem nemzetközileg elismert, nagy hírű professzora. Még életében — 1957-ben — jelenik meg másik nagy hatású kötete, a Kereskedelem és a piacok a korai birodalmakban című munka. A XVIII. századi Dahomey gazdasági rendszeréről írt tanulmányának a megjelenését és világsikerét (1966) már nem élte meg, s hasonlóképpen posztumusz műve, a Primitív, ősi és modern gazdaságok című tanulmánygyűjtemény, valamint a főleg egyetemi előadásaiból szerkesztett kötet — ez Az em- ,beri létfenntartás címmel jelent meg 1977-ben. , 1963-ban, majd fél évszázados távoliét után — röviddel az 1964. április 24-én .bekövetkezett halála előtt — a Magyar Tudományos Akadémia meghívására hazalátogat, és előadásokat tart itthon. Akkoriban, budapesti látogatásakor írta a következő sorokat: „ ... az emberiséget mind jobban fenyegető válság éveiben tértem vissza újra a szocializmushoz, amely most már nemcsak a munkásosztálynak, hanem az egész emberiségnek ügye, létkérdése. Nem kis része volt ebben a magyar hazának. Ma minden idegszálammal hazámra gondolok, mert mint ifjú, mindent, de mindent a magyar sorsnak köszönhettem". P. G. Évek tapasztalata alapján bátran leírható, hogy a motorizáció rohamos fejlődése ellenére a kerékpározás iránti igény egyre nő. Magyarország településszerkezeti adottságaiból következő közlekedési hagyományok, az energiaárak növekedése, a parkolási gondok sokasodása mellett nőtt az ifjúság érdeklődése a kerékpározás, mint sportturisztikai, szabadidős tevékenység iránt. Ezt a folyamatot erősítették az elmúlt évek sikeres sportakciói, a kerékpározásra nevelés iskolai sikerei. A KISZ felismerve a helyzetet, már februári, új határozatában foglalkozott a kérdéssel, s az ifjúsági szövetség XI. kongresszusán is elhangzottak az elképzelések, így a Hazánk, Magyarország ifjúsági turisztikai mozgalmon belül a kerékpáros turizmus országos elterjedésével. vándortábor-hálózat kialakításával, új kerékpárosközösségek és -klubok támogatásával kívánja a KISZ a fiatalok minél nagyobb tömegeit bevonni az ország természeti szépségeinek felfedezésébe, a mindennapos iskolába, munkába járást is megkönnyítő, egészséges kerékpározásba. Alapos elemzőmunka után a célok érdekében a KISZ Központi Bizottsága és a Közlekedési Minisztérium együttműködési megállapodást kötött. A dokumentum tartalmaz, za, hogy ezután a Közlekedési Minisztérium és a KISZ KB kölcsönösen segíti a kerékpáros-mozgalom kibontakozását, támogatják egymást a különböző rendezvények szervezésében. Közös erőfeszítést tesznek azért, hogy a közúti közlekedés minden résztvevője egészséges és természetes módnak tekintse a kerékpározást. Ezentúl egyeztetik közép- és hosszú távú terveiket, egyrészt ke- rékpárosutak építésére, az ifjúsági szövetség pedig építőtáborok szervezésével segíti a terv megvalósulását. A KISZ szervezetein keresztül támogatja a tanintézeti kerékpárosklubok létrehozását és működtetését, míg a Közlekedési Minisztérium részt vállal a közösségek működésének, személyi és technikai feltételeinek megteremtésében. Igazodás MÁRKAJEL A népi iparművészet minőségéért ezemicze Géza. a Du- namocsoládi Vörös Fejőszék Tsz elnöke a tanácskozáson egyenest a dolgok közepébe vágott. — Emberek — mondta a nagy sietve összehívott üzemági vezetőknek —, bennünket is sürget az idő. nekünk is igazodnunk kell a megváltozott. szigorúbb gazdasági körülményekhez. Mielőtt a tennivalókat meghatározzuk, gyors beszámolót kérek az ágazatvezetőktől azokról a termékeikről, amelyek n'fo- jainkban is minden piacon állják a versenyt. A húsfeldolgozók főnöke kezdi a sort. — Speciális készítményeink közül — kezdte mondó- káját a főhentes — szeretném kiemelni a falusiasán, fűrészporral füstölt húsvéti sonkát, a tartósított tavaszi májas hurkát, a „Rágd, ahol éred” fantázianevű kisalföldi sűrű kolbászt. Keresett termékünk a fóliába | csomagolt szűzpecsenye, a tubusolt töpörtyűkrém, a pácolt disznófej és a „Kikapós, kövér menyecske” névre hallgató abált szalonna. Ezekből a termékekből óriási a kereslet, a téesz árudáiban percek alatt szétkapkodják. felvásárolják. A =, most gyártott mennyiség há- romszorosát is el tudnánk Eladni, a külföldi megrende3 lökről már nem is szólak. ■ Ezt követően a tejtermékgyártó, a sütöde és a többi üzemág vezetőjének a jelentése alapján összeállt a kép: a szövetkezetnek 25 olyan terméke van, amely mindenütt versenyképes. A termékek számbavétele után fogott hozzá az elnök a tennivalók meghatározásához. Az elemzésből kitűnt, nem a termékekkel van baj. hanem azzal, hogy a téesz eddig nem jól adminisztrálta magát. Ha Pestről lejött valamilyen fontos ember, ellenőr, netán főmufti, nem rajongták körül, nem ajná- rozták. búcsúzáskor is csak kezet fogtak vele. Bezzeg, ha etetik-itatják, ha kedvében járnak, és lesik minden gondolatát, ha búcsúzáskor telerakják az autóját mindenféle földi jóval, akkor más a helyzet. De így? — Ennek a korszaknak vége! — summázta Gezemicze Géza. — Nekünk is igazodnunk kell a megváltozott gazdasági körülményekhez, az ide látogatók elvárásaihoz. Világos? Bejelentette: két hét múlva — egy hónapos időtartamra — öttagú revizori csoport érkezik a téeszbe. Ezeket az embereket tejben-vaj- ban kell füröszteni. hadd vigyék el a gazdaság jó hírét mindenfelé. A tejben-vajban fürösztés remekül sikerült. A vendégek gondoskodásával megbízott operatív bizottság kitűnő munkát végzett. Figyelmességükre jellemző: amikor megtudták, hogy két gyomorbeteg revizor van a csoportban, az étrend összeállításába még az üzemorvost is bevonták, a megyeszékhely kórházában pedig egy belgyógyász és egy sebész tartott állandó ügyeletet. hogy szükség esetén közbeavatkozzanak. A gazdag szabadidőprogram nyomán keletkezett másnaposság gyógyításáról külön diétásnővér, és egy erre a célra kiképzett pincemester gondoskodott. Nem csoda hát. hogy megbízásuk lejártakor a revizorok meleg hangú köszönő sorokat írtak a téesz vendégkönyvébe. egekig magasztalva a vendéglátást, a falusias, fűrészporral füstölt húsvéti sonkát, a „Kikapós kövér menyecske" fantázianévre keresztelt abált szalonnát. meg a többi ínyencséget, amivel kocsijaikat telerakták a vendéglátók. Szóban, a búcsúzáskor, a revizorok azt is megígérték, hogy a közeljövőben legalább négy külföldi miniszter és egy fejlődő országbeli államfő látogat majd el a téeszbe. Természetesen azóta már különböző szaktekintélyek, korifeusok is felkeresték a Vörös Fejőszéket, miközben az ő figyelmüket is felkeltette a fóliába csomagolt szűzpecsenye, a pácolt disznófej, a tavaszi májas hurka, meg a „Rágd. ahol éred" nevű kisalföldi sűrű kolbász. Újabban már szakmai körökben is azt suttogják, hogy a főhatóságok értékelése szerint a Gezemicze Géza elnök vezette Dunamo- csoládi Vörös Fejőszék Tsz azok közé a közös gazdaságok közé tartozik, amelyek felismerték, hogy rugalmasan kell igazodni a megváltozott gazdasági körülményekhez. Kiss György Mihály A forgalomba és a kiállításokra kerülő népi iparművészet; tárgyak magas színvonalát tanúsítja, az értékes és hiteles népművészeti alkotások terjesztését szolgálja az a márkajel, amellyel október 1-jétől látja el a Népi Iparművészeti Tanács a zsűrizett és kiemelkedő minőségű munkákat. E márkajel hozzájárul ahhoz is, hogy a népművészetet szeretők, de azt közelebbről nem ismerők megkülönböztethessék az értékest az értéktelentől, informálódhassanak a tárgyak hitelessége felől, és hogy a giccses és ízléstelen tárgyak visszaszoruljanak. A kezdeményezés sikerét jelzi, hogy a szövetkezetek és az egyéni alkotók részéről máris nagy az érdeklődés: eddig mintegy egymillió tárgyra került rá a Népi Iparművészeti Tanács stilizált pávája. A magyar népművészet évszázados hagyományainak megőrzésére és ápolására, valamint a mai népművészet fejlesztésére hivatott tanács immár negyedik esztendeje működik önálló szervként. Az 1982-es minisztertanácsi rendelet alapján újjászervezett NIT látja el hazánkban a tárgy készítő népművészek érdek- képviseletét, segíti a hagyományőrző és alkotómunka fejlesztését, és Európában egyedülálló szabályozással járul hozzá a minőségi alkotás és terjesztés feltételeihez. Ezt segíti az új kezdeményezés: a hímzéseket, a szövéseket, a fafaragásokat s a népi kismesterségek más tárgyait, valamint a hagyományos háziipar termékeit zsűrizéskor a bírálóbizottság három kategóriában minősíti. A márkajelet is elnyert első kategóriájú alkotások jogot szerezhetnek továbbá egyi, a magas művészi minőséget tanúsító diplomára■ is. Az alkotók, illetve a szövetkezetek a Népi Iparművészeti Tanács nép- művészeti osztályához nyújthatják be márkajel-, illetve diplomaigényüket, s az ezekkel ellátott termékekre a tanács felhívja mind a közönség, mind a népművészeti és a háziipari szövetkezetek, boltok figyelmét.
